Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-13 / 10. szám
ti- 19«. JANTTÄR 13. 7őé, hé, hé! Z alán ezzel kellene kezdenem, hogy „Nagy, á, fehér pelyhekben hullott a hó ...” vagy így, hogy „H6- ''fehér lepel alatt pihen a ti város ..Esetleg a falu, hhol „hósipkás” kémények egykedvűen pipálnak... Ez így is van, de mégis közhelyek ezek, amelyek talán ^Kiférnek a festő vásznán, de jtto'z igazi tél beköszöntével a , hó egycsapásra kizökkent ztpennünket a hétköznapok ■^megszokott. ritmusából. ’ Azt mondtuk, lassan meg- ^ússzuk a telet. Nincs hó, január közepét írjuk, még eYmindig nincs hó s akármilyen február—március hó- Jiap következzék is, — né- fhány száraz hetet elraboljunk már a téltől. így örvendeznek a házmesterek, gépkocsivezetők, vasutasok, útkarbantartók. Igazuk van. A földekre meg hó kell, ismert kifagy a vetés, oda a &iérmés. Ez is igaz. A kisiskolások eddig csak rajzolják a hóembert az iskolapadban, most építhetik az tudvarokon és a játszótere- idken. Tegnap sílécet cipeltek már a vállukon e szép sport *jág rajongói föl a Mecsekre n és koraesti szürkületkor Ufyriss hideget hoztak be so- tigukkal a dömörkapui tu- ofristaházba. Forraltbort it- eHak és a fűszer illata át- i tjárta a termeket. & Fehér és hideg. Csak? Van más tulajdonsága is. .0Mondjuk illata. Ha egy ma- ■igrékkai az arcomhoz emelek, újakkor emlékeztet a vasreszelék illatára. És puha ott, Hahói láb vagy gép nyomot -émég nem hagyott. És szűri JJo felesleges zörejeket. rt ptemrég három pécsi vctu ” dász járta a Bisse- ff’környéki nagy erdőséget 1^1két napon keresztül — re- ^tményteíenül. tű>nem lövik, — három, esztendeje nagyon megritkították az állományt — szarvas- nyomokat kerestek. Keseregetek. „Ha lett volna hó, amely v őrzi a nyomokat!” De nem ivóit. Nápolyiszeletet ettek 1 'vacsorára a bissei kocsmádban és hazajöttek. Most ?%már van hó, és a szarvas- ^bika akár besétálhat a falu dolá is, lőni rá nem szabad, fi itt a tilalom ideje. ( y Most „másokat" vesznek célba. Nem a szerencsével ■ ’ ezúttal meg nem áldott hőmérőmül vadászok, hanem íocsak úgy általában az utasok. Már szidják. Már reggel szidták az autóbuszvezetőt, a kalauzt, a vállalatot, a Köztisztaságit, a házmestereket, a PIK-et, már célbavettek mindenkit, akik „okai” mindennek. Vagyis a hónak. No igen, a hónak van romantikája, amig az erdőt járjuk, amig a gyerekek szánkón suhannak le a város meredek utcáin, amig hócsaták folynak az iskolai udvarokon, amig cserépkorsóba eresztett riz- ling társaságában pislogunk kifelé a borospince ablakán. A hó azonban rideg valósággá válik abban a pillanatban, amikor késnek a buszok, vonatok, az autók összekoccannak az országúton, amikor hanyattesünk a síkos járdákon és inkvizíciót módszerekkel büntetnénk a járdát nem takarító háztulajdonosokat. Mennyi öröm és baj! A hó miatt.' Egész éjjel esett, sűrűn és ferdén satírozva ezüst szálakkal az utcai lámpák fénykorét. Ap úttest egy- szintre került a járdával. Még nem voltak lábnyomok. Aztán jött egy férfi. Feketén, szinte arc nélkül, kalapban, kis csomaggal a hóna alatt. Az utcában először vágott nyomot a szűz hóban. Akik utána jöttek, nem tértek el a nyomtól, amely egyre szélesedett, majd belebotorkált a főútvonal autóktaposta széles szalagjába. Most ébredt a város. Vagy talán nem is aludt, teljesen soha nem is alszik. t» apókig? Hetekig? De " először majd a jármüvek bontják meg a fehér hótakaró szép harmóniáját. Megszürkül, ikrisodik, salakkal, homokkal, korommal, olajjal, égéstermékkel vegyül. Aztán fekete lesz. A nap is lehámozza majd a háztetőket. Nagy darabokban csusszan le a járdára, s áld alá kerül, meg kapja az első tavaszi zuhanyt, egyelőre szilárd állapotban. Akik pedig a napos oldalról, — sütkérező i közben — figyelik ezt ai évenként ismétlődő utca heccet, azok jót nevetnek No és? Akkor már tavas-, lesz. A nap átsüti a sza kállas ereszek jégcsapjai és csurog, suhog a víz te- tőn, csatornán, járdán, út testen. Akkor már únjuk < havat. Amit annyira vártunk. De még januárt írunk.'. Rab Ferenc--------napló-------------------Tov ább magasítják a Duna-jobbparti töltéseket Bővítik a tekele-víz medrét Vízmüveket építenek Mohácson, bzentlörincen és Bükkösdön 5 A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságnak alapvető feladata a vízgazdálkodás, vagyis a rendelkezésre álló vízkészletek feltárása, megóvása, a vízszennyeződés elleni védekezés és a vízügyi hatósági feladatok ellátása. 1965-ben például 1 300 000 forint bírságot vetettek ki a Mecseki Szénbányászati Trösztre, a Pécsi Gázműre, a Szigetvári Konzervgyárra és más olyan üzemekre, amelyeknek szennyvízkibocsátása a megtűrtnél : magasabb volt. A bírságból > befolyó összegek később a ' vízszennyeződés elleni védekezést szolgálják. A vízgazdál, kodás azonban nem meríti ki ! teljesen a Vízügyi Igazgatóság i munkáját. Ha ehhez azonban \ árvizek, valamint a belvizek ) elleni védekezést és a kárel- í hárítást is hozzávesszük — ! 1965-ben csaknem 72 millió (forintot fordított az Igazgató- jság belvízcsatornák, vizfolyá- j sok, árvízvédelmi töltések ter> vezésére, fejlesztésére, felújí- ) tására és karbantartására — (kapunk teljes keresztmetsze- (tét e két megyére kiterjedő j szerv tevékenységéről. Magasabbak, erősabbak a gátak Gombás Lukács, az igaz- < gatóság vezetője Holl Lajos 1 főmérnökkel most összegezik / az elmúlt év eredményeit. | — Tavaly 28 millió forintot (fordítottunk a termelőszövet- \ kezetek öntözőberendezései- Jnek létrehozására, halastavak \ építésére és a vizműtársulá- s sok vízhálózatának kialakitá- isára. Baranyában és Somogy- I ban 12 vízgazdálkodási társulás és 32 törpevízmű társulás í működik, amelyeknek vizgaz- ! dálkodási, pénzügyi és műsza- (ki felügyelete ugyancsak az í igazgatóság hatásköréhez tar- ítozik. A társulatok 1962-ben í 69 millió forint értékű mun- | kát végeztek el. Ezt az össze- ! get elsősorban a falusi víz- í hálózat építésére használták, de talajvédelmi munkák elvégzését, lecsapolásokat i6 szolgáltak. Az év eredményeihez tartozik, hogy tovább folytattuk a tározási lehetőségek felkutatását, és a vízfolyások vízmérlegének feldolgozását Baranyában. A Vízügyi Igazgatóság nagy erőpróbáját jelentette az árvíz. — Az árvíz következtében eredeti tervünk felborult. Az árvíz után súlyponti feladatunk a helyreállítás, valamint a töltésfejlesztés és a töltés- erősítés lett. Körülbelül 300 ezer köbméter földdel erősítettük az igazgatóság munkaeszközeivel a Mohács-jobbparti töltéseket. A Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat kotróhajói ezen felül mintegy 150—180 000 köbméternyi földmunkát végeztek Mohács térségében. Ezzel jelentősen fokoztuk a védelem biztonságát, csökkentettük a töltések mentén az átszivár- gási lehetőséget, sőt, csökkentettük a jövőbeni védelmi költségeket is. A Mohács-’ jobbparti töltés 130 centiméterre] lesz magasabb az 1965. évi legnagyobb árvízszintnél. Az a földmennyiség, amit homokzsákokban az árvíz idején odahordtunk, teljesen beépült a töltéstestbe. A kölkedi helyzet Ismeretes, hogy az árvíz elleni védekezés csupán Mohács térségében több, mint 50 millió forintba került. Az ötvenmillióból épült meg egyebek között a kölkedi körgát, mely még most is áll, a amellyel kapcsolatban többször hangzott el olyan panasz, hogy esőzés idején több házat elönt a víz. — Az árvíz elleni védekezés miatt vált szükségessé a kölkedi körgát megépítése. Azóta többszörösen átvágtuk az északi ée a déli töltést, a vizet teljesen kivezettük, így nem tud annyi víz összegyűlni, hogy az érintett 8—^10 család házait veszélyeztesse. Mivel lehetséges, hogy húsz évig nem lesz szükség erre a töltésre, ugyanakkor az is megtörtén hetik, hogy jövőre ismét az ottani lakosság fokozott védelmét kell biztosítania, a Vízügyi Főigazgatóság dönt arról, hogy a gát meg- maradjon-e jelenlegi helyén, vagy nagy anyagi ráfordításokkal áthelyezzük. Az elmúlt esztendő jelentősebb vízügyi beruházásai közé tartozik a Fekete-víz medrének bővítése, amit a tavalyi ZENEI NAPLÓ FISCHER ANNIE EMBERNEK LENNI pt )M— Embernek lenni... 1— noja Kiss Gizella önkéntes pJidőr, KISZ-tan ácsadó ta- ij^r, ifjúságvédelmi felelős, $ földrajzot tanít a Janus ínnonius Gimnáziumban —, ibemok lenni minden vonlon! Ez egy olyan életfel- jf/jjás, program — teszi hozzá k'Vetve —, amit a gyakorlat- sí jn megvalósítani nem is loan könnyű. jpjvli mindent foglalhat roagá- n ez a két szó: embernek •*Ani? — Küzdelmet, munkát, fedéseket. Mi mindent tükrei? — Magányosságot, i»másrautaltságot, összetar- ’ it, szövetséget, segítőkészsév ,1— A rendőrségi ügyek érde- — mondja Kis® Gizella jji újságírásra célozva —, de j is érdekes, amiért ügyek .ílurfh és akkor is érdekesek, fellőtt a bíróságra kerülnéd<!— Egyetértünk — mondom. 4; de hogyan lehet ezt előre r ícLni ? El kell menni a gyerekekhez, meg kell ismerni a í^rnyezetet, a családot. Meg V,fll ismerni őket! V— De kiket? Mindenkihez ■i*m lehet elmenni. — Erre van támpont. Akiije fokozottan romlik a ta- ■Imányi eredménye. Vagy . :í félrehúzódik a többitől. :t látja az ember. Nem szóld. hogy valaki is egyedül 'rezze magát. ‘i — Tavaly hány családot Iá- ugatott • meg? '/Bosszú beszélgetés alapján tudom megállapítani; körülbelül százat. — Családot látogatni — kérdezem —, az Ifjúságvédelmi felelős kötelessége? — Persze. — Ki, ellenőrzi a munkáját, kinek számol be róla? — Magamnak. — Legközelebb mikor megy? — Holnap. — Kihez? — Egy kislányhoz, akit kicsaptak az iskolából. — Magával mehetek? — Jöjjön! A kislányt, akit meglátogattunk. N. Máriáhiak hívják, tizenhat éves és az első osztályba járt. — Rossz gyerek? — teszem fel útközben a meglehetősen suta kérdést. — Nem tudom. — Miért csapták ki? — Nem tudom, nem tanítottam. N. Mária szívesen fogad. A szobában sötét van, a villany nem ég, bizonyára takarékossági okokból. Levesszük a kabátot, leülünk. Rövid unszolás után a kislány is. Édesanyja állva marad. Lassan engdd a feszültség, ami diák ég tanárnő között megszokott. — Miért maradtál ki? — Kidobtak. — S miért dobtak ki? — Mert nem mentem iskolába. — Bizonyára "tudod, mi lesz a következő kérdésem. Miért nem méhtél iskolába? — Nem mentem. — Miért, valamilyen okod volt erre? — Szeptemberben kezdődött az egész cirkusz. — Milyen cirkusz? — Nem akartam én tovább tanulni — tör ki a kislány, — nem én akartam. _ Mit akartál csrinálni? — El akartam menni ipari tanulónak. — Hová? — Mégis: mihez voK kedved? — A kereskedelemhez — ezt úgy mondja, hogy nem hiszem el. — Ki akarta, hogy tovább tanulj? — A köles. A kollégiumban Így határoztak. Hárman voltunk jó tanulók. Ide osztottak be. A kislány szeme egyre nedvesebb lesz. A .köles” — mint később megtudtam —, a bük- kösdi leánynevelő. A gimnázium, ahova járt. gyermekfelügyelői szakközépiskola Képesítést ad. — Nem gondolod, hogy a kollégiumban lót akartak? — Lehet. De én dolgozni akartam. És haza akartam jönni. K. Márta Bükkös*« a pécsi átmeneti kollégiumba került, állami gondozásba. — Sápadt vagy —, a tanárnő előrehajol és megigazítja a kislány haját. — Nem a hajad. Tudom, hogy ez a divat, de sápadt vagy. — Áh. csak kócos. — Mindig itthon van azóta? Nem szokott kijárni? — fordul Kiss Gizella a mamához. — Nem vagyok én itthon, dolgozom. — Mennyit tetszik keresni? — Kilencszáznyolcvanat. — Csak ketten vannak? — Van még egy gyerekem, ö is kollégiumban. Hatodikos. — Te most mihez, akarsz kezdeni? — fordul a kislányhoz. — Dolgozni szeretnék. — Próbálkoztál? — Igen, úgy volt. hogy... — és elmondja, ami nem sikerült. — A Laci bácsi is akart segíteni, meg a Mária néni is. De nincs munka. Még nincs. Laci bácsi mindennap jön. Laci bácsi és Mária néni nevelők. Ahogy a kislány szavaiból kitűnik, törődnek gyerekkel. Elbúcsúzunk. A konyhában világosabb van. mint a szobában. A falon újságkivágások. Színészfotók. — Milyen szép 3 millióval szemben idén 12 milliós ráfordítással folytatnak. A Fekete-víz gyűjti össze a Gyöngyös-patak, az Almáspatak, a Pécsi-víz és több más patak vizét. Szabályozásával, medrének bővítésével ezek korábban gyakori kiöntésének megakadályozása a cél. A Dráva szabályozására Matty térségében 4 millió forintot fordított 1965-ben a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság. — Az ez évi tervünk 62 millió forint felhasználását irányozza elő Ebből tovább folytatjuk a Duna-parti töltések erősítését, magasítását. Tervjavaslatunk szerint 3,5 millió forintot használunk fel erre a célra. Legnagyobb munkánk a Fekete-vfz, majd a Baranya csatorna mederbővítése lesz. A vízgazdálkodási feladatok közül legfontosabb a vízminőség megóvása. Elkészítjük a vízfolyások vízmérlegét és ezek alapján határozzuk meg a felhasználható szabad vízkészleteket. Ebben az esztendőben több vízmű épül Baranyában. Ezek közül legjelentősebb a mohácsi, a szentlőrinci éa a bükkösdi. Vízmű építéséhez kezdünk Nagyharsányban, Magyarher- telenden és Vókányban. Előkészítjük a következő évek törpevízmű-építéseit is. 1967— 196fi-ban törpe vízm ű -tá rsu 1 ás létrehozását tervezzük Vajsz- lón. Szászváron, Mágocsan, Hidason, Mecseknádasdon, Pa- tapoklosiban és Szentlászlőn. A törpe vízművek műszaki ter vei még az idén elkészülnek. Balviitlt vérhatók Az igazgatóság már készül a tavasai belvizek fogadására Is. — Az őszi- bőséges csapadékmennyiségtől telített a talaj és olvadás esetén nem tudja befogadni a nagy víztömegeket. Ezért tavasszal kisebb elöntések várhatók. A védekezés átfogó szervezeti intézkedéseket követel. Fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek gondoskodjanak a kisebb levezető árkok kitisztításáról, az áteresztők szabad- dátételéről és teljes erővel segítsék saját területükről a víz levezetését nyed van. Ezek azok. akiket szeretsz? — AJciket szeretek, azok bent vannak a szobában. — Nem is láttái .1 őket. — Visszamegyünk. — Gyújts lámpátI — mondja a mama. — Látom, az a Bére» Ilona És az? — A Kildare. — Nincs is olyan rossz Ízlésed. Az ki la? — A Dómján Edit — Ezeket veszed, ezeket az újságokat? —- Igen. Meg mást is. — És olvasod is őket? — Igen. — Mi érdeled a legjobban — A divat — vallja be szégyenlősen, de nevet a szeme — Látod, Így szeretem, ha mosolyogsz. — Ezt a Laci bácsi is mondta. — Mit? — Hogy megver, ha nem nevetek. • — Nos — kérdez az utcán Kiss Gizella. — Mit fog imi róla? — Nehéz lenne elmondani — Ez a kislány biztos sokat hallja otthon, hogy dolgoznia kellene. És van benne szív. — Van. — Jön a tanácsra? — Miért? — Munkát kell neki szerezni. — Megyek. novemberben elmaradt zongorahangversenyére január 16- án, vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor a Neriízeti Színházban. Vendégjátéka régen várt eseménye városunk zenei életének, hiszen egyéniségével. tudásával, varázslatos játékával minden alkalommal megrendíti hallgatóságát. Művészetének költői erejében, mondanivalójának gazdagságában, mely az előadóművészet mind magasabb csúcsait fedezi fel az egész világ hangversenylátogatói számára, most ml is közvetlen közelről, a személyes élmény lebilincselő hatásával találkozhatunk. Méltató! azt írják róla. hogy a zene igazságának szüntelen és szenvedélyes kutatása vezeti mind újabb meg újabb magaslatra Miközben egy-egy mű kottáját vallatja, az a zeneszerző teljes életművének valamenv- nyi összefüggését, a kompozíció keletkezésének ^korát tárja fel Ezért örültünk, amikor megismertük Fischer Annie pécsi koncertjének részletes programját: három Mo- zart-mű: a c-moll fan^-da (K. 396). a D-ddr rondo 'K. 485) és az a-moll szonáte K. 310), aztán Schumann Fantasiestücke (op. 12.) című nagv- lél egzetű kompozíciója, és végül a csúcs: Liszt: h-moll szonátája. Várjuk Fischer Annie vasárnapi hangversenyét. de várjuk a három nappal később. a Liszt-teremben este fél 8-kor kezdődő orgonákon - centet Is, melyen e gyönyörű hangszer két pécsi művésze: HALÁSZ BÉLA ÉS VÖNÖCZKY ENDRE ül a játékasztalhoz. Műsorukon az orgonairodalom néhány szép alkotása szerepel: Bach a-moll prelúdium ég fugája, melynek Jellegzetessége, hogy rövidebb preludium előzi meg a hatalmas és virtuóz fugát, majd egy Mendels- sohn-mű következik. Mendelssohn sokszínű életművében külön helyet foglal el néhány orgonaműve, elsősorban hat orgonaazonátája. A hangversenyen előadásra kerülő III szonáta két tételes. Ezután Halász Béla mai magyar zeneszerző, Gárdonyi Zoltán gregorián dallamra írt Parti- táját szólaltatja meg. Vönöcz- ky Endre műsorát Bach fiatalkori, életerővel és lendülettel teli D-dúr preludium és fugájával kezdi, majd a belga Cesar Franck: Preludium. fuga és variáció című műve hangzik el, melyet három kis korálelőjáték (Pachelbel. Buxtehude és Bach alkotása) követ A hangversenyt Reger rövid, hatalmas hangorkán- nal szóló bevezetésű Introduction és Passacaglia című alkotása fejezi be. Az elmúlt napokban a Pécsi Nemzeti Színház Lammer- moori Lucia előadásain Edgar szerepében CSONGOR JÓZSEF mutatkozott be. Kiváló tenoristánk hangfekvésének kitűnően megfelel ez a szerep, melyet becsülettel meg Is oldott. Csongor eddigi szerepében viszont Wágner Józsefet hallhattuk, aki ezúttal is Igen jó benyomást keltett Érdekes bemutatóra kész"', a Janus Pannonius Gimnázium leánykórusa. A kórus él vezetője, Ivasivka Mátyás már évek óta levelezési kapcsolatban áll az angol zenetörténet Purcell mellett legjelentősebb, élő zeneszerzőjével, BENJAMIN BRITTENNEL aki a Kodályunkhoz hasonlóan az „Ifjúság embere”. E kapcsolat«* eddigi legszebb bizonyítéka az az igen mee- tisztelő megbízatás, melyet a Janus-kórus kapott Britten'öl Egyik legújabb, orgonakisére- tes, egyneműkari művének, az öttételes Missa Brevtsnek magyarországi bemutatóját bízta a pécsi gimnázium immár négyszeres helikoni aranyérme leánykórusáca.
