Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

CMC. FEBRUAR 9. napiö 5 Befejeződtek a félévi vizsgák A félévi vizsgák befeje­zése után a Pécsi Tanárképző Főiskolán az a megnyugta­tó kép alakult ki, hogy a ■ vizsgaeredmények nagyjából á sokéves átlagnak megfe­lelően alakultak. Az össze­sített adatokból származó végeredmény valamivel alat­ta marad ugyan az elmúlt évek általános vizsgaered­ményeinek: 3,58. Az évfolya mok átlaga viszont magya­rázatot ad erre. A negyedik évfolyam eredménye 3,8 volt, ami azt á megszokott jelen­séget tükrözi, hogy a negyed­évesek. az alapozó tárgya­kon túljutva, nagyobb kedvvel vesznek részt a gyakorlati tanításokon, a hivatásukhoz már sokkal inkább közeleső foglalkozásokon. Az első­évesek 3,41-es átlaga ezzel «zeniben abból fakad, hogy a középiskolából kikerült fia­talok legelső főiskolai’ fél­évükben még nehezen szok- -'ák meg és sajátítják el a fe’sőoktatás másfajta tanulási módszereit. Nyilvánvalóan kü lönféle tudással is kerülnek be a különféle középiskolák­ból kikerült hallgatók a fő­iskolára. Hozzájárul a sze­rényebb eredményhez az első vizsgáktól való félelem, az ezzel kapcsolatos izgatott­ság is. Érdekes a harmadévesek valamivel gyengébb szerep­lése, amelynek egyik össze­tevőjeként azt a speciális helyzetet is figyelembe keű venni, hogy két éve tért rá a főiskola a kétszakos rendszerre. A mostani har­madévesek még három sza­kot végeznek, viszont a két­szakosokkal szembeni köve­telmények — természetszerű­leg — jóval magasabbak. Lehetséges, hogy ez hatott ld a vizsgák során, a vizsgáz­tatók talán „kissé jobban megnyomták a tollat a har­madévesek esetében fe. 1300 nappali és 3000 leve-, lező hallgatót vizsgáztattak le ebben a félévben. A főis­kola vezetői örömmel állapí­tották meg, hogy a hatalmas iram és a nagyszámú vizs­gázó ellenére a vizsgafegye­lem kitűnő volt, a hallgatók száz százalékban megjelen­tek a vizsgákon. A második félév teljes erő­vel megindult, a negyed­évesek máris kint vannak a falusi iskolákban, a február 19-ig tartó szakmai gyakor­laton; As újítási díj megilleti 99 Lapunk hírt adott arról a szerencsétlenségről, amely 1962. szeptember 11-én Pécs- újhegyen történt: a salakhe­gyen robbanással kapcsolatos omlás következtében nyolc dolgozót súlyos égési sebek­kel a Pécsi Bőrklinikára szál­lítottak ... A leszakadt salak­hegy oldalában mintegy 25 méter magasságban 10 méter átmérőjű izzó salaktömeg lát­szott ... Megoldást keresnek A salakhányó a Pécsi Hő­erőmű tulajdona. A hőerőmű művelésre adta át a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak, amely erre a mintegy 1,5 mil­lió köbméter salakra alapozta panelüzemének működését. Természetes, hogy az omlás után az építőipari vállalat a művelést leállította. Ugyan­akkor azonban felhívást is tett közzé: kérte a szakembereket, dolgozzanak ki olyan művelé­si technológiáját, amelynek alapján veszélytelenül lehet továbbfolytatni a munkát. Dr. Ebinger József bánya­mérnök és Moticska Felicián vegyészmérnök a felhívás alapján „A pécsi salakhányó robbanása” címmel tanulmányt készített a további veszélyte­len művelés technológiájára s javaslatukat újítás formájában 1963. február 21-én az építő­ipari vállalatnak benyújtották. Az építőipari vállalat 1963. április 18-án a technológiát egy értekezleten az engedé­lyező hatóság elé terjesztette. Ezen az értekezleten a Hőerő­mű bejelentette, hogy mint tulajdonos a salakhányót visz­Közlemények — Pécstől a Fekete-tengerig: cím­mel tart vetltettképes előadást Várnagy Elemér főiskolai tanár­segéd február 11-én, pénteken es­te 6 órakor a Doktor Sándor Művelődési Házban az Ország- Világjárók Baráti Körének ren­dezésében. Belépés díjtalan. <x) — Február 10-én 19 órakor a Vasutas Kúltúrotthonban „Csók­kérés tavasszal” címmel Irodalmi estet rendez a kultúrotthon iro­dalmi színpada a magyar költé­szet gyöngyszemeiből. (x) — Európai turnéból visszajött Holéczy Ákos és tánczenekara Pé­csett, február 28-án fél 4, 8. 9 órai kezdéssel a Pécsi Nemzeti Színházban. Fellépnek még: Sá­ros! Katalin. Aradszky László, Ambrus Kyri, Németh István. Bencze Márta. Konferál: dr. He­gedűs János. Jegyek az Országos I Filharmóniánál, Színház tér 2. ez­alatt válthatók. <x) DUNANTÜLI nAplO A* MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út 11. Telefon: 15-12. 15-ls, íi-so, 26-22, 60-11. — Belpolitikai rovat: Sl-6*. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. .... . . Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Péca. Hunyadi út 11 Telefon: 15-62. 15-98, 21-60, 26-22. 60-11. Pécsi Szikra Nyomda. Pécs, Munkácsy Mihály utca 10. szám. _._ ____________ Felelős vezető: Melles Rezső. ___ ____________ , Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. — Indexszám: 25 054. szaveszi az építőktől és a to­vábbiakban saját maga veszi át az ott megkezdett munkák irányítását. A Mecseki Szén- bányászati Tröszt kutatási osztályával tárgyalásokat foly­tatott és megbízta a salak­heggyel kapcsolatos kutatá­sokkal. Az építőipari vállalat pedig ezek után átküldte az Ebinger-féle tanulmányt a kutatási osztálynak. A tröszt kutatási osztálya a megbízás alapján szintén tanulmányter­vet készített a Hőerőmű részé­re s ezt a tanulmányt 1963. augusztus 29-én a Hőerőmű újítási javaslatként naplózta is. A tanulmánytervért a Hő­erőmű a kutatási osztálynak mintegy 54 000 forintot fize­tett — a közreműködők ebből az összegből részesültek. Sőt, felülvizsgálták az 1960-ban elutasított K. Gyula és társa újítási javaslatát, utólag elfo­gadták s ezt is jelentős újí­tási díjjal honorálták. Csak éppen dr. Ebingert hagyták ki... A salakhegynél a mun­kák ismét megkezdődtek. Kié az úiílás ? az ... és most következik ügy bírósági szakasza. Dr. Ebinger ugyanis sérel­mezte: az ismét megkezdett művelés technológiája az ő tanulmányterve alapján ké­szült és az újítási díjból egy fillért sem kapott. A bíróság­nál keresetet nyújtott be a Hőerőmű ellen. Mit mond a Hőerőmű? Az Ebinger-féle tanulmányt nem fogadhatja el újításnak. Utal­nak arra, hogy ebben a tárgy­körben már 1960-ban beérke­zett K. Gyula és társa újítása — ezt is a széntröszthöz küld­ték véleményezés végett — s a szakvélemény szerint a két javaslat lényegében hasonló és á kutatási osztály által ké­szített technológia az elsőként benyújtott újítás főbb jellem­zőit tartalmazza. A döntésbe dr. Ebinger ter­mészetesen nem nyugodott bele. Mindenesetre különös, hogy egy újítás 1960-ban már megérkezik, de csak évekkel később kerül ismét szóba, ak­kor, amikor a sürgető szüksé­gesség megköveteli egy — ha­sonló témakörű — másik újí­tás elbírálását. Annyit még meg kell jegyezni, hogy az 1960-ban benyújtott újítást annak idején visszautasítot­ták. Kié végeredményben az újítás? A Bányászati Kutató Inté­zet 1965. június 22-én meg­adja szakvéleményét s ez lé­nyegében kimondja, hogy dr. Ebinger újítása lényegesen más mint az 1960-ban benyúj­tott újítás és dr. Ebinger ja­vaslatát és technológiai leírá­sát az egész művelés alapjá­nak lehet tekinteni. Bár két­ségtelen, hogy a kivitelezésnél • • • felhasznált technológiai rész­letek nem mindenben egyez­nek Ebinger leírásával, de az alapgondolata és a kivitelezé­si eljárás alapjai azonosak. Dönt a bíróság Az érvek és ellenérvek után a megyei bíróság megál­lapította: az újítás több millió forintos megtakarítást jelen­tett a népgazdaságnak. Köte­lezte a Hőerőművet, hogy dr. Ebinger József részére 35 000 forint újítási díjat fizessen ki. A nemrég meghozott ítélet példázza azt. hogy — bár az újítások körül ma is sok a vita — azokat az újítókat, akik fáradságos munkával korszerűbb technológiára tö­rekszenek és elgondolásaik alapján lényegesen hozzájá­rulnak a népgazdasági ered­mények növeléséhez nemcsak a társadalom becsüli meg, ha­nem ha úgy adódik, a bíróság előtt is érvényt szerezhetnek jogaiknak. Garay Ferenc Szovjet fényképezőgépek Több újfajta szovjet fényképezőgépet hozott forgalomba az OFOTÉRT Vállalat. A pécsi Kosuth Lajos utcai üzletijeit több amatőrfotós és filmes vásárolt a Fed, Zorklj és Kiev típnscsaládok készülékeiből. A filmesek körében a Kvarz gumioptikás filmfelvevőgép kitünően vizsgázott. Eb­ben az évben 1000 Kiev. 4500 Fed típusú fényképezőgépet, 3500 Zorkij gépet importál az OFOTÉRT. Feredőzünk... feredőzünk... A víz meleg, a pára méter­nyi magasságban gomolyog a medence fölött. Kellemesen groteszk jelenség a hó, amely még nagy foltokban tarkítja a strand területét. Többen ki­ugrálnak a vízből, fölszalad­nak a lépcsőn, bele a hóba, aztán vissza, főként a fiata­lok, hangos ujjongással. A harkányi téli fürdés egy kicsit szertartás is. Színes, gumisapkás gömbök bolyához hasonlóan himbálóznak a vi­zen. A sapkák alatt emberfe­jek, a fejek alatt emberi tes­tek, de a testeket eltakarja a víz és az arcok is unifor­mizálódnak a fülig és homlo­kig lehúzott gumisapkákban. S ez a lényeg. Ez, a diszkré­ció. Az emberek — ilyenkép­pen tehát — majdnem felis- merhetetlenek, s ami megkü­lönbözteti őket egymástól, az a vízbéli magatartásuk. Bozótszerű, sűrű szemöldö­kű, középkorú férfi áll a me­dencét, pontosabban a langyos és a meleg vizet elválasztó palánk előtt. Ahol áll, éppen ott a legforróbb, perzseli a bőrt. All, miit a cövek. talán még a kezét is csípőre teszi, amit ugyan nem látni. — Kicsinálja a szívét! — figyelmezteti valaki a csodá­lok gyűrűjéből. — Ezt a szívet?! Ha-ha-ha... Később az erős szívű férfi a télikert nyugágyán fekszik erőtlenül és piheg órákon át. A TÉLIKERT-ben van mérleg is, rááll az éltesebb hölgy, a skálamutató megáll a 87 ki­lónál. A hölgy lelkendezik. BORPARÁDÉ meszteni, illetve be kel! ve­zetni a termesztésüket, mert még rossz időben is minősé­get adnak. A nagy nemesítést munka — ezt is elmondta Németh Márton — nagyszerű ered­ménnyel zárult. A Kadarka, a Furmint, a Hárslevelű, az Olasz Rizling és a Cirfándli egy-két kiemelt nemesített és elszaporított egyede mind mennyiségileg, mind minősé­gileg felülmúlja az eredetit. Dr. Diófási Lajos az új tő­keművelés és új metszési mó­dok alkalmazása kapcsán ar­ról beszélt, hogy az Olaszriz- ling még olyan évben is, mint a tavalyi, nagy terméshoza­mot és jó minőséget hozott alacsony kordonművelés mel­lett. A holdanként) 60—100 mázsa termés húsz cukorfokos volt. A bírálóbizottság vé­leménye szerint a minták faj­tajellegzetesek, jó minőségű­ek, kellemesek. A Cirfándli cukorfoka megegyezett az elő­zővel és 50—80 mázsa ter­mést adott holdanként. — Ha ilyen évjáratban jó a termés — mondta dr. Dió­fási Lajos —, ebben az eset­ben a módszert bátran lehet ajánlani, mert jobb évjárat­ban még jobb lesz. A. O. — Reggel még nyolcvanhéi kiló harminc .deka voltam ... A barátnője, aki karcsú, de öreg, epésen megjegyzi: „Még utóbb lötyög rajtad a ruha es­tére ..Nem lötyögött, mert a Bányász Étteremben vi­szontláttam, nagy adag pirí­tott májat evett dupla salátá­val," két kis üveg sörrel, egy petrence kenyérrel. Ez testvé­rek között is két kiló ötven pluszt jelent. A vízben persze folyik az izgalmas társasjáték. Magá­nyos hölgyek úszkálnak, prüsz kőinek magányos férfiak gyű­rűjében. A magányos hölgyek átnéznek a férfiak feje fö­lött. Nem ismerkednek. A gyűrű hol szűkül, hol tágul. A tengerjáró hajókról ledön­tik a konyhahulladékot és gyűrűben megjelennek a cá­pák. Belfe-belecsípnek. elru­gaszkodnak, hátuk meg-meg- villan, lebuknak,' fölbuiknak. A cápák produkálják ma­gukat. A cápa énekel: — Ha férfiéltemet egy nőre föltevém... Tra... tram.. - tram ... tram ... traraaaa ... Je je je je jejeeee ... Magas tenorhangon előadott produkciója a kopaszodó cá­pának s közben laposakat pis­log az egykedvű áldozat felé, némi elismerést várva vagy egy biztató mosolyt, ami pers­pektívában nézve esetleg, ugye... A másik cápa kiug­rik a vízből nagy lendülettel, hogy széles, bajnok-mellkasát — amelyet eddig a víz elta­kart — a hódítás eszközéül bemutassa. Néki csak erre fu­totta. A cápák egyike ügyes tenyérszorításokkal csodálatos vízsugarakat lövell az ég fe­lé, ám ennek nincs semmi ha­tása. — Je je je je je jeeeee... egy nőre fölteewéém ... — Mért óbégat, api?! — Mi köze hozzá?! Je .. Je... Je... Jeeeeee ... A cápák röhögnek. Egymást égetik. — Pedig jó hangja van, A konzervatóriumj felvételi vizs­gán eljutott az „Á” hangig. — És? — És akkor mondták neki, hogy „A, menjen a francba!” A cápák fuldokolnak a rö~ hej tői. Aztán szétrebbennek, némelyik a büfépultnál hideg sörrel hűti napidíjas testét, mások újabb áldozat után néz­nek. De a következő magányos hölgy megunja az ismételt produkciókat és hirtelen el­határozással kikászálódik a vízből. Ami addig a vízből kilátszott, az vonzotta a cápá­kat. Ami a lépcsőn tárul sze­mük elé... Lelombozva for­dulnak vissza a medence kö­zepére. A kék fürdőruhás if­jú sportlady pompás látvány, így, a maga teljességében, ahogy áll a lépcsőn és nyújtó­zik, mint egy lusta, ragyogó párduc. A cápák fölhorkan­nak. — Ha férfi éltemet.:. je- je-je. A sportpárduc a hűvös víz­ben úszkál, majd kiszalad a hóra. Nyomában a vörösnyá- kú, aki nagy testével lomhán csusszan át a palánkon, de aztán hirtelen gyors karcsa­pásokkal úszik a kékruhás után. Tűnődik a lépcsőn, mö­götte a cápák várakozástel­jesen. Kilép, kiszalad a hóra A hó hideg (naná!), lábait magasra emelve ugrál, de 5 győz majd. A nyavalyásak. a kehesek, a reumások csak énekeljenek a vízben! A sport- p(|rducnak férfi keli, edzett, hóban ugráló férfi... Mégsem kell neki. A párduc hatalmas hógolyót gyúr, a cápák közé vágja és beleveti magát a víz­be, átúszik a túlsó falig, ma­gabiztosan mosolygó, fölényei partnere mellé. Megjönnek a „központiak" is. Reggel kocsival indultak, „kimennek a területre” — mondták a vállalatnál, s meg sem álltak Harkányig. Ko­moly, hivatalos ábrázattal vártak sorukra az öltöző fo­lyosóján. Mintha C9ak éppen „beugrottak” volna egy perc­re, ha már „erre járnak ..." Az úszónadrág persze otthon - maradt, az anyuka minden darab göncöt számontart a szekrényben. így hát beérik lebegő, megnyúlt és bérelt ál­lami gatyákkal is — potom néhány forintért. A vízben is hivatalosak: — A tizenkettes szállítmány megérkezett. Csepel visszaiga­zolta .., — A svájci képviselő.’ sze­rintem. kissé túlzott, amikor azt mondta, hogy ... — Ha férfiéltemet, ha .. ha . ha .. ha... ha ... haaaaa... — Ebbe bele lehet őrülni! Ki ez a pasas? És itt van a telepvezető kartárs Is. Kis tupírfejű, ti­zenhét esztendős gömbölyű- séggel. A tupír ül a tetőt tar­tó betonoszlop víz alatti pad­káján. Derékig. Ami kint van a vízből — csodálatos. A pá­rafelhő és az egyébként szi­gorú, de most ellágyult tekin­tetű telepvezető pillantásával simogatja körül, keresztbe- kasba a csodát. Próbálkozom a köszöntéssel. A telepvezető elfordul. Mindig véletlenül. Véletlenül éppen másfele for­dul. Egyre vadabbul úszkálok körülötte. S végül tehetetlen­ségében — tettetett álmélko- dással — felragyog az arca: — Szia! Hát te Itt? Rég láttalak. — Ja S te? Köhög. Arcát kétoldalt 'oe- szívja, szomorúan néz rám: — Betegeskedtem néhánv napig. Most jót tesz ez a víz. Gondoltam, kiugrók néhány órára .:. Szedem még a gyógy szert... Szedi a gyógyszert. A víz alatt. Azt a gyógyszert sze­degeti natúrban, amit An porban is bevennék feredőzés után. Rab Ferenc Borok parádéja folyik na­pok óta a Szőlészeti Kutató­intézet mecsekalja—máriai te­lepén. öblös, szépívű kelyhek telnek, ide öntik össze a már ízlelt borfajtát, helyet adva a következőnek. — Hány fajta szőlő terem ezen a telepen? — Háromszázhetvenhárom — mondja Németh Márton, aki tizenhat éve foglalkozik fajtakutatással és nemesítés­sel. — Ez a leggazdagabb kol­lekció Közép-Európában. — Melyek azok a fajták, amik a legjobbnak bizonyul­tak? — Elsősorban a Fehér Kis Burgundi, nyugati fajta. — Nyugati? — Ez nem politikát jelent. Három nagy csoport van. Ránk a Földközi-tenger mel­léki fajták jellemzőek. Nagy terméshozam, nagyobb bogyó, közepes minőség. A keleti fajták — csemegeszőlők, fagy­érzékenyek. Fagytűrő és új művelési módra alkalmas a ! nyugati fajta. Ezek apró für- 1 táj, apróbb bogyójú, koraéró szőlők, cukorképzésük kitűnő és minőségi bort adnak. — Maradjunk a Fehér Kis Burgundinál! Mire hasonlít? — A Szürkebarát édestest­vére, de többet terein és mi­nőségben is felülmúlja. Fi­nom, 'diszkrét illat, és az al­katrészek harmóniája jellem­zi. Egy másik nagyszerű faj­ta az Aligoté. Bőségesen te­rem, sok fürtű, középfinom minőségű. Markáns illata ás zamata van, — Ezek édes borok? — Ez nem a bor fajtájától függ, hanem az évjárattól. Az évjárat szüli a borokat, mi csak jó irányba neveljük. Értem — Még két fajtát említek. Egyik a nagy terméshozamú Merlot Ez az. Előttem rubinvörös bor pompázik. Ize fanyar. — Csersavdús — mondja Németh Márton. — A másik a vörös M’’s.kotálv vagy vö­rös Bouschet. Színe gránát­piros, egészen sötét. Koraérés és nagyfokú cukorképzés jel­lemzi. Muskotály-illata van. Ezeket a fajtakat kell tér-

Next

/
Thumbnails
Contents