Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 11. szám
L fim JANUÄR 14. napló 3 joszláv népdaléntiesek Mohácson t Magyarországi Délszlá- Demokratikus Szövetsége nden évben január utolsó so^mbatján rendezi meg a jjgyományos nagy délszláv '’jjjl túrestet. Az idén a kul- hfrestre január 29-én kerül Az est legérdekesebb urának ígérkezik Predrag ^fjkovic, Zora Drempetic sznert jugoszláv népdaléne- aÄek. valamint Dusán Re- harmonikaművész féltésé. 3nljlivel a nagy délszláv kul- jJestre csak korlátozott szá- tö"' jegyet tudott a rendeződj kibocsátani és sok Bara- ■ ^ megyei délszláv dolgozó 0)n utazhat ebből az alka- iból Budapestre; a jugo- ^v művészek Mohácsra is c (innék és január 30-án, e^árnap este 7 órakor a vá- éHl Bartók Béla Művelődési ■ászban lépnek fel. Az értődők jegyeiket a mohá- / sokac körben válthatják 7tk 18, 20 és 22 forintos níin. | ----------------------jvet tranzisztoros rádió kerül * .forgalomba .jjlgy sikert aratott a szé- !j3Ll--'vári VTRGY Madison b*(u zsebrádiója. A kis kéjeteknek most szovjet ver- *4társa lesz. A RAVILL jiykereskedelmi vállalat a ^irozások befejezése után iofi a héten kiadja a boltok- a szovjet tranzisztoros kis '*ot, a Sokol-t. A hét tran- Jtorral működő készülék J valamivel nagyobb, mint wfiagyar Madison, viszont sávon, rövid- és közép- nőn működik kiválóan; er alakú akkuteleppel olytában 8—10 órán ke- JJtül. Külön érdekessége a faszon” is szép kivitelű uüléknek, hogy finom, váll- 'lPls bőrtokban van, anten- i fülhallgató, pótelem, sőt ^Jptöltő-készülék is tartozik Já. így az akkutelep újra "j újra több mint ötven- r<7 feltölthető. A kis rádió mennyi tartozékával itt 780 forint. Dél-dunántúli írók tanácskozás^ Mérlegen az írócsoport és a Jelenkor tevékenyege I Tegnap délben a Jelenkor szerkesztőségében kezdődött meg a Magyar írók Szövetsége Déldunántúli Csoportjának és a Jelenkor szerkesztő bizottságának munkaértekezlete, amelyen részt vett Pándi Pál, az írószövetség választmányának kiküldöttje és Rátkai Ferenc, a Művelődésügyi Minisztérium Irodalmi Osztályának vezetője is. Elsőnek Pákolitz István, az írócsoport titkára tartott beszámolót a két közgyűlés közötti csoportmunkáról. Elmondotta, hogy leginkább az írócsoport belső, tartalmi munkája javult sokat, amelynek célja az írók kibontakozásának segítése, új tehetségek támogatása volt. Az elmúlt időszakban a megyében tizenegyen kaptak művészeti díjat, kilencen pedig ösztöndíjat. Az irodalmi estekről és más rendezvényekről szólva elmondotta többek között, hogy ezalatt az idő alatt 69 vitaestet és 57 irodalmi estet, író—olvasó találkozót, irodalmi matinét stb.-t tartottak. Az érdeklődés változó volt, s többnyire természetesen a szervezési munkától is függött. A tapasztalatok alapján az utóbbi idő ben már nagyobb súlyt nyertek az irodalmi és szerzői estek, mint a sokszor érdektelenségbe fulladt, s a tájékozatlanság miatt gyakran tartalmatlan viták, találkozók. Megemlítette a beszámoló, hogy a Jelenkor—Magvető kiadónál ez idő alatt két kötet jelent meg. Pákolitz István ezekután megköszönte a bizalmat és tisztségéről lemondott. Mielőtt sor került volna az új titkár megválasztására, a beszámoló fölötti vitában többen hozzászóltak. A Jelenkor—Magvető körül alakult ki a legélesebb vita: a hozzászólók véleménye megegyezett abban, hogy ebben a formájában a Jelenkor—Magvető kiadó nem tölt be hasznos és helyeselhető funkciót. A megoldással kapcsolatban Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője fogalmazta meg a lehetőségeket: vagy önállóvá válik a Jelenkor-Magvető. vagy a jelenlegi problémák alapos megvizsgálása után megváltoztatja eddigi működését, és valóban a Jelenkor íróinak kiadójává válik. Pándi Pál, aki mint az írószövetség választmányának kiküldötte rövid időre átvette az elnöki tisztet, lezárta a vitát, kijelentette, hogy sok probléma ellenére, amely valóban létezik, nem lehet vitatkozni azzal a ténnyel, hogy Pécs felnevelt egy irodalmat, amely a magyar irodalomnak igen jelentős része. Foglalkozott az írói munka nagyobb megbecsülésének, az írószövetség tekintélye növekedésének kérdéseivel, s fehívta a figyelmet néhány gyakorlati jellegű tennivalóra. Az írócsoport tagjai ezután megválasztották a csoport titkárát, aki ismét Pákolitz István lett. Rövid szünet után, a következő napirendi pontként, Rátkai Ferenc értékelte a Jelenkor 1965. évi munkáját. Bevezetőben elmondotta, hogy a tavalyi évhez viszonyítva a lényeges vonások nem változtak, a Jelenkor továbbra is tartja megbízható, erős színvonalát. Sok jó szerkesztői ötlet gazdagította a lapot, amilyen például a jugoszláv írók bemutatása volt. Rátérve a részletes elemzésre, Rátkai Ferenc kiemelte a szépirodalmi, azon belül is a prózai anyag magas színvonalát. A művészi tekintetben is színvonalas novellák — és egyéb szépprózai művek — különösképpen azzal emelkednek ki, hogy kérdésfeltevésük friss, aktuális, s az érdekes és fontos mai problémákat rendkívül igényesen dolgozzák fel. Éppen emiatt leginkább a széppróza jelenti a folyóirat legfőbb, meghatározó bázisát, ez ad megfelelő stabilitást és biztos színvonalat a lapnak. A versanyagot elemezve, Rátkai Ferenc megállapította, hogy a kiemelkedő s gyakran is publikáló költők müvein kívül a verseket a középszerűség, a kisigényúség jellemzi. A Jelenkor egyéb jellegű írásairól szólva pozitívan értékelte a széles érdeklődést, a más művészetekkel való intenzívebb foglalkozást, s a publicisztikai írások, a krónikák, szociográfiák, riportok számának növekedését. A szociográfiákban hiányolta a műfaj valódi társadalmi hasznát jelentő vonás hiányát, az emberi viszonylatok, morális stb. kérdések háttérbe szorulását a gazdasági problémák mögött. Kifogásolta a művészeti írások, kritikák színvonalát, félreérthet^, pontatlan vagy éppen helytelen megállapításait. s leszögezte, hogy a kritikai tevékenység továbbra is a Jelenkor leggyengébb pontja. A hozzászólók az elhangzott megállapításoknak sok esetben a másik oldalát világították meg. így például Csorba Győző elmondotta, hogy a versanyag átlagosan valóban közepes szintje abból is adódik, hogy a versek számban jóval fölülmúlják a többi műfajt, továbbá abból is, hogy a fiatalok és kezdők felkarolása sok tekintetben kockázattal is jár, s a színvonalat természetszerűleg nem emeli. Szederkényi Ervin megjegyezte, hogy ilyen vonatkozásban a Jelenkor tervszerűen törekszik a változtatásra: közel negyvennel kevesebb szerzőnek a versét közölték 1966- ben, mint egy évvel korábban, azzal együtt, hogy így egy-egy szerzőtől több, s jobban megválogatott művek kerülnek be a lapba. A prózai rovat tevékenységével kapcsolatban a hozzászólók megjegyezték hogy a kép pillanatnyilag .valóban biztatónak látszik, de az utánpótlás kérdése aggasztóan merül föl. Végül pedig a kritikai tevékenység körül alakult ki a legnagyobb vita, számos vélemény hangzott el, amelyekből kiderült, hogy az igényeket teljesen kielégítő, helyi bázis hiányában tovább kell javítani a kapcsolatokat az ország különböző részein élő, jó kritikusokkal, amellett, hogy tovább kell fáradozni a fiatal kritikusgárda felnevelésén. *adonatűi istállók — ütésén Nyolcezer forinton múlik? Halálos kimenetelű szerencsétlenség Január 12-én, szerdán halálos kimenetelű szerencsétlenség történt Komlón, a Béta-aknai bányaüzem napszintjén, A keleti aknaház közelében Hőgyes Béla 17 éves lakatost egy csille halálra zúzta. A baleseti vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenül járt lakatos a régi és az új körbuktató között akart átmenni, hogy magához vegyen egy sierszémot. A két körbuktató 90 centiméterre van egymástól. Az átjárás közöttük tilos és veszélyes. A szerencsétlenséget a régi körbuktatóból kilökött üres csille okozta, mely Hőgyes Bélát nagy erővel az új buktatóhoz nyomta. Pallér Gáspárt kerestem tegnap a Szentlőrinci Mező- gazdasági Technikumban. Q a tangazdaság főagronómusa és legutóbb is ő mondta el, milyen az a három, egyenként száz férőhelyes tehén istái ló, amit hétfőn adtak át üzemeltetésre. Minden a legkorszerűbb A főagronómust reggel hat óra óta nem látták Szentlő- .rincen. Kikocsizott — nyitott féderesen — Tarcsapusztára és Fenyőspusztára. Az állatállomány izgatja, mi lesz a kilencven kisborjúval, mikor ötven férőhelyes nevelőben kell összezsúfolni őket? Már visz- szafelé jött Fenyőspusztáról, amikor összefutottunk. Kínáltam meleg, zárt kocsival, de csak legyintett. — Kívánja az ember ,a sétát — és a hófúvásban nekivágott az új szarvasmarhatelep felé. Már messziről tetszetős a kép. Először' a gömb alakú, ezüstös hidroglóbus ragadja meg a tekintetet, mögötte a három, egyenként száz férőhelyes tehénistálló. Benyitunk az egyikbe, még üres. — Igen jó istálló ez, középetető utas, külön trágyakihúzó szerkezet biztosítja a rendszeres és gyors tisztítást, a vályúhoz vízcsapok is szolgálnak, a tehénállás fölött csővezetéken szállítjuk a tejet a tejházba, géppel fejünk és vyyyyyyyyyyyvyyyyyyyyyyyyyyvvyyyyy vyyw w wvywvvywwyvvvvvywwyvvYv rww\ I* Bt BENDEQÚZ ,lí Duna zajlik, a palaszür- föHtt-ott lilába hajló felhők jjite a vízre ülnek. A komp ](rl leállt, mert a ragadós 1 ég” rátapadt és annyira i'-.iezedett, hogy a kis moll 1 meg sem bírta mozdí- .ftl A sziget és Mohács kormost egy új hajó, aBen- ’*jZ bonyolítja le a forgal- tp Masszív kis motoros, Dóczi Mihály hajóvezető nt hetven százalékos zaj- ; tudnak majd vele köz- inl. Azért írom, hogy !, mert Bendegúznak ez •lső tele a Dunán. Rövid Jnáléja a következő: szü| ,t Siófokon a MAHART Javító üzemében 1965 dewier havában. 20 méter /ú, 3,80 méter széles, \ méter magas, teljes me- *je 110 centiméter. Motor- Ipigy 120 LE-s Ikarusz 66- ímely a hajóba építve 85 9Vtív LE-t fejt ki. Utasbe- -dóképessége 100 fő. A e.ácsi hajósok, tapasztalt 1 lányosok és matrózok el- /(leléseinek a figyelembe lilével tervezte Jordán Rind főmérnök, a MAHART »ti hajóműhelyének konst- VSre. ”lnt mondtam, masszív kis 1 lg ez a Bendegúz, de illőre mégiscsak újszülött. ztán a fél vállalat ott nskodik körülötte. Még a .átkelési Vál'alat igazga- * Síloboda János is kimegy minden másfél órában a Dunára és megnézi, hogy mi van Bendegúzzal? — De miért is kérték a mohácsi hajósok az új motoroshajót? — Tulajdonképpen kofahajó lesz ... Elsődleges rendeltetése, hogy Kandáról, Dunafalváról, Dunaszekcsőről a termelőszövetkezeti parasztok beszállíthassák Mohácsra a háztájiban termelt zöldséget, baromfit stb. Másik nagy feladata a tavaszi, téli forgalom lebonyolítása — mondja Szlo- boda János, aztán megszólal a hajókürt, s a szigetre indulókkal együtt a riporter is behajózik. Elszakadunk a parttól, s idős Dóczi Mihály bemutatja a hajót. Két nagy utastérrel rendelkezik az új motoros. Hátsó utastere a nyári idényre való tekintettel nyitott, most természetesen ponyva borítja. Szép a gépház, mellékhelyiségek és a hajóhíd, amit révátkelési viszonylatban csak „kerékállásnak” neveznek. Kikötés után valamennyien a szűk „kerékállás”-ban és lépcsőjén Zsúfolódunk össze. Idős Dóczi Mihály hajóvezető és gépész, ifjabb Dóczi Mihály a vállalat műszaki vezetőié. Fülöp János kormányos, Hüber Antal matróz (egyébként Hübernok is hajóvezető vizsgája van), és Bencze Attila gépész. Fülöp János kormányos bizony nem hasonlít a régi tengeri medvékre, pipa helyett Szimfóniára gyújt, valamikor, fedélzetmester korában persze csibukozott. — Meg lehet szeretni ezt a Bendegúzt. nagyon jó kis hajó, fordulékony, könnyű a kikötés rajt — vallják egyöntetűen. Aztán kiderül, hogy a siófoki hajójavító üzem sok hajót megjavított már. de ez az első önálló építésű hajóink Bendegúz a Balatonon vizsgázott. s a próbaút lefutása után a két Dóczi. ana és fia elutaztak érte. Bendegúz azonnal bajba keveredett, mert a magas Vízállás miatt nem fért át a Sió hidjai alatt. A két Dóczi tűnődött egy keveset, aztán megindították a szivattyúkat. Bendegúzt félig elsüllyesztették. Az első és a hátsó utasteret félig töltötték vízzel. Amikor aztán kiértek a Dunára, kiszivattvúzták a vizet. December 22-én érkeztek meg Mohácsra. A Bendegúz ígv tulajdonképpen a szigeti lakosság karácsonyi ajándéka. — De miért éppen Bendegúznak nevezték? A kérdésen mindenki nevet, aztán id. Dóczi Mihálv elmondja, hogy valamikor közlekedett ezen a vonalon már egy Bendegúz nevű hajó, de aztán azt máshová vezényel- I ték, s az „Uj Mohács” nevű hajó került a helyére. A Duna-menti lakosság azonban nagyon megszokta azt a régi Bendegúzt, és hiába díszelgett az új hajó oldalán nagv betűkkel a név, hogy: „Új Mohács”, azt is csak Bende- gúznak hívták. — Legyen hát meg a nép akarata — gondoltuk — s az új hajó is a Bendegúz nevet kapta. Visszaindultunk... A januári Duna blzonv nem éppen barátságos. Kikötés közben a „kerékállás” ferde üvegablakán ét látom, bogy a zajló Dunán egy ladik eve befelé. Két matróz küszködik a víz sodrával, a „hójéggel”, széllel. A viz közepén egy csehszlovák vontató hajó áll. A hajóból végül kötelet dobnak a ladikban küszködő két matróznak, s a kötél segítségével húzzák magukat a hajóhoz. Bendegúzból kiszállnak a kosaras, nagvkendős asszonyok, néhány pufajkás férfi, aztán a parton várakozók beszállnak. Pontosan félkor újra nekivág a téli Dunának a kis motoros. Berth* Bulcsú meleg vízzel mossuk a tehenek tőgyét. Ez külön fontos. Ebben a csővezetékben melegvíz folyik, a melegvizet bojler szolgáltatja. Ezeken a csatlakozókon pedig rózsával ellátott gumicső biztosítja a tőgymosást. Mert eddig mit csináltunk? Vödörből mostuk a tehenet, most pedig folyóvízzel, sokkal nagyobb higiéniát biztosítunk. Nincs vfz Nézem az ablakokat, belülről a pára hosszú jégcsapokká fagyott. — Nem baj ez, kérem — mondja a főagronómus —. Azért nem huzatos az istálló* a szellőzést pedig a tetőszer- kezet legtetején elforgatható deszkalapokkal oldották meg. — Ha egyszer átadták — kérdem a főagronómustól —* akkor miért nem népesítik be? — Annak oka van, — pá- ” naszolja —. Bár az egyik Istállóba elhelyeztünk ötven svájci tehenet, de kényszerűségből egy régi kútból itatjuk* mossuk őket. Hát ez a baj. A vízhiány. — És a hidroglóbus? — Azt mindenki megcsodálja, aki csak erre jár, de nem tudják, hogy egyelőre még nem szolgáltat vizet. Igaz, hogy január 10-én átadták a három tehénistálíót, de éppen a vízhiány miatt nem tudjuk üzemeltetni. Felvettük ugyan hiány jegyzékbe a dolgot, de ez nem segít a helyzeten semmit. Már táviratoztunk is a vállalatnak, a címei ÉM. Fémmunkás, Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat, Vasszerkezeti Gyár, Kecskemét. Nem válaszoltak. Nyolcezer forintos műnk*-ól lenne szó. vagyis inkább arról, hogy bekössék a hidrn- glőbust a három istálló hálózatába. és felszereljenek villanykapcsolót. Hát emiatt idegeskedem én. Az istállók a megye legkorszerűbb szarvasmarha férőhelyei. Hasonló egyel,>e nem «ok van még az országban. tellesen gépesített, tejb*- zában szinte patikai beoszt*» van. Külön szekrényekben a fejődének alkatrészei. fo"""»- kon lógnak maguk a hideg-meleg vizes meso-"-“'», akárcsak e?” nagvüzeml kr>->"„ háhnn. Mirden modern és U!z- iosftla a teljes higiéniát — esek akkor, hp lesz víz » nem működhet az ele''*” » '.i-emz’tetésfl. melegvíz-* '"•tó boiler, addig nem ’• benépesíteni az fs*-*,v'u at. $ßr~et at idő Elkészült a megve gazdaságának idei első nagyobb létesítménye, "''ég -b- ben az évben szakemberek, termelőszövetkezeti vezetők tanulmányozzák üzemeltetését és próbálták hasonló módszerrel megoldani a szarvasmar- hatenvésztést saját gazdaságukban. Egy ilven fontos ' '- tesftménv végleges átadásé.--m múlhat nyot"- ~zer forinton. Gáldonyi Báb* .
