Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

Csak éltető víz kell és akkor kitűnő termést ad a hajdani sivatagos főid A hatalmas Szovjetunió egyik rendkívül érdekes tá­ján jártam a közelmúltban. Földünk két nagy sivatagá­ban a Kara-Kum és Kizil- Kuro sivatagban bolyongtam napokon át. tanulmányozta n természetűket. Valamikor ,.Holt-vidók”-nek nevezték Földünk e részeit. Ott jártam­kor tapasztalhattam, hogy a szovjet emberek: oroszok, türkmének, üzbégek harcba- indultak a kietlen sivatag meghódításáért. szép középületeket létesíte­nek. Virágok és fák díszítik az utcákat. A Taskent! Tudományos Akadémián földrajztudósok­kal, geológusokkal beszélget­tem a problémáról, ők pro« ponálták, hogy nézzem meg az óriási sivatagok legzordabb részét, a valaha hírhedt Éh­ség-sztyeppét. Regényekben olvastam e kegyetlenül kietlen, színié holdbéli pusztáról. A teve­karavánok csak úgy mertek_ áthaladni a szeszélyes homok-' tengereken, ha tapasztalt he­lyi karavánvezetők vállalták a kalauzolást. Fegyver nélkül nem volt ajánlatos az út, mert a sivatagi rablók, no meg a sakálok és farkasok, szinte nyüzsögtek errefelé, olykor tigris támadta meg a tikkadt vándorokat. Egyik nillanatról a másikra szeszé­lyes homokviharok kereked­tek és jaj volt annak, akit utolért. Az Éhség-sztyeppén a ko­pár sziklahegyek aljánál, ahol össze tudtak gyűjteni egy kis vizet áz öntözésre, csak ott voltak szegényebb emberi te­lepülések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt, Az itteni emberek életéről írt megrázó elbeszéléseket Aj ni Szadriddin, Lenin-díjas írd. A pusztító éhség, a vízhiány miatt szörnyű betegségek gya­korta megtizedelték itt a né­pet. A nagy munkát az Ozbég Köztársaság dolgozóira bízták. De Moszkvában is nagy fi­gyelemmel kísérik ezt a gigá­szi átalakítást, és sok szak­embert küldenek ide segíteni. A Szovjetunióban a tudó­sok tömege tanulmányozza a föld vízellátási problémáit. Kutatják annak a lehetősé­gét, hogy a hatalmas, sivata­gos területeket hogyan lehet­ne az ember számára haszno­sítani. Megvalósul itt «„min­dent az emberért* *’ jelszó. A Taskent! Tudományos Akadémián érdekes tervekről hallottam. Az öntözés céljá­ra még jobban fel akarják használni az Aral-tó és a Kas- pi-tenger vizét. !‘Köztudott: hogy a Kara-Kum sivatag­ban 900 kilométer- hosszan létrehozták a Kara-Kum csa­tornát, amely az Amu-Darja vízét viszi messze vidékre Most össze akarják kötni a Kaspi-tengerrel ezt a csator­nát. Davidov mérnök híres tervét ismét tárgyalják, mely­nek a lényege az, hogy Szibé­ria két nagy folyamának, az Obnak és a Jenyiszejnek a vi­zét mesterséges tengerré ala­kítják és ebből hatalmas fo­lyami csatornák haladnának át Közép-Ázsia sivatagjain. A taskenti tudósok elmondották azt is, hogy az atomenergia békés felhasználása szintén lehetőséget nyújthat a föld sebeinek begyógyítására. A tengervíz édesvízzé való át­alakítása, a mérhetetlen sarki jégtömegek felolvasztása, a Föld mélyében lévő víztö­megek felszínre hozása meg­valósítható, nagyszerű fel­adat, a tudósok, mérnökök és munkások számára. Sze­rintük nem utópia tehát az. hogy a Föld hagy siva­tagjait termővé lehet változ­tatni. Eljön az idő, amikor a Kara-Kum, a Kizil-Kum, a Szahara, a Góbi-sivatagok, az Éhség-sztyeppe termővé vál­hatnak. A szovjet emberek máris szép eredményeket érnek el. Mint ahogy ők mondták: „Persze, ez még csak a kez­det". A közép-ázsiai sivata­gokon át már harminc évvel ezelőtt megépült a vasút, amely biztonságosan közleke­dik. Ottjártamkor láttam, hogy az Éhség-sztyeppén ke­resztül is jelentős útépítés fo­lyik, hogy ne csak a sivatag hajója, a teve tudjon itt köz­lekedni, hanem Volgával és Moszkviccsal is gyorsan és kényelmesen utazhasson, aki­nek erre van dolga. A jó utak azért is kellenek, mert az Éh­ség-sztyeppén gigantikus épít­kezések kezdődtek, ásványok s olaj után kutatnak és szük­séges, hogy megkönnyítsék a szállítást is. amelyet a termé­szetátalakító munka igényel. Lelkesítő látvány volt szá­momra. hogy az ember képes begyógyítani földanyánk „se­beit” és virágzó oázist terem­teni az eddig sivár sztyeppé­kén. ■Szebcfkó Imre Egy kis emlékeztető 4kik már eltűritek a süllyesztőben - És mikor távozik Lübke Világszerte nagy feltűnést keltett az a Berlinben tartott nemzetközi sajtóértekezlet, amelyen Albert Norden pro­fesszor. a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottsá­gának tagja nyilvánosságra hozta Lübke nyugatnémet köz­társasági elnöknek a nácizmus alatt elkövetett tetteit. Nem ez volt az első eset. amikor az NDK-ban fényt derítettek vezető személyiségek náci múltjára. Bonnban e leleple­zésekre mindig egyformán reagáltak: kezdetben tagadták e tények - valódiságát, később kerömszakadtáig védelmezték, e személyeket, s csak akkor távolították el őket helyükről, amikor a világközvélemény előtt már lehetetlen volt tar­tani őket. AZ ELSŐ ESET: OBERLÄNDER lepleződött, mint az úgyneve­zett nürnbergi faji törvények értelmi szerzője és kommen­tátora, mint milliószoros intel­lektuális gyilkos, aki Német­országban és Európa többi országában emberek millióit küldte a halálba. Miután Ade­nauer kancellár az újabb és újabb bizonyítékok ellenére sem volt hajlandó bizalmasát: Globkét hivatalából elbocsáta­ni, az NDK Legfelső Bírósága 1963 júliusában távollétében életfogytiglani börtönre ítélte a bonni államtitkárt. A Glob- ke-ügy világszerte olyan nagy feltűnést keltett, s oly nagy hullámokat vert, hogv Globke 1963 októberében kénytelen volt visszalépni. Hivatalosan azért távozott, mert elérte a nyugdíj-korhatárt. Utóda azon- banban az a Westrick lett. aki három évvel idősebb nála . .. július 11-én kénytelen vol bocsátani őt hivatalából. A NEGYEDIK ESET: KRUGER 1959 október 22-én az NDK nemzetközi sajtóértekezletén okmányokat és tanúvallomá­sokat hozott nyilvánosságra Oberländer akkori bonni mi­niszterről. Oberländer már 1923-ban aktív résztvevője volt a müncheni náci puccsnak, mint SS-Obersturmbannfüh- rer. Ezenkívül a háború alatt a Németország keleti szom­szédjai ellen bevetett s ke­gyetlenségükről hírhedt „Nach tigall” és „Bergmann” egysé­gek parancsnoka volt. A bonni kormány kétségbe vonta e té­nyek valódiságát és visszauta­sította azt az NDK-ból érke­zett ajánlatot, hogy a nyugat­német főállamügvészség kép­viselői tekintsék meg az eredeti okmányokat. Oberlän­der kijelentette, hogy az ellene felhozott vádak nem felelnek meg a valóságnak, s magától nem fog távozni a miniszteri székből. Adenauer kancellár hevesen kikéit azok ellen a Bundestag-képviselők ellen* akik az eset kivizsgálását kö­vetelték. Az NDK 1960 feb­ruár 2-án számos új tényt, okmányt és tanúvallomást ho­zott nyilvánosságra Oberlän­der ellen, s ennek hatására aztán 1960 május 3-án a mi­niszter kénytelen volt lemon­dani. De egyébként a hajaszála sem görbült meg, nem indult bűnvádi eljárás ellene, sőt egy időre ismét tagja lett a Bun­destagnak, mint a kormány­párti CDU képviselője. A HARMADIK ESETT: FRANKÉI, Dr. Josef Streit, az NDK főállamügyésze 1962 április 13- án bizonyítékok tömegét hozta nyilvánosságra arról, hogy dr Fränkel, a Német Szövetségi Köztársaság főállamügyésze 1933 május 1-től a náci párt tagja volt és súlyos bűnök terhelik abban a vonatkozás­ban is, hogy a náci vérbírák a lehető legem bertelenebbül gyakorolták hivatalukat, ezen­kívül számos esetben szemé­lyesen Is közreműködtek ár­tatlan emberek halálra ítélé­sében. A Német Egység Bizott­sága 1962 június 21-én újabb bizonyítékokat tárt a nyilvá­nosság elé Fränkel bűnösségé­ről. Bonn előbb védelmezte, majd magas nyugdíjjal ren­delkezési állományba" helyez­te Frankéit, míg végre 1962. Az NDK főállamügyész még az első Erhard-kom megalakulása előtti napok 1963 novemberében írá fordult Erhard kanceHá és közölte vele. hogy az N ban Kruger úgynevezett nekültügvi minisztert súly terhelő okmányokat talá Erhard azonban a csende gyelmeztetést figyelmen k hagyta és bevette Km kormányába. Ezekutén \] Norden professzor 1963 da( bér 6-án nyilvánosságra h< hogy Kruger a náci párt ti cionáriusa. Hitler-puocsútí náci vérbíró volt. A bi kormány egy' szóvivője ezen a napon kétségbe vi e tények valódiságát s Ka is hevesen visszaüti) sfréttí ellene emelt vádakat. Néh nap múlva azonban már r leges beismerésre kény szel 1964 január 21-én Ért kényszerszabadságra küldi minisztert, majd Kruger videsen végleg leköszönt vataláról. AZ ÖTÖDIK ESET: LÜBKE Az NDK-ban 1966 jan 24-én bizorpn'tékokkal, ere okmányokkal, tanúvalloi sokkal bőven ellátott f hoztak nyilvánosságra at hogy Lübke nyugatnémet 1 társasági elnök fasiszta k centrációs táborokat építet felelős száz meg száz foí haláláért. Bonn az égé „kommunista propagandán nyilvánítja. Lübke 1966 jan 31-én maga is vitatja az mányok eredetiségét. Éppé napokban sor került azon' a Lübkét terhelő okmány nak a bonni főállamügyész; való átadására* Hírek a világból Kanada fizetési mérlegének deficitje tavaly kb. 1 milliárd kanadai dollár volt, szemben az 1964 évi 433 millió dol­lárral. Ez volt a legnagyobb deficit az elmúlt öt év alatt. * A MÁSODIK ESETT: GLOBKE 1960 július 28-ám az NDK dokumentációs bizonyító anya­got hozott nyilvánosságra Hans Maria Globke államtitkár, a bonni kancellári hivatal veze­tője náci bűneiről. Globke le­A gyermekek és az ifjúság problémáival foglalkozó, San- tiagóban nemrégen befejező­dött latin-amerikai konferen­cia adatai szerint, Latin- Amerikában az elemi iskolát az első osztályba kerülő gyer­mekeknek mindössze 20—25 százaléka fejezi be. Latin- Amerikában jelenleg 90 mil­lió a tíz éven aluli gyermekek száma. K amcsiból érkezett jeler sek szerint a szovjet techn egyre szélesebb körű alkati zást nyer a pakisztáni me gazdaságban és a polgári ti forgalomban. A Szovjetu rövidesen újabb nagymenr ségű gépi berendezést szá Pakisztánba jutagyáraknak cukorgyáraknak, az ércbán; szatnak és az útépítkezés hez. A japán—kínai kereske lem volumene az idén 10 s zalékkal emelkedik és mi) két irányban körülbelül millió dollárt fog kitenni, I másik jelentés szerint, a pán importőrök 300 000 tor kínai rizst vásárolnak, est nem kétszer annyit, mint elmúlt évben. Jubelhack és hadserege Lenin már 1918-ban felhív­ta a figyelmet arra, hogy ezt a sivatagos részt célszerű len­ne megművelni és hogy a szovjet hatalom nyújtson se­gítséget az ott sínylődő pa­rasztoknak azzal, hogy víz­tárolókat épít számukra. Az Éhség-sztveppén járva láthat­tam ma már, hogy milyen ki­váló gyapot terem Itt. A kommunizmust építő szovjet nép hozzálátott a nagy fel­adat megoldásának. A hegyek alján víztárolókat létesítettek. Ezekben a hóiét és az eső­vizet felfogják, majd csator­nák segítségével szétterítik az életet jelentő vizet a zord, sárgásbarna homokon. Néhány folvón is gátakat építettek és a földművelés számára vizet tudnak adni. Az Éhség-sztyep­pén most 107 kilométer hosz- szú. helyenként tóvá szélese­dő csatornát láttam. Kömyé- kér mir-'«nOtt gazdag ter­mést nyűit az évezredeken át kihasználatlan homok. Fehér gyapot. édes szőlő. finom dinnve, olajgazdag naprafor­gó. gránátalma terem Itt, ma­gasra nő a kukorica A hajdan volt nyomorúsá­gos fü’lkuayhókat lebontják é- uj, korszerű házakat építe-i aek. modem településeket. Köztudomású: a Bundes­wehr Nyugat-Európa legna­gyobb hadserege. A nyugat­német hadosztályok teszik az európai NATO-csapatoknak több mint a felét. Ez azon­ban nem elég a bonni milita­ristáknak. Ezért már az 1964. év elején hozzáláttak az úgy­nevezett „területvédelmi” csa­patok felállításához. Ezek gya­korlatilag a bonni hadsereg­nek már a negyedik részét adják, a szárazföldi csapa­tok, a tengerészeti erők és a légierő mellett. Miért van szükségük a bonni militaristáknak az új csapatnom felállítására? Min­denekelőtt azért, hogy még éberebben védelmezzék a mo­nopóliumok érdekeit és bizto­sítsák a rendkívüli törvények „akadálytalan” keresztülvite­lét. Erinek a „hadseregnek” nem a legkisebb szerep jut az agresszív háború „totális” előkészületeinek tervében. Az utóbbinak aifeieoeteiben ugyanis azt tervezik, hogy diverzáneokat, terroristáka4 és kémeket „súlykolnak’’ be, hogy a szocialista országokba küldhessék őket. A hadügyminisztérium új épülettömbjében. a bonni Ncwdhöhén, a „Bonntagon- ban” úgy képzelik, hogy as 1966-os esztendőben 400 000 tartalékost képeznek ki a „te­rületvédelmi” csapatok kere­tei között, s létszámát 1970-ig mintegy kétmillióra emelik. A Rajna-melléki revánslo- vagok azért is igyekeznek mi­előbb „keresztülhajtani” a te­rületvédelmi egységek felállí­tását. mert azok nem tartoz­nak a NATO rendszerébe, te­hát a Bundeswehr tábornokai saját belátásuk szerint ren­delkezhetnek velük. Nem vé­letlen az sem, hogy az emlí­tett csapatok élére háborús bűnöst állítottak, Friedrich Alfred von Jubelhack altá­bornagy személyében. — Jubelhack. mint önkén­tes 1928-ban lépett a Reichs­wehr soraiba. Amint' kitört a hitleri Németország rablóhá­borúja a Szovjetunió ellen. Jubelhack máris megjelenj a keleti arcvonalon. Mint a ve­zérkar ..különleges megbíza­tásokat” végrehajtó tisztje, részt vett a „Blitzkrieg” fa­siszta rablóstra téglájának és a „hátország pacifikálásának” kidolgozásában. Utóbb a 35. hadtesthez osztották be. amely Észak-Finnországban és Nor­végiában állomásozott. Ami­kor a hitlerista csapatok 1944- ben gyors ütemben visszavo­nultak a szovjet hadsereg csapásai alatt. Jubelhack a 20. hadsereg parancsnokával. Lo­thar RinduUkkal együttesen kidolgoztat a „Nyírfa” és az „Északi Fény” hadműveletek tervét, amelynek értelmében amit csak lehetett, el kellett pusztítani Észak-Finnország és Észak-Norvégi a területén. Friedrich Alfred Jubelhack „lelkiismeretesen dolgozott” A norvégek és a finnek még ma is átkozódva emlegetik a nevét. Hitler a két „hadmű­veletben” való részvételéért ezredesség nevezte ki Jubel­hack ot A nürnbergi törvényszéken 1947-ben Jubelhack mint tanú szerepelt a háborús bű­nös Rindulik ügyében. Min­denképpen igyekezett fehérre mossd egykori főnökét, s egy­úttal magáról is elhárítani a gyanú árnyékát. Rindulikot háborús bűneiért húsz évf börtönbüntetésre ítélték; Ju- belhacknak sikerült a történ­teket megúsznia. Ma ismét a reváns-eszmét hirdeti és azt hangoztatja, hogy „növelni kell a német erőket”. Jubel­hack azok közé tartozik, akik tervet dolgoztak ki a Nuugat- Németország és aZ NDK, il­letve a CSSZK határán léte­sítendő atom-aknaövezet fel­állítására. Ezért vélik a Bun­deswehr tábornokai, hogy Ju­belhack a legalkalmasabb sze­mély a „területvédelmi’’ csa­tiatok parancsnoki tisztségére, ö majd kellőképpen megbir­kózik a határokon belül a de­mokráciát elnyomó és a hatá­rokon kívül diverziós cselek­ményeket végrehajtó „házi hadsereg” megteremtésének feladatával. A Nyugat-Németországban most megalakuló egységek a „területvédelmi csapatok” ne­vét viselik. De minden józa­nul gondolkodó ember előtt világos, hogy Bonnban nem védelemre, hanem agresszióra "ondóinak, amikor növelik a Bundeswehr erőit és atomfegy­vereket követelnek Az Egyesült Államok h: ügyminiszterhelyettesének nácsadója szerint a Pentn­1961—1965-ben csaknem millió dollár értékben ad el külföldön amerikai fegyv zetet. A hadügyminisztéri' illetékesei reménykednek. b< az idén 2 millió dollár éri1 ben fognak eladni külfölc haditechnikát. * Az argentin kormány nuár elején több nrnt 20 s: zalékkal emelte az űré anyagok, a gáz és a fűtöaPJ gok. árát. Várható, hogy f‘ ruárban 30 százalékkal enne a vasúti szállítási díjakat. * Juan Sea. a perui szem'1 tagja bejelentette, hogy Pe egyes vidékein még miri virágzik a gyermekkeresk^ lem. Nyolc-tízéves gyermri két 100—200 sóiért (4—8 d1 Iárért! adnak el. Sea híri súlyozta, hogv a gve-mek?1' a nagv földbirtokosok r ísáíj ják meg és nehéz, kim«u munkákra alkalmazzák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents