Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-19 / 42. szám
19M. FEBRUÁR ». napló 3 Kell? - Nem kell? Több száz Rába heverő és Mohács garnitúra a raktárakban A gyár készáruraktárában szállításra készítik elő a hever őket. Napjainkban egyre több szó esik az ipar és a kereskedelem összhangjának megteremtéséről. Pontosabban arról. hogy az üzemek olyan árukat gyártsanak, amelyekre a vásárlóknak szükségük van. Egy ilyen jellegű vita kapcsán került szóba, hogy a Szék- és Kárpitosárut Gyártó Vállalat mohácsi gyáregységében több száz Rába heverő és Mohács garnitúra hever raktáron. Beszéljenek a tények 9 Valóban, Lány csókon 170, Bárban 74, a gyár raktárában hatvan, egy mohácsi magánházban pedig 50 Rába heverő Várja, hogy a boltokba kerüljön Nem sokkal jobb a helyzet a Mohács garnitúra raktározását illetően sem. Vajon nem felelnek meg ezek az igényeknek? S ha igen akkor hát miért nem Veszi át Őket a kereskedelem? Jakab Mihály, a gyáregység főkönyvelője a következő felvilágosítást adta: — A Rába heverőt régebben Budapesten készítették. Az egyesülés után került hozzánk. Negyedévetekét 1450 darabot készítünk. Ebből ez ideig 800-ra kaptunk diszpozíciót — Miért csak ennyire? — Tudomásom szerint a vásárlók keresik. Viszont elhangzottak olyan vélemények, hogy szállítása költségesebb, mint régen volt és nem tisztázódott hogy ezek a többlet- költségek kit terhelnek. Elismerjük, hogy a Rába heverőt Nyíregyházára, Miskolcra vagy Debrecenbe szállítani költségesebb Mohácsról. mint Pestről. De miért nem árusíthatók ezek a Dunántúlon? Amikor megkérdeztük a komlói boltot, azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nem kérnek Rába heverőt, mert más típusú szóló heverőkből kielégíthetik az igényeket. Igaz, ezek a heverők az ország távolabbi részéből érkeztek Komlóra. Vajon a többlet költségeket ez esetben kinek a számlájára írták? Hogy vélekedik a Pécsi Bútorbolt és Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat? Beszéljenek a tények! Az első negyedévre először csak húsz heverőt igényeltek. Majd az igények láttán negyvenet vettek át. Ezután is a vásárlók igéovelt tartják szem előtt. A gyártól csupán azt kérik, hogy lehetőleg a kért huzattal készítse el a heverőket. — A boltok ilyenirányú kérése teljesíthető? — kérdez tűk a gyárban. — Ennek semmi akadálya sem lenne akkor, ha mi is kellő választékban kapnánk a bútorhuzatokat. A heverők fa anyaga megfelelő, mert natúr és féldió színben készülnek. Huzatszínekben kötve vagyunk. Például a Mohács garnitúrát csak bordó és zöld színekben készíthetjük, pedig világosabb színékben keresettebb lenne. Mféri nem rendelnek többet? — Mohács garnitúrából mennyit gyártanak? — Negyedévenként 1700-at. Az igényekről is néhány példát. Nemrégiben Budapestről jövet bementünk Dunaföld- várra, Dunaújvárosba a bútorboltba. A kirakatban nem láttunk Mohács garnitúrát. Reklám nélkül is elviszik — mondta a boltvezető. Akkor miért nem rendelnek többet? — kérdeztük. Válaszul megrendelésekkel tértünk vissza. Ugyanígy jártunk Baján is. Jelzéseket kaptunk arról, hogy kétszemélyes szóló re- kamiékat is keresnek a vásárlók. Kísérletképpen a garnitúrához tartozó rekamiéból 100 darabot készítünk szólóban is. — Ilyen igénnyel mi is megkerestük a gyárat — mondták a pécsi bútorboltban. — Mi nem rendeltünk, mert tele vagyunk áruval — mondták Komlón. A mohácsi bútorbolt rendszeresen árusítja a gyár termékeit. Tehát a vélemények megoszlanak. Egy dologban viszont egységesek: a mohácsi gyár árui minőségileg kifogástalanok és korszerűek. Keresett termékeket készítenek tehát Mohácson, s ezek mégis raktáron hevernek. Hol a hiba? Talán az elosztásban? Közvetlen kapcsolatot a boltokkal! Mint ismeretes, a bútorok elosztója, a koordináció megteremtője a Bútorértékesítő Vállalat. A vásárlók igényeit a bútor értékesítéssel foglalkozó szakemberek ismerik. Az 6 feladatuk jelezni, ha egy áru feleslegesnek látszik, a gyár feladata viszont, hogy keresettebb, korszerűbb terméket állítson elő. Ha a mohácsiaktól ezt kérik, azon lesznek, hogy eleget tegyenek a kérésnek. De van még egy harmadik lehetőség Is. Az, hogy az üzemeknek legyen közvetlen kapcsolatuk a tanácsi kereskedelmi vállalatokkal, a bútorboltokkal. Csépányi Katalin Hiffanyeőzlámpák Mecseknádasdon Hasonló, korszerű világító testeket más községekben is felszerelték már az utóbbi Időben, de ilyen nagy tömegben, mint most Mecseknádasdon, egy faluban sem találhatók. A Liszt Ferenc, Rákóczi, Kossuth és Mecsek utcában — ez a falu főutcája és majdnem három kilométer hosszú — összesen ötven higanygőzlámpát helyeznek el a nyáron. Felújítják a közvilágítási hálózatot, oszlopokat cserélnek, és az 50 higanygőz lámpával együtt az egész munka közel egymillió forintba kerül. Eddig minden 4—5. oszlopon volt lámpatest, most minden másodikra kerül egy korszerű világító lámpa, sőt, a közületi épületek elé sűrűbben szerelik fel. * 1 * 1 Történelemóra felnőtteknek Hetvenen járnak a 39-es dandár úti általános iskola esti tagozatára, ahol egy év alatt két osztályt végeznek el. Az ötödik, hatodik, hetedik és a legnépesebb nyolcadik osztály tanulói hetenként két 111. négy alkalommal látogatják az iskolát. Képen: Bemáth János tanár a felnőtt általános iskolásokkal a történelem óra anyagát ismétli át az óra végén. Hiúság és felelőtlenség Kevés olyan termelőszövetkezete van a megyének, melyben annyi jól képzett, tapasztalt vezető szakember kezdte együtt a tsz irányítását, mint a görcsönyi termelőszövetkezetben. Elnökük Dákos József agrármérnöki és közgazdászi diplomával, Koós Zoltán fő- agronómus 10 éves állami gazdasági gyakorlattal, Cséfalvai Géza főállattenyésztő agrár- m» • a . s mérnöki diplomával, Adám JjlCfíJClCIlt | József párttitkár mezőgazda- _ , , . | sági technikummal, Kármán & DUSOUISag j József sok éves könyvelői kép- J ^ i zettséggel állt a szövetkezet szolgálatába. Kezdetben volt a busó- monda. Aztán lett busójárás, busóbál, busómaszk- tombola, busómenü, busó- levélzáró, busóbélyegzó és most megjelent a busóújság Is. A kétnyelvű hatoldalas lap egyrészt alapos tájékoztatást nyújt a vasárnapi eseményekről, másrészt bővíti a busójárásról, a reszt vevő együttesekről, művészekről és általában Mohácsról meglévő Ismereteket, színes, érdekes formában. Két tábor Egymás munkáját kiegészítő képzettségük, gyakorlati tapasztalataik hamarosan meg is érlelték az első gyümölcsöket. Az 1963-ban összevont három község. Szőke, Regénye és Görcsöny szövetkezése alig egy esztendő alatt me- gyeszerte, sőt országos viszonylatban is felhívta magára a figyelmeit. 1964-ben már 35 forintos munkaegység-átlaggal plusz 20 százalékos természetbeni prémiummal zárták az esztendőt, s ugyanekötperces interjú Mit mond a íőagronómus? A csapadékos időjárás, a kukoricabetakarítással járó nehézségek miatt sók mélyszántás elmaradt az ősszel. Baranya közös gazdaságai az őszi mélyszántást 70 százalékban végezték el, 40 000 hold a tavaszra húzódott át. A tél korán véget ért. Kérdés: célszerű-e most folytatni a mélyszántást? Erről a sok mezőgazdászt foglalkoztató problémáról beszélgettünk Baracs József megyei íőagronómus ral. — A kérdés az, kezdjék-e meg szövetkezeteink a szántást abban a reményben, hogy jönnek még erős fagyok, vagy Inkább vártának, míg teljesen felszikkad? Ez a probléma valóban foglalkoztatja a szakembereket. Megkezdte pénteken a zab vetését a Zengőaljai Állami Gazdaság Szilágypuszta és Mecseknádasd halárában. Két »éppel két nap alatt összesen harminc holdon kerül földbe a mag. Ma a zabosbükköny vetéséhez fognak és a 34 hol- '!•'<? táblából húsz holdon már t-efejezlk ezt a munkát is szombaton. A jövő hót elején kezdik meg a borsós-napra- fccgp vetését, résziben saját vetőmagból. Ezt azért hangsúlyozták, mert már hozzáfogtak volna a borsó vetéséhez is, de a dombóvári vállalat nem küldi a vetőmagot, ügy látszik nem számítottak ilyen korai kitavaszodásra és így késik a vetőmagellátás. Á Zengőaljai Állami Gazdaságban jól haladnak a műtrágya szórással és a szervestrágya kiszállításával Is. Fej trágyázást ötszázötven holdon végeztek, Jómagiam is kinn jártam a minap a siklósi járásban és láttam olyan szántást, hogy az eke után a barázdában folyt a víz. Az efajta talajmunka ősszel még elnézhető, most azonban nem szabad csinálni. Nem szabad, mert kicsi már a valószínűsége annak, hogy a hantok kifagynak. Az ilyen munkával egy egész évre tönkretehetik a talaj szerkezetét. s nincs az a gép, amely ezt rendbe hozná, | — Ml hát a teendőt — Domboldalakon, ahol a talaj már kellően megpirkadt, természetesen lehet és kell is már szántani. Másutt azonban még nem érkezett el ennek a munkáinak az ideje. — Várni kell, míg a talaj teljesen felszikkad. Akkor aztán egyszerre több gép koncentrálásával gyors és jó munkát végezhetnek. Különben is a szántás most nem elsődleges munka, vannak ennél aktuálisabb teendők a mezőgazdaságban. | — Melyek azokT — Ilyen például a vizek levezetése az őszi vetésekről, a gabonák téli fejtrágyázása és a korai magvak elvetése természetesen ott, ahol ez lehetséges. A bor. ó és a mák ve| tése már megkezdődött, az ■ időjárás azonban alkalmas már az árpa, a zab és a lu- cemamag elvetésére is. Ahol a talaj még nem engedi meg a vetést, készítsék elő, tisztítsák ki a vetőmagot, állítsák össze a keverékeket E tekintetben úgy látom nincs is probléma szövetkezeteink zöménél. 1 — Jelentenek-« komolyabb veszélyt a vetéseket borítO pangó vizek? — Véleményem szerint e tekintetben nincs komolyabb veszély, körüljártam a megyét, most sem rosszabb a helyzet, mint más években. Kisebb- nagyobb teknőkben megtilt a hóié a vetéseken, ennek levezetése azonban legtöbb helyen jól halad. Két héttel ezelőtt még 10 000 holdat borított a vadvíz a megyében, most alig kétezret. Itt most azoknak a figyelmét akarom felhívni, akik még nem gondoskodtak az árkok meghúzásáról, a hóié levezetéséről Az enyhe időben a talaj is felmelegedett s a víz hőfoka is elérte a plusz 3—4 fokot Az enyhülés hatására a gabona „megindult”, megkezdődött az asszimiláció s ez azzal a veszéllyel jár, hogy a pangó vizek alatt most már igen gyorsan kipállik a növény. Ezért kell igyekezni a hó még megmaradt nyomainak eltüntetésével. kor alapozták meg a következő évek jövedelmezőségét is 80 holdas, újonnan telepített barackosukkal. Ehhez az alapozáshoz természetesen hozzátartozott még a későbbiek során felépített két, egyenként 80 férőhelyes tehénistálló, a 100 férőhelyes borjúnevelő, a gabonaraktár létesítése, hogy csak a lényegesebb beruházásokat említsük. A további fellendüléshez pedig ott volt a tsz-tagság szorgalmas, fegyelmezett munkája, amely példaképül állt a járás, a megye szövetkezetei előtt. És ma? Mit látni, mit találni ma a görcsönyi tsz-ben? Torz képét csak a két-három év előtti állapotoknak. Pedig ugyanaz a tagsága, s nem változott a vezetősége sem. Mindenki eredeti posztján végzi, s látszólag jól Is végzi, a rábízott feladatokat. Csak akkor hökken meg az ember, amikor felderíti, hogy ezeken a posztokon egymás ellenében történik a dolgok intézése, amit 400 ember, a szövetkezet tagsága figyel és mérlegel egyre türelmetlenebbül. Nehéz ma már akárcsak megközelíteni Is eredendő okát az elmérgesedett állapotoknak. Nehéz, mert két „párttal" találkozunk szembe, a tsz- vezetők két pártra bomlott táborával, ami hovatovább valóban tábornak tekinthető, hiszen mindkét részről rokon- szenvezőket, „pártoló tagokat" toboroztak maguk köré. Az egyik táborban a főagronő- mus, a főkönyvelő, a párttitkár, a másik cj^ajon a tsz- elnök, a főállnttenyésztő, az állatorvos és mindkét részről a hívek sokasága áll -barátságtalan szemmel a másik féllel szemben. Nyílt háborúság „Pártatlanok” mondták el, mikor s milyen okok miatt kezdődött a vezetők viszálykodása, noha a „mikor” pontos megjelölésében ők sem biztosak. Véleményük szerint minden baj elindítója a fő- agronómus házvásárlása volt, amit állítólag olyan időpontra időzített, amikor a tsz-elnö- köt behívták tartalékos tiszti továbbképzésre. Persze e házvásárláshoz az Is hozzátartozik, hogy nem éppen szabályos körülmények között zajlott le. Koós Zoltán főagronó- mus, a távollévő tsz-elnök és a közgyűlés hozzájárulása nélkül, a szűkebb vezetőség beleegyezésével vásárolta meg sógora házát, amelynek költségei egyelőre a tsz-t terhelik. A nyilvánvaló szabálytalanságon nagyon felzúdult a tsz elnök és leszerelése után jegyzőkönyvben tiltakozott, hogy semmiféle erkölcsi felelősséget nem vállal a történtekért és azok esetleges következményeiért. Ami a „következményeket” illeti, nem sokáig várattak magukra. Szinte egyik napról a másikra nyílt háborúság tört ld a vezetők körében. A kötekedések, civódások, az egymás ellenére készített gazdaságfejlesztési tervek végrehajtása. néhány hónap alatt megzavarta a tagságot is. Ilyen volt a . Szőke község határán létesített víztároló is, amely már tervezése idején parázs vitákat, ellenvéleményeket váltott ki a vezetők között. Ez egymagában nem is lett volna baj, hiszen milliós létesítmény sorsa felett kellett határozniok, de ebből a vitából sajnos hiányzott' a legfontosabb: a tárgyilagosság. Nem elvek, hanem személyek csaptak össze, s tudjuk, hova fajulhat a személyeskedés. ,tR, Nem akarjuk, nem is tudnánk eldönteni, hogy a gör- csönyiek esetében kinek volt igaza, kinek nem, a víztároló létesítésében, létjogosultságában. de egy biztos: mégpedig az, hogy utána már nemcsak a vezetők, hanem a tagság is két táborra ' omlott. Egyik fele szentesítette, másik fele kétségbe vonta a tároló gazdaságosságát aszerint. ki melyik vezetőt pártfogolta. Volna még példa seregestöl. amely a megromlott viszony további romlását bizonyítaná, de sommázva csak annyit róla: ott tartanak ma már a görcsönyi vezetők, hogy a házalástól sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy evv- rr.ás fejére gyűjtsék a ..vétket”. Jegyzőkönyvek, fel >intések, fúrás-faragások követik soron egymást, amelyekbe be- le-beleszóltak ugyan a járás felsőbb szervei, de sajnos nem sok eredménnyel. Annyival csak, hogy megakadályozták egy-egy jogszabállyal ellentmondó, leváltásig fajuló közgyűlési, taggyűlési döntés vég- revitelét, de nem tettek, s nem Is tehettek pontot ezzel a teljes káosszá terebélyesedett ügyek végére. Annál Inkább sem, mert Időközben a tsz-elnök megbetegedett, másfelől pedig a „titkos” feljelentések eredményeként rendőrségi szervek vizsgálják ma már a vizsgálandókat. Beavatkozást követel Lezárhatnánk hát mi is az ügyet azzal, hogy a rendőrség dolga felderíteni, ki vétkes, ki nem vétkes abban, hogy bizonyos gabonakészletek milyen mértékben doho- sodtak meg a gazdaságban, de a magunk részéről tovább kel! lépnünk ennél. Megmutatni, felfedni azt, hogy a „dohoso- dás” immár nemcsak a fentebb említett gabonára szorítkozik. hanem a tsz vezetőségében elhatalmasodott, s szavakkal eléggé el nem ítélhető rossz viszonyra is, amelynek végső soron a gazdaság és a tsz-tagság látja kárát. Pálinkás György Vetik a zabot a Zengő alján
