Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 12. szám
«««• JANUAR IS. 5 napló NÉZŐPONTOK... Ha valaki megkérdezne két munkást: „Önök szerint mi a legnagyobb probléma a gyárban?”, — valószínűleg háromféleképpen válaszolnának —. Ezt gondoltuk. Hiszen, amint trondani szokás, minden nézőpont kérdése... Ezek után három munkást kérdeztünk meg a Baranya megyei Autó. és Motorjavító Szövetkezetben. Maga az „interjú” személyenként egy percig ha tartott. íme a válaszok: Hartmann Ferenc autóvfl- lanyszerelő: — A helyhiány az, ami a legnagyobb problémát okozza a szövetkezetnek, meg az embereknek személy szerint is. Mert kinek jó az. hogy a szabadban kell dolgozni? Lassabban megy a munka, gyengébb a minőség is, ha pedig valaki megfázik, mehet táppénzre. Aztán itt van az alkatrészhiány ... — KÖBBiVnöm, csak a legnagyobb problémáról volt szó. Avar György autószerelő: — A körülmények. Sötét műhely, vacak kis öltöző, mindez annak következtebem, hogy kevés, nagyon kevés a hely. A szerszámokkal is... — Talán elég is. Pilisi Péter autószerelő: — Mindenki tudja: kicsi a hely. Nincs szerviz, nincs mosó. nem megfelelőek a helyiségek, ilyen körülmények között nem lehet á munkát sem lél megszervezni, :„ ..... — Svábszky elvtárs, — fordulunk a szövetkezet elnökéhez. — beszélgettünk a dolgozókkal ... — Szóval a helyhiány ér- Jekli? Mi itt vagyunk ebben íz udvarban, ez a motoros nészleg. Az autójavítás az ut- sa másik oldalán, jórészt a szabadban folyik. A telep egy észe a FÜSZÉRT-hez tartozik, emiatt komoly gondot koe a társadalmi tulajdon védelme is. — Nincs kilátás, hogy megfelelőbb helyet kapjanak? — De igen. A tervek szerint 1967 augusztus 30-ra elkészül az új, központi telephelyünk Jelentős beruházással. De addig ... — Addig ön szerint is a helyhiány a legnagyobb probléma? — Inkább az, ami ebből fakad. Tervünket a körülményektől elvonatkoztatva állapították meg. Nem veszi figyelembe, hogy a téli, szabadban végzett munkánál óhatatlanul alacsonyabb az intenzitás; elgémberedett kezekkel, hóban, szélben nem lehet jól dolgozni. Már a múlt évben is lemaradtunk mintegy 130 ezer forinttal, ez körülbelül 4 százalékot jelent És mivel először az állami megrendeléseknek teszünk eleget, lemaradásunkat a lakosság is megérzi. Pedig a tervtől függetlenül sem tudjuk igényeiket olyan mértékben kielégíteni, mint szeretnénk. Elképzelésünk az — amennyiben a tanács hozzájárul —, hogy létesítünk egy ideiglenes szervizt, ennek segítségével körülbelül 10 500 gépkocsit tudnánk ellátni, amíg az új beruházás megvalósul. Az új telephelye« már komoly fél- szerszámozottsággal ... — Jelenleg mi a helyzet a szerszámokkal ? — Nagyon rossz állapotban vannak. A tagok is nehezen akarták megérteni, hogy amit spórolunk, hogy nem veszünk újakat, azt elveszítjük a munkán. De van olyan szerszám, amihez nem is lehet hozzájutni. Egy csillag- kulcs-készlet 660 forint. Nekünk napi vásárlásra 200 forint van engedélyezve. Készpénzben. A napi szükséglet körülbelül 1800 lenne. Közületi blokkra megvehetnénk, de úgy nem árusítják. — Es az alkatrészek? — Erről is panaszkodtak a tagok? Teljesen igazuk van Tudja, mennyi Moszkvics fut nálunk? Hát szabadon futó fogaskereket az önindítóhoz például az egész országban nem lehet kapni. — És ilyenkor mit csinálnak? — Ahogy mondani szokták: gúnyolnak. Selejt darabokból válogatják össze és teszik használhatóvá a szükséges alkatrészeket. Ez sajnos nagyon ráfizetéses és a megrendelőt Is terheli. 1970-re csaknem megháromszorozódik a magán gépkocsipark, addig feltétlenül el kell érnünk egy korszerű műszaki színvonalra. (Kéri) Ügyek, iigyecskék Naponta három előadás az egészségügyről A Magyar Vöröskereszt Baranya megyei Szervezetének vezetősége megtárgyalta tavalyi munkáját és az 1966. évi munkatervet. Tavaly 212 tanfolyamon 5197 hallgatót képeztek ki. 1174 egészségügyi előadást tartottak, melyen 57 667-en vettek részt. Az előadások jelentős részét- filmvetítéssel kapcsolták össze. A pécsi honvédkórházban megtartott 4 hónapos iskolán 24 önkéntes ápolónőt képeztek ki. A tervezett négyezer liter vér helyett 4615 liter vért vettek az önkéntes véradóktól. A tisztasági mozgalom eredményeként javult a lakóházak közegészségügyi helyzete. Fejlődés mutatkozik a termelőszövetkezetek tisztasági mozgalmában is: jelenleg 153 tsz-ben megfelelő a tejház és a tejeskannák tisztasága. Javult az ivóvízellátás. Az idén 215 tanfolyamot szerveznek. A megye térítés nélküli vérvételi terve 4 400 liter A ..Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat a megye minden lakóházára kiterjesztik. s valamennyi termelőszövetkezetben és állami gazdaságban megszervezik a tisztasági mozgalmat. A csecsemőhalálozás elleni küzdelem segítése céljából 66 orvosi körzetben szerveznek anyák iskoláját Van még néhány olyan üzem a megyében, amelynek létszáma meghaladja a száz főt és nincs Vöröskereszt szervezete. Ezekben az üzemekben alapszervezetet hoznak létre. Ebben az évben megszervezik a n. üzemegészségügyi hetet. Még azt sem mondom, hogy „Adj uram isten, de mindjárt!”, mert ha meghallgatásra is találnak e panaszok, orvoslásuk nem megyen egyik napról a másikra. Pénz dolgában éppenséggel nem állunk valami jól, de elhihetik, hogy a legkisebb akadályt az anyagiak jelentik. Sokkal nehezebb hadakozni a begyöpösödött gondolkozásmód vagy a meg nem értés, vagy a tájékozatlanság és közönv ellen. lástól. De erre státusz kell és béralap. Ez nincs. Majd csak akkor lesz rá pénz, amikor egy vállalat nagy létszámmal, gépekkel kénytelen felvonulni az alig néhány esztendőt megért járdák újbóli rendbehozatalára. De az már nagyon drága mulatság lesz ... Utcatáblák. Ujmecsekalján elvétve ha akad A taxisokon, postásokon kívül senki sincs tisztában azzal, hogy X utca hol van, a házszámokról nem is beszélve, amelyeket vagy lefestettek vagy a rozsda evett meg, vagy nem is volt. Egy szerencsétlen másvidéki fiatalember a Dandár utca 39. számú házat kereste. Ilyen nincs. Csak 39-es dandár utca, amelynek 39-es házszáma nincs — épület híján. Az utcák örökös átkeresztelésén pedig már csak mosolyogni lehet Másfél esztendő alatt létesült a Bolgár-kert második időszakban van meleg viz. Mondjuk este öttől nvolo g. Vagy hattól—kilencig. Attól függően, hogy a derék lakók, miként tudnak megegyezni. Több száz derék lakóról van szó. Sok választásuk nincs persze. És ezt nem tudom, hogy miért nincs? Apró kis dolgokról van szó, de persze, sohasem annyira jelentéktelenek, hogy nap mint nap fel ne bosszantanák az embert. Mindegy h<>gy hói kezdem, így hát emlékeztetem magam arra, hogy a Hajnóczy utca közvilágítási furcsasága örökös tűnődésre ad okot. Az utca mindkét oldalán régóta állnak a lámpák, de csak az egyik sor világít A másik soron — ahol éppen a fűszer, tej, virág, háztartási, zöldség és egyéb boltok miatt — roppant nagy a forgalom, a lámpák nem égnek. Nem néha, hanem sohasem világítanak. Egyszer egy kerületi tanács- vezető mondta nekem, hogy a város járdáinak rendbentar- tására elkelne egy-két ember, akik a feltöredezett részeket beöntenék bitumennel, a letöredezett szegélyeket „visszaragasztanák”, így megóvnák a járdákat a további pusztufele. Megkapta Tarr Imre nevét az utca. Aztán valaki gondolt egyet, és az ősszel Polláck Mihályra keresztelték. Tarr Imréről pedig egy másik utcát neveztek el, de ugyanitt. Ki tudja miért? Különben aztán szép az élet ott kint: a lakások kényelmesek, világosak, viszonylag fűt- hetők is. Még fürödni is lehet. Mert van kád, meleg viz már nem mindig. És nem mindenütt. A panelek egy részében csak meghatározott Tetőantenna. Az építőipari Vállalat egy évi jótállást ígér az új lakóépületekre. Addig tv tetőantennát felszerelni tilos. S addig lehet valakinek akármilyen korszerű, kitűnő készüléke, egy éven át a képernyőn harmincezer hangya szaladgál az árnyékolás miatt. Van ahol megfelel a szoba- antenna la, ezek a szerencsés lakók. Bizonyára vannak műszaki aggályok az antennák korai felszerelése miatt. Bizo- nyára meg is magyarázzák majd érvek sokaságával. Csak nem hiszem el. Laikus vagyok, de nem hiszem el, hogy az új lakóház tetejére egy év múltán szabad csak fölkapaszkodni egy nyavalyás antennával. Azt mondtam az elején, hogy begyöpösödött gondolkodásmód, megnem értés meg egyebek. Megsérteni senkit nem ldvánok és eme Jelzők — egye fene — vegyük úgy, hogy nem személyeknek szól. De a körülményes ügyintézést, az Ilyen meg olyan tilalmakat, az amolyan rendelkezéseket mégis csak valaki előidézi és meghozza. És ezek az apró ügyecskék ilyenképpen duzzadnak fel a panaszok áradatává, amely elárasztja a szerkesztőségeket, a hivatalos előszobákat és fogadóórákat. Minek? Amikor egyszerűbben is megoldhatók ezek az „ügyecskék”. némi kis rugalmassággal és világos, egyértelmű intézkedésekkel. Rab Ferenc Erb János rajzai SZERETETBÓL, VAQY ÉRDEKBŐL? A barkacsalogató december után minden áldásával és átkával betört a tél Baranya legdélibb zugaiba is. Áldásával azért, mert Idejében oltalmába vette a zsenge gabonaföldeket, átkával meg azért, mert alaposan megszorította a jó időben bízó mezei munkásokat. A kukoricáikat odakint szikkasztó, válogató vagy szállítássá' bajlódó tsz-beliek- nek dupla munkát adott a széllel érkező hózuhany. A megterhelt vontatók egy hélvben pörgő kerekekkel kínlódnak, tehetetlenkednek hóval és terővel, s ha nem is dicsőség a januárban talponálló kukoricaszár, most minden esetre Jó szolgálatot teljesit. Nyalábokban szórják kaptatónak a vontatók elé. s egy-két roppanással, nvekkenéssel kisegítik a pácból a gépeket. A gépeket, amelyeknek javarészt már odabent kellene állniuk a javítóműhelyek színjeiben, hogy 10— 12 hét múlva új erővel rajtolhassanak a tavaszi földeken. Persze, kívülről telet, reménytelenséget mutat a Bólyl Gépállomás is hótól roskadozó háztetőivel, egyen súlyozó járást kfvánó keskeny csapásaival, ami egyetlen útmutató az Irodához, a műhelyekhez. Az irodához gyérebben, puhábban taposták az utat. a műhelyekhez már jégkeményen, ami csalhatatlan jele annak, hogy igazi életet ott talál, aki keres. A műhely sort nyitó kovácsműhely üllője előtt csak annyit időzöm, amig az utamat elálló emberek szürkére kalapálják a perccel előbb még vörösen sziporkázó vasat, s aztán nyithatok csak be a kombájnok műhelyébe, ahol a hatnyolc lakatos szinte elvés2 a gépkolosszusok között. Különös benyomás. A munkaasztalokra, a csarnok padlójára lerakott alkatrészek egyik-másika mintha nem is része lenne a monstrumnak, hanem egy-egy önálló gép, amelynek csak tokja, kerete, szállítóeszköze a kombájntest. Aztán kiderül, hogy nem is olyan csalóka a benyomás. Valóban más-más rendeltetése van itt a különböző alkatrészeknek, amelyeknek egységet összehangoltságot, bonyolult áttételek adnak, s mindnek együtt az ember ad fegyélmezett mozgást, céltudatos rendeltetést, harmóniát. A kombájnos. Aki nyaranként felületes szemmel nézve nem kíméli, télen meg ápolja, babusgatja a gépét. Sajnos nem minden komhájnosra érvényes ez a jellemzés, mert jócskán van még közöttük olvan. aki csak vezetője, s nem vezére a gépnek. De ezt már ném én, hanem nálamná! hozzáértőbb fogalmazta meg így, Vajta Pál, a gépállomás egyik kivételes szaktudású kombájnosa, szerelő lakatosa. — Nálunk nem, de a tsz- ekben bizony találni még olyan kombájnost, aki csak bitorolja ezt a címet. Any- nyi a hozzáértése, mint a rossz autótulajdonosnak a kocsijához vagy még any- nyi sem. Mert az legalább éberen őrizkedik, hogy ne érje baj drága pénzen vett kocsiját, de az „úrvezető” kombájnosnak nincsenek ilyen gondjai. Talán nem is tudja, hogy milyen vagyont bíztak a kezére. S ha már a téma kedvéért kis időre abbahagyta a munkát, jónak látja azt is, hogy bizonyítsa; hogyan hálálja meg a gép, ha gondosan, hozzáértően bánnak vele. — Három nyarat dolgoztam végig a masinámmal, s csak egyszer voltam köny- nyelmű, amikor ráhallgattam az egyik „okos” eligazí- tóra. Rászedett, hogy álljak be egy olyan gabonatáblába, amiről nem tudtam, hogy gyümölcsös volt valamikor a helyén. Kettőt sem fordultam, amikor egy alattomos tuskó egész életre megtanított arra, hogy kire hallgassak, kire nem ... De ez a példa is arra volt jó. hogy utána valóságos kinyilatkoztatást halljak a gép és a vele járó munka hivatásszámba menő szenvedélyes szeretetéről. Arról, hogy szezonidőben e jó szakembert nem a hlvata- lyos munkaidő ébreszti fel, hanem a nyugtalansága, ami már órákkal a munká- baállás előtt odaparancsolja a gépiéhez. — Soha el nem Indultam anélkül, hogy a legrejtettebb zsirzót, a legkisebb csavart meg ne nézzem ... De munka közben Is — ahogy ő mondotta —, szeme a gabona léniáját, füle a gép „lélegzését, beszédét" figyeli. Nagyon fontos a Jó fül — mondotta. — KI kell különböztetni az egészséges zajból a hibásat, a gyengélkedőt. Ha kelepelő-féle hang vegyül az általánosba, akkor tudnom kell, hogy melyük szőri tóhüvely lazult meg a gépben, de nagyon sok másféle jelzés is figyelmeztet a közelgő bajra. S ha valaki ilyenkor éber. az néhány perces állással, beavatkozással, órákat, naplókat takaríthat meg, és az idő pénz. Nekem Is, de a tsz-nek, a gépállomásnak Is. A kombájnost igazában a téli javítások vizsgáztatják, s ilyenkor a legszigorúbb bíró a szerelő lakatos, aki maga Is kombájnos. ö ítéli meg munka közben, hogy egész nyáron át kihez volt kegyes, és kihez hálás a javításra beadott gép. — Akár bizonyítványt Is kiállíthatnánk a gép kezelőjéről, s legszívesebben a tsz-elnökkel íratnánk alá ellenőrzésképpen — jegyezte meg ep>ésen Vajta Pál. Aztán egészen váratlanul mégis védelmébe vette a tsz-kombáj nosokat — Talán nem Is tehetnek róla. Inkább a tsz-vezetők rovására Írnám a problémák javát. A szűkkeblűsé- gükre. Én a helyükben nemcsak a gépet küldeném be javításra, hanem vele együtt a kezelőjét Is. És megszavaznék néhány munkaegységet is neki. hogy kedve legyen a gép után Jönni Aztán itt mellettünk megtanulhatná, megismerhetné, mikor s miért kell ehhez ahhoz hozzányúlni, hogy a nyáron már nagyobb bizalommal ülhessen a kormánykerék mellé. A szakmáról, a szakmaszeretetről mégis akkor szólt a legtalálóbban, amikor tréfával akarta elütni a dolgot. — Olyan ez, mint a házasság. Nem mindegy, hosv szeretetből vagy érdeké" köti az ember. Igaz a n-' esetünkben ez is, az isk-»*' hozzá, de csak akkor les/ tartós, ha a szeretet dominál benne. r. gj.
