Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

1900. rCDHUAK S. napló Le kell-e bontani a Balokányt? III. Mit mondanak a salgótarjániak? 1/ Az utóbbi években sokat beszélnek Salgótarjánról. Egyedülálló példának mond­ják, mely nem a történelmi városmag köré, hanem azt lebontva építkezik, s igen magas szanálási engedményt kapott az államtól. Sok a ta­lálgatás és a kósza hír is. Van­nak akik azt állítják. hogy Salgótarján azért választotta ezt az utat, mert egy szűk völgyteknőben fekszik. és nincs hely, ahol építkezzen. Mások azt mondják, Salgó­tarján azért szanálhatott olyan sokat, mert jó kapcsolatai vannak a Tervhivatalnál. Me- ' gint mások tudni vélik, hogy . p salgótarjáni vezetők mégis 5 túllépték a mégengedett hatá- , rókát, s fegyelmit kaptak a sok bontásért; sőt, van aki már a börtön árnyékába ke­rült. 4 legolcsóbb - bontva építeni A sok találgatás Is mutat­ja. hogy Salgótarján példája valóban foglalkoztatja az em­bereket, ezért célstzerűnek lát­szott elutazni Salgótarjánba. Szerencsénkre Szálai Gáspár, a városi pártbizottság első tit­kára és Lengyel József, a vá­rosi tanács építési és közleke­dési osztályának vezetője sze­mélyében Igen barátságos és vendégszerető házigazdákkal találkoztunk, akik készségesen megadtak minden felvilágosí­tást. Azzal kellene kezdenünk, hogy a két vezető minden kó­sza hírt megcáfolt. Nem igaz például, hogy nincs a város­nak szabad területe. Van, la­kást építhetnének ott akár tíz évig is, bár egy kissé mesz- sze esik a város központjától Ez azonban még nem lett vol­na nagy hiba. Sokkal több sondot okozott, hogy nem tudtak mit kezdeni a vá'-os centrumában fekvő sok el­avult házzal. „A szanálások lelke a gaz­daságosság!” — mondották i salgótarjániak, s a budapesti Várostervező Irodával össze­fogva vaskos tanulmányt ké­szítettek a bontva vagy nerr bontva építkezés altematívá járói. Mindent számításba vet tek. még azt is, hogy ha kill területen építkeznének, emel kednének a közlekedési költ ségek, s azok egy részét a államnak kellene dotálnia. Ve gül kimutatták, hogy a leg olcsóbb, ha a bontva építke z.és útját választják. Bár sói háztulajdonost kellett kártala nítani. mégis, mindent össze gezve 17—18 százalékos költ ségmegtakarítást tudtak biz.o nyítani. Szerintük ez a döntő, nen pedig a vélt összeköttetései Ezért bonthattak le a mása dik ötéves tervben 347 rozog; lakást, ezért engedték meg ; 23,2 százalékos szanálást, bá volt olyan évük is, amikor e a szám meghaladta a 40 szá zalékot. Az idén ismét 40 szá zalék körül járnak. Nem ts gadták: volt olyan időszak is amikor — egyben és másba —• nem értették meg Buda pesttel egymást, bár sohaser került sor kenyértörésre. Ser ki sem kapott fegyelmit bontásokért, senki sem jutó emiatt börtönbe. Sohaser Altrun OC«? 1 Tf» Bár csak néhány részletet ragadtunk ki a salgótarjáni egészből, nekünk, pécsieknek ez is tanulságos. Összedőlnek a házak A salgótarjániak búcsúzóul elmondották, hogy nemcsak ők szanáltak, összedőltek a há­zak maguktól is. 1960—1964 között évi átlagban 10—12, 1965-ben pedig már több mint harminc öreg lakás vált rom­halmazzá. Hasonló példákkal mi pé­csiek is szolgálhatunk. Az el­múlt évben összedőlt, illetve sürgős kiürítésre szorult a Balokányban a Felső-Balo- kány utca 28, 55, 57, a Fetső- Vámház utca 37, 50, a Halász utca 4, a Lánc utca 13. szá­mú házakban összesen 15 la­kás. Miközben a cikket írtuk, az I. kerületi tanácsról jelen­tették, hogy a január 26-ról 27-re virradó éjszakán meg­rogyott a Felső-Balokány ut­ca 21-ben újabb két lakás, s sürgősen ki kell költöztetni a lakókat a Felső-Vámház ut­ca 48, illetve a Harangöntő utca 2/1. számú ház két laká­sából is. 1966. január 27-ig tehát négy lakás veszett el a Balokányban, s hogy meny­nyi veszik el még az év vé­géig. egyelőre talány. Csak annyit tudunk, hogy a talaj­vízszint jelenleg magas. A halálos beteget nem le­het injekciókkal feltámaszta­ni. Ha ml nem szanálunk szanál az idő. Mngyar t,ászló .j. - • X- ■/ -MaftaaifMttyj'jj. »jj.i.i 'WflHHltfMwj.i'. -!-J*.1. : Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese Gerényesen A gerényesi kultúrházban nyilvános pártnapot tartottak, ahol a többszáz főnyi helyi tsz-parasztság mellett helyet foglaltak a hallgatóság köré­ben a környező községek dol­gozói is. Hont János, a föld­művelésügyi miniszter első helyettese mondott beszámo­lót, elsősorban a mezőgazda­ságot érintő kérdésekről. Bevezetőben rámutatott ar­ra, hogy az utóbbi években megváltozott az ország képe. Gyorsabban fejlődött a mező- gazdasági termelés, mint a korábbi, harminc év előtti időszakban. A szocialista me­zőgazdaság kialakulása a ter­melés csökkentése nélkül, sőt annak emelkedésével történt. Meggyorsult a felvásárlás is. A tsz-parasztság egyre inkább magáénak tekinti a szövetke­zetei. A gépesítést jellemzi, hogy ma már 60 ezer traktor végzi a mezőgazdasági mun­ka zömét. Miért emelték a felvásárlási árakat? Ezután arról beszélt Hpnt elvtárs, hogy mi tette szüksé­gessé a most bevezetésre ke­rülő árintézkedéseket. Az ér­vényben lévő felvásárlási árak 1957—59-ben alakultak ki, amikor a mezőgazdaság­ban még uralkodó volt az egyéni termelés. Később nagy arányú befektetésekkel létre­hoztuk a nagyüzemeket, nagy­mértékben fejlesztettük a gép parkot és közben viszonylag magas áron táttuk e! gépek­kel a mezőgazdaságot Sokat beszélünk az utóbbi időben az állam által nyújtott anyagi támogatásról is, ami nem más, mint éppen az említett árkülönbség kiegyenlítésének egy módja. A fiatalokat is zömmel az iparban nyújtott jövedelem csábította el a me­zőgazdaságból. Ha ezekre a jelenségekre nem figyelnénk fel Időben, később kihatná­nak a mezőgazdaság termelé­sére. — Miért éppen a szarvas- marha, a sertés, a juh és a kenyérgabona felvásárlási árát növelte kormányunk? — tette fel a kérdést Hont elvtárs. — Népgazdaságunk számára ezek a termékek a legfonto­sabbak. így például a szarvas marha-export az első helyen áll és az egész mezőgazda­ságban különös jelentősége van. Takarmányozása bizton ságos, itthon megtermelhet­jük és viszonylag sok mel­lékterméket hasznosít. Leg­jobb és legbiztonságosabb ex­porttermék főként a nyugati piacon. A mezőgazdasági ex­porton belül 18—19 száza­lékos az aránya. Korábban nem volt gazdaságos, ezért átlagosan három forinttal emeltük a felvásárlási árat, míg a tej ára 30 fillérrel emelkedett literenként. A gyapjú a textilipar szá­mára legfontosabb alapanyag. Szükségletünk felét még min­dig importálnunk kell. Ezért vált szükségessé, hogy 55 fo­rintról átlagosan 70 forintra emeljük a felvásárlási árat. A juh is rengeteg melléktermé­ket hasznosít és éppen ezért helye lehet a nagyüzemi me­zőgazdaságban. A sertés jövedelmezősége viszonylag korábban is jobb volt a szarvasmarháénál, de még mindig szükség volt fel- vásárlási ár emelésére. A ke­nyérgabona felvásárlási árá­nak emelésénél gazdasági és politikai érdekek játszottak közre. A cél, hogy itthon ter­meljük meg az ország lakos­ságának szükségletét. — Végül általánosságban az volt az árintézkedések célia, hogy úgy válogassa meg az emelésre kijelölt termékek körét, hogy a nagyobb jöve­delem minél több termelő­szövetkezetet érintsen. Iz amortizációs Ma* Ezután Hont elvtárs az amortizációs alap létrehozá­sáról beszélt. Elmondotta, hogy ez majd a gépek foko­zottabb ápolására, karbantar­tására serkenti a nagyüzeme­ket. Általában egy gépet nyolc évig szerepeltetnek a leltár­ban. ezután értéke 0-ra csök­ken, de ha jól bántak vele. akkor még 2—4 évig hasz­nálhatják gazdaságosan. így majd évek múltán a gondos ápolás kihat a tsz gazdasá­gosságára és jövedelmezősé­gére is. — Nem arról van szó — folytatta —, hogy minden problémánk megoldódott a mezőgazdaságban és másutt is a jelenlegi intézkedésekkel. Azonban jelentős . mértékben javulnak a gazdálkodás és a Jövedelmezőség viszonyai. Ten nivalóinkat a következőkben foglalhatnám össze: a téli idő­szakot használjuk fel tapasz­talatcserékre, az üzemszerve­zés, a munkadíjazás legjobb módszereinek kialakítására. Ebben az évben 5 százalékkal kell növelnünk a mezőgazda- sági termelést és' elmondhat­juk. hogy 1966 jól Indul. Ha jól hajtjuk végre az Intézke­déseket. ha minden területen lobban dolgozunk, akkor több jövedelmet biztosíthatunk a mezőgazdaságban dolgozók­nak. több és jobb árut az országnak. Gáldonyi Béla A les népszerűbb munka Aisó-Balokány Hangversenynapló Az egész város ereiével A bontva építkezés 17—18 százalékos megtakarításába a salgótarjániak a társadalmi munkát is belekalkulálták Náluk a lakásépítéssel kap­csolatos feladatok megoldásá­ra koncentrálják a tömeg­erőt. A salgótarjáni szocialis­ta brigádok minden év ele­jén vállalásukba foglalják, hogy a város melyik részén és milyen mértékben végeznek közmunkát. Vízvezetéket ás­nak. csatornáznak, távfűtési vezetékeket helyeznek el, több kilométeres hosszúságban Még a légoltalmi^ tanfolyam hall­gatói is a városért dolgoznak, főként a szanálandó területe­ken, romeltakarítás címén* Az utóbbi időben fokozott figyelem irányult az öntevé­keny szimfonikus zenekarok munkájára, művészi tevé­kenységére. Ennek jegyében rendezték meg az elmúlt év őszén a fővárosban a Szim­fonikus Zenekarok I. Orszá­gos Fesztiválját melyen a Pécsi K1SZÖV Szimfonikus Zenekar Horváth Gyula ve­zényletével a Pénzintézetek Szimfonikus Zenekarával adott közös hangversenyt. A pécsi közönséget is részesíte­ni kívánták e fesztivál ze­nei élményében, ezért két koncertből álló sorozat kere­tében megismételték a fővá­rosi hangverseny kibővített műsorát. Előző szombaton a Pénzintézetek j óképességű szimfonikus zenekara látoga­tott el városunkba és a Liszt- teremben adott sikeres hang­versenyt. Az esten közremű­ködött Kocsis Albert, aki Beethoven hegedűversenyét játszotta a tőle megszokott színvonalon. Az est dirigense Nagy József volt. E koncert folytatásaként az elmúlt szombat estén a Pécsi KI- SZÖV Szimfonikus Zenekar lépett a Liszt-terem dobogó­jára, hogy változatosan össze­állított, meglehetősen nagy erőpróbát Igénylő műsorá­val szerezzen örömet • szép­számú közönségnek. Horváth Gyula lendületes vezénylésé­vel először Sibelius Finlan- diáját volt alkalmunk hallani, ami az együttesnek egyik leg­hatásosabb repertoárdarabja. Majd Händel Tűzijáték című műve és Schubert IV. szim­fóniája szerepelt a műsoron. Az est szólistája Herbert Voigt, Mozart D-dur hegedű- versenyét játszotta. A közön­ség olyan tetszéssel fogadta a produkcióját, hogy a ver­senymű II. tételét meg kel­lett ismételni. Voigt az NDK- beli Gera város szimfonikus zenekarának koncertmestere, képzett zenekari muzsikus, kiváló technikával, aki az el­múlt héten városában, Go­rában Sosztákovics Hegedű- versenyét mutatta be nagy si­kerrel. A vendégművész be­szélt Gera zenei életéről, mely rendkívül mozgalmas és magas színvonalú. Az ol­tani zenekar és kórus állandó repertoárján szerepei és. az al­kalomnak megfelelően évente elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma és Máté Passiója, Beethoven IX. szimfóniája, Mozart és Brahms Requimje. A gerai operaház műsora ugyancsak változatos, ahol az operairodalom hagyományos remekei mellett a mai szer­zők, Jenncek, Sosztákovics operái is megszólalnak. A Pécsi Filharmonikus Ze­nekar tagjaira igen nehéz művészi feladat várt hétfőn este: ekkor zajlott le a már hagyományos fővárosi ven­dégszereplés a Zeneakadémia nagytermében. A Téli- és az Egyetemi bérleti sorozat rend­kívül igényes közönsége töl­tötte meg ezúttal a Zeneaka­démia nagytermét és a fővá­rosból kapott értesülés szerint a szokottnál is nagyobb fi­gyelem kísérte a pécsi zene­kar műsorát. Ügy látszik, ez a műsor még a kényes ízlésű pesti zenekedvelőket és kri­tikusokat is kielégítette, hi­szen magyarországi bemuta­tót is hallhattak: Telemann C-dúr szvitjét. Ritkán hallott zenei érdekességet jelentett Cherub'ni D-dur szimfóniá­ja, valamint Reger: Mozart- variációi. Mozart D-dúr he­gedűversenyét — akár a pécsi koncerten — most is Várnagy Lajos hegedűművész szólal­tatta meg. A közönség lel­kes tapsokkal köszöntötte az erős fővárosi mezőnyben is derekasan helytálló Pécsi Filharmonikus Zenekart, an­nak kiváló dirigensét, Paulusz Elemért, valamint Várnagy I,ajost. Örömmel továbbítjuk e hírt. hiszen ez újabb bi­zonyítéka városunk országo­san elismert, jó zenei hírneve továbberősödésőnek. — Nagyon sok a dolgunk, de ennél népszerűbb felada­tot nem is kívánok —mond­ta a napokban egy építő­ipari vállalat szakszervezeti titkára. Napjainkban ugyanis az építőipari, illetve építőanyag­ipari vállalatok a rendelke­zésükre bocsátott százezreket bontják forintokra. Szép, de nehéz feladat. Hiszen itt nem­csak arról van szó, hogy au­tomatikusan minden bérjegy­zékhez „hozzácsapjanak” a különböző pótlékok címén rendelkezésükre álló keretösz- szegből, hanem minden egyes esetben figyelembe kell ven­niük az adott dolgozóra bí­zott feladatok. nagyságát, az általa elért eddigi eredmé­nyeket. A Téglaipari Vállalatnál például a szakszervezeti bi­zottság személy szerint vitat­ta meg a művezetők, az üzem vezetők részére biztosított ke­retelosztását. A nevek emlí­tésekor összecsaptak a véle­mények, míg végül kialakult az egységes álláspont. De így van ez most minden építő­ipari szakszervezeti bizottság­nál. A Baranya megyei Építő­ipari Vállalatnál munkahelyi pótlék címén az év hátralévő 11 hónapjában 439 000 forin­tot fizetnek ki 210 személy­nek. A műszaki dolgozók, il­letve a termeltet közvetlenül irányitó főépítésvezetők, épí­tésvezetők, művezetők részére 200 000 forinttal rendelkez­nék. Ez a béremelés 120 em­bert érint. A nehéz fizikai munkások részére 409 000 fo­rint áll rendelkezésükre. Ezen kívül fizetik meg a külön­élés! pótlékot, amely 16—15— 20 forint aszerint, hogy a dol­gozó a vállalat székhelyén vagy azon kívül dolgozik-e, családfenntartó-e vagy sem. Ezen összegek a dolgozók 60— 65 százalékát érintik. A Porcelángyárban a mű­vezetők béremelésére 63100 forintot fordítanak, a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkát végzők részére pedig 724 800 forinttal rendelkez­nék. Ez 820 dolgozónak jelent 60—150 forintos béremelést. A Mohácsi Farostlemezgyár ban a művezetők bérének emelésére 49 900 forintot for­dítanak, a nehéz fizikai te az egészségre ártalmas mun­kát végző dolgozóknak pedig 408 000 forintot adhatnak. A dolgozók hatvan százalékát érinti a bérrendezés. A Pécsi Betonárugyárban a művezetők keresete 53 900, a nehéz fizikai te az egész­ségre ártalmas munkát vég­zők keresete pedig 437 000 fo­rinttal növekszik. A Téglaipari Vállalatnál 100 000 forint összegben ré­szesülnek béremelésben az üzemvezetők és művezetők, a nehéz fizikai te az egészség­re ártalmas munkát végző dolgozók 758 000 forinttal kap nak többet. A Beremendi Cementgyár­ban a művezetők jövedelme 21400, a nehéz fizikai mun­kások jövedelme pedig 114 000 forinttal fog növekedni az év 11 hónapja során. — Berendezett OrBklakSs sze­mélygépkocsival, öröklakások, személygépkocsik a februárt két jutalomsorsolás főnyereményei. Vásároljon előfizetéses lottószel­vényt, mert azzal biztosan részt vesz mindkét jutalomsorsoláson. Ott Salgótarján városképe na­gyon érdekes. Kilencemeletes szállodát, nyolcemeletes to­ronyházakat látni a még meg­lévő rozoga házak szomszéd­ságában. Van egy nyolceme­letes, 120 méter hosszú épü­letkolosszus is, amelyben 192 lakás található. Azt mondják, ilyen épül még néhány, sőt, lesz 220 lakásos épületmonst­rumuk is. Nem holmi nagy­zási vágy miatt választják ezt az utat. hanem azért, mert csak így tudják a szanálási arányt a megengedett határ közé szorítani. Érdekeden oldották meg a magánház-tulajdonosoík és az öregek problémáját is. Az utóbbiak általában 40—50 000 forint kártérítést kaptak, bár voltak 120 ezer forintos felső te 10 ezer forintos alsó hatá­rok is. A többség állami la­kásba költözött. Náluk is fel­vetődött az a gondolat, hogy külön, emeletes házakat kelle­ne építeni az öregek számára, akárcsak Szegeden. De — ta­lán a szegediek példájából ta­nultak —, rájöttek arra, hogy a távfűtéses, kétszoba. össz­komfortos lakásokat a kispén­zű öregek nem tudják meg­fizetni. Ezért 49 ún. csökkent értékű, egy-kétszobás lakást építettek a városban. Négyes iker-sorházakról van szó, me­lyekben nincs csatornázás és. konyhai vízcsap. Egyébként tetszetősek, egészségesek, s — ami nem kevésbé fontos — ol­csók. Nyolcvan-százezer fo­rintért tudtak egy ilyen lakást felépíteni. Kiaknázatlan lehetőségek A béremelésen dolgoznak az épí'nlpar szakszervezeti bizottságai

Next

/
Thumbnails
Contents