Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

JANTJÄR 12. napló 3 Irak és a mezőgazdaság Karambol az Alsó-Sétatéren ben fejlődött. A tsz-ek szer­vezetileg, s túlnyomórészt gazdaságilag is megszilárdul­tak. Az eredmények mellett azonban számos olyan jelen­séggel találkozhatunk, ame­lyek gátolják a gyorsabb fej­lődést. Ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdasági terme­lés növekedésének üteme meg­haladja ugyan az átszerve­zést megelőző évtizedek átla­gát, de a kívánatosnál na­gyobb mértékben elmaradt az ipartól. A mezőgazdasági ter­melés viszonylagos elmaradá­sának a tsz-ek fejlődését aka­dályozó tényezőknek — ez vi­lágos — nem a szocialista mezőgazdaság, a szövetkezeti forma az oka, hanem azok gazdaságirányítási rendsze­rünk hiányosságaiból adód­nak. A gazdaságirányítás átfogó reformjának alapvető részét képezi az árrendszer helyes kialakítása. A kormány mos­tani intézkedései is első lépé­seit jelentik annak a folya­matnak, amely magába fog­lalja az általános termelői árrendezést és a fogyasztói árak helyes arányának a ki­alakítását. Miért van szükség a jelen­legi árrendszer kialakítására? Általában azért, mert a jelen­legi árrendszerben az árak in­dokolatlanul éltéinek a társa­dalmilag szükséges ráfordítá­soktól. Az ipari árak általá­ban magasabbak, a mezőgaz­dasági termékek árai pedig alacsonyabbak, mint azt a társadalmilag szükséges rá­fordítások indokolnák. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak a feleme­lése tehát azt célozza, hogy az új árak közelítsenek a tár­sadalmilag szükséges ráfordí­tások által megkövetelt ár­színvonalhoz és ezzel egyben ösztönözzenek a mezőgazda- sági termelés növelésére. Az alacsony felvásárlási árak ugyanis nem biztosítják, hogy a gazdaságok a bevételeikből fedezni tudják a kiadásaikat, megfelelő jövedelmet bizto­sítsanak dolgozóiknak, s lehe­tővé tegyék a termelés bőví­tését. Ezek tehát nem hogy ösztönöznék a többtermelést, hanem gátolják. A jelenlegi mezőgazdasági árrendszer alapvetően 9 év­vel ezelőtt alakult ki és a kö­telező beszolgáltatás eltörlése után elősegítette a mezőgaz­dasági termelés növekedését, a szocialista átszervezést. A mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árszínvonala 1957— 58-ban alakult ki, amikor a mezőgazdaságban még az egyéni gazdaságok voltak túl­súlyban. Azokban pedig sem hajlam, sem pedig lehetőség nem volt a beruházások nö­velésére, a fejlettebb techni­ka alkalmazására. Ezért a me­zőgazdáság fejlesztésére szük­séges beruházásokat akkor — tekintet nélkül a termelési eredményekre — központi el­osztás útján kapta meg a me­zőgazdaság. A tsz-ek önállóságának növelése A tsz-ek létrejöttével azon­ban elhárultak a korábbi aka­dályok a mezőgazdaság ter­melőerőinek gyors ütemű fej­lődése elől. Lehetségessé, sőt szükségessé vált, hogy a ter­melés pótlásához, bővítéséhez szükséges eszközökhöz a tsz- ek most már ne központi el­osztás útján jussanak, hanem azokat termelési eredménye­ik alapján — maguk a tsz-ek biztosítsák saját részükre. Hír­re azonban a mezőgazdasági árszínvonal nem adott lehető­séget, mert lényegesen, — mintegy 26 százalékkal »— alacsonyabb volt, mint azt a ráfordítások indokolták volna. A nehézségeket fokozta még az is, hogy amíg 1958 és 63 között a mezőgazdasági fel­vásárlási árszínvonal 11 szá­zalékkal, a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű anyagok és felszere­lések ára mintegy 23 szá :a- lékkal emelkedett. Közben a mezőgazdaság eszközfelhasz- niiáaa ipfiypgwwn gyorsabb ütemben növekedett, mint a termelése. Ez pedig tovább növelte azt a már egyébként is meglévő különbséget, amely a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal és a társadalmi­lag indokolt ráfordítások ál­tal meghatározott, szükséges árszínvonal között fennállt. A Minisztertanács határo­zata az egyes mezőgazdasági felvásárlási árak felemelésé­ről jelentős lépést jelent te­hát a szövetkezetek önálló gazdálkodásának a fejleszté­se útján. Lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági árszínvonal tükrözze a társadalmilag szük­séges ráfordításokat, s ezen belül fedezetet nyújtson a termeléshez felhasznált álló- és forgóeszközök — kezdet­ben legalábbis egy részének pótlásához, a mezőgazdaság­ban dolgozók anyagi érdekelt­ségének megfelelő érvényesí­téséhez szükséges személyi jö­vedelemhez és tartalmazza az átlagos társadalmi tiszta jö­vedelmet. A mostani árintézkedések még nem biztosítják a tsz-ek önálló gazdálkodásához szük­séges teljes pénzügyi fedeze­tet, ezért egy ideig továbbra is érvényben marad a mező- gazdaság támogatási rendsze­re. Ebből következik, hogy az intézkedések csupán az első — kétségtelenül igen jelentős — lépéseket jelentik a tsz-ek önálló gazdálkodásának a meg­valósításához. Dr. Dankovics László Szerencsés kimenetelű köz­lekedési baleset történt tegnap a kora délutáni órákban Pé­csett, a Művészeti Gimnázium előtt. A havazás következté­ben síkossá vált lejtön több gépkocsi egymás után csíiszott végig és a lejtő alján a gya­logjáró szegélyének, illetve a már ott álló gépkocsiknak ütközött. A CM 07-24 rendszámú Tra­bant, AC 03-05, CG 86-62 sze­mélygépkocsik, a GA 26-16 rendszámú városi autóbusz, valamint FD 22-49 rendszámú Warsawa kis tehergépkocsi volt részese a balesetnek. A Pécsi Köztisztasági Vállalat homo­kozó gépkocsija csak akkor érkezett a veszélyes útszan kaszra és majdnem az is a fent említett gépkocsik sor­sára jutott. Bizonyára ez sem történt volna meg, ha kellő időben és ha szükséges, akkor több­ször is homokkal szórták vol­na le a veszélyes ég nagyfor­galmú útszakaszt. * 11 Holnap ismét megnyílik az Ifjúsági Klub Amatőr énekesek vetélkedője Kívánságláda Tiszteletbeli klubtagok Közvélemény-kutatás az étrendről Mit fogyaszt reggelire, ebéd­re, vacsorára, s ha ön lenne a konyhafőnök, hogyan állíta­ná össze a naponkénti étren­det? — Ezt kérdezték az Egészségügyi Felvilágosítási Központ munkatársai több szakszervezeti üdülőben össze­sen csaknem 400 vendégtől. A táplálkozási szokások megál­lapítását célzó felmérés érde­kes eredményeket hozott. Ki­tűnt például, hogy sokan ugyan a korszerű egészség- ügyi követelményeknek meg­felelően, a helyes arányokat megközelítően képzelik el a napi menüt, a gyakorlatban azonban rendszerint eltérnek ettől — jóllehet, az üdülőben többféle étrend között válo­gathattak. A közvélemény étlapjára például húsos, zsíros ételek mindössze 30,4 százalékban kerültek — reggelire, ebédre, sőt, vacsorára is ennél mégis jóval magasabb százalékban fogyasztottak sonkát, szalon­nát, különböző húsokat, s még a levesek közül is a zsí­rosabbakat, nehezebbeket ré­szesítették előnyben. Sok beutalt foglalt állást a könnyű, kímélő étrend mellett — de elsősorban másokra vo­natkoztatva , mert ezekből va­lamennyi vizsgált üdülőben jóval kevesebb fogyott, mint ahányan javasolták. A vendé- gek-készítette étlap és a fo­gyasztás között különösen a vacsoráknál tapasztaltak tete­mes különbséget a felvilágosí­tási központ munkatársai. A vendégek kétharmad része ugyanis hetente két vagy több alkalommal hideg vacsorát ja­vasolt. ténylegesen azonban csupán 10—12 százalékuk elé­gedett meg felvágottal és más hidegétellel, örvendetes ta­pasztalat azonban, hogy a ja­vasolt étrendekben és a való­ban elfogyasztott vacsora-me­nükben egyaránt bőségesen szerepeltek tejtermékek, tojás stb. Kevésbé helyeselhető vi­szont. hogv a megkérdezettek­nek mindössze 17.8 százaléka vette szívesen, ha asztalára este gyümölcs került. Az üdülő-vendégek — első­sorban természetesen a női bpufatlUk — n ti választ adtak, milyen szempontok ve­zetik őket a családi étrendek összeállításakor. A különböző meggondolások közül első helyre a menük tartalmassága, tápláló jellege került, máso­dik legfontosabb szempont­ként az ízletességet, harma­dikként pedig a változatossá­got említették. Az ételek ,.könnyű voltára”, vitamin- tartalmára a megkérdezettek több mint 90 százaléka ügyet sem vetett. A felmérés alkalmával egyébként nemcsak az étren­deket, hanem a beutaltak test­súlyát is figyelemmel kísér­ték a felvilágosítási központ munkatársai. 1985. október 9-én nyílott meg Pécsett, a Pannónia Szálló nagytermében a Köz­ponti Ifjúsági Klub. A kez­deményezés tulajdonképpen a fővárost dicséri, ott ala­kultak, még 1964-ben, az első hasonló jellegű klubok, a jó példa gyors követése azonban már a városi KISZ bizottság érdeme volt. A célt akkor így fogalmazták meg: a lehető legolcsóbban biztosítani a fiatalok tartal­mas, kultúrált szórakozását. A pécsi klub két és fél hónapig működött a múlt esztendőben — az év végén ugyanis bezárt, hogy felújít­hassák az amúgy is repre­zentatív termet, s most, csü­törtökön, január 13-án, is­mét megnyitja kapuit. Az elmúlt esztendő sok értékes tapasztalatot hozott. A klub tagjainak létszáma október végéft 750 volt, ami november végére 864-re emelkedett. Szinte vala­mennyi iskola, intézet és üzem fiataljai képviseltették magukat. A program össze­állításánál elsősorban fővá­rosi példákat vettek figye­lembe, s ennek megfelelően megrendezték az ifjú tánc­zenészek vetélkedőjét, fiatal írók estjét, valamint több érdekes szellemi és ügyessé­gi vetélkedőt. Csütörtökön minden alkalommal volt va­lamilyen kötött program, szombaton délután pedig rendszeresen ötórai teát tar­tottak. Az érdeklődés első­sorban a csütörtöki napok iránt volt nagy. Az 1966-os műsorterv „ha­zai” tapasztalatok alapián, a pécsi igények felmérésé­vel készült. A csütörtöki megnyitón a város amatőr táncdalénekesei mérik ös;ze tudásukat. 20-án Farkas Ga­bi. a Nemzeti Színház fiatal művészének sanzonestjére kerül sor, majd a hónap utolsó csütörtökjén, 27-én. a város zenekarainak non stop bemutatója lesz a hónap legsikeresebb táncszámaiból. A tervek szerint a szom­bat délután továbbra is a táncé. Megmarad az eddigi 10 forintos kötelező fogyasz­tási rendszer is, ugyanakkor wa azonban még nagyobb teret"bi kap a fiatalok véleménye: kívánságládát helyeznek el, melybe mindenki bedobhat­ja saját kérését. A műsor­tervet — az eddigitől elté­rően —, csak havonta rög­zítik véglegesen, hogy job­ban alkalmazkodhassanak a kérelmekhez, s kisebb le­gyen a beígért programok elmaradásának veszélye. A távlati tervekben több érdekes, most már speciáli­san pécsi „újítás” is szere­pel. A fiatalok szavazatai alapján a város, a megye, sőt az ország legnépszerűbb embereit — sportolókat, művészeket, közéleti szemé­lyeket —, meghívnak tisz­teletbeli klubtagnak, s ba­ráti beszélgetéseke' szervez­nek részvételükkel. Elkészült a Technika Háza Pécs, Janus Pannonius utca 11. A hatalmas, szürke hom­lokzatú ház kívülről semmit sem változott ugyan — most is állványerdő borítja, mint már évek óta —, egyelőre a falra szerelt cégtáblák sem jeleznek változást, január 10-e óta ennek ellenére ez a ház a Technika Háza. Hétfőn, ha nem is ünnepélyes keretek között, de annál nagyobb iz­galom és öröm közepette, megtörtént a műszaki átadás. A közel három évig tartó fel­újítás után, mely mintegy két és fél millióba került, most elvonulnak az építők. Megkez­dődött a költözés. A Janus Pannonius utcai székházban kap helyet a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat, a Magyar Közgazdasági Társu­lat megyei csoportja és a vá­rosi tanács művelődési osztá­lya, mely az emeleti kiállító­termet veszi gondozásba. Ami a „lakókat’’ illeti, tehát elég színes az összetétel, mindez azonban nem teszi jogtalanná a címet: — Technika Háza, a rendezvények többsége ugyanis feltétlenül technikai, műszaki, tudományos jellegű lesz. A folyosókon még szinte csíp az erőt festékszag, az oszlopok tövében még szer­számok és egyéb építőipari al­kalmatosságok hevernek szer­teszét, az MTESZ földszinti helyiségeiben azonban már rendezgetik az új bútorokat. Minden új, modern, Maga az épület is megváltozott, szinte hozzáfiatalodott a kor ízléséhez. A festés egyszerű: fehér és szürke a leggyakoribb szín, s bár az épület szerke­zetét nem változtatták meg, a világító testek modernsége az összhatást is izgalmasan modernné tette. A legnagyobb földszinti te­rem az előadó. Ebből nyílik a klub, s onnan a könyvtár. A könyvtárban olvasó-asztalo­kat helyeznek el. Az állomány nem lesz túl nagy, de a hazai és külföldi folyóiratok minden bizonnyal sok olvasót vonza­nak majd... Tágas előtér, ruhatár, két irodahelyiség, külön szoba a Műszaki Szemle szerkesztő­ségének ... Ha kissé késve is, de minden feltétel biztosított a műszaki értelmiség rendsze­res továbbképzéséhez és ered­ményes összefogásához. Az emeleten a TIT kap ott­hont. A nagyterem pedig a I művelődési osztály kezelésé­ben kiállítási helyiség lesz. A Séta térre néző, hatal­mas ablaka díszterem valószínűleg a város legszebb terme. Kétségtelenül alkalmas kiállításoknak a megrendezé­sére. Jó ez a terv, funkcióját azonban mindenképpen ki Kell egészíteni: tartsák itt a jövő­ben az országos jellegű rep­rezentatív tudományos és egyéb tanácskozásokat is.. MTESZ egyébként januá 4. és 29. között a szövetség fenn­állásának 15. és a Műszaki Szemle megjelenésének 10. év­fordulója alkalmából, a nehéz­ipari miniszter részvételével, tudományos ülésszakot tart, s így az új Technika Házánál méltó felavatása is megoldott. Az utcai homlokzat tataro­zása még vissza van, így oár hónapig még nem állhat ’el- jes szépségében ez a nagysz r ű épület. Ezt a pár hónapot 'a- lán arra is fel lehetne hasz­nálni. hogy az építők élt ü"‘es­sék a frissen festett falason máris kiütköző, titokzatos sárga „térképeket", s kijavít­sák, mindenütt, ahol máris peregni kezdett a festés. Mindezt nem ünneprontásnak szánjuk, hisz minden szépség­hiba ellenére szép és méltó | otthont kapott megyénk több ezer műszaki dolgozója a most átadott Technika Házában. (békési1 kormány legutóbbi árin- tdései nyomán a mező- iság kérdései újra az : társadalom érdeklődé- t középpontjába kerültek, rthető is, hiszen a mező­isági termékek felvásár- illetve az egyes cikkek isztói árának a feleme- köivetlenül érinti a Iá­ig különböző csoportjat- az életszínvonalát. Ennek jonítható. hogy az intéz­őkkel kapcsolatban a üönbözőbb vélemények iltak ki. A szövetkezeti fztság, mivel érdekeivel :tleniil is egybeesnek az íedések, örömmel vette násul a felvásárlási árak zását. A lakosság többi “§ben sokan kételkednek "ítézkedések helyességé- [ szükségességében és ab- ' hogy azok nemcsak a [gazdaság és a parasztság •étén változtatnak ked- [n, hanem az egész or- } a népgazdaság fejleszté- V is fontos, nélkülözhetet- l’eltételei. I k egész társadalom érdeke í mezőgazdaság kérdései- i kapcsolatban kialakult fiién nézeteknek nem kis len az az oka, hogy a je- árszínvonal a valósá­ul kisebbnek tünteti fel a Éazdaságnak a nemzeti lelem termelésében be- t szerepét. Amíg az ér­ien lévő árakon számol- mezőgazdaság mindösz- < 7—18 százalékkal része- a nemzeti jövedelem­adóiig a valóságos költ- en alapuló termelő áron ilva — részesedése mint- 10 százalékot tesz ki. Ez 3 bizonyítja, hogy a me­I daság 21 százalékos ré- iése a beruházásokból ..túlzott és a mezőgazda- Jcjfesztésére. fordított ösz- feltétlenül szükségé- ihhoz, hogy a mezőgaz- *Ji termelés biztosítsa gz ellátását. Jtos szerepet játszik a gazdaság az életszínvonal fásában. A lakosság, je­li!, jövedelmének majd- 150 százalékát mezőgaz- jA és élelmiszeripari ter­ekre költi. A mezőgazda- ^Termelés növekedése tet- ,/hetővé az elmúlt évek- hogy az élelmiszerfo- tás jelentős mértékben red j ék és kalóriameny­iben elérjük a legfejlet- országok színvonalát, népgazdaság fejlődésének ■ fontos mozgatórugója a ■reskedelem. A mezőgaz- p export fejlesztése elen- atetlenül szükséges ah- 3hogy az ipari nyers- |3-behozatal6nkat, gép­Mtunkat — részben _ az |j l aktív agrárexport—im- »gyenleggel fedezhessük, ■ezőgazdasági exportot Ban nemcsak az ipar im- HOkségletei miatt kell fej­ériünk, hanem a helyes Srtségű és szerkezetű ag- *>ort pótolhatatlan nép- jj»ági előnyei miatt is. fletcs: a mezőgazdasági fejlesztésének nagy ■őségé van a tőkés fize- I mérleg egyensúlyának Bításában is. A fejlett tő- Brszágokba irányuló ex- ^tknak ugyanis majdnem azaléka mezőgazdasági és ^szeripari termék, nezőgazdaság ugyancsak ős szerepet játszik az iszcripar nyersanyagellá- 'n. A mezőgazdasági ter- < érték szerinti 40 száza- az élelmiszeriparban ke- eldolgozásra. Az élelmi- «.r népgazdasági szere- 3 ezzel összefüggésben a lazdasóg fontosságát az j-píítatja, hogy az élelmi- eK'iari üzemek mintegy 150 ■dolgozót foglalkoztatnak, 'fel a rövid, korántsem i f felsorolásból is kitűnik: Pi'feőgazdaság fejlesztése az (’ társadalom érdeke, és ,ttÁzdasági jelentősége az (^l' termelés gyorsabb ilte- ,v *iövokedése mellett első- ' 1 fontosságú. V ,jre[orm első lépései '^zőgazdaságunk az utób- vekben jelentős mérték-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents