Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

VUög proletárjai. egyesüljelek i XXIII. ÉVFOLYAM, 39. S7 ' M Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja r QQ C rr r . Ara 50 FILLÉR 1966 FERR1HÄR 16, «SZERDA TAVASZRA KÉSZÜLNEK Hangulatkeltők és a falusi munka M em dolgozik a paraszt! ■ Újabban ezt találták ki 1 néhányan a felélénkült gazdaságpolitikai polemizáció- ban. Tudni vélik: „X termelő- szövetkezetekben nem dolgoz­nák. Azért ilyen a mezőgaz­daság és azért drágul az élel­miszer.” Nem azok találták ki, akik tapasztalattal bírnak, hanem akik a nótából ismerik, hogy: ..Érik a hajlik a búzakalász...” Tény, hogy kitalálták, terjesz­tik. hátha lehet a zavarosban halászni. Akadnak, akik elhi­szik és tovább terjesztik. A városban élők egy részé­nél alkalmas az ilyesmi a hangulatkeltésre. Az ■ állítás .ellenkezőjének bizonyításához nem kell nagy fáradság. Sor­rendbe kell szedni a ténye­ket. amit eddig is sokan ta­pasztaltak. ők többen van­nak, mint a nemdolgozás ki­találói. El lehet kezdeni 1959—60- nal. Tavaszra fordult az idő, amikor befejeződött a ter­melőszövetkezetek megalaku­lása: Az új körülmények kö­zölt is elvetették a földeket, volt termés. Pedig „jósolták” -— nem lesz. Ezután kevesebb kampány-agitáció kellett a munkák serkentésére. Az első év a tapasztalat éve volt. Ez­után országúton, dűlőúton, a földeken járva láthatta min­denki a. megmunkált földeket, amelyek többségére a szép jelző illett. Minden bizonnyal így lesz az idén is. A földek nemcsak eszté­tikai látványt, Iranern ter­mést is adtak. Fokozatosan többet és két olyan esztendő is volt az öt év alatt, ami­kor meghaladta a tíz mázsát a holdankénti búzatermés Ba­ranyában. Országosan is ha­sonló eredmény volt. Ilyen terméseredmény a mezőgaz­daságban azelőtt nem volt. A bűvös tíz mázsán felül lépni, — agrártörténeti tett volt. Igaz. más országokban 20—30 mázsa búzát is termelnek holdra átszámítva, de ez is azt bizonyítja, hogy a sok te­kintetben jobb éghajlati és tata jadot t Ságokkal rendelkező mezőgazdaságunkat milyen tá­volról kell felhozni a mához, meghonosítva a korszerű ag­rotechnikát. A munkaigénye­sebb kukorica terméseredmé­nyeinél is hasonló. fejlődés van, méghozzá annyira, hogy például Bolyban elérték a vi­lágszínvonal terméseredmé­nyeit, ami ugyan kivételnek tekinthető. De lényegesen nö­vekedtek a terméseredmények a különféle ipari növényeknél is. A mezőgazdaság egésze pe­dig hatalmas változáson ment keresztül, kialakult a nagy­üzem, felnevelődnek a szak­értői, akik értenek is hozzá és nem hívatlan prókátorként kí­vülről beszélnek mint mások, a kibicnek semmi sem drága alapon. Komoly dolgok ezek. Ha el­gondolkodunk rájövünk, sok mindennek meg kellett vál­tozni a fejekben, hogy túljus­sunk az öregapám is így csi­nálta maradiságon. Baranyá­ban is elterjedt, hogy novem­berben jó a búzát vetni. Be kellett bizonyítani, hogy októ­berben kell, még akkor is, ha csapadék híján porba ke­rül. mert így lesz több a ter­més. Ez egy és részpélda a sok közül, mert a jó búza- termeléshez nemcsak októberi vetés kell. De így is bizo­nyítja, hogy csak a dolgozni akarókkal lehet ilyen ered­ményt elérni. Hozzátesszük: a mezőgazdaságban a termelési bizonyítás nem történik egyik percről a másikra, mint pél­dául a fizikában. A z elmúlt évek nem vol­” tak kedvezőek. Az aránytalanul eloszló csapa­dék, szárazság, hűvös tava­szok, a gyors hőmérséklet­ingadozások, a szűnni nem akaró őszi esők (árvízről nem is szólunk), — nehézzé tették a munkát. Emlékeznek az 1964-es őszre? A sárból és vízből kellett kihalászni a ter­mést. Ember és gép hallatlan erőfeszítésről tett tanúbizony­ságot. Voltak időszakok, amikor úgy látszott, hogy a falvak (Folytatás a 2. oldalon) Próbapermetezést tartanak csütörtökön a Zengőaljai Ál­lami Gazdaságban. Tavaly még csak három gépük volt, az idei tavaszi permetezést — e bét végén — már felújított, kijavított tizenegy géppel kez­dik. Képen: utolsó igazítások a magasnyomású permetező- gépen a gazdaság gépjavító ,csarnokában. Kállai Gyula ma Kuwaitba utazik Kedden délelőtt Dar es Sa- laamban megkezdődtek a Ma­gyar Népköztársaság és a Tanzániai Egyesült Köztársa­ság hivatalos tárgyalásai.. A magyar küldöttséget, Kállai Gyula miniszterelnök, a tan­zániai delegációt Julius Nye- rere elnök vezeti. A felek megvitatják a két ország kap­csolatait és a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket. A délutáni órákban a tár­gyalások befejeztével közös közleményt fogadtak él. Kedden a déli órákban Kál­lai Gyula, Bíró József, Kiss Árpád és Katona János — Kawawa alelnök kíséretében — Dar es Salaamban elláto­gatott a Tanganyika! Afrikai Nemzeti Unió -(TANÚ) párt székhazába. Itt Oscar Kambo- na főtitkár, továbbá a Köz­ponti Bizottság ‘ Végrehajtó Bizottság tagjai és a párt központi osztályvezetői fogad­ták Kállai Gyulát. A magyar vendégek és a TANÚ vezetői szívélyes véleménycserét foly­tattak a két párt tevékenysé­géről, a pártmunka tapaszta­latairól. Az épület előtt több száz éneklő, táncoló ember üdvö­zölte a magyar vendégeket. Kambona rövid beszédében kijelentette: megtiszteltetésnek tartják ezt a látogatást. .. Kedden este Dar es Salaam­ban a jubileumi gyémánt < csarnokban Kállai Gyula a í Minisztertanács elnöke foga-! dást adott Julius Nyerőre tan. j zaniaj elnök tiszteletére. A fogadáson Kállai Gyula i és Julius Nyerere mondott! pohárköszöntőt. Kállai Gyula és a magyar; kormányküldöttség szerdán < reggel az II—18-as külön re- < pülőgéppel elindul afrikai és! ázsiai kőrútjának következő állomása: Kuwait állam felé. Előzetes Felsőszenl­mártonból Kétezer-egynéhányszáz éve így farsang táján a szlávok nagyon megharagudtak a tél­re. Lisztjük, zsírjuk kifo­Jól sárnak termelőssövetkesetei nk \ Űj belépők Nagy haj máson Befejezéshez közelednek a zárszámadó közgyűlések a me­gyében. Naponta több köz­gyűlés zajilk le a megye min­den pontján s az eredmények legtöbb esetben a vártnál job­bak. A múlt hét hétfőjén asom- bereki termelőszövetkezet -tar­tott sikeres zárszámadást. Az évek óta jól gazdálkodó szö­vetkezetben a munkaegység értéke most is meghaladja az 53 forintot. Kimagaslóan jó az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény is (3111 forint), ennél magasab­bat — eddigi hírek szerint — csak a bólyi Kossuth és drá- vasztárai tsz ért el. Ugyan­csak hétfőn délelőtt tartottált meg a zárszámadást Bicsér- den. Ez a szövetkezet is na­gyot fejlődött az elmúlt év­ben, s a gazdálkodás eredmé­nye most közel 1000 forinttal jobb mint 1964-ben volt, azaz 2176 forint. Ebben a tsz-ben már készpénzfizetés van, az egy tagra eső átlagkereset 12 204 forint, azaz magasabb a megyei átlagnál. Szerdán a véméndi Egyesült Lenin Tsz tartott sikeres zár­számadást. A munkaegység értéke itt 40 forint volt, a gazdálkodási eredmény 2072 forint. Pénteken zárta le az elmúlt évet a szentlászlói szö­vetkezet. A kis tsz igen jól gazdálkodott az elmúlt évben, mutatja ezt a 45 forintos mun­kaegységérték és a 2303 fo­rintos gazdálkodási eredmény, mellyel a szentlászlóiak a jó tsz-ek kategóriájába kerültek, Szombaton több sikeres zár­számadásról érkezett hír. El­sőként kell megemlíteni a drávasztárai termelőszövetke­zetet, mely idei eredményével a siklósi járás legjobb közös gazdaságává lépett elő. Drá- vasztárán az egy munkaegy­ség értéke 40 forint, s az egy dolgozóra eső éves átlagkere­set megközelíti a 14 ezer fo­rintot. Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 3365 forint, éppen 1100 forint­tal jobb, mint 1964-ben. A mágocsi Béke Tsz-ben is szóin bat délelőtt zárták az ével. A megye egyik legrégibb szö­vetkezetében már évek óta készpénzzel fizetnek. Az át­lagkereset 1965-ben 11152 fo­rint, a gazdálkodási eredmény pedig 2236 forint. A kátolyi ! Uj Élet Tsz-ben is szombat! délelőtt tartották meg a köz- í gyűlést. A munkaegység ér- í téke itt 34 forint, a gazdái-; kodása eredmény 1700 forint.) A nagyhajmási tsz kedden) tartotta zárszámadó közgyűlé­sét. Egy munkaegységre 40 j forint készpénzt fizettek, a j természetbeni juttatással J együtt 51 forint 50 fillér a ( munkaegység értéke. Egy gaz­da jövedelme meghaladja a j 15 200 forintot. 25 forint elő- < leget fizettek havonként az 1965-ös évben. Az elvándorlás} megszűnt a községben. Sőt 6 j belépő kérelmét hagyta jóvá < a mai közgyűlés. gyott, s egyre határozót tab- ban kezdték noszogatni a konok vendéget. S hogy meg­értse, miről van szó, képei beszédhez folyamodtak. Meg­fogták a tél árnyékát, szá­nalmasan lógó karú szalma- bábúnaJe öltöztették, kinevel­ték, aztán meggyújtották ét csúfondáros varázsszavakat mondva, átugrattak a hamva: felett. Felsőszentmártonban teg­nap még a tél volt az úr. Di a sáros úton, sötét ablakok közt botorkáló idegent az is­kolaablakból éles fény csap­ja meg. A népi együttes pró­bál. őszülő, energikus f *’•?>; körötte egy sereg fiú í: leány, egykori tanítványai­Fáradtak, késő van mar Néhányan az órájukat néze­getik. De egy kislány várit- Ionul egy fájdalmas, de még­is vidám melódiájú délszii: strófába kezd... Hét legényt öltek meg sze­relemféltésből a faluban. .4 dudás-sámánok Szent Iván éjszakáján megidézik a ha­lottakat, A tűz körül ott tán­colnak volt menyasszonyaik. A halottak hidegen önzők, mint kint a tél. A volt — legények a lányok után kap­kodnak. A lányok fiatalok és forrók, mint a várva vári tavasz. Nem mehetnek velük. Már mindenki énekel, a fá­radtság tovaszállt. Sebtében összetolnak néhány isko'^v-- dot. s el is játsszák a drá­mát. Szentiván éji ballada. Ez lesz a második, s. ím. \ És késő éjszakáig próbálták újra és újra: hideg a tél, szo­morú a halál. Nem tudom, hogyan fogad­ják a mohácsi fesztivál né­zői majd ezt a számot, s ho­gyan sikerül az egész talál­kozás. De én láttam tegnro este. hogy a szentmárt,oni fiatalok megi'es~,otték a te­tet. Az lehi ~ >dott a kályha­kürtőkbe, ott sipolt-dúdoll egész éjszaka. László A képen: Julius Nyererc. a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke (balról), Kállai Gyula miniszterelnök (középen). Jobb- k/pIpii a tnlmár.s Szebbnél szebb családi és társasházak épülnek a Magaslati i úton. í

Next

/
Thumbnails
Contents