Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

£3 $966« FEBRUÁR IS« napló 3 Apad a Berettyó és a Körösök vize Kibővített aktívaértekezlet a megyei pártbizottságon A Berettyó Szeghalom alat­ti szakaszán megnyitott tölté­sen az utóbbi négy nap alatt, csütörtök estig mintegy tíz millió köbméter vizet vezet­tek vis-'za a folyóba az elön­tött területekről. A vízborítás szintje keddtől csaknem negy­ven centiméterrel apadt. így mintegy 500—600 holdról már visszahúzódott a víz. Csütörtökön kedvező hír érkezett a Fehér-Körös vidé­kéről, a folyó romániai sza­kaszán ugyanis megkezdődött a 100—120 méter széles gát­szakadás elzárása. Egyelőre több víz árad ki a Fehér- és Fekete-Körös közötti területre, mint amennyit a magyar határ mentén átvágott töltésen visz- szavezetnek a folyóba. Ezért csütörtökön robbantásokkal tovább tágítják a töltésen nyi­tott kaput. Gyulavári köz­ségben teljes erővel folytat­ták a körgát erősítését. A Kö­rösök és a Beretyó vize egyéb ként szerdától csütörtökig ál­talában 5—50 centiméterrel apadt, s továbbra is lassú apa­dás várható. A Tisza csütörtökre teljesen megtisztult a jégből, Tokajtól lefelé az utóbbi 24 órában 10 —40 centiméterrel áradt, a fel ső rzakaszon pedig Dombrádig apadt a folyó. A Bodrog vize felsőbereckínél újabb 32 cen­timéterrel emelkedett. Ezért harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el. A felső Tisza többi mellékfolyóján Az újságíró hétfőn délelőtt követte a Határidő Naplóját és kedvetlenül átnézte a fel­legyzéseit. A lapokat még 'Honikor az év első napjai­én két részre osztotta egy vonalzóval, így a baloldali részen elkülönítve sorakoztak a témák, jobb oldalon pedig apró megjegyzések. A jhegjegyzések rögzítették, égy a témákat miért nem Hetett megírni. Szép soro­lt volt: 1. Hangszerkészítők. Egyelőre nem tartjuk helyes­nek a megírását (a műszaki vezető). 2. Száz éves a sze­llő vállalat. = Nem járulok ézzá, lehet, hogy nem is Váz. éves az üzem. aztán Hjd jönnek nekem hátulról H Igazgató). 3. Picaso szé­ppé a francia munkásmoz­galomban. = Bízzuk ezt más Hókra (a felsőbb szervek), é Kovács Jenő új festményei 8,8 Várjunk még vele (a fel­sőbb szervek). 5. Interjú lilá­ik főmérnökkel az üzem- szervezésről. ■= Miért pont én velem akar beszélni? Ott az Igazgató... S annyi más yál'alat van. Tudja mit, ír- Mk meg Inkább, hogy milyen Pocsék 8 szigetvár—kaposvári yt! (a főmérnök). 6. Mikor Jovftíák meg a szigetvár— kaposvári utat? ■= Várjunk az év végéig, különben j* *Sy kilométer út egy millió *®*mtiba kerül (az illetékesek). apad a víz, s így nemcsak a Hemádon, hanem a Szamoson is megszűnt az árvízvédelmi készült-ég. A belvízi épületkárokról el­készült az első előzetes jelen­tés. Ennek alapján a belvíz­zel elöntött mélyebb területe­ken 451 épület összedőlt, 645 lakhatatlanná vált és 1685 megrongálódott. A megsérült épületek túlnyomó többsége vertfalu, vagy vályogtéglás ház. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság előterjesztésére az országos vizgazdálikodási bizottság rendelkezést adott ki a vertfalu és vályogtéglás házak terhelésének c ökkent- téséről. Az új intézkedésnek megfelelően a tanácsok építési és közlekedési osztályainak gondoskodniok kell arról, hogy eltávolítsák a veszélyeztetett vályogépületek padlásán tá­rolt anyagokat, terményeket é? lebontsák a nehéz cserép­tetőt. A bizottság rendelke­zésére egyébként pontosabb és részletesebb felmérést kell készíteni a belvízi károkról. A belvíz elleni védekezés most új szakaszához érkezett, a Hortobágyon, a Duna—Tisza közötti Hátságon és az oros­házi-fennsíkon több víz áram­lik a belvízlevezető csatorná­kon, mint amennyit a szivaty- tyútelepek berendezései át tud nak emelni a folyókba. A víz tehát elöntéssel, hosszadalmas üzemzavarral fenyegeti a szi­vattyú-gépházakat. 7. Betörtek a cigányok az italboltba. = Minek ez a szenzációhajhászás? Az em­bereknek ma nem bulvár la­pokra van szüksége (az ille­tékesek). 8. Érdekes újítások a KKT-nél. = Miért pont most akarnak erről írni? Most vál­tottuk le az újítási előadót. Politikailag nem lenne he­lyes ezt az ügyet megboly­gatni. (az igazgató). Kopogtak az ajtón. Az új­ságíró szomorúan az ajtóra nézett Fiatal férfi lépett a szobába: — X. Y. mérnök vagyok a KKT-nél. Szeretném felhívni a sajtó figyelmét arra, hogy nálunk lopják a nép pénzét. — Igen? — szólalt meg az újságíró és érdeklődve szem­ügyre vette a mérnököt — Foglaljon helyet! — mondta azután, s maga is hátrább tólta a széket — Igen kérem. Nálunk tíz, húsz és ötvenezer forintokat vesznek fel különböző embe­rek újitás címén olyan mun­kák elvégzéséért, ami mun­kaköri kötelességük lenne. — Igen, de maga az újítás nem munkaköri kötelesség, (Folytatás az 1■ oldalról) Felügyelő bizottságokat a bankok mellé A felszólaló javasolta a Munka Törvénykönyve újabb módosítását valamint abank- és hitelpolitika megreformálá­sát is. A vállalatok képviselői­ből alakult felügyelő bizott­ság megnyugtatóan biztosíthat ná, hogy a beruházások — a bank monopólhelyzete ellené­re —, egyaránt szolgálják a népgazdasági és vállalati ér­dekeket. Ez egyben növelné a vállalatok önállóságát a be­ruházások terén. Javasolta még, hogy a szo­cialista demokrácia szélesíté­se érdekében biztosítsák a szakszervezeteknek a mérleg­be való betekintés jogát, va­lamint a felelősség egyértel­mű megállapításának meg­könnyítésére az igazgatói ha­táskör pontos körülhatárolá­sát. Fontosságának megfelelő­en nagyobb figyelmet kell fordítani a vezetéstudomány, a gazdaságirányítás, -szerve­zés egyetemi és középiskolai szinten történő oktatására. Dr. Németh Lajos, a Be­ruházási Bank Baranya me­gyei fiókjának igazgatója hoz­zászólásában azt kérte, hogy részletesebben dolgozzák Id a pénzügyi rendszer népgazda­ságban betöltött szerepét Az irányelvek ezt ugyanis csak egy-két konkrét esetben érin­tik. Véleménye szerint az Or­szágos Tervhivatal jelenleg túlzott szerepet játszik gazda­sági életünkben. Az operatív terveket a vállalatoknak kell elkészíteni, ezek koordinálása a Beruházási Bank feladata legyen. Az OTH beavatkozá­sára csak egészségtelen ten­denciák jelentkezése esetén van szükség. A KB által kiadott Irány­elveket elemezve javasolta olyan irányítási modell kidol­gozását, melyben az ágazati különbségek is tükröződnek. A gazdasági mechanizmus re­formja felveti a kérdést: a beruházásokra vonatkozó köz­ponti döntéseknek vajon min­den esetben együtt kell-e jár­ni az állami költségvetésből történő finanszírozással? A vállalatok kockázatvállalási kötelezettségét ki kellene ter­jeszteni a beruházásokra is. Dr. S z a m m e 1 Lajos, a Pécsi Jogtudományi Egyetem professzora a munkajogi fe­lelősségi rendszer hiányossá­gairól beszélt. Az önállóság­gal együtt a vezetők felelőssé­gének is növekednie kell. Ed­dig csak morális téren értünk el eredményeket; jogi eszkö­zeink — a kriminális esetek kivételével —, szinte teljesen hatástalanok. Érvényesíteni kell az eredményfelelősség el­ha csak nem tudósokról van SZÓ i . | t— Nem így van kérem. Ná­lunk sok helyen elavult mód­szerekkel dolgoznak. Amikor aztán valaki javasolja egy korszerűbb eljárás bevezeté­sét, olyan korszerűbbét, amit mi már tanultunk az egyete­men, a vállalat újitási díjat fizet érte. Kérem én ezt nem tudom nézni, minket más szellemben neveltek az egye­temen ... — Megnézzük — mondta az újságíró, s még aznap telefonált az igazgatónak, hogy szeretne vele beszélni. Az igazgató azt mondta, hogy nagyon örül, hogy végre le­ülhetnek égy kicsit elbeszél­getni, de sajnos kedden nem lehet, mert vezetőségi ülés van, szerdán sem, mert Pest­ről le-znek itt, és egyálta­lán jobb lenne, ha az egészet áttennék a jövő hétre, de még jobb lenne, ha az utána következő hétre. Az újságíró azt mondta, hogy neki a fő­mérnök Js jó. Nagynehezen megegyeztek. Az újságíró megjelent a fő­mérnöknél, s az azonnal fe­ketét hozatott a titkárnővel. vét a vezetőkkel szemben. Il­letményrendszerüket ennek megfelelően kell kialakítani. A jövőben nem elégedhetünk meg azzal, hogy a rosszul gaz­dálkodó vezetőket leváltjuk, ha szükséges, ki kell monda­ni: vezető állásra alkalmat­lanok. Jelenlegi jogrendsze­rünkben ugyanis csak az van elzárva a vezetői tevékeny­ségtől, aki bűncselekményt követ el, s ezért nem kaphat erkölcsi bizonyítványt. Veze­tőképzésünk színvonalát ts emelni kell. A tanfolyamok gyakorlati jellegét ki kell egé­szíteni az általános műveltsé­get növelő tárgyak egynéme- lyikével; pedagógiai, pszicho­lógiai, szociológiai, fiziológiai ismereteik nélkül ma már nem lehet embereket vezetni. Tudományos Igényű vállalati szervezést! Hazánkban jelenleg mint­egy 170 intézet foglalkozik szervezésemlélettel. Majdnem minden minisztériumnak ván ilyen jellegű kutatócsoportja. A vállalatok közül mind több foglalkoztatja ezeket, a tudo­mányos igényű vállalati mun­kaszervezés azonban még min dig nem általános, az intéze­tek többsége ugyanis a ter­meléstől elvont, elméleti alap­kutatásokkal foglalkozik. Ezt a feladatot a Tudományos Akadémia intézetei megnyug­tatóan látják el... A hozzászóló foglalkozott a helyi államhatalmi és a köz­ponti államigazgatási szervek kapcsolatának torz vonásai­val is. A tanácsok döntéseit gyakran indokolatlanul meg­változtatják a minisztériu­mok. Garamvölgyi Miklós, a Postaigazgtóság vezetője, a monopolhelyzetben lévő vál­lalatok közötti verseny ellent­mondásairól beszélt. A terv munkáról szólva hangsúlyoz­ta, hogy e tevékenység gerin­cévé a középtávú tervezést kell tenni, mely mindenben figyelembe veszi a távlati célkitűzéseket. Javasolta a tervpályázati rendszer kibő­vítését, s ehhez a szükséges pénzügyi alapok biztosítását kérte. A tervezés időszakában ki kell kérni az üzemek, vál­lalatok dolgozóinak vélemé­nyét Ennek jelenleg gátat szab a vállalati központ és az üzemegységek közötti „ha­talmi” viszony. A következő hozzászóló, Dudás József, az Állami Gazdaságok megyei igazga­tója az irányító szervek által kiadott terv- és keretszámok visszahúzó, kezdeményezést gátló szerepéről beszélt. A mezőgazdaság területén is bátrabban kellene előbbre — Hát miről is volna sző? — kérdezte fekete kavarga- tás közben. — Az újításokról szeret­nék valami szépet írni. — Pont az újításokról? Hát ez különös... • Nézze ná­lunk csak az igazgató elvtárs nyilatkozhat a sajtónak, erre fenntartotta magának a jogot De ettől függetlenül sem lá­tom be, hogy miért éppen az újitásokról akar írná. Itt van például a tánccsoportunk.;. Aztán a névadók.;. Nyolc vállalati névadó volt már eb­ben az évben. Ezekről írjon, sokkal hálásabb téma! — De én az újítások köz- gazdasági hasznosságáról sze­retnék .. j — Verje fci a fejéből! Nem tudná áttekinteni. Különben is a régi előadót leváltottuk, az új pedig külföldi tapasz­talatcserén van éppen Fiúmé­ban ... — Ott is van KKT-üzem? — Nincs, de magával vit­te a könyveket. És lehet, hegy nem is Fiúméba utazott, ez nem én rám tartozik. Az újságíró két hét múlva személyesen kereste fel az igazgatót. lépni az anyagi érdekeltség kérdésében — mondotta. Nagy József, a Pécsi ÁG igazgatója a gazdasági mecha­nizmus reformjának misztifi­kálásával járó veszélyekre hívta fel a figyelmet. Ezután Nagy Sándor, a MÉSZÖV igazgatója kért szót. — Nálunk — szövetkezeti vonalon, már hosszú idő óta testületi vezetés van, s el­mondhatom, az igazgatót nem korlátozza, inkább segíti mun­kájában az a tény, hogy meg­határozott időre nevezték ki hivatalába. Javaslat formájában ez az irányelvekben is szerepel. A felszólaló a továbbiakban a merev mezőgazdasági árrend­szer és más felvásárlási meg­kötöttségek gátló hatására hívta fel a figyelmet. Ezután Gáspár Sándor elvtárs emelkedett szólásra. Minden gondolkodó fóré szükség van... — A gazdasági mechaniz­mus reformja most érlelődik — mondotta. — Szükségessé­gében mindannyian egyetér­tünk, a célok is világosak, a részletek azonban még nin­csenek kimunkálva, ezért ter­mészetes a vita. Minden gon­dolkodó főre szükség van. Az egészséges türelmetlenség is helyén való, ugyanakkor a hangulati elemek nem ural­kodhatnak el. Nem szabad csodát várni. Hinni, lelkesed­ni kell, s akkor sem szabad elveszteni a kedvünket, ha az eredményeik nem rögtön Je­lentkeznek ... — A reform központi gon­dolata: jövedelmezőbben gaz­dálkodni, — de nem minden áron. Hogy tőkés módon, ho­gyan lehet gazdaságosabban termelni azt tudjuk. Szocia­lista viszonyok között azon­ban ennek egészen más útja van, igazabb, humánusabb. Ezt kell megkeresni. — Az elmúlt Időszakról: gyorsan futottuk az utat, de bizonyos „hátulütőkkel”. Most ezeket igyekszünk kiküszöböl­ni. Egy kicsit alacsony szín­vonalon gazdálkodtunk eddig. Most a „tudományos” szocia­lizmus következik. Ehhez min­den eszköz a munkáshatalom kezében van. Addig Is, míg az irányelvekből határozat lesz: már holnap más felfo­gással kell irányítani, dol­gozni. D r. S z a b 6 Józséf, a sik­lósi járási pártbizottság első titkára a párt vezetőszerepé­nek fontosságát hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy a válalatok munkájának érté­kelése nem történhet kizáró­lag a jövedelmezőség alapján. Ehhez a gondolathoz csatla­—- Indulok Pestre, egyetlen percem van, jöjjön jövő hé­ten kedden.. Az újságíró ment kedden. — Az igazgató elvtárs pes­ti elvtársakkal tanácskozik. Miért nem tetszett bejelent­kezni? — Bejelentkeztem. A titkárnő a naptárjára pil­lantott, és fölényes mosolyra húzódott a szája. — Miért tetszik valótlant állítani? Aki bejelentkezett, az itt mind fel van jegyezve. Maga nincs. — Az igazgató elvtársnál jelentkeztem be. — Az is nálam van felír­va. Legközelebb jelentkezzen be előre, magának is jobb, ha nem kell kétszer idefá­radnia. — Igen — mondta az új­ságíró, aztán visszament a szerkesztőségbe, s néhány sort jegyzett a Határidő Nap­lójába: 9. ötvenezer forintos újítási csalás a KKT-nél. = Verje ki a fejéből, nem tud­ná áttekinteni (a főmérnök). Egy ideig tűnődve ült az asztalnál, aztán legyintett és iütyörészve papirt fűzött a gépbe. Az okkersárga falra bámult, aztán felírta a címet: „A Mecsek déli lejtőjén meg­jelent az első hóvirág." Bertha Bulcsu kozott felszólalásában d r. Nagy József, a megyei párt- bizottság titkára is. — A költségszint-mutatót szintézisbe kell hozni a nép­gazdaság érdekeivel, hogy ne legyen ellentét a vállalati és népgazdasági érdekek között — mondotta. Az ötéves terv és a távlati fejlesztés terveinek összefüg­géséről szólva hangsúlyozta* hogy az ötéves terv végrehaj­tása során érvényesülő ru­galmasság ezt nem befolyá­solhatja. Mindenképpen ahhoz a struktúrához kell eljutni* amit a 20 éves fejlesztési terv megszabott. Területi tervezést! A tervek végrehajtása so­rán gyakran nem érvényesül a komplexieitás. Az ilyen irá­nyú fejlesztésnek a területi szervek bevonásával kellene történnie. A gazdasági mechnizmus reformja során előtérbe ke­rül a területi tervezés. A kis egységekre nehéz távlati terveket készíteni. A terve­zésnek a közigazgatási hatá­rok nem szabhatnak gátat. A nagyvállalat és gyáregy­séged kapcsolatáról kijelentet­te: a szervezeti keret létre­hozása nem egyenlő a terme­lés koncentrálásával. A párt­ellenőrzésről szólva kiemelte* hogy a feladatok nem lesz­nek kisebbek, sőt egyre nő­nek. Az egyéni, vállalati és népgazdasági érdek egyezte­tése nem problémamentes, sőt gyakran áldozatokat kíván. A népgazdasági érdekek fő vé­delmezőinek a párttagoknak kell lenniük. Tőrök László, a Mecseki Ércbánya Vállalat pártbizott­ságának titkára azt hangsú­lyozta, hogy a reformok teljes kidolgozását nem kell meg­várni, ahol szűkek a keretek, bátor változtatások kellenek. Bátorságra, felelősségre, az új, helyes kezdeményezések felkarolására van szükség mondotta. A hatáskör és felelősség egységéről többen beszéltek a vita során. Ehhez a gondolat­hoz csatlakozott Misefa László, a Textil- és Feslő- ruházati Vállalat igazgatója is. A minisztériumok ma még gyakran egészen apró, részlet- kérdésekben is fenntartják maguknak a döntés jogát Be­szélt azokról a kötöttségekről, melyeket rögtön meg lehetne szüntetni, nem várva arra, hogy mindent a reform oldjon meg. Dr. Zinhober Ferenc egyetemi tanár a Pécsi Tudó. mány Egyetem tanszékvezető­je a reform megvalósftásának várható akadályairól beszélt. Cél a bürokrácia csökkentése. Nyilván ez nem megy e* 1 len­állás nélkül: a „hivatal” védi hadállásait... — Gazdasági fejlődésünk nemcsak bel ügy — mondotta. — A szocialista és kapitalista világrenszer békés gazdasági versenye ránk is kötelezettsé­geket ró, nekünk is meg kell állni a helyünket. Véleménye szerint az irány­elvekben említe ., monopol- helyzetben levő vállalatok közti verseny mikéntje részle. tesebb kidolgozásra szorul. — Ugyanez vonatkozik a helyi igényeket kielégítő vállalatok­ra is. Borsos Tibor, a Pécsi Tervező Vállalat párttitkára volt a tizennegyedik felszólaló. A tervező, kivitelező és be­ruházó vállalatok tevékenysé­gének tökéletes összehangolá­sának fontosságáról beszélt A beruházások gazdaságossá­ga már a tervezés stádiumá- 1 ban eldől, ezért nagy felelős­séggel kell végezni ezt a mun­kát. Az aktívaértekezlet lég­körére jellemző, hogy a négy­órás tanácskozás során nem kerülhetett sor minden felszó- ! lalásra, többen írásban nyűjt- j ják be észrevételeiket. Az I eredményes, sok új gondola­tot felvető értekezlet fél ket­tőkor Rapa! Gyula elvlárs zárszavával ért véget. (Békés S. — Kéri TJ Négy megye KlSZ-yezefői Négy megye KISZ-vezetől vesznek részt a Pécsi KISZ Iskola KiSZ vezetőképző tanfolyamán. A baranyai, zalai, somogyi és tolnai üzemek, intézmények és termelőszövetkezetek KISZ- titkáral hat-hat hetes turnusokban sajátítják el a KlSZ-veze- tés módszereit. A képen: a harmadik turnus résztvevői a KlSZ-alapszcrvezetek gazdasági munkáját tanulmányozzák. Az újságíró hétköznapjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents