Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-19 / 42. szám

Világ proletárjai, egtjesüljetex .* DunaniQU napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács topja XXIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM ÄRA 50 FILLÉR 1966. FEBRUÁR 19.. SZOMBAT Első fokú belvízvédelmi készültség Baranyában Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az építési, közlekedési és vízügyi osztály a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bi- zrttságának tegnapi ülésén előterjesztette az árvízkárok i. -'-'-eállításáról szóló jelen- t' H. v-"anyában a Duna és a r áva — mint ismeretes — 1985-ben az eddig mért leg­magasabb vízszintet érték el. \ Dunán a rendkívüli viz- •'llás 24 napon át az eddig ismeri maximum felett volt. 4 Dráva a védekezés elle­nére tavaly, július 10-én kilépett medréből és nagy területet árasztott el. Víz alá került Zokogapusztán 36 lakóépület és az ár elborí- *')tta Lajos-tanya épületeit is. Az árvíz elleni védekezés nagyméretű társadalmi össze­fogására jellemző, hogy Ba­ranyában négyezer ember 148 ezer 480 munkanapot áldozott fel erre a célra. A nagyarányú védekezés el­lenéré több tíz millióra tehe­tő Baranyában az ár okozta kár. Móllá csőn és a mohácsi járás községeiben 688 épület­ben 761 lakás semmisült és rongálódott meg. A baranyai árvízkárosultak az 1965. évi árvíz alkalmából rendezett gyűjtés eredményé­ből 31 965 000 forint segélyt kaptak. Egyrészt ennek, más­részt az OTP-n keresztül fo­lyósított állami hiteleknek a felhasználásával kezdődött meg az újjáépítés és helyre- állítás. A Baranya megyei KISZÖV irányítása alá tarto­zó építőipari szövetkezetek dolgozói még az árvíz elvonu­lása előtt felajánlottéit segít­ségüket és nem sokkal ké­sőbb megkezdték az új la- 3,ások építését Mohácson a Vásárhelyi Pál és a liszt Fe­renc utcákban, valamint Du- naszekcsőn és Dunafalván. A szövetkezetek mintegy 450 munkást irányítottak az építkezésekre, ezek 12 órás műszakokat teljesítve, de­cember 15-i befejezésre szóló szocialista verseny­vállalásukkal szemben már november 15-én átadtak az árvízkárosultaknak Mohá­cson 47 új lakást, Duna- szekcsőn 10, Dunafalván 13 családi házat. A B. m. Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai elisme­réssel szóltak a kisipari szö­vetkezeteknek az újjáépítés­ben végzett tevékenységéről. A keletkezett károk nagy- sását figyelembe véve a kor­mány intézkedésére 90 lakás énül népgazdasági beruházás­ból Mohácson. Az ÉM B. m. Építőipari Vállalat dolgozói terven felül végzik el a 90 la­kás építését. A panel techno­lógiával készülő épületek kö­zül az elsőt 1966. március 15- én. a következőt áprils 15-én, a harmadikat pedig július 30- án adják át rendeltetésének. A helyreállítási munkák az úHáónttéssel eevidőben kez­dődtek. de a kisipari szövet­kezeteknek az újjáépítésben való lekötöttsége miatt vala­mivel lassúbb ütemben ha­ladnak. A mohácsi járásban átlago­san 14 500 forint helyr; '1- litási költség jut a károso­dott lakásokra. Mivel a pé­csi üzemek cs maganklsipa- ronok önkéntes munkaJel- 1» » helyreállítást, a lassú ütem ellenére is Mohácson 214, Dunaszekcsőn 24, Dunafal­ván és Bárban 1—1 épüle­tet sikerült eddig helyre­állítani. Ezekre 3,2 millió forintot költöttek. Mohácson a közkutak fer- tőzöttsége szükségessé tette a folyamatban lévő városi víz­műépítés meggyorsítását. Több mint félmillió forint költség­gel két karsztkutat létesítet­tek a mohácsi szőlőhegyen, amelyekből bőséges és kiváló minőségű ivóvizet nyernek. A megyei tanács, végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a társadalmi összefogás és az anyagi eszközök kellő időben történt biztosítása el­lenére, tekintettel a károk nagyságára, az elvégzendő fel­adatoknak csak mintegy felét sikerült 1965-ben megoldani. Ezért úgy határozott, hogy a helyreállítási bizottság to­vábbra is szorgalmazza a munkáikat és biztosítja, hogy a hátralévő feladatokat 1966. III. negyedének végéig végez­zék el, az érdekelt szervek fe­jezzék be a helyreállítást. A végrehajtó bizottság ülé­sén Földvári János elnökhe­lyettes adott tájékoztatót a belvíz-helyzetről. Baranyában mintegy 11 ezer katasztrális holdnyi területet borítottak el a belvizek. Ebből 3878 hold vetés. A községi tanácsok és a vízügyi szervek gyors be­avatkozása következtében azonban néhány nap alatt 5— 600 holdra csökkent a belvíz­zel elárasztott terület. Jelentősebb károk a sikló­si, szigetvári járásokban és Mohácsi-szigeten jelentkez­tek. A talajvíz Szigetváron több épületet megrongált, emiatt 26 családot kellett kitelepíteni. A siklósi járás­ban több pince összedőlt. Baranyában jelenleg I. fo­kú belvízvédelmi készültség Látványos program a mohácsi busójáráson — Zenés ébresztő Felvonulás Kiállítások Ünnepi beszéd Divatbemutató Tűztánc Buzogányütés Busóbál • van. Földvári János elmondotta, hogy a jövőben szakértőkkel vizsgáltatják meg a belvizek által legveszélyeztetettebb te­lepüléseket, s ahol ez szüksé­gessé válik, talajvízszint-süly- lyesztéssel védekeznek a to­vábbi károk ellen. Zársxámadási vásár Olasxon A belvárdgyulai Közös Ut Termelőszövetkezet a múlt hét végén és e hét elején fi­zette ki tagjainak a járandó­ságot. Az olasz! takarékszö­vetkezet 3,844.887 forintot szá molt ki a tsz-tagoknak. Azaz hogy csak elméletileg szá­molta ki, mert a tagok ezer forinton felüli jövedelmüket betétkönyvben kapták meg. A zárszámadást felhasznál­ta a Pécsi Földművesszövet­kezet: a kifizetőhelyen, Olaszon árubemutatóval egy­bekötött vásárt rendezett. Meg kell jegyezni, hogy a be­mutató helyiségének megvá­lasztása is sikeres volt, mert a takarékszövetkezet átalakí­tott helyiségét bérelték ki, így, aki a jövedelméért ment, az feltétlenül benézett a be- mutatóterembe. — Már az első három nap 70 ezer forintot árultunk — mondta Miklós Imre, a hosz- szúhetényi bolt vezetője, aki ideiglenesen Olaszra tette át székhelyét a zárszámadási vá­sár idejére. — Kétszázötven­ezer forintos árukészlettel vártuk az első napot. Villanyvasaló és óra, kuk­tafőző és televízió, porcelán- dísztárgyak és mosógépek, motorkerékpár és cipő, ágy­nemű és kötöttáru, szőnyeg és függöny, edény és rádió vár­ta a vásárlókat napokon ke­resztül. És a vásárlók nem kérették sokáig magukat, vettek mindent, s amit már előttük mások elvittek, meg­rendelték. A következő nap már mehettek is az áruért. A szerda estig tartó zár- számadási vásáron és árube­mutatón csaknem százezer fo­rint értékű áru talált gazdá­ra. Csütörtökön reggel a megmaradt készletet vissza­vitték Hosszúheténybe, il­letve átadták az olaszi bolt­nak. A Baranyai Vasárnapok keretében megrendezésre ke­rülő mohácsi busójárás évről évre gazdagabb programmal várja az érdeklődőket. Vár­hatóan az idén is sokan ér­keznek az ország különböző helyeiről és a határátlépés megkönnyítése következtében Jugoszláviából is, hogy meg­tekintsék a hagyományos karnevált. Máglyagyújtás főpróbája a Széchenyi téren Az eseménysorozat tulaj­donképpen már ma szomba­ton este megkezdődik, ami­kor a Bartók Béla Művelő­dési Ház színpadán bemu­tatkozik a zágrábi egyetemis­ták Goran együttese. A fia­tal horvát költőről és nemzeti hősről elnevezett népi együt­tes a horvát népi zene ma­gasszínvonalú megszólaltatá­sára vállalkozik, műsorával több országban nagy elisme­rést szerzett Holnap, vasárnap reggel a művelődési ház fűvószeneka- ra zenés ébresztővel köszönti a várost. Kilenc órakor ke­rül sor a kiállítások meg­nyitására.- A Kanizsai Do­rottya Múzeumban megte­kinthető a Képele Mohács történetéből című állandó kiállítás. A pécsi és a mohá­csi múzeum rendezésében a Belvárosi Általános Iskolá­ban négy új kiállítás mutat­ja be Mohács nevezetességeit: Horváth János fazekas nép­művész munkásságának ered­ményeit; a maszkok és ál­arcok kiállítása az egész vi­lágon használt farsangi mas­karáikat reprezentálja; kiál­lítják Pleidell János festő­művész Busójárás című ak- varell-sorozatát; a mohácsi üzemek termékbemutatója a város iparáról ad számot. Fél tíz órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg a színpompás busójárást. Ün­nepi kürtjei, zászlófelvonás után a Baranyai Vasárnapo­kat rendező másik 3 köz­ség, Szigetvár, Siklós és Pécs- várad stafétái érkeznek a Széchenyi térre és meggyújt­ják az ünnepi lángot. Ezután Pálkuti Keresztély, a Mohács városi Tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Tíz órakor a meghívott műkedvelő művészeti cso­portok adnak műsort a Bar­tók Béla Művelődési Házban: a Zágrábi Goran Együttes, a Központi Nemzetiségi Együt­tes, a Mecsek Táncegyüttes, a Felsőszentmártani Népi Együttes, a Mecséknádasdi Német Tánccsoport, a Mohá­csi Bartók Béla Művelődési Ház Tánccsoportja, a Mohá­csi Uj Barázda Tsz Délszláv Tánccsóport ja. Ugyanebben az időpontban a Kossuth Filmszínházban Mohács éle­téről és a Baranyai Vasárna­pokról vetítenek kisfilmaket. Tizenegy órakor kezdődik a divatbemutató a Duna Áru­házban. A főtéri program befejezése­képpen szabadtéri farsang lesz a közönség részvétével, közben busómaszkokat sor­solnak ki. Délután öt órakor ismét a művészeti csoportokat lát­hatják az érdeklődők a mű­velődési házban, a divatbe­mutatót is megismétlik. Este fél nyolc órakor ünnepélye­sen bezárják a busójárást, megjutalmazzák a felvonuló­kat, majd színpompás tűzi­játék következik. A nap utol­só eseménye a nagyszabású busóbál lesz este nyolc óra­kor a művelődési házban. A busójárás főprogramját a televízió is közvetíti, előtte filmről vetíti a busók gyüle­kezését és átkelését a Dunán. Már délután két órakor gyülekeznek a felvonuló bu­sók a Kolo-téren, ahonnét a Széchenyi térre mennek, ve­lük tartanak a meghívott műkedvelő művészeti cso­portok is. A Széchenyi téren az idei ünnepségek főmű­sorát, a Törökvilág Mohácson című életképet rendezik meg, amely feleleveníti a törökök kiűzését a városból. A keret­játékban máglyagyújtás, tűz­tánc, tűzugeáS buzogányütés, birkózás szerepel, megjelenik a busó-csónak és a busó-ke­rék. A felvonuló népi együt­tesek itt is műsort adnak, majd részt vesznek a Nagy­körtánc című táncjátékban. ESTI PANORÁMA PÉCS KÖZPONTJÁRÓL — Srokoíai felv. 180 fokos fordulat agyőt változtak az ál- 1' lauii szabályozás mód­szered a mezőgazdaságban húszegynéhány év alatt. Szinte száznyolcvan fokos for­dulatról lehet beszélni. las­san feledésbe merül a be­szolgáltatás] rendszer és a kö­telező tervutasítások. A tsz- ek önállóságát nem veszélyez­tetik már merev termelési és felvásárlási kvóták, rábeszé­lésre senki sem termeszt ezt vagy azt a növényt, a vetés- szerkezet, a gazdálkodás első­sorban maguknak a tsz-eknek az ügye. Nemrég igazgatói értekezlet­re gyűltek össze a megyei ta­nácson a mezőgazdasági (ter­meltető, felvásárló) vállalatok vezetői, megjelent az FM egyik vezetője is, és ez alka­lommal meghívtak néhány tsz-elnököt. Mire volt kíváncsi a kormány képviselője? Ar­ra. mit jelent az önállóság? Milyen a kapcsolat, még in­kább milyen legyen a kap­csolat a tsz-ek és a mező- gazdasági vállalatok, a ta­nács között? A jövőt i’lciíí- en érdemes az ügy néhány tanulságával foglalkozni Milyen legyen tehát a kap­csolat a tsz-ek és a mezőgaz­dasági vállalatok között? Leg­tömörebben egy tanácsi ember határozta P>cg: tegyenek tó partnerek, üzlettársak. Dönt­sék cl maguk, mindenféle kényszer nélkül, hogy kivel kötnek -./■■rzödésl. kivel 'ép­nek üzleti kapcsolatba Szó sincs arról, hogy a népgazda­ság érdekei háttérbe szorul­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents