Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl nap o _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ XXIII. É VFOLYAM. 30. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. FEBRUÁR 5 , SZOMBAT Parlament az üzemekben Már az idén megtettük az első kezdeti lépéseket, s a következő években még ha­tározottabban megyünk elő­re a vállalati önállóság nö­velése útján. A nagyobb ön­állósággal arányosan növek­szik az igazgatók, az üzemi vezetők felelőssége, nemcsak „felfelé”, hanem „lefelé’’ is, a dolgozók iránt. Nyilván­való, hogy az igazgatók, a helyi vezetők akkor élhetnek helyesen a nagyobb lehe­tőségekkel, ha gondjaikat mindinkább megosztják a dolgozókkal, bevonva őket a termelés ügyeinek intézésébe. A gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítésével nem csökken tehát az üzemi de­mokrácia szerepe, ellenke- z jieg, növekszik az igény, hogy a dolgozók ne csupán feladataikat végezzék el, ha­nem alkotó módon gondol­kodva, az adottságok, a le­hetőségek mérlegelésével ja­vasoljanak, kezdeményezze­nek, az egyéni és a kollek­tív munka hatékonyságának növelésére törekedjenek. Februárban minden üzem­ben, műhelyben termelési tanácskozásokon vitatják meg harmadik ötéves tervünk első esztendejének feladatait, s jó alkalom kínálkozik a vezetők és a dolgozók közös eszmecseréjére, az üzemi de­mokrácia fejlesztésére. Az al­kotó eszmecserék színvonala hű tükörképet ad mindenütt a vezetők felkészültségéről és ama eltökéltségéről: mi­lyen mértékben építenek a dolgozók öntevékenységére, felelősségérzetére? A szocia­lista vezetők e tulajdonságai nagyon is gyakorlati ered­ményekben mérhetők. Ha nem egyszerű tervismertetők a termelési tanácskozások, hanem érdemi, elemző mun­kaértekezletek, nagyban hoz­zájárulhatnak az idei ter­vek megalapozásához, az adott célok elérését segítő intézkedések gazdagításához, az egészséges munkaszeliem ápolásához, a versenykezde­ményezések gyarapításához. A Minisztertanács és a SZOT alig egy éve hozott ha­tározata óta javult a terme­lési tanácskozások előkészí­tése. Helyenként — elsősor­ban egyes építkezéseken — a tanácskozások előadói, a műszaki konferenciát kőve­tően a termelőegység párt­ós szakszervezeti bizalmijai­val, a szocialista brigádok vezetőivel együttesen megbe­szélik, milyen kérdések ke­rüljenek a beszámolóba. Több változatú javaslatokat készítenek, s a döntést a kollektívára bízzák. Néhol a szocialista brigádok külön is összejönnek, s közösen ala­kítják ki a termelési tanács­kozásokra kerülő javaslatai­kra. vállalásaikat. Sajnos, még most is gya­kori, hogy a műszaki, gaz­dasági vezetők lebecsülik a delgozók részvételét a helyi irányító munkában, s emiatt sok a formális elem a termelési tanácskozásokon. Gyakran már a beszámoló elvágja az érdemi vita lehe­tőségét azzal, hogy a felada­tokat csupán — kihirdetik. Előfordul, hogy a beszámoló érdektelen és érthetetlen: a statisztikák, a tervcímek, a programtételek mechanikus felsorolását tartalmazza. A közérthető, egyszerű nyelve­zet, a szemléletes előadás­mód persze önmagában még nem segít, ha az egyértel­mű ói világos beeaéd párosul a munka gondos elemzésével, az egyes csopor­tokra háruló tennivaló rész­letezésével, a dolgozók és a vezetők eddigi tevékenysé­gének személyre szóló érté­kelésével. A beszámoló vitá­ra inspiráló jellegét növeli, ha nemcsak lezárt és eldön­tött kérdéseket tár a mun­kásfórum elé, hanem őszin­tén beszél a vezetők gond­jairól, a még megoldatlan problémákról. Ebből érzik a dolgozók leginkább, hogy valóban gazdái a műhelynek, az üzemnek, s a vezetés ko­molyan igényli véleményü­ket, javaslataikat. Az elvek próbája, persze ezúttal is a gyakorlat: a ter­melési tanácskozások aktivi­tása, alkotó jellege szem­pontjából perdöntő, hogy mi történik az elhangzott javas­latokkal, észrevételekkel. Vannak jó tapasztalatok, amelyek mutatják, hogy a vállalatok igazgatói nem­csak ellenőrzik a felvetett kérdések megválaszolását, hanem ha szükséges, maguk is intézkednek. A dolgozók ilyen helyen meggyőződhet­nek róla, hogy a termelési tanácskozás nem a dolgozók „kibeszéltetésénék” fóruma, hanem valóban munkaérte­kezlet. Sok helyen — bár beve­zették a javaslatok naplóját, gyakran ebbe rögzítik a két termelési tanácskozás között elhangzott észrevételeket is, — mégis formális, bürokrati­kus e munka. Minden kér­dés megválaszolására ügyel­nek, de azzal már kevésbé törődnek, hogy helyesek, ki­elégítőéit, megnyugtatóak-e a válaszok. Gyakran a vála­szok annak megmagyarázásá­ban merülnek ki, hogy mit, miért nem lehet megvalósí­tani. Az ilyen formális gya­korlat éles bírálatát fejezi ki a dolgozók passzivitása, a javaslatok, észrevételek hiá­nya, az üzemi parlamente­ken. Minden passzív termelési tanácskozás a vezetés mun­kájának, tömegkapcsolatainak bírálata. Helyes, ha a válla­lati vezetők, az irányító szer­vek képviselői a helyszínen győződnek meg a tanácskozá­sok előkészítéséről, az üzemi életben játszott szerepéről. A vezetők részvétele az üze­mi parlamentek munkájában ezért sem egyszerűen az il­lendőség kérdése. Nemcsak az üzem. a műhelv vezetői­nek tevékenységéről kaphat' nak hű képet e megbeszélé­seken. hanem maguk is köz­vetlenül tapasztalhatják, ho­gyan valósul meg vagy tor­zul el iránvító tevékenysé­gük. elképzelésük a gyakor­latban. A vezetők tájékozta­tásukkal. a fontos javasla­tokra adott válaszukkal, köz­vetlenül is javíthatják a vita­fórumok színvonalát. Most. amikor a vállalatok önállóságának növelése napi­rendre kerül, különösen nagy a termelési tanácskozások szereoe. Ha egy ember nem is. ám az üzemi kollektíva egésze, képes bizonvítani. hogv élve a nagvobh lehető­ségekkel, meg tud állni a sa­ját lábán. Támaszkodjanak hát a vezetők bátrabban a dolgozókra, ezzel nemcsak idei nagy gazdasági felada taink sikeres végrehajtását segítik, hanem hozzájárulhat nak a tömegek aktivizálásá­nak, a szocialista öntudat fej­lesztésének nagy politikai fel adatához is. Szovjet címer a Holdon A Luna—9 önműködő állo­más, amely csütörtökön simán leszállt a Holdra. magával vitt egy könnyűfémből ké­szült, szovjet ésillag alakú emblémát. A vörös emaiilal bevont jelvény közepén dóm. borműves kidolgozásban a Szovjetunió címerét helyez­ték el. Magával vitt a Holdra a Luna—9 egy vörös zászlócs­kát is, felső bal sarkában a Szovjetunió címerével. A zászlócska alsó felében ez a felirat áll: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Kcinla megszakít a gazdasági kapcsolatait Rhodesiával Paul Martin kanadai kül­ügyminiszter bejelentette, hogy Kanada megszakít min­den gazdasági kapcsolatot Rhodesiával. Hasonló hír ér­kezett Dar es Salaam bői: a tanzániai kormány hivatalos szóvivője kijelentette, hogy or­szága felfüggeszt minden pénzügyi kapcsolatot Rhode­siával. Kállai Gyula Asszuánba utazol Nasszer Rudnyánszky István ás V; gár András, az MTI tudósi'.'' jelentik: Kállai Gyula egy'ptomi a togatásának negycdil- r^cjái az EAK kormányának KÍijú', repülőgépén Asszuánba Jta zott. A magyar kormányfő és i küldöttség gépkocsisora Kubbeh-palotából, a delegá ció szállásáról kora réggé hajtatott Kairó nemzetköz repülőterére. Elkísérte a ma gyár küldötteket dr. Solimai Huzein kulturális miniszter, j díszkíséret elnöké is. Kállai Gyula Asszuánba] megtekinti a Sadd-el-Áli-t, ; nílusi nagy gátat, a módén Egyiptom legnagyobb építke zését. Innen a közelben lév< nagy vegyiművekbe, a Kim; gyárba látogat el a magya delegáció, majd a Nílus-zuha tagról elnevezett új szállóba:: a New Cataract Hotelben ebé del meg; délután a magya kormányfő a rendelkezésén bocsátott különrepülőgépei Luxorba utazik. Ott a vendé gek meglátogatják az ókor köztársasági elnök (jobbról) február 2-án fogadta Egyiptom híres műemlékeit Kállai Gyula miniszterelnököt. Luxor és Karnak templomait II Luna 9 megkezdte televíziós közvetítését A Luna—9, magyar idő szerint február 4-én 2 óra 50 perckor, megkezdte televíziós közvetítését a Hold felszíné­ről. Miután a Luna—9 sikeresen befejezte sima leszállását a Hold felületére, megbízható rádiókapcsolat létesült az állomással. Február 4-én négyszer folyt le rádiókap­csolat. amely összesen 3 óra 20 perc időtartamú volt. E rádióösszeköttetések so­rán az állomás fedélzetéről távközlési információ érke­zett, amely igazolta, hogy az állomás berendezései kifogás­talanul működnek. Ezután a földről kiadott utasításra a Luna—9 megkezdte a televí­ziós adást, és tájképeket köz­vetített a Hold felszínéről. Az állomásról érkező adá­sok feldolgozása és tanulmá­nyozása folyamatban van. A Luna—9 állomással a leg­közelebbi rádiókapcsolatokra magyar idő szerint február 4- én 16 óra 30 perckor és feb­ruár 5-én hajnali 2 órakor kerül sor. A Luna 9 ismerkedik a Holddal Pénteken délután öt órakor a moszkvai televízió nagy­szabású sajtóértekezletet ren­dezett, amelybe Leningrádban és Gorkijban tartózkodó szov­jet tudósok Is bekapcsolód­tak. A sajtóértekezleten Ju­ri j Gagarin-és Alekszej Leo­nov képviselték az űrhajós­családot. A sajtóértekezleten ismer­tették a TASZSZ délutáni közleményét arról, hogy a pénteki nap folyamán öt Íz­ben létesült rádiókapcsolat a Luna—9-cel összesen 230 perc időtartamra. Leningrádból szintén televi zión közölték a Moszkvába: egy begyült újságírókkal, hog tucatnyi kép készült a Luna- 9 leereszkedéséről. A „kozmikus” sajtóérte kéz letek szokásos kérdése ez úttal is elhangzott: „lesz-e n a Hold első látogatói között? A sajtóértekezlet részvevő megegyeztek abban, hog nőkre mindenütt szükség var s amikor a Holdon Is szűk ség lesz rájuk, minden bi zonnyai ott lesznek. István-aknától pécsújhegyig 5,5 kilométer távolságra szállítja a szenet az István-aknal kötélpálya. Az óránként 230 tonna szenet szállító fiiggőcsllléket hatalmas villanymotorok mozgatják. A képen; a kötélpálya 1st' áp aknai gépháza. Foto: Erb Janóé

Next

/
Thumbnails
Contents