Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-19 / 42. szám

19M. FEBRUÁR ». napló 3 Kell? - Nem kell? Több száz Rába heverő és Mohács garnitúra a raktárakban A gyár készáruraktárában szállításra készítik elő a hever őket. Napjainkban egyre több szó esik az ipar és a keres­kedelem összhangjának meg­teremtéséről. Pontosabban ar­ról. hogy az üzemek olyan árukat gyártsanak, amelyek­re a vásárlóknak szükségük van. Egy ilyen jellegű vita kapcsán került szóba, hogy a Szék- és Kárpitosárut Gyártó Vállalat mohácsi gyáregysé­gében több száz Rába heverő és Mohács garnitúra hever raktáron. Beszéljenek a tények 9 Valóban, Lány csókon 170, Bárban 74, a gyár raktárában hatvan, egy mohácsi magán­házban pedig 50 Rába heverő Várja, hogy a boltokba ke­rüljön Nem sokkal jobb a helyzet a Mohács garnitúra raktározását illetően sem. Vajon nem felelnek meg ezek az igényeknek? S ha igen akkor hát miért nem Veszi át Őket a kereskedelem? Jakab Mihály, a gyáregység főkönyvelője a következő fel­világosítást adta: — A Rába heverőt régeb­ben Budapesten készítették. Az egyesülés után került hoz­zánk. Negyedévetekét 1450 darabot készítünk. Ebből ez ideig 800-ra kap­tunk diszpozíciót — Miért csak ennyire? — Tudomásom szerint a vásárlók keresik. Viszont el­hangzottak olyan vélemények, hogy szállítása költségesebb, mint régen volt és nem tisz­tázódott hogy ezek a többlet- költségek kit terhelnek. Elismerjük, hogy a Rába heverőt Nyíregyházára, Mis­kolcra vagy Debrecenbe szál­lítani költségesebb Mohács­ról. mint Pestről. De miért nem árusíthatók ezek a Du­nántúlon? Amikor megkérdeztük a komlói boltot, azt a felvilágo­sítást kaptuk, hogy nem kér­nek Rába heverőt, mert más típusú szóló heverőkből ki­elégíthetik az igényeket. Igaz, ezek a heverők az ország tá­volabbi részéből érkeztek Komlóra. Vajon a többlet költségeket ez esetben kinek a számlájára írták? Hogy vélekedik a Pécsi Bú­torbolt és Vegyesiparcikk Ke­reskedelmi Vállalat? Beszél­jenek a tények! Az első ne­gyedévre először csak húsz heverőt igényeltek. Majd az igények láttán negyvenet vet­tek át. Ezután is a vásárlók igéovelt tartják szem előtt. A gyártól csupán azt kérik, hogy lehetőleg a kért huzat­tal készítse el a heverőket. — A boltok ilyenirányú kérése teljesíthető? — kérdez tűk a gyárban. — Ennek semmi akadálya sem lenne akkor, ha mi is kellő választékban kapnánk a bútorhuzatokat. A heverők fa anyaga megfelelő, mert natúr és féldió színben készülnek. Huzatszínekben kötve va­gyunk. Például a Mohács garnitúrát csak bordó és zöld színekben készíthetjük, pe­dig világosabb színékben ke­resettebb lenne. Mféri nem rendelnek többet? — Mohács garnitúrából mennyit gyártanak? — Negyedévenként 1700-at. Az igényekről is néhány pél­dát. Nemrégiben Budapestről jövet bementünk Dunaföld- várra, Dunaújvárosba a bú­torboltba. A kirakatban nem láttunk Mohács garnitúrát. Reklám nélkül is elviszik — mondta a boltvezető. Akkor miért nem rendelnek többet? — kérdeztük. Válaszul meg­rendelésekkel tértünk vissza. Ugyanígy jártunk Baján is. Jelzéseket kaptunk arról, hogy kétszemélyes szóló re- kamiékat is keresnek a vá­sárlók. Kísérletképpen a gar­nitúrához tartozó rekamiéból 100 darabot készítünk szó­lóban is. — Ilyen igénnyel mi is megkerestük a gyárat — mondták a pécsi bútorbolt­ban. — Mi nem rendeltünk, mert tele vagyunk áruval — mondták Komlón. A mohácsi bútorbolt rend­szeresen árusítja a gyár ter­mékeit. Tehát a vélemények meg­oszlanak. Egy dologban vi­szont egységesek: a mohácsi gyár árui minőségileg kifo­gástalanok és korszerűek. Ke­resett termékeket készítenek tehát Mohácson, s ezek mégis raktáron hevernek. Hol a hi­ba? Talán az elosztásban? Közvetlen kapcsolatot a boltokkal! Mint ismeretes, a bútorok elosztója, a koordináció meg­teremtője a Bútorértékesítő Vállalat. A vásárlók igényeit a bútor értékesítéssel foglalkozó szak­emberek ismerik. Az 6 fel­adatuk jelezni, ha egy áru feleslegesnek látszik, a gyár feladata viszont, hogy kere­settebb, korszerűbb terméket állítson elő. Ha a mohácsiak­tól ezt kérik, azon lesznek, hogy eleget tegyenek a ké­résnek. De van még egy harmadik lehetőség Is. Az, hogy az üzemeknek legyen közvetlen kapcsolatuk a tanácsi keres­kedelmi vállalatokkal, a bú­torboltokkal. Csépányi Katalin Hiffanyeőzlámpák Mecseknádasdon Hasonló, korszerű vilá­gító testeket más közsé­gekben is felszerelték már az utóbbi Időben, de ilyen nagy tömegben, mint most Mecseknádasdon, egy falu­ban sem találhatók. A Liszt Ferenc, Rákóczi, Kossuth és Mecsek utcában — ez a falu főutcája és majdnem három kilométer hosszú — összesen ötven higanygőzlámpát helyeznek el a nyáron. Felújítják a közvilágítási hálózatot, osz­lopokat cserélnek, és az 50 higanygőz lámpával együtt az egész munka közel egy­millió forintba kerül. Ed­dig minden 4—5. oszlopon volt lámpatest, most min­den másodikra kerül egy korszerű világító lámpa, sőt, a közületi épületek elé sűrűbben szerelik fel. * 1 * 1 Történelemóra felnőtteknek Hetvenen járnak a 39-es dandár úti általános iskola esti tagozatára, ahol egy év alatt két osztályt végeznek el. Az ötödik, hatodik, hetedik és a legnépesebb nyolcadik osztály tanulói hetenként két 111. négy alkalommal látogatják az is­kolát. Képen: Bemáth János tanár a felnőtt általános isko­lásokkal a történelem óra anyagát ismétli át az óra végén. Hiúság és felelőtlenség Kevés olyan termelőszövet­kezete van a megyének, mely­ben annyi jól képzett, tapasz­talt vezető szakember kezdte együtt a tsz irányítását, mint a görcsönyi termelőszövetke­zetben. Elnökük Dákos József agrármérnöki és közgazdászi diplomával, Koós Zoltán fő- agronómus 10 éves állami gaz­dasági gyakorlattal, Cséfalvai Géza főállattenyésztő agrár- m» • a . s mérnöki diplomával, Adám JjlCfíJClCIlt | József párttitkár mezőgazda- _ , , . | sági technikummal, Kármán & DUSOUISag j József sok éves könyvelői kép- J ^ i zettséggel állt a szövetkezet szolgálatába. Kezdetben volt a busó- monda. Aztán lett busó­járás, busóbál, busómaszk- tombola, busómenü, busó- levélzáró, busóbélyegzó és most megjelent a busóúj­ság Is. A kétnyelvű hatoldalas lap egyrészt alapos tájé­koztatást nyújt a vasárna­pi eseményekről, másrészt bővíti a busójárásról, a reszt vevő együttesekről, művészekről és általában Mohácsról meglévő Ismere­teket, színes, érdekes for­mában. Két tábor Egymás munkáját kiegészí­tő képzettségük, gyakorlati ta­pasztalataik hamarosan meg is érlelték az első gyümöl­csöket. Az 1963-ban összevont három község. Szőke, Regé­nye és Görcsöny szövetkezése alig egy esztendő alatt me- gyeszerte, sőt országos vi­szonylatban is felhívta magá­ra a figyelmeit. 1964-ben már 35 forintos munkaegység-át­laggal plusz 20 százalékos ter­mészetbeni prémiummal zár­ták az esztendőt, s ugyanek­ötperces interjú Mit mond a íőagronómus? A csapadékos időjárás, a kukoricabetakarítással járó nehézségek miatt sók mély­szántás elmaradt az ősszel. Baranya közös gazdaságai az őszi mélyszántást 70 százalék­ban végezték el, 40 000 hold a tavaszra húzódott át. A tél korán véget ért. Kérdés: cél­szerű-e most folytatni a mély­szántást? Erről a sok mezőgazdászt foglalkoztató problémáról be­szélgettünk Baracs József me­gyei íőagronómus ral. — A kérdés az, kezdjék-e meg szövetkezeteink a szán­tást abban a reményben, hogy jönnek még erős fa­gyok, vagy Inkább vártának, míg teljesen felszikkad? Ez a probléma valóban fog­lalkoztatja a szakembereket. Megkezdte pénteken a zab vetését a Zengőaljai Állami Gazdaság Szilágypuszta és Mecseknádasd halárában. Két »éppel két nap alatt összesen harminc holdon kerül földbe a mag. Ma a zabosbükköny vetéséhez fognak és a 34 hol- '!•'<? táblából húsz holdon már t-efejezlk ezt a munkát is szombaton. A jövő hót elején kezdik meg a borsós-napra- fccgp vetését, résziben saját vetőmagból. Ezt azért hang­súlyozták, mert már hozzáfog­tak volna a borsó vetéséhez is, de a dombóvári vállalat nem küldi a vetőmagot, ügy látszik nem számítottak ilyen korai kitavaszodásra és így késik a vetőmagellátás. Á Zengőaljai Állami Gazdaság­ban jól haladnak a műtrágya szórással és a szervestrágya ki­szállításával Is. Fej trágyázást ötszázötven holdon végeztek, Jómagiam is kinn jártam a minap a siklósi járásban és láttam olyan szántást, hogy az eke után a barázdában folyt a víz. Az efajta talaj­munka ősszel még elnézhető, most azonban nem szabad csi­nálni. Nem szabad, mert kicsi már a valószínűsége annak, hogy a hantok kifagynak. Az ilyen munkával egy egész év­re tönkretehetik a talaj szer­kezetét. s nincs az a gép, amely ezt rendbe hozná, | — Ml hát a teendőt — Domboldalakon, ahol a talaj már kellően megpirkadt, természetesen lehet és kell is már szántani. Másutt azon­ban még nem érkezett el en­nek a munkáinak az ideje. — Várni kell, míg a talaj tel­jesen felszikkad. Akkor aztán egyszerre több gép koncentrá­lásával gyors és jó munkát végezhetnek. Különben is a szántás most nem elsődleges munka, vannak ennél aktuá­lisabb teendők a mezőgazda­ságban. | — Melyek azokT — Ilyen például a vizek le­vezetése az őszi vetésekről, a gabonák téli fejtrágyázása és a korai magvak elvetése ter­mészetesen ott, ahol ez lehet­séges. A bor. ó és a mák ve­| tése már megkezdődött, az ■ időjárás azonban alkalmas már az árpa, a zab és a lu- cemamag elvetésére is. Ahol a talaj még nem engedi meg a vetést, készítsék elő, tisz­títsák ki a vetőmagot, állít­sák össze a keverékeket E tekintetben úgy látom nincs is probléma szövetkezeteink zö­ménél. 1 — Jelentenek-« komolyabb veszélyt a vetéseket borítO pangó vizek? — Véleményem szerint e tekintetben nincs komolyabb veszély, körüljártam a megyét, most sem rosszabb a helyzet, mint más években. Kisebb- nagyobb teknőkben megtilt a hóié a vetéseken, ennek le­vezetése azonban legtöbb he­lyen jól halad. Két héttel ez­előtt még 10 000 holdat borí­tott a vadvíz a megyében, most alig kétezret. Itt most azoknak a figyelmét akarom felhívni, akik még nem gon­doskodtak az árkok meghúzá­sáról, a hóié levezetéséről Az enyhe időben a talaj is felmelegedett s a víz hőfoka is elérte a plusz 3—4 fokot Az enyhülés hatására a ga­bona „megindult”, megkez­dődött az asszimiláció s ez az­zal a veszéllyel jár, hogy a pangó vizek alatt most már igen gyorsan kipállik a nö­vény. Ezért kell igyekezni a hó még megmaradt nyomai­nak eltüntetésével. kor alapozták meg a követ­kező évek jövedelmezőségét is 80 holdas, újonnan telepí­tett barackosukkal. Ehhez az alapozáshoz természetesen hoz­zátartozott még a későbbiek során felépített két, egyen­ként 80 férőhelyes tehénistál­ló, a 100 férőhelyes borjúne­velő, a gabonaraktár létesíté­se, hogy csak a lényegesebb beruházásokat említsük. A to­vábbi fellendüléshez pedig ott volt a tsz-tagság szorgal­mas, fegyelmezett munkája, amely példaképül állt a járás, a megye szövetkezetei előtt. És ma? Mit látni, mit ta­lálni ma a görcsönyi tsz-ben? Torz képét csak a két-három év előtti állapotoknak. Pedig ugyanaz a tagsága, s nem vál­tozott a vezetősége sem. Min­denki eredeti posztján végzi, s látszólag jól Is végzi, a rá­bízott feladatokat. Csak ak­kor hökken meg az ember, amikor felderíti, hogy ezeken a posztokon egymás ellenében történik a dolgok intézése, amit 400 ember, a szövetkezet tagsága figyel és mérlegel egyre türelmetlenebbül. Nehéz ma már akárcsak megközelíteni Is eredendő okát az elmérgesedett állapo­toknak. Nehéz, mert két „párt­tal" találkozunk szembe, a tsz- vezetők két pártra bomlott tá­borával, ami hovatovább va­lóban tábornak tekinthető, hiszen mindkét részről rokon- szenvezőket, „pártoló tagokat" toboroztak maguk köré. Az egyik táborban a főagronő- mus, a főkönyvelő, a párttit­kár, a másik cj^ajon a tsz- elnök, a főállnttenyésztő, az állatorvos és mindkét részről a hívek sokasága áll -barátság­talan szemmel a másik féllel szemben. Nyílt háborúság „Pártatlanok” mondták el, mikor s milyen okok miatt kezdődött a vezetők viszály­kodása, noha a „mikor” pon­tos megjelölésében ők sem biztosak. Véleményük szerint minden baj elindítója a fő- agronómus házvásárlása volt, amit állítólag olyan időpontra időzített, amikor a tsz-elnö- köt behívták tartalékos tiszti továbbképzésre. Persze e ház­vásárláshoz az Is hozzátarto­zik, hogy nem éppen szabá­lyos körülmények között zaj­lott le. Koós Zoltán főagronó- mus, a távollévő tsz-elnök és a közgyűlés hozzájárulása nél­kül, a szűkebb vezetőség be­leegyezésével vásárolta meg sógora házát, amelynek költ­ségei egyelőre a tsz-t terhe­lik. A nyilvánvaló szabálytalan­ságon nagyon felzúdult a tsz elnök és leszerelése után jegyzőkönyvben tiltakozott, hogy semmiféle erkölcsi fele­lősséget nem vállal a történ­tekért és azok esetleges kö­vetkezményeiért. Ami a „következményeket” illeti, nem sokáig várattak magukra. Szinte egyik napról a másikra nyílt háborúság tört ld a vezetők körében. A kötekedések, civódások, az egymás ellenére készített gaz­daságfejlesztési tervek végre­hajtása. néhány hónap alatt megzavarta a tagságot is. Ilyen volt a . Szőke község határán létesített víztároló is, amely már tervezése idején parázs vitákat, ellenvélemé­nyeket váltott ki a vezetők között. Ez egymagában nem is lett volna baj, hiszen mil­liós létesítmény sorsa felett kellett határozniok, de ebből a vitából sajnos hiányzott' a legfontosabb: a tárgyilagosság. Nem elvek, hanem személyek csaptak össze, s tudjuk, hova fajulhat a személyeskedés. ,tR, Nem akarjuk, nem is tud­nánk eldönteni, hogy a gör- csönyiek esetében kinek volt igaza, kinek nem, a víztároló létesítésében, létjogosultsá­gában. de egy biztos: még­pedig az, hogy utána már nemcsak a vezetők, hanem a tagság is két táborra ' om­lott. Egyik fele szentesítette, másik fele kétségbe vonta a tároló gazdaságosságát asze­rint. ki melyik vezetőt párt­fogolta. Volna még példa seregestöl. amely a megromlott viszony további romlását bizonyítaná, de sommázva csak annyit ró­la: ott tartanak ma már a görcsönyi vezetők, hogy a há­zalástól sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy evv- rr.ás fejére gyűjtsék a ..vét­ket”. Jegyzőkönyvek, fel >in­tések, fúrás-faragások követik soron egymást, amelyekbe be- le-beleszóltak ugyan a járás felsőbb szervei, de sajnos nem sok eredménnyel. Annyival csak, hogy megakadályozták egy-egy jogszabállyal ellent­mondó, leváltásig fajuló köz­gyűlési, taggyűlési döntés vég- revitelét, de nem tettek, s nem Is tehettek pontot ezzel a teljes káosszá terebélyese­dett ügyek végére. Annál In­kább sem, mert Időközben a tsz-elnök megbetegedett, más­felől pedig a „titkos” feljelen­tések eredményeként rendőr­ségi szervek vizsgálják ma már a vizsgálandókat. Beavatkozást követel Lezárhatnánk hát mi is az ügyet azzal, hogy a rendőr­ség dolga felderíteni, ki vét­kes, ki nem vétkes abban, hogy bizonyos gabonakészle­tek milyen mértékben doho- sodtak meg a gazdaságban, de a magunk részéről tovább kel! lépnünk ennél. Megmutatni, felfedni azt, hogy a „dohoso- dás” immár nemcsak a fen­tebb említett gabonára szorít­kozik. hanem a tsz vezetősé­gében elhatalmasodott, s sza­vakkal eléggé el nem ítélhe­tő rossz viszonyra is, amely­nek végső soron a gazdaság és a tsz-tagság látja kárát. Pálinkás György Vetik a zabot a Zengő alján

Next

/
Thumbnails
Contents