Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-15 / 38. szám

2 intaglio 1966. FEBRUÁR 1! II Pravda a szovjet—kínai barátsági szerződés 16. évfordulójáról A Pravda hétfői száma cikk ben emlékezik meg a szovjet — kínai barátsági szerződés megkötésének 16. évforduló­járól. Emlékeztet arra, hogy a szovjet nép viszonya a kí­nai nép iránt mindenkor az igazi internacionalizmus pél­daképéül szolgált. A Kínai Népköztársaság ki­kiáltása után alig fél esztendő­vel a szovjet—kínai viszonyt a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés formájában rögzí­tették. Mint a Pravda hangoztatja, az elmúlt 16 esztendő meg­A Romín Központi Statisztikai Hivatal je'entése A Román Központi Statisz­tikai Hivatal jelentést adott M az 1960—65. évi népgazda­sági terv feladatainak teljesí­téséről. A jelentés megálla­pítja, hogy sikerrel megvaló­sultak a Román Kommunista Párt Vili. kongresszusának célkitűzései. Az ipari termelés átlagos évi növekedése az elő­irányzott 13 százalék helyett 14,5 százalékos volt. Hat év alatt ötszáz áj iparvállalatot ét egyéb objektumot helyez­tek üzembe. A munka terme­lékenysége az iparban hatvan­egy. százalékkal növekedett, az önköltség tízenydc száza­lékkal csökkent. győzőén tanúsíthatja, hogy a Szovjetunió eleget tett a kí­nai—szovjet baráti szerződés­ből reá háruló szövetségest kötelezettségeinek. A szovjet—kínai együttmű­ködés fontos hozzájárulás volt az egész szocialista közösség egységének és összefogásának megszilárdításához, előmozdí­totta a szocializmus és a bé­ke erőinek megszilárdulását az egész világon, összhangban állt az imperialistaellenes harc érdekeivel. „Sajnos az utóbbi években — nem a szovjet fél hibájá­ból — nehézségek mutatkoz­tak a szovjet—kínai viszony­ban. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány nagy erőfeszítéseket tett és tesz e nehézségek leküzdésé­re, a Kínai Kommunista Párt­tal és a Kínai Népköztársa­sággal való viszony normali­zálására. Különösen sokat tettünk e cél elérésére az utóbbi időszakban, az SZKP Központi Bizottságának 1964. évi októberi plénuma óta” — hangsúlyozza a Pravda. A cikk a továbbiakban meg­állapítja, hogy a nemzetközi reakció, az Egyesült Államok harcias körei abban remény­kednek, hogy a maguk javá­ra hasznosíthatják a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban mutatkozó nézeteltérése­ket és arra számítanak, hogy az imperialistaellenes erők nem tudnak együttesen fel­lépni az Imperialisták arcátlan akcióival szemben. A lap megállapítja: a test­véri kommunista pártok mind állhatatosabban hangsúlyoz­zák, hogy a forradalmi erők­nek össze kell fogniuk. Az SZKP változatlanul szilárdap küzd a szocialista országok, a jelenkor összes forradalmi erői egységének megszilárdi • fásáért az imperializmus el­leni harcban. A Pravda befejezésül hang­súlyozza, hogy a szovjet—kí­nai barátsági szerződés év­fordulóján a Szovjetunió dol­gozói forró üdvözletüket kül­dik a testvéri kínai népnek és kifejezésre juttatják azt a szilárd meggyőződésüket, hogy a két ország viszonya végül is vissza fog térni az őszinte ba­rátság korábbi kipróbált út­jára. Peking; Vasárnap Pe­kin gben ünnepi esten emlé­keztek meg a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­désének 16. évfordulójáról. Riasztó bombavadászat Különféle hivatalos fórumok igyekeznek megnyugtatni azokat a turistákat, akik az amerikai B—52-es lezuhanása és veszedel­mes nukleáris bomba-terhének eltűnése óta nem hajlandók Spanyolországba utazni. A bombák előkerítése céljából folytatott „tö­rött nyíl” művelet időközben egyre szélesebb körben és fokozódó titoktartás kíséretéi folyik. A katonai kordont a végletekig m< szigorították, ezért már csak orozva, te objektívek alkalmazásával készülnek fényi pék a riasztó bombavadászatról. A szakéri tagadják ugyan, hogy veszély állna fenn. nagy titokban máris elássák a fertőzött föld Négyzetméterről négyzetméterre folyik a kutatás és a nukleáris fertőzőttség felmérése * a katasztrófa körzetében. Közlemény az INTERMETALL munkájáról Kiterjesztik a szervezet tevékenységét KOSZIG1N Svédországba látogat Moszkvát Koszigin szovjet kormányfő július /elején Svédországba látogat Az erről -kiadott hivatalos közlemény ígJÍ hangzik: Tage Erlander avéd miniszterelnök 1965. júniusában a Szovjetunióba tett látogatása idején meghívta Alekstaej Ko­szigint, a szovjet minisztertanács elnökét, hogy számára al­kalmas időpontban tegyen hivatalos látogatást Svédországban. Koszigin a meghívást köszönettel elfogadta. Most megálla­podás jött létre, hogy Koszi gin, a szovjet miniszteretanács elnöke július elején látogat Svédországba. Moszkva: Az Intermetall szervezetben résztvevő orszá­gok miniszterelnökhelyettesei Moszkvában meghallgatták Osztatni Mihálynak, az Inter- metall-iroda igazgatójának be­számolóját a szervezet tevé­kenységéről. A miniszterhe­lyettesek hangoztatták, hogy a szervezet, amely 1964-ben ala­kult néhány szocialista ország kohászati együttműködésének erősítésére és fejlesztésére, eredményes munkát végez. Megállapították, hogy a szer­vezet tevékenysége elősegítet­te a hosszúlejáratú egyezmé­nyeikben előírtnál nagyobb mennyiségű hengereltáruk szállítását, hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevő országok szükségleteit jobban kielégít­sék különféle hengereltáru fajtákkal és teljesebb mérték­ben kihasználják a rendelke­Frnnhfurti levél Mire kellene Bonn-nak a „nagykoalíció"? MIELŐTT VÁLASZOL­NÁNK a kérdésre, hadd mondjuk meg, mi Is az a nagykoalíció, amelynek hívei és ellenfelei az utóbbi he­tekben aktivizálódtak a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban? A nagykoalíció egy olyan kormány lenne, amely­ben a kereszténydemokrata CDU/CSU párttömörülés a szociáldemokratákkal társul­na. A sokéves elképzelés felújítója, és a vita elindítója maga Erhard kancellár volt, aki újévi fogadásán a szo­ciáldemokrata FDP-ve! való társulás fenntartása mellett foglalt állást. Az államfő, Lübk-* elnök viszont válasz­beszédében a nagykoalíció mellett tőrt lándzsát. Azzal érvelt, hogy kétharmados sza­vazattöbbség nélkül nem sike­rülhet tető alá hozni a hír­hedt szükségállapot-törvényt, valamint a tervezett pénzügyi reformot. Márpedig a kéthar­mados többség a szociálde­mokraták koalíciós előlépteté­se nélkül nem lesz meg. Mi is valójában ennek a koalíciós vitának a politikai háttre? A CDU/CSU politikájának hivatalosan meghirdetett célja az 1937. évi határok vissza­állítása és a nukleáris fegy­ver birtoklásának joga. Ez a bonni vonal mind élesebb összeütközésbe kerül az euró­pai népek «rőf etetéseivel, amelyek a feszültség enyhíté­sét, a béke megóvását céloz­zák. Viszont a bonni kor­mány katonai kiadásai mind súlyosabb teherként nehezed­nek az NSZK költségvetésére. Ez már kezdi károsan befo­lyásolni a dologzók életkörül­ményeit és a nyugat-német márka stabilitását is. A lakos­ság nagy tömegei egyre elé­gedetlenebbek ezzel a helyzet­tel. Az ellenzék növekvő el­lenállásának letörésére akarja tető alá hozni a CDU/CSU a szükségállapot-törvényt A CDU/CSU-nak az a frak­ciója, amely a nagyvállalko­zók érdekelnek szószólója, Er­hard kancellárral és Schröder külügyminiszterrel az élen, éppen azért hadakozik a szo­ciáldemokratákkal való szö­vetség ellen, mert fél, hogy egy ilyen nagykoalícióra a szakszervezetek nagyobb nyo­mást tudnának kifejteni. CSAK LATSZAT-F.LLENT- MONDAS, hogy a keresztény- demokraták klerikális szár­nya, Adenauer, Strauss és Krohne, ezzel szemben a nagykoalíció híve, ugyanis csupán átmeneti időre, vagyis amíg „az összes létfontosságú kérdést meg nem oldják”. Pontosabban: a kleriálisok szociáldemokrata segédlettel akarják megszavaztatni a szükségállapot-törvényt tehát szociáldemokrata segédletei akarják az egész ellenzék, így a szakszervezetek minden jö­vendő tevékenységét eleve béklyóba verni. Ezt szolgálná az Is, hogy a bonni uralkodó körök — szintén a szociálde­mokrata koalíciós partnerek szavazataival — módosítsák magát a választójogi törvényt is, kényelmesen kiiktassák a szabaddemokraták híveinek voksát, s így megkapják azt az abszolút többséget, amely­re Bonn csődbejutott/ politi­kájának folytatásához szük­ségük van. De nemcsak a kormánypárt különböző frakciói vitatkoznak a nagykoalícióról. A szociál­demokrata párt prominens politikusai, köztük Wehner, Erler és Schmidt, maguk is a nagykoalíció mellett törnek lándzsát. Kormánytagságuk fejében készek megszavazni a szükségállapot-törvényt és a választójogi törvény módosí­tását, sót talán még a pénz­ügyi reformot is. Ez pedig azt jelenti, hogy a szociálde­mokraták részvétele a nagy- koalícióban egyértelmű lenne az amúgyis beteg nyugatné­met demokrácia kimúlásával. AZ NSZK HALADÓ ERÓI előtt most tehát az a feladat áll, hogy fokozzák harcukat a békéért, a leszerelésért, a szükségállapot-törvény és a nagykoalíció ellen. Lorenz Fnorr zésre álló kapacitásokat Az Intermetall tagországok kép­viselői rámutattak, hogy ki kell terjeszteni a szervezet te­vékenységét. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió képviselői vettek részt A szakértők, mint „felderítő előőrsök” célozzák meg mű szereikkel a kritikus körzetet. A madridi hatóságok nem hét, hanem tíz ember ellen adtak ki elfogatóparancsot, mert részesei vagy tanúi vol­tak Delgado tábornok és tit­kárnője rejtélyes meggyilko­lásának. Mariano Robles Romero pá­rizsi ügyvéd, a Delgado csa­lád jogtanácsosa szerint a madridi hatóságok által kö­rözött személyek közül négyen a portugál titkosrendőrség tisztjei. Robles verziója szerint a portugál hatóságok meg akar­ták akadályozni Delgado visz- szatérését az országba, külö­nös tekintettel a közelgő el­nökválasztásra, s ebből a cél­ból régi szövetségesükkel, az OAS francia terrorszervezet­tel léptek kapcsolatba. A portugál titkosrendőrség meg­bízottja Rómában találkozott Jean-Jacques Susinl OAS-ve­zérrel — 6 is a madridi el­fogató parancson szerepel —, majd segítségével találkozói hoztak létre Delgado, illetve a később láb alól eltett De Sou­sa és a többi portugál rend­őrkém között. A találkozóra Rómában került sor. A rend­őrügynökök portugál ellenzé­ki szervezkedöknek adták ki magukat. Delgado hitt a provokáto­roknak és elfogadta meghívá­sukat, hogy vegyen részt egy badajozi titkos megbeszélésen. A badajozi szállodából Del- gadót De Sousa kocsival egy közeli gazdaságba vitte. A farmon portugál titkosrend­őrök várták Delgadót, és fegy­verrel akarták kényszeríteni a határ átlépésére. Delgado revolvert rántott, egy rend­őrt megsebesített, de a többi­ek golyója végzett vele. Köz­ben Delgado titkárnője, a 30 éves brazil Arajerlr Campos, a badajozi szállodában ma­radt, őt egy másik „randevú­ra” hurcolták a portugál tit­kosrendőrök és hetven kilo­méternyire Badajoztól megfoj­tották. A Delgado-rejlfty rendkívül érdekes adalékkal szolgált vasárnap Emilio Guerrereiro, a portugál ellen­zéki mozgalom egyik vezetője.' Az Emberi Jogok Ligája fran­cia tagozatának vasárnap Pá­rizsban megtartott ülésén kö­zölte, hogy birtokában lévő okmányok alapján megállapít­ható: Humberto Delgado tá­bornokot, Salazar ellenzéké­nek kimagasló alakját nem Spanyolországban, hanem Por­tugáliában gyilkolták meg. Delgado özvegyétől kapott levélre hivatkozva elmondot­ta, hogy a PIDE, a hírhedt lisszaboni titkosrendőrség csapdát állított a tábornok­nak és brazil titkárnőjének, kézrekerítette, majd kivégez­te őket. A holttesteket később titokban Spanyolországba szál­lították. A lezuhant gép közvetlen kör­zetéből élelmüket mentve me­nekülnek a lakosok. Kínából hazarendelték az indonéz nagykövetet Djakarta: Subandriokül­ügyminiszter szombaton a par­lamentben közölte, hogy Pe- kingből hazarendelték az In­donéz nagykövetet. Ezt hiva­talosan nem indokolta meg, de szavaiból kitűnt, hogy a fejlemény az indonéz—kínai viszony feszültségével függ össze. Tokió: Az Antara Hírügy­nökség Tókióbél vett jelentése szerint Sukamo elnök vasár­nap beszédet mondott egy nagygyűlésen. Az elnök fel­szólította a gyűlés mintegy húszezer résztvevőjét, alakít- sasak szervezetet „a nemzeti forradalom haladásának biz­tosítására.”. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az In­donéz Kommunista Párt — amelyet mint ismeretes, az október 1-i sikertelen puccs­kísérlet támogatásával vádol­nak — részt vett Indonéziá­nak a holland ellen vívott függetlenségi har­cában. Az Utusan Melayu című in­donéz lap állítása szerint szá­mos indonéz kommunista ve­zető és kommunista-barát új­ságíró Tokióba menekült. Mit fizet a totó? 13 találatot 5 fogadó ért el, nye­reményük szelvényenklnt r 50® forint. 13 találatotok kSzül ke tó a plusz 1 mérkózést Is eltalálta, ezek nyereménye a (utalómmal együtt 216 782 forint 50 fillér. 12 találatot 8» pályázó ért el- Ezek nyereménye szelvényenklnt 4216 forint 25 fillér. 11 találatos szelvények száma »49 darab, nyereményük szelvé­nyenklnt 395 forint. — 10 talála­tot 0-162 pályázó ért el. ezek nye­reménye szelvényenklnt »7 forint 50 fillér. — Az íooo fovin on f-lltl nyeremények kifizetésére február 24-tól, az 1600 forinton aluli»' Un Un* U tót kerül «or. A Delgado-re jtély Tíz ember ellen adtak ki elfogatóparancsot

Next

/
Thumbnails
Contents