Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

JANUÁR % napló 5 PECS FÉNYÉI <*» Újabb pécsi utcák kapnak korszerű közvilágítást Több kültelki részen sűrítik a lámpatestek számát Z A DÉDÁSZ Pécsi Üzemve- _ zetősége 14,5 millió forintot ,9 költött az elmúlt évben a L város közvilágításának, s a . vele összefüggő áramvezető * hálózatának korszerűsítésére, bővítésére. Az év végén be­a’ f ejeződött a Kórház tér, Rá- \ kóczi út, Bem utca és Janus j Pannonius utca által hatá- j. rolt terület közvilágításának Íj -skonstrukciója. A Séta téren , kandelláberes, ostomyeles vi- J tágítással cserélték ki az el- avult izzólámpákat. Az új vi- fl 'ágítást Szilveszter napján kapcsolták be. A Janus Pan­gj nonius, Megye, Székesfehér- jgj vár. Geisler Eta utcákban, il- 5 letve a Landler és Damja- nicb utcában higanygőz ar- ad matúrákat szereltek az izzó­id lámpák helyébej ^ 13 millió forint # az idei keret £0 A felsoroltakon túl mintegy i 000 új, izzólámpás égőtestet $ helyeztek el a Zöldfa, Bártfa, y* Honvéd utcákban és a város n| más, külsőbb részein. E he- r0i lyeken régebben minden izzó yj lámpa körülbelül 120 méterre [ ivóit egymástól, s a távolság .J most 30—35 méterre csök- kent. Ezenkívül még több '.jf Olyan kisebb utca volt a vá- ’gj rosban, különösen a bányate­le leneken, amelyeknek nem volt | i közvilágítása. Az elmúlt év- gf ben ezekben az utcákban is jjl pótolták a hiányt. Ebben az évben csaknem I 13 millió forintot költenek a iO> közvilágítás rekonstrukciójá­ig ra. s a vele kapcsolatos mű- Iff szaki feladatok megvalósító­vá! sára. Folytatják a belvárosi ! korszerűsítéseket. 1966- ban a Kossuth Lajos utca, Sör ház ^ utca. Ágoston tér, Kulich b* Gyula utca és Hunyadi út Jff által határolt területre ké­jről sor. E lakónegyedben a • légvezetékről a földkábelre, (őa?. izzólámpák helyett pedig , higanygőzviláaftásra térnek át te Ugyancsak földkábellel lát­ják »1 a Mártírok útjának a 3i'S-c,-adság út és Megyeri út évközé eső részét. A 2x250 wat­5«» ----------------------­i« i j Gépi fejőfanfolyam tos, higanygőzlámpás, ostor­nyeles armatúrák fényereje nagyobb lesz majd, mint a korszerű, Séta téri lámpates­teké. A jelzett útszakasz folytatását, a Megyeri út és Ujmecsekalja közé eső részt a Baranya megyei Építőipari Vállalat már villamosította, ostornyeles megoldással. Noha a lámpatesteket már évek óta felszerelték, az említett területen még ma sincs vi­lágítás, s — a DÉDÁSZ köz­lése szerint — az Építőipari Vállalattól függ, hogy mikor {Jótolják a hiányt. Negyvenezer háztartás Higanygőz-kandellábereket helyeznek el az Uzsok és Hargita utcákban, illetve kör­nyékén, az Irányi Dániel té­ren, a Nagy Lajos, Egyetem, Lenke és Béri Balogh Ádám utcákban. Ezenkívül lámpa­sűrítéseket végeznek - Pata- cson, illetve Czupi telepen, a Postavölgyben, Makártetőn, * Székely Bertalan út északi részén, a Ledinán, Vasas egyes területein, illetve még több más utcában, a kerületi tanácsok igényei alapján. Korszerűsítik a közvilágítást a Dömörkapu és a Menedékház környékén, illetve a Bocs- kay és Apaffy utcákban is. Amint a DÉDÁSZ-nál kö­zölték, jelenleg mintegy negy­venezer háztartási fogyasztó­juk van a városban. Havon­ta több mint 400 panasz ér­kezik be hozzájuk a kisfo­gyasztóktól. A panaszokat ál­talában még aznap orvosol­ják, csak a legritkább eset­ben fordul, elő, hogy egy lakó valahol — önhibáján Fontos tanfolyamot fejez­etek be pénteken Pécsváradon. A mezőgazdaság gépesítésé­nek egyik követelményét, a ezakemberképzést kívánták ezúton fejleszteni. A megye termelőszövetkezeteiből 25 je- 'entkezőt vá'asztottak ki és három hónapon keresztül ok- üták számukra a gépi fejés smereteit. A hallgatók sike­resen levizsgáztak. kívül — több mint 24 órán át villany nélkül marad. Az év végén 3569 utcai izzó, 1020 fénycső és 446 hi­ganygőzlámpa alkotta a város közvilágítását. Havonta álta­lában 50 közvilágítási panasz fut be hozzájuk. Többnyire azt kifogásolják, hogy egyes izzók, lámpatestek nem ég­nek. Amint a vállalatnál el­mondották, minden tíz nap­ban végigjárják az utcai há­lózatot, s kicserélik a kiégett lámpáikat. A vállalat és a sze­relők munkáját azonban meg­nehezíti az a körülmény, hogy a garázda és iszákos elemek minden hónapban kö­rülbelül ötven izzót és burát összetörnek, közöttük 2400 forintos értékű műanyag lám­patesteket is. Meszesen, a Pe­tőfi utcában és másutt már sok bura áldozatául esett a vandál pusztításnak, ezért a vállalat minden jóérzésű em­ber segítségét kérte ennek megakadályozásához. Nemcsak a DÉDÁSZ A vállalatnál közölték, hogy nemcsak a DÉDÁSZ, hanem a Baranya megyei Építőipari Vállalat, a Pécsi Építő és Tatarozó, a Baranya megyed Magas- és Mélyépítő Válla­lat, illetve a MEGYEVILL is részt vesz a közvilágítási há­lózat kiépítésében, például egész Ujmecsekalja hálózatát a Baranya megyei Építőipari Vállalat készítette el. Mindez arra mutat, hogy nem minden közvilágítási panasz ered a DÉDÁSZ hibájából, mint ahogy nem a DÉDÁSZ a fe­lelős a Fekete Gyémánt téri közvilágítási panaszokért sem. Gyümölcstál — Szokolai felv. — A gépjárműszakértő Következtetés egy rögzítő csavarból Mecsekjánosi és Komló kö­zött három méter mély árok­ban oldalára dőlve egy Sko­dát találtak, az autó -alatt pedig egy fiatalembert — halva. Az első pillanatokban a látszat alapján arra lehe­tett következtetni, hogy a gépkocsi vezetője a halott Az igazságügyi gépjármű- szakértő alaposan megvizsgál­ta a karambolozott gépkocsit. Észrevette, hogy a vezető mel­letti ülés rögzítő csavarja el­szakadt ... Az alapos vizsgá lat összes adatainak birtoká­ban néhány nap múlva ki­mondotta: az autóban ketten ültek s nem az vezette a ko­csit, aki meghalt! Ki volt a vezető? Mire alapozta véleményét? A kormány deformálódott, s veztő abba kapaszkodott, aki Gyengéből közepes A pellérdi termelőszövet­kezet a második munka­helye. Tíz évet töltött a pé­csi állami gazdaságban, ahol a növénytermesztési főágazat vezetője volt. Aztán a pel­lérdi közös gazdaságba ne­vezeték ki főagronómusnak. Bár azt mondja, hogy sokat tanult Beremenden is, ahol a gyakorlati időt töltötte Ko­csis bácsi keze alatt. Állami gazdaság és termelőszövetke­zet Bodor Pál szerint nagy különbség. — Az állami gazdaságban alkalmazottakkal dolgoztunk, itt szövetkezeti gazdákkal kell megbeszélni a munkát. Ott 6600 hold volt a kezemre bíz­va, itt 3500 hold szántón kell intézni a termelést. A pellérdi termelőszövetke­zet 1964-ben még gyengé­nek számított és 2,2 millió A baranyai városok és fal- | Ivn'í gyerm ekeinek körében ^ red,'kívül megnőtt az érdek- ;Jés az utóbbi időben a hor- t gaszat iránt. Az egyesületek tagjainak egyötöd része — aj'több mint háromszázan — is­koláskorú horgász, akik ter- l»mészetesen csak szülői bele­gyezéssel űzhetik ezt a spor­tot. A horgászok Baranya me- iflhyei Intézőbizottsága külön OTprogramot dolgozott ki azifi- ihorgészok oktatására. Valósá- [os „horgásziskolák’' alakul- k ki ily módon idősebb, ta- asztalt horgászok vezetésé­ivel, s egyes helyeken — pél- if'dául Pécsett, Komlón, Mo- Iflmácson, Szigetváron és Sely- Ivén — harminc-ötven gyér­emét 'snul jelenleg horgászni. 'Az Intézőbizottság beszerez­nie a magyar vizekben élő feszes halfajta színes diaper forint állami támogatást ka­pott, hogy a tervezett 25 fo­rintos munkaegységet kifizet­hessék. Azóta megerősödött a gazdaság. — Tavaly léptük át a Ru- bicont — mondja a főagro- nómus. — Az elnök is, én is 1964-ben jöttünk ide és igye­keztünk jobban megszervezni a munkát. A „jobban” azt jelentette« pellérdi termelőszövetkezet­ben, hogy elsők között ren­dezték a béreket az állatte­nyésztőknél. Nem munkanap után adták a munkaegységet, mint korábban, hanem a megtermelt értéket fizették és fizetik ma is. Egy kiló hús, egy liter tej és így tovább. Azonnal emelkedtek a hoza­mok. Példának említi a ser­téstenyésztést. Nyolc hetes korban a választási malacok 13—14 kilósak voltak. Az új bérezés bevezetésével elér­ték, hogy tavaly már húsz kiló felett választották el a malacokat. — Emelkedett a hizlalás) súly is — folytatja a számo­kat a főagronómus. — Nyolc hónap alatt 110 kilós súlyban adjuk le a hízókat. Ezzel, meg azután azzal is, hogy öt év átlagához viszo­nyítva egy év alatt 25—30 százalékkal emelték a hoza­mokat a növénytermesztés­ben, kiléptek a gyenge ter­melőszövetkezetek sorából. Az elmúlt év eredményei alap­ján — állami támogatás nél­kül — is több lesz egy mun­kaegység értéke, mint 25 fo­rint a pellérdi közös gazda­ságban. — A most bevezetésre ke­rülő új gazdasági intézkedé­sek pedig tovább növelik eredményei nket. És számokkal bizonyítja, amit mond: ha csak az 1965rös szintet tartjuk az idén a nö­vénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben, akkor Is egymillió forint plusz jöve­delmet jelent számunkra az árak megváltoztatása Aztán hozzáteszi: — Természetesen nem akár­milyen gazdálkodás mellett. — Hogyan érti ezt? — Úgy, hogy nem mind­egy ma sem és a jövőben, hogy ki, mennyi takarmány­ból állít elő egy kiló húst. Hiába mindenféle árszabá­lyozás, ha a termelés növe­kedése nem jár vele pár­huzamosan. Megint számokkal bizonyít: a hízómarhánál napi egy kiló húsgyarapodás a kifizetődő, akkor jelent sokat a termelő- szövetkezetnek a három fo­rintos átvételi ár növekedés. Ha mondjuk csak 50—80 de­kát gyarapodik a hízómarha, akkor továbbra is ráfizetéses marad. — A kettőnek együtt kell hatnia — mondja — nálunk például minden hónapban mérlegeljük az állatokat és önköltségszámításokat vég­zünk, hogy szinte napraké­szen tudjuk figyelemmel kí­sérni eredményeinket. Ha az­után valahol szorít a cipő, azonnal intézkedünk. Bizonyos termelési szintet el kell érni a közös gazdaságok­nak ahhoz, hogy a jelenlegi intézkedések is kedvezően hassanak a jövedelmezőségre. Pellérden ezt a szintet az elmúlt esztendőben elérték. — A búza termésátlaga 12,2 mázsa volt holdanként, a hí­zósertéseket 110 kilogrammos súlyban adtuk le és 1100 da­rabot küldtünk közfogyasz­tásra. De ha csak nyolc má­zsás lesz a búzáink, ismét je­lentkezik a ráfizetés. Ezt nem győzöm hangsúlyozni. Ezért meg is tettük a szük­séges intézkedéseket, hogy tartsuk, vagy tovább növel­jük a tavalyi eredményeket. A pellérdiek átlépték a Ru- bicont A gazdaság hétszáz tagja, négy falu lakói valósít­ják meg azokat a helyes el­képzeléseket. amelyeket a ve­zetőség ezekben a hetekben kidolgozott cl n. pedig kapaszkodik, nem való­színű, hogy kiesik. A vezeti melletti ülés előtt a kocsi al­ján sáros lábnyom látszott valaki ülhetett az ülésen, aki az árokba fordulás pillana­tában a lábával próbálta „megfeszíteni” magát és ettől a nyomástól szakadhatott el az ülés rögzítő csavarja. A karambol körülményeiből ítélve ugyanis a rögzítő csa­var — ha csak valaki nem ül az ülésen — nem szakadhatott el.. i így tovább fűzve a gon­dolatsort, jutott a döntő kér­désig: ki volt a gépkocsi ve­zetője és hol van? A nyomo­zás választ adott a kérdésre. Két komlói szerelő vitte el a gépkocsit a műhelyből egy kis sétakocsikázásra. Amikor meg­történt a szerencsétlenség, a vezető látva társa halálát, megijedt, az ablakot lehúzva „kitornászta” magát és vonat­tal viszautazott Komlóra, ahol alibit bizonyítani a szereidé hátsó ablakán bemászott a garázsba és lefeküdt aludni. Itt találtak rá. „A barátom elvitte este a kocsit, engem pedig véletlenül bezárt ide” — mondta. Megvizsgálták, az orvosszaklrtő kisebb zúzódá- sokat állapított meg rajta. A további kérdésekre először zavart válaszokat adott, majd később bevallotta: ő vezette a kocsit. — Ez a történet csak egy a sok közül, amikor segíthe­tünk a bűnüldöző és igazság­ügyi szerveiknek — mondja Tihanyvári László igazság­ügyi gépjármű-szakértő. Kis noteszt vesz elő, abba jegyzi, mikor kell tárgyalásra men­nie. Januárra már a tizedik tárgyalás is előjegyzésbe ke­rült Pillanat nincs Tihanyvári László tizen­nyolc éves korában már meg­szerezte a jogosítványt. Azóta az autóval kapcsolatos szinte minden munkakörben dolgo­zott. Volt gépjárművezető — havi 13 ezer kilométert is megtett — autószerelő, mű­vezető. szállítási vezető, fő- diszpécser. főmérnök ... T- Szakértő nem lehet az. aki csak elméletben ismeri a gépjárműveket — mondja. — Nekem szenvedélyem az autó A szakértőnek ezernyi körül­ményt, tényt kell ismernie ahhoz hogy például egy ka­rambolt elemezni tudjon: Is­merni kell a gépjármű típuso­kat. műszaki állapotukat, út­felületet. útviszonyokat, súr- 'ódási tényezőket... Arról beszél, hogy sok gép­kocsivezető mennyire nem ismeri autóját, s azzal kap­csolatos tudnivalókat. Egy fia­talember elütött egy gyalogost az út baloldalán! Azt akarta bizonyítani, hogy későn vette észre a gyalogost, fékezett, de hiába. — Azt állítja, hogy 50—6(J kilométeres sebességgel ment. Hány métert tesz meg ilyen sebességgel az autója egy másodperc alatt? — kérdez­te a bíró. — Egv métert — volt a vá lasz A bíró csak legyintett. — A gépjármű 10 kilométe­res sebeséggel M métert tesz meg másodpercenként 60 ki; lométeres sebességgel 17 mé­tert — mondja a sza' > -V —. Ezeket tudni kell... vagy legalábbis illő ismerni. „Egy pillanat alatt történt a baleset” — mondják a ta­núk a bíróságon. A szakértő szerint pillanat nincs! De van másodperc vagy annak töredéke. Idő van, ezzel kell mérni a történteket Csak egy másodpercnyi figyelmetlenseg Az elmúlt évben az or­szágban mintegy 22 ezer köz­úti baleset történt. A balese­tek számának növekedéséről kerül a szó. Tény, hogy egy­re több gépkocsi fut az uta­kon, de — véleménye szerint — ez nem lehet kizárólagos oka a balesetek növekvő szá­mának. — Az okot én a figyelmet» len és az erőszakos vezetés» ben látom — mondja. — Nem veszik figyelembe a gyalogosok jogait, „majd rö­pül a jani, csak jöjjön elém’1 — mondja néhány gépkocsi­vezető. Perez*, a gyalogosok se angyalok ... Érdekes kö­rülményt említett egy orvos ismerősöm. Van autója. Szek­szárdin utazott tárgyalásra. „Nem megyek a kocsimmal» mert akarva-akaratlanul még az úton is foglalkoztat a tár­gyalás anyaga. Elvonja a fi­gyelmemet a vezetéstől” —• mondta. Valóban. így van Munka után ülnek az autóba és indulnak. Sok ember kép­telen figyelmét a vezetésre összpontosítani, magával hoz­za a munkahelyi problémákat, amelyeket érthető módon nem lehet „kicsukni az autóból” Vezetés közben pedig sok mindenre kell ügyelni, sok benyomások érik az emberti előzni akar egy jármű, a jár­dán egy csinos nő ..., velem szemben egy teherautó ’ön, előttem egy ólló autó. törté­netesen sebességet is kell vál­tanom .... s mindehhez még az üzemi, hivatali problémák is foglalkoztatnak... Csak egy másodpercnyi figyelmet­lenség és megtörténik a baj. Nagy a szakértő felelőssége, ha elhangzik a bíróságon: „Kérem, a gépjármű-szakértő mondja el a véleményét”. A Tolbuhin úton idős asszony futott át az úttesten, az autó­buszt akarta elérni. Egy autó elütötte — meghalt. A szak­értő megállapította. hosy s balesetet az idős asszonv okozta — nekifutott az «"*•>• nak. Egyedül 6 a hibás! A szakértői vélemény a'ap’án — az ügy neun került a bíró­ságra. Félek az autóba n... Az órájára pillant; — Fél óra múlva tárgyalá­som kezdődik — mondja. — Még egy kérdés; van autója? — Volt. Eladtam. Talán ve­szek majd egy másikat. De őszintén megmondom: sok­szor ez autóban Tudom, hogy mennyi v--«7iélv W-'Vé­dik ... Pedig ' bb -—'-- --i kilométert vez< .em már bal­eset nélkül. Garay Fe [Jáioni«707 gyermek a baranyai „horgásziskolák“-ban zitív-képét és megismertetik a gyermekekkel. Az itt szer- : zett tudásukat még az iskola) tanulmányaikban is jól tud- j ják hasznosítani. A felnőtt horgászok megtanítják őket hálót kötni és ily módon tö­kéletesedik a kézügyességük. Szigetváron például minden gyermekpecás maga készíti el a merítő és haltartó zsák­ját. Az intézőbizottság egyéb­ként úgy határozott, hogy évenként külön is megren­dezi az ifi-horgászok megyei versenyét és a legjobbakat jutalmazzák. Minden gyer­meknek van egy felnőtt párt­fogója; 6k tanítják meg a vízparton a kezdő horgászo­kat a gyakorlati tudnivalók­ra, a különféle felszerelések használatára és a halfogás tT**‘Ur*jfa\ turíangjaira.

Next

/
Thumbnails
Contents