Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

IMS FEBRUAR SS. napló 5 A SZERKESZTOSEG !AíP\ÍÁ IÁfonO ik f ÍU i/( UifjlAX/ \J\j Üttörőcsapatunk húsz éve Vannak még csodák A Felsü-vAmhi* utcai Ál­talános Iskola Esze Tamás ra­ja ünnepélyes rajgyűlésre hív­ta meg azokat a csapatveze­tőket, akik az úttörőmozgalom húsz éve alatt Iskolánkban működtek. Az élménybeszá­molókból megismertük húsz év történetét. Horváth Gyula, aki a kiváló úttörövezető Jel­vényt kapta, az első évek ne­hézségeiről beszélt. Dell Ist­ván, Lajtai László és Tamási Márton a sportolási lehetősé­gek hiányáról, a táborozási nehézségekről szóltak, ame­lyek annak Idején munkáju­kat megnehezítették. Pandur József és Várnagy Elemér a közelmúltat elevenítették fel. Kecskeméti tanár bácsi. Je­lenlegi úttörővezetőnk nagy meglepetést tartogatott szá­munkra. Dobpergésre három kislány Jött be, a Tettek könyvét hozták, melybe beje­gyezték rajunkat a húsz év felkutatásában végzett mun­kánkért, éa a volt csapatveze­tők szalaggal díszítették csa­patzászlónkat. Azután egy Já­tékos vetélkedő következett, melynek kérdései Iskolánk út­törőéletének húsz évével fog­lalkoztak. Az első helyezést és az ezzel Járó nagy tábla cso­koládét Guzsvány Mária, a második helyezést Bogdán Zsuzsanna, a harmadik he­lyezést Kresz Zsuzsanna n verte. Végül dallal köszöntöttük a csapatvezetőket és kedves ven­dégeinket. BOGDAN ZSUZSANNA vm. b. oszt. tanuló A Pécsi. Víz- és Csatorna­művek Megyeri úti vízcső fektetési munkálatai miatt kedden reggel felbontotta a Megyeri út és Alkony út ke­reszteződésénél az aszfaltozott úttestet. Az utat lezárták és a 12. sz. AKÖV a vasárnapi számban közölte, hogy 3 napra lezárják az említett út­szakaszt az autóközlekedés elől. S három nap múltán meg­történt a csoda, a vízcsövet lefektették, az utat teljesen helyreállították, olyannyira, hogy a felbontott úttest asz­faltburkolatát is az eredeti módon rendbehozták. Az út kifogástalan állapotban van és az autóbuszok ismét a ren­des úton közlekednek. Meglepő ez, dicséret Illeti mindazokat, akik e munkában részt vettek. Az autósok nevé­ben csak annyit kérdünk: miért nem így cselekszenek mindazok, akik a város külön­böző utcáit keres ztül-kasul bontogatják, de nem gondos­kodnak arról, hogy a helyre- állítás megtörténjék. Szinte nincs a városban olyan utca, ahol egy-két helyen ne volna felbontott és helyre nem állí­tott úttest. Kérdezzük: nem lehetne mindig így együttmű­ködni? Van betongyárunk, aszfaltkeverőnk — Pécsett há­rom vállalatnál — mi lenne, ha az útjaink olyanok len­nének, mint ahogy azt joggal kívánhatnánk. A felbontott úttestet helyre­állítani legaláob olyan köz­érdek. mint bármit lefektetni a föld alá. A Pécsett közleke­dő jármüvek százai mennek tönkre a rossz úttesten és ren­geteg közúti baleset szárma­zik a rossz utaktól. Ha más­ként nem. talán büntető szankcióval is el lehetne érni, hogy a naponta felbontott út­testeket azonnal helyreállít­sák. Az útkarbantartó válla­latok biztosan szívesen vál­lalnák e feladatot és meg­szerveznék egy gyors, helyre­állító brigád munkáját, ha az elvégzett munka után az ár­kokat megfelelően temetnék vissza, döngölnék, illetve isza- polnák az illetékesek. Szeretnénk, ha nyilatkozná­nak azok is, akikre a feladat hárul. Mi akadályozza vajon azt, hogy mindenki olyan munkát végezzen, mint jelen esetben a Víz-, és Csatorna­művek. Sz. T,. Dzsungel a paloták kőzott (JJmecsekAlja egyik lm porán» része a 39-os dandár út. Saj­nos, az első hétemeletes ház előtt — ahová a kulturális lé­tesítményeket akarják ékíteni — rendkívül csúnya látvány tá­rul a néző elé. Nagyon szép épületekkel körülvéve, lényegé­I Maifömm’ WM Merni: Krimi a moziban Újra műsoron a Phaedra A február 24-től március 2-1 g tartó músorhéten 3 új és egy közkívánatra vissza­hozott film kerül a pécsi premiermozik műsorára. FÉNY A REDŐNY MÖ­GÖTT. Az utóbbi Időben a tv elkényeztette nézőit a kor divatos filmjeivel, a krimi­filmekkel: Angyallal, Lederc- cel. Edgar Wallace-szal és a Hetedik menyországgal. A moziban viszont kevés ha­sonló filmet láthattunk. Ma­gyar filmek közöl talán a Foto Hábert nevezhetjük an­nak. A „Fény a redőny mö­gött” izgalmas történet, ké­mek és rendőrök harca, igénybe véve a modem tech­nika minden segédeszközét: a rendőrség ipari tv-kame- rákkal kíséri a kém útját, a kém lasernisztolyt használ, stb ... A film sikerét az iz­galmas történet mellett elő­segíti a kitúnő szereplőpár- d-r Nagy Attila. Pécsi Ildl- vó. Latinovits Zoltán, Vár- kopyl Zoltán és Tomanek A 7 ,I”-AKCIŐ. Magyarul beszó',ö, színes, szovjet film- víe.:é,Ak. Vidám történetek egjr egyetemista életéből — így lehet összefoglalni e há­rom epizódból álló vígjáté­kot. Főszereplője a nagyon tehetséges, fiatal Gyenya- e—nko. A film frója és ren- d' ő4' Leonyid Gajdaj. KÖTÉLEN. Magyarul be­szélő szélesvásznú csehszlo­vák film. Egy tizenkilenc éves fiú életkörülményeivel foglalkozik. A megnemértés és a félreismerés problémája vetődik fel. Hősei fiatalok, másik oldalon pedig a szü­lők. A tavaly nyáron nagy si­kerrel vetített Phaedra című filmet — a közönség kíván­ságára — újból bemutatja a Kossuth mozi. Az antik tr'*édia modern változatá­ban elvan szereplők alakítá­sát élvezhetjük, mint Meli­na Mercouri, Rnf Valloné és Anthony Perkins, Kfvánsdgsorozat a Kossuth »voziben: 27-én, vasárnap du. 2 óra­kor; Liliomfl; 28-án, hétfőn este fél 9 órakor: Phaedra. A Kossuth mozi délelőtti előadásad: 24, 25-én: Az „reakció; 26, 28 és 1-én: Fény a re­dőny mögött; 2-án: Kötélen. Szélesvásznú filmszínháza­ink különelőadásai: Bóly: 25- én Májusi fagy, Nagyharsány: 25-én A megfelelő ember, Pécs-Meszes; 27-én Majd­nem baleset, Sellye: 25-én Gábor diák, Szigetvár: 25-én így jöttem, Vasas II.: 28-án Gyalog a mennyországba. A széles vándormozi a Saint Tropez-i csendőr című színes, szélesvásznú francia filmvígjátékot vetíti 24-én Bükkösdön, 25-én Majson, 28-án Bdkalon, 1-én Kapos- szekcsőn. Egyetemi hallgatók és főis­kolások kedvezményes mozlbajárása A kedvezményes moziba- járás lehetősége az egyetemi hallgatók és főiskolások ré­szére kibővült. Eddig ugyan­is a tanulóifjúság részére csak a délutáni előadások megte­kintésére volt kedvezményes lehetőség. Most a Művelődés­ügyi Minisztérium Filmfő­igazgatósága engedélyezte, hogy Pécs területén az egye­temi és főiskolai hallgatók részére az utolsó előadások­ra is kiterjedjen a kedvez­mény. A felsőoktatási intéz­mények hallgatói tehát — az igényeknek megfelelően — a délutáni első, illetve az esti utolsó előadásra egy­aránt Igényelhetnek jegye­ket. A jegyek igénylése a szokásos kikérőlappal törté­nik. ha a jelentkezők száma meghaladja a 10 főt. Az utolsó előadásokra szóló ki­kérőlapokat a vállalat köz­pontjában a propaganda osz­tályon kell engedélyeztetni. A Moziüzemi Vállalat a ren­delkezésre álló ifjúsági ke­retből érkezési sorrendben biztosít kedvezményes Jegye­ket (x) ben egy szemétdomb díszeleg. Nyáron a melegben könnyen fertőzést is okozhatnak az e te­rületen heverő állati tetemek. Helyes volna, ha egy dózerral elteregetnék ennek a térségnek a földjét és esetleg társadalmi erőkkel egy szép parkot lehetne Ideiglenes jelleggel létesíteni, amíg a kultúrház és mozi fel­épül. A másik észrevétel: mi as oka annak, hogy egészen kirí­vó hibákat nem vesznek észre az illetékesek. Amikor a Du­nántúli Naplóban megjelent egy kis cikk arról, hogy a 39-es dandár úti autóbuszmegállónál milyen nagy sár van, nagyon helyesen és dicséretre méltó gyorsasággal intézkedtek. De csak a cikkben említett autó­buszmegállónál. Tőle 1*' méter­re már fél éve üzemelő tej-, bús-, fűszerbolthoz viszont még ma Is — eső esetén — bokáig érő sárban kell menni, a lako­sok ezrei járnak az üzletekbe. A boltok belseje csupa mocsok, A kenyeres rekeszek sárosak és piszkosak. Télen és tavasszal sár, nyáron por. Az abbama­radt áruház jövőbeni építése nem lehet akadálya annak, hogy legalább egyik Irányból Járdát építsenek ezekhez a nagyforgal­mú üzletekhez. KOVÁCS ISTVÁN Kevés a fonyődi ásványvíz Több reklámhirdetés jelent meg az utóbbi időben, amely a fonyódi természetes szén­savas ásványvíz jó tulajdon­ságait propagálta. A Duna alacsony vízállá­sa miatt a csapból folyó víz szaga sokszor minden eddigi mértéket felülmúl. A szódavíz is enyhén szólva stiches. Vá­sárolni szerettem volna a fo­nyódi ásványvízből, de a kör­nyéken levő fűszer- és cse­megeboltokban nincs raktá­ron. Jó volna, ha legalább a fagyveszély elmúltával bőven lehetne kapni ebből az ás­ványvízből városunkban még akkor is, ha a vállalatok ré­szére nem jelentene nagy nye­reséget az árusítás. Dr. Gárdos László Felsőmalom u. 22. ^Mapimádűk K iderült, hogy tavasz van. Ez Is olyan „örök téma” a lapoknak, tv-nek. mint a többi évszak. Ha vol­na fényképezőgépem, mindjárt lekapnám az első virág­áruslányt, éppen úgy, mint nyáron az első tusoló szép­séget a medence szélén, őszön, a slammos-kocsist. té­len meg a levágott disznót a körülötte ugrándozó gye­rekekkel. Mitől van tavasz? A naptárt — amely hiva­talból rögzíti a tavasz kezdetét — már rég nem vcső­szük komolyan. Hát akkor mitől? A Misina-tető kör­nyékén üres konzerves dobozok hevernek, amelyeket a jámbor vasárnapi kirándulók hagytak el. És ezek a dobozok feltétlenül idei keletűek miután a címkéken föl- fele kerekített árak láthatók. Ettől is tavasz van. Meg aztán szedik a virágot. A Misinától a Dömör- kapuhoz vezető mélyen vágott ösvényen két lány, két legény. Virágcsokrok meg fényképezőgép. A lány — aki belenéz a lencsébe — tupirhajú, túsarkos és szúkszok nyás. Nekidől egy sziklának, karját felfekteti a pár­kányra és néz. Münden mai rajta: ruha, ápolt arc okos tekintet. Csak a lemerevedett mozdulat... Filmes szak- nyelven „áttúnik” előttem a kép és a bakfis vissza­öregszik nagymamává, aki azonos kar-tartássa] támasz­kodott a helyi fotográfus műtermében álló magas vi­rágállványra bokáigérő szoknyában és felszegett fejjel. A lencse — ha csak másodpercekre is — de mindig egy kis színészkedésre ösztönzi az embereket: öröklődő tu­lajdonság. A Misina-vendégi 6 előtti teraszon még nem állnak asztalok. Csak a székek. Hat darab kertiszékből ketre­cet kreál egy férfi, a hetedikre a fejét támasztja és be­hunyja a szemét. Aztán lenyúl a szék alá, meghúzza a sörösüveget, de a szemét akkor is csukva tartja. A másik ül mellette, pipál, olvas, majd fölnéz a napba, utána le a város Irányába s azt mondja: „Böjti szelek.. A szelek meghúzódtak télen a völgyben, tavasszal fel­melegedtek és felkúsztak ide a hegyre..A másik felül a ketrecben, kábán néz körül, nem érti ezt az absztrakt meghatározást: „Mi kúszik felT — „A szél. Marhaság!” Visszafekszik. Autók... autók... és me­gint autók. De egyetlen öreg vagy középkorú nőt sem láttam az első ülésen. Érdekes. Miért van ez? A városban is tavasz van. A napsütötte utcákon an- ” dalog a nép, már nehéz a télikabát. „Oh! Ez a tavaszi fáradtság, tudod ...”■ — és a tenyerét a hom­lokára teszi. Már kezdődik. Nyáron a forróság, ősszel a bágyadtság, télen a nátha. Még szerencse, hogy a házi gyógyszertár sohasem üres... A székesegyház párkánya is visszanyeri népszerű­ségét. Fiúk, lányt* felkuporodnak, arcukat fürdetik a napban, némelyik a leckét kántálja hangosan, de aztán leintik, a másik slágert dúdol, kijavítják, nem úgy van, nem jól kezded, hanem így. Kijön egy szemüveges fiatalember, JSzálljanak le kérem a párkányról!” — ,Miért szálljunk le a párkányról?” — nyelvelnek vissza, „Azért, mert nem illő” Pedig ülő. Csak napoznak és ülnek és behunyják a szemüket. A világ minden olyan építményén, amelynek lépcsője, oszlopsora, árkádja van, s ahol nagyszerűen melegít a tavaszi nap, ott mindig ülnek. A Szent Péter bazilika lépcsőjén is, és az Ország­ház lépcsőjén is. Megkérdezem a Járókelőket: tavasz? Romantika? Ott fönt, a Mecseken romantika van. A városban már kevésbé. Miért szereti a tavaszt? „Nem kell a télikabát” Mert: „Nem kell annyit fűteni!” — „Mert jó” _ Mert a trágyát ki lehet hordani a földekre!” Mert: Mem tu­dom, de szeretem!” Én tudom. Mert az emberek szeretik az új színe- *" két, a kopár szürkéből a friss zöldbe futó fá­kat A lila, piros, sárga ruhákat, kalapokat, kesztyűket és húsvéti tojásokat. Meg a meleget, a természetes me­Rab Ferenc Rendőri karjelzések adja meg, hogy jobb karját vízszintesen előre kinyújtja és bal karjával magaelé int. Eb­ben az esetben a vízszintesen kinyújtott karra ‘ merőleges irányból tilos a közlekedés, míg a balfelől érkező jármű­nek a rendőr élőtt szabad végrehajtani- a kanyarodást. (1. ábra). Ilyen jelzés hiányá­ban a balra való kanyarodást csak nagyívben, a rendőr meg­kerülésével szabad végrehaj­tani úgy, hogy a rendőr vál­lalva 1 párhuzamosan közle­kedő járművek forgalmát nem szabad zavarni. A rendőr a jobb keze felől érkező járműveknek a követ­kezőképpen jelzi a bekanyaro- dást: Bal felől a szabad irányból közlekedő jármű esetén bal karját vízszintesen kinyújtva azt le, illetve felfelé mozgat­ja, karjával pedig magamögé int. A jobb karral adott jel­zés azt jelenti, hogy a rendőr mögött kell a bekanyarodást végrehajtani. (2. ábra.) A bal karral adott jelzés a keresz­teződéshez közeledő járművek­nek lassítást, szükség esetén megállást jelent. — maros — Több esetben voltunk szem- és fültanúi annak, amikor a forgalmat karjelzéssel Irányító rendőr egy-egy kanyarodó gépjármű vezetőjét sípjelzés­sel megállította, mivel a gép­járművezető nem a rendőri karjelzések szabályai szerint kanyarodott rá a keresztező útvonalra. Ebből az a követ­keztelés vonható le, hogy ezek a gépjárművezetők nem is­merik a forgalomirányító rendőr kisegítő karjelzéseit, és fgy a szabálytalan kanya­rodás miatt nemcsak szabály­sértést követnek el, hanem könnyen balesetet is okozhat­nak. Ennek elkerülése végett közöljük a rendőr kisegítő karjelzéseit | A forgalom elindulását úgy j jelzi a rendőr, hogy oldal- j irányban kinyújtott karjával I magafelé int, amire a párhu- j zamos irányból jövő forga- i lomnak el kell indulni. • A forgalom gyorsítását a i rendőr kinyújtott karjával j többször magafelé történő i élénk behajlítással i?lzi. Ilyenkor a járműveknek fo­kozniuk kell a sebességet. A forgalom lassítását a kö­zeledő jármű felé kinyújtott, lefelé fordított tenyerű karjá­nak le föl mozgatása jelzi. A balra kanyarodás jelzése j az alábbiak szerint történhet: A rendőr a bal keze felől érkező jármüvek részére bal­ra kanyarodása a jelzést úgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents