Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-18 / 14. szám

19«#. JANUÁR 18. napló 3 Több less a zöldség, a gyümölcs és a burgonya A szeméi yen kérni fogyasztás 40 kilós növekedésével számolnak a harmadik ötéves terv időszakában Beszélgetés bányászokkal Árról, Jövedelemről, feladatokról A statisztikai adatok sze­rint negyénkben az egy főre eső burgonya-, zöldség- és g;. ümülcsfcgyasztás 1964-ben 162,7 kiló volt, az országos átlag 205,3 kiló. Baranya me­gye és Pécs város fogyasz­tása 1970-ben eléri a mai or­szágos átlagot, és ez azt je­lenti. hogy burgonyából 43,7 százalékkal, zöldségből 112,1 százalékkal és gyümölcsből 91,1. százalékkal fogunk töb­bet fogyasztani, mint 1964- >>en. Az igényeknek megfelelően meg kell változtam a vetés- területet is. A burgonya ve­tésterülete 12 ezer hold, a zöldség vetésterülete 7550 hold lesz, és 11 400 hold lesz a termő gyümölcsös. 1965-ben 1317 vagon gyümölcs termett megyénkben, 1970-ben már 4032 vagon terméssel lehet számolni. Tavaly még 700 vagon gyümölcs behozatalára á telefonkönyv azt hiszem 'egérdekesebb olvasmányok ... Néha arra gondo- *í, hogy érdemes lenne fel­elni az év könyvsikerei költ. Érdekes, titokzatos és álságos olvasmány. Ha az hber egy idegen városba pdk, ]egjobb ha azonnal aPozza a telefonkönyvet, arányaiból, a leggyak- tjhan előforduló nevekből J mindenre lehet következ- ht Az ember saját városá- J1 Persze egészen más érzé- forgatja a telefonköny- • Számokat keresgél, ügye- 1 intéz, aztán amíg kimegy keservesen egy-egycsen- akaratlanul is belepil- r*t még a könyvbe, és meg- a szeme néhány érde- ? cég nevén, s egy idő ln szinte kísértést érez, telefonáljon nekik, bár »nősebb dolga nem akad- : a céggel... Valahogyan Jártam a Műszaki Anyag- Gépkereskedelmi Vállalat n'Htsé«>vel. Különösen a ; -"'J éhség” kifejezés izga- ■> s megvallom az is, hogy °n mivel foglalkozhatnak ilyen cégnél? Végül fel- »m a 29-04-et. * Rozs Antal kirendeltség Ptő — Jelentkezett egy 'dunántúli Napló munka- 18 vagyok... Azt szeret- 1,,megtudni, hogy mivel alkodnak önök...? csend keletke­szorultunk. Hogy a további években mind kevesebb gon­dot okozzon a megye gyü­mölccsel való ellátása, 1980-ig több mint 13 ezer katasztrális holddal növelik a gyümölcs- termő területet. A vetésterület növekedése mellett feltétlenül szükséges a termelőüzemek technikai eszközeinek fejlesztése: az ön­tözés, a melegágyas palánta- nevelés, a kártevők elleni jobb védekezés, a gépesítés. Törekedni kell a termelés koncentrálására. A száz hold­nál nagyobb területen kertét z- kedő tsz-eket csomagoló szí­nekkel, manipuláló térrel kell ellátni. Ezen beruházásokra 5—6 millió forintot fordíta­nak. A korai szabadföldi pri­mőráru fejlesztése érdekében növelik a melegágyi ablakfe­lületek számát. Szükség lesz legalább két 12 ezer négyzet- méter üvegfelületet tartalma­zó palátanevelő kombinátra. zett egy pillanatra, aztán új­ra elérkezett hozzám a ko­rábbi rekedtes hang: — Állami vállalatok részé­re vásárolunk maszektól, ktsz-tól, termelőszövetkezet­től, és bizonyos esetekben for­dítva is. Továbbá bizományi eladásokat vállalunk, és mű­szaki cikkek becslésével is foglalkozunk... Somogy és Tolna megye is hozzánk tar­tozik, Kaposváron és Szek- szárdon minden hónapban tar­tunk egy becslési napot... — Érdekes munka... Ha nincs kifogása ellene, meglá­togatom önöket... Bajcsy-Zsilinszky u. 10. Igénytelen külsejű portál, bi­zonytalan jellegű cégfelírás: „Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat pécsi ki- rendeltsége .. Rozs Antal kirendeltség- vezetőn kívül Szikszay Sán- don másodbecsüs, és Márkus Istvánné adminisztrátor tar­tózkodik még a helyiségben ... Pontosabban ... Igen, hát az egyik legfurcsább vállalati iroda, amit valaha is láttam, tudniillik, az íróasztalok, és az iratpolc háromszögében mindenütt gépek, szerkezetek hevernek, részint a falnak, részint egymásnak támaszkod­va. Hogy miféle gépek és szerkezetek? Kísérletet teszek egy hozzávetőleges felsorolás­ra: Hidrofor, borona, villany­ra diátoe, benzinmotoros da­1970-ig 133 ezer négyzetméter melegágyi területtel rendel­keznek majd a termelőszö­vetkezetek. A tápkockagyártó gépek számát úgy növelik, hogy évente legalább 10 mil­lió tápkockát bocsáthassanak a termelők rendelkezésére. A lakosság folyamatos ellá­tása érdekében raktárakat kell építeni. A jelenlegi 230 vagonos tárolóhely helyett öt év múlva 600 vagon áru be­fogadására alkalmas raktá­rakra lesz szükség. A bolthá­lózatot is alkalmassá kell tenni a növekvő feladatok megoldására, s ezért a bol­toknak legalább 40 százalé­kát hűtőtérrel kell ellátni. A városi és megyei tanács, a MÉK és MÉSZÖV, vala­mint az Állami Gazdaságok Igazgatósága által készített terv felsorolja tehát a fel­adatokat Ezek megvalósítását már el is kezdték. ráló, melynek a hűtőtartálya egy nyitott facsöbör, szom­szédságában egy favágó fű­részgép, odább egy kávéda­ráló masina, kibelezett akku­mulátortöltő, aztán a polcon egy... egy... — Angóra nyúlszőr kártoló gép, alatta egy speciális mo­torindító kapcsolószerkezet — segítenek ki tájékozatlansá­gomból. — Ezek ... ? — Bizománybán vannak itt — közli velem Rozs An­tal — három hónapra vállal­juk. de engedéllyel meg lehet hosszabbítani... — Értem... Az az an- górakártoló izé mióta van itt? — Egy esztendeje ... Nyolc­száz forint az ára, de ilyes­mivel úgy látszik már senki sem foglalkozik... Szikszay Sándor mosolyog, aztán közelebb lép hozzánk. — C, kérem mi furcsább dolgokat is közvetítünk ... Nem régen egy gyászkocsit, szentmihálylovát, és drapé­riákat vásároltunk a Temet­kezési Vállalat részére... Az­tán egy méhpempő gyártó gépet... Egész műhelyfelsze­reléseket közvetítünk... — Igen — folytatja Rozs Antal — itt van ez a betű­rendes füzet... Például a szekszárdi Moziüzemi Válla­lat el akar adni egy gyalu­gépet. Mi ezt nyilvántartjuk, Megvallom, kissé aggodal­maskodva ültem a hosszú tár­gyalóasztal mellett szabadon hagyott székre, ahol már tizen foglaltak helyet, pedig egy hete készültem erre a beszél­getésre. Végtére is olyan em­berek véleményét ismerem meg az ár- és bérintézkedé­sekről, akiket többségében hátrányosan érint. Az István aknai bányászok közül keve­sen kapnak béremelést. az árintézkedések viszont vala­mennyiük életkörülményeit befolyásolja. Az első meglepetés akkor ért, amikor az ilyenkor szo­kásos noszogatás elmaradt és Keresztúri György mindjárt a lényegnél kezdte. — Nálunk is volt pártnap, akkor még nem ismertethet­tük a konkrét számokat, az­óta viszont már tudunk né­hányról, aminek csak örül­hetünk. Itt vannak például a bányaipanosok, akiknek a‘ munkája szorosan kapcsoló^ dik a vájárokéhoz, mégsem •kapták meg ugyanazt a föld alatti pótlékot, a mostani ren­delkezések szerint a jelenlegit huszonöt százalékkal növelik. Az iparban emelik a műveze­tők bérét, nálunk ebbe a ka­tegóriába sorolták az alacso­nyabb keresetű aknászokat is, tehát az ő fizetésük is maga­sabb ’esz. Mellettem ül Bánó József. Régóta Ismerem, megfontolt ember, a nehéz pillanatokban is helyén van a szíve. — Azt hiszem, ezt is az em­berek oldaláról kell vizsgál­ni, s akkor oda jutunk el, hogy csak egy réteget említ­sek, a pedagógusok valóban keveset keresnek. A mi mun­kánk nehéz és veszélyes, ezt jól meg is fizetik, de szabad-e csak önmagunkra gondolni és megfeledkezni másokról? Ugyanez a véleményem a me­zőgazdaságról is. Szolgagyerek voltam, ismerem a falut, tu­dom, hogy a tsz-tagok több­sége becsületesen dolgozik, keresetük mégis messze van az ipari munkásokétól. Az intézkedést úgy értelmezem, hogy a kormány a felvásárlá­si árak növelésével nagyobb kedvet akar adná a munkához és biztos vagyok benne, hogy ez nekünk, munkásoknak, több húsban, tejben, zöldség­ben fog visszatérülni. s ha valaki érdeklődik, kiköz­vetítjük. És így sorban ... De csak nagyobb gépekkel, vagy teljes műhelyfelszerelésekkel foglalkozunk. Egyes szerszá­mokkal nem. És csak hasz­nált felszerelésekkel. Az el­fekvő anyagokkal és gépekkel a vállalat budapesti kiren­deltségei foglalkoznak. —- Hogyan dolgoznak önök, szabályos tervük van, vagy... — A legszabályosabb .., 1964-ben 2 millió 200 ezer forintos forgalmi tervünk volt, s 2 millió 800 ezer fo­rintos forgalmat bonyolítot­tunk le. Az 1965-ös terv ugyancsak 2 millió 200 ezer volt, a tény pedig 2 mililó 600 ezer forint... — Vásárlóközönségük? — Vállalatok, szövetkeze­tek, magánosok ... Jelentős keresletet képvisel a termelő­szövetkezeti parasztság. Ház­táji gazdaságaik számára so­kat vásárolnak nálunk... A zárszámadások után mindig megjelennek... — mondja Rozs Antal. Érdemes volt felhívni a 29-04-et. Ritka vállalat. Aki­rendeltség egyetlen helyisége iroda, raktár és üzlet és min­den ... S az évi forgalma csaknem hárommillió forint. Üzletköre persze sajátságos, hiszen befektetése nincs. Bertha Bulcsn Veszelovszki Márton segéd­vájár majd tiz éve indult e) Sükkösdről, de nem vándor- bottal a kezében, Ide jött és itt is maradt, István-aknán megtalálta a helyét. — Igaza van Bánó elvtárs­nak. én is helyeslem a mező- gazdaságra vonatkozó intézke­déseket. Én azonban számol­ni szoktam s ebből csak az derült ki, hogy a városi em­bereket rosszabbul érinti az intézkedés. Nekünk a húst a tejet a boltban kell meg­vásárolni. nem mehetek ki az emeletes ház mögé leütni egy tyúkot. Ahol két-három gye­rek van, ott bizony egy kiló hús még a vasárnapi ebédhez is alig elég. Pillanatnyi csend terül a szobára, mintha még egyszer végiggondolná mondandóját. — ... Nehogy panaszkodás­nak vegye, amit mondtam, csak egy kicsit számoltam. Ha az emVr mindent összevet, megérti az intézkedések cél­ját s végül is ezután, is jut mindenre a családnak, nem fogunk nélkülözni. És persze lehet egy kicsivel jobban is dolgozni, többet is keresni. Fekete, markáns arcú férfi a „kerekasztal” következő szó­vivője. ószintén szólva azt hittem, hogy Bakutz János valamelyik bányászkolónián látta meg a napvilágot, s ha most mégis szülőföldjét, Bé­kést és hat testvérét emlegeti, akkor ezt a múlt visszakozá­séért teszi. Mert emlékszik arra az időre is, amikor a kenyeret is alig tudták meg­venni, a kubikolás keveset ho­zott az akkori konyhára. — A világért sem akarom leegyszerűsíteni a dolgot, de amikor a szüleim eljöttek lá­togatóba, nagyon-nagyon el­csodálkoztak. Két gyerekem van. az asszony Is dolgozik, szépen élünk. Otthon beszél­gettünk is az intézkedésekről és abban állapodtunk meg, hogy nem érintenek bennün­ket olyan súlyosan, hiszen például száz forinttal több családi pótlékot kapunk. En­gem inkább más izgat. Tu­dom, magam is láttam, hogv a termelőszövetkezetekben mi­lyen kevés a fiatal, aki egy kicsit is igényes, az mindjárt a városba jön. Vonzóvá kell tenni a falut, úgy is, hogy csinosítják, kulturált szórako­zóhelyeket létesítenek, de több pénzt is kell adni. A fel­vásárlás! árak emelése egy­két év múlva majd érezteti hatását s talán nem az a cél lebeg a fiatalok előtt, hogy minden áron a városba kí­vánkozzanak. A fiatalabb munkaerő viszont több :.t, job­ban tud dolgozni, tehát a vá­rosiak számára több élelmi­szer jut. Veszelovszki Márton közbe­szól: — Ez igaz. de azt is jólen­ne mindenütt elérni, hogy ne csak zárszámadáskor fizesse­nek, hanem havonta is adja­nak valamennyit. Milyenek a fiatalök? Nem akarnak min­dig otthon kunyerálni a vasár­napi szórakozásra, meg min­denre, szeretik, ha a saját ke­resetükből költhetnek. A kerekasztal résztvevői gyorsan megegyeznek abban ha tsz-elnökök lennének, ha­vonta fizetnének előleget a ledolgozott munkaegységek után, mert ez visszatartaná a fiatalok egy részét. — Nekem meggyőződésem — folytatja Bakutz János —. hogy a mostani lépésekkel a helves úton haladunk. Nem szabad azonban ezzel megelégedni, a követelménye­ket is magasabbra kell állíta­ni. A feleségem sokszor pa­naszkodik, hogy a tsz-parasz- tok néha olyan baromfit hoz­nak a piacra, hogy egy négy­tagú család ebédre sem la­kik jól belőle és elkérnek ér­te ötven-hatvan forintot Sok ég jó árut adjanak eH" ható áron. Örülök a ue, - •«• gusok fizetésrendezé s. magam is tanulok a techni­kumban. tudom, sokat doboz­nak. Neveljék szociális',.: szel­lemben gyermekeinket, mert csak fgy tudják megállni he­lyüket az életben, amikor át­veszik tőlünk a stafétabotot. Bene József a beszélgetés elejétől a kezében szorongat­ja kalapját, mintha már ak­kor indulásra készen állt vol­na. Csendesen hallgatja a vé­leményeket. ám amikor meg­szólal, mindenki odafigyel. — Nincs családom, egyedül élek, engem szinte minden hátrányosan érint. Az üzemi étkezde, a közlekedés díjainak emelése, a progresszív nyugdíj járulék vékonyítja a boríté­kot ... (Már-már megkédeztem, hogy akkor ugye maga nem ért egyet az intézkedésekkel, sőt szidja, mint a bokrot, de a következő mondata elnémí­tott.) — ... Ennek ellenére ne higgyék, hogy méltatlanko­dom. Én ezt az egészet az alacsony keresetűek oldaláról nézem. Apám segédmunkás, nagyon gyengén keres: úgy hallottam, hogy ötven fillérrel emelik az órabérét, az egyik bátyám építőipari dolgozó a különélés! pótlék jócskán nö­veli a fizetését, a másik test­vérem termelőszövetkezeti tag, biztos neki is .több iut ezután. Én úgy gondo’k/vi- tam, nekem most egy kicsit rosszabb lesz. a családnak pe­dig jobb. szóval a családben marad s nekem rájuk is szá­mítani kell. — így van ez a nagy csa­lád, az ország esetében is — jegyzi meg Bakó Mátyás la­katos —. az összegek valahol mindig kiegyenlítődnek Az állam a nemzed jövedelmet ’"j, osztja el, többet osztani csak1’*” a többől lehet, ezért jövedelmezővé VII tenni a termelést A mezőgazdaságban gyakran a termelési költsége* sem térülnek meg az alacsony árak miatt, a kiesést az állam pótolja. Ennek nincs ösztönző ereje. A városi közlekedés dí­jai is csak legfeljebb propa­ganda-célokra megfelelőek, hogy nálunk milyen olcsó a jegy. közgazdaságilag azon­ban nem indokolt, mivel rá­fizetéses. Már éppen ideje, hogy a népgazdaságot tudo- rnáyos, közgazdasági alapra helyezzük s ezt szerintem sem lehet másképpen megoldani, mint ahogy most tesszük. Azon most már felesleges vi­tatkozni. hogy csak ezen az. úton érhettük volna el a célt, vagy más módokat is talál­hattunk volna. Szeri ni zni mar sokkal előbbre tarta­nánk, ha például a beruhá­zásokat pontosan és jövedel­mezően valósítanánk meg, és ha néha keményen felelős­ségre vonnánk azokat, akik a nép vagyonát herdálják. — Gyakran hallani sikkasztás­ról, korrupcióról, azt hiszem már régen szigorítani kellett volna az ellenőrzést. A hibá­kat kell erőteljesen ostorozni, mert emiatt a különbe m csa­tornákon milliók veszek kár­ba, milliókat vesznek ki a zsebünkből. * Talán még késő este is be­szélgettünk volna, ha Krresz- turi elvtárs nem jegyzi meg: ideje lenne készülődni, el­mennek az autóbuszok, aztán gyalogolhatunk. Kint, az ak­na előtt hatalmas hói ti'-őket kavart a szél. szinte látni sem lehetett a túloldalon lé­vő házakat. S hogy nem vet­tük észre az idő múlását, a kint tomboló ítéletidőt, az csak annak köszönhető, hogy a megszólal tátották őszintén, tárgyilagosan, hozzáértően és gondolatgazdagon beszéltek er­ről a m« mindenkit érdeklő és érintő izgalmas témáról. Bocz József Sok gondot okoz a városi és a közúti forgalomban a lehullott hőmennyiség. Pécsett a Rákóczi úton géppel rakják teherkocsikra az úttestről le takarított havat és a városon kívülre szállítják. Foto: Erb Vállalat egyetlen helyiségben

Next

/
Thumbnails
Contents