Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
I lAimAn c napló 5 Takarmány ózzák a Fehér Amurt Bár csendes az art>a ligeti camping, a turistaház környéke, de a csendesség csupán látszat. Most is dolgoznak napközben a második ,tó partján. Vesszővel fonják be, hogy szebb legyen, köny- 'tiyebben parkosíthassák és megvédjék a kimosástól. .Csak «re 170 000 forintot, fordítanak és áprilisig befejezik. Ugyancsak áprilisban jnyil az önkiszolgáló rendszerrel működő étterem la. (A szezon kezdetére elkészül majd a eamping-vemdégek eutóparkíroaó helye és ascs- 'altúttal látják el a barlang- üfé előtti területet. Az új év küszöbén elkészült az abatigeti idegenforgalmi objektum múlt évi Számvetése. A barlangot *33 710 vendég látogatta, a csónakázó tóra 5898 jegyet váltottak, de egy jegy négy vendégre szól. A szállóban, a •rampingben 10 401 vendég likőrt, szállást 3—5 napra. * érdeklődtünk, mi van a tóba telepített Fehér Amúr- -al. a növényevő hallal? Fgvanis a hinárok, a fürdőiéit akadályozó növények elpusztítására, a tómeder rend izeres takarítására telepítetnék a múlt évben az ázsiai lalfajtát Abaligetre. Mint ibn eg tudtuk, a tavat rendben fríják, eltűntek a hinárok éc a moszatok, sőt most már i'07 a veszély fenyeget, hogy íbénával kell takarmányoznd ja F'-hér Amurt, mert külön- ifcen rászokik a húsevésre és Ekko" elveszíti takarító szokását. t _____________________ Nag yobb követelmények — meggondoltabb pályaválasztás Van még mindig valami csökönyös .vonzódás az emberekben ,a gimnázium iránt, a szülők jó része a legtisztább meggyőződéssel mondja a gyereknek: menj csak, fiam a gimnáziumba, majd leérettségizel. aztán meglátjuk. Nőnék* a követelmények Mert vajon el tudja-e dönteni egy tizennégy éves gyerek, hogy melyik az a pálya, amely egy életen árt ki fogja majd elégíteni? Persze, nem tudhatja. A legritkább esetben sikerül az ilyen korai döntés. De a gyerek vonzódása, érdeklődési köre, hajlamai és a tanárok meg a szülök együttes, felelősségteljes véleménye összességükben kialakíthatják a helyes választást. Elmehet a tizennégy éves ipari tanulónak is, s ha később mégis tovább akar tanulni, huszonkét éves korában már egy felsőfokú technikumi oklevél birtokában is lehet, amellett, hogy közben már letöltötte a katonaidőt is. Ha viszont gimnáziumot végez, valahogyan leérettségizik, katonáskodik, s utána kezd valami szakmát megtanulni, huszonkét éves korában legfeljebb egy frissen szabadult szakmunkásként- kezdhet munkába. A lehető legrosszabb megoldás: „menjen csak a gimnáziumba, aztán majd meglátjuk”. Természetesen szó sincs arról, hogy le akarnánk valakit is beszélni a gimnáziumról. Ha valamiféle lebeszélésÁrvízi kompkikötő épül _ *j» gi gw-«g- Mohácson ti ií Az 1956-os jeges ár, vala- jrnvnt a tavalyi nagy árvíz idején sok gondot okozott a itnentővben a mohácsi kompkikötő. A Duna bal partján jévö kikötőt ugyanis elárasz- j-otta a víz, használni nem lehetett s csak a parttól jóval •beljebb, alkalmatlan helyen jrtöthetett ki a komp. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ezért elhatározta, hogy megépíti az árvízi komp kikötőt. Már kijelölték a helyét is, olyan részen, amely hatalmas áradás esetén is alkalmas erre. A városi tanács február 15-ig kitermelteti a fát a kijelölt helyen, s utána megindul a munka. röl szó van. hát az az a szemlélet. hogy tizennyolc éves koráig így majd „ellébecol” valahogyan az a gyerek, tanulgat meg általános műveltséget szerez, aztán ... S ezen a „tanulgatásom” van a hangsúly. Néhány határozottan • meghökkentő adatból kitűnik, hogy a gimnáziumban mind kevésbé lehet csak úgy „eltanulgatni” Csak jelesek jelentkezzenek! Először is: a gimnázium ma már nem egynemű iskola, hanem aki oda megy. mehet a hagyományos, egységes gimnáziumi osztályon kívül szakosított oszt.-ba és szakközépiskolai osat.-ba is. A szakosított osztályokban valamennyi tantárgy megvan, emellett egy bizonyos tárgyat magasabb óraszámban és magasabb színvonalon tanítanak. A szakközépiskolai osztályokban egy- egy szakmai területtel ismerkednek meg elméletben és gyakorlatban a tanulók. Ami az egységes gimnáziumi osztályokat illeti, a budapesti gimnáziumokban végzett felmérés alapján áz a meggyőződés alakult kJ, hogy a teljes követelményeknek csak az általános iskolában jelesen s — bizonyos százalékban — a j&rendűen végzett tanvlók tudnak megfelelni. És a követelmények az idő haladtával nem csökkenni fognak. Ez feltétlenül összefügg a felső- oktatás színvonalával is, amelyre nagyrészben éppen a gimnáziumoknak kell kinevelniük a fiatalokat. Érdeklődési kor A szakosított osztályokban a követelmények még nagyobbak. Egyfelől egyszerűen azért, mert a tananyaghoz pluszként járul a szaktárgy, másfelől azért, mert ezeket a tárgyakat korszerűbb módszerekkel, magasabb színvonalon oktatják. Néhány számadat a Nagy Lajos Gimnáziumból (ahol a következő évben például csak orosz, angol és kémia-fizika szakosított osztály, s egy mezőgazdasági és egy villany- szerelő szakközépiskolai osztály indul!): az egységes osztályok bukási aránya 30 százalék volt, a szakosított osztályoké 5,4 százalék! Ugyanakkor a 3,3 általános tanulmányi átlagú iskolában a szakosított első osztályok tanulmányi átlaga 3,7 és 4,1 között mozgott! Mit bizonyít ez azon kívül, hogy ezekbe az osztályokba a jobb tanulókat vették fel, akikkel szemben tehát nagyobb tanulmányi követelményeket állíthatnak, s ahol a már említett modem oktatási módszereket bevezethetik (s meg kell jegyezni, a tanulók nemcsak jól bírják. hanem egyenesen igénylik is ezeket). Az a legfőképpen levonandó tanulság, hogy a szakosított osztályokba kerülő gyerekek túlnyomó többsége nemcsak jobb is az illető tárgyban, hanem éppen oda is jelent-, kezett A hajlam, az érdeklő- ( dési kör, a tanulási kedv szerencsésen egybeesik az iskola célkitűzéseivel. Ugyanennek Mzonvftéka az is, hogy a szakközépiskolai osztályok bukási aránya is tíz százalékkal alacsonyabb, mint az egységes osztályoké, holott a tanulók mindkét osztálytípusban nagyjából hasonló* fclké- szültségűek voltak eredetileg. Sőt. a bukások száma évről évre csökken, ahogy a diákok szakmai tudása és érdeklődése nő, nersnektfváüik és a Jövőjükről alkotott elképzeléseik elmélyülnek. Meggondolt pályaválasztás A meggondolt, helyes pályaválasztás tehát nem kevésbé fontos a gimnáziumok esetében sem. Messzemenően figyelembe kellene venni a tanulók hajlamait és vágyait is. Hiszen az iskolákban közismert tény, hogy azok a gimnazisták, akik kibuknak, abbahagyják a tanulást vagy évet ismételgetnek, rendszerint nem is oda akartak menni. H. E. Fogak acéllemezen , Az asztalon kékesfehér inggel ég a gáz. Egy tárnia műszert világít meg, ámenen gipszmintára most he- éezik fel a különleges fémlemezt. Körülötte sokféle ■jrterszám, műszer és még Abb gipszminta várja, hogy flhun’-'ba fogják. Itt dolgo- r Dávid Ferenc, a Fjg- vt ;,--ú Vállalat techniku- t K Kinös jelentősége van Jinnak, hogy a VIH-as telep 4 dolgozója közül éppen Dávid Ferencet választottuk riportalanynak. A dolog valahol Svájcban kezdődött, ahol két évvel ezelőtt nemzetközi fogtechnikai konferenciát tartottak és nyugatnémet, svájci cégek bemutatták a fémvázas fogpótlást. Azóta hazánkban többfeié bevezették, tavaly szeptemberben a pécsi telepen is elkezdték a készítését. Dávid Ferenc huszonöt éve dolgozik a szakmában, tavaly májusban tanulta meg a fémvázas fogpótlást és szeptember óta az ő keze munkája a sztár a laboratóriumban. — Ezzel elértük a világ- színvonalat — mondja és sorolja, hogy mennyiféle anyag, műszer kell a munkájához. Először is króm- kobald-molibdén ötvözetből készíti a lemezt. Az ötvözetet a nyugatnémet Krupp- cég szállítja. Neve: Wisil Fgv kilogramm körülbelül kétezer forintba kerül és harminc gramm rugalmas, kemény ötvözetből készül egy protézis. Erről a fémvázas protézisről mondta dr. Bajza Béla, a Városi Rendelőintézet fogászati osztályának vezetője: • — A szájpadlás szabadabb, kellemesebb, jobb. tökéletesebi), tartósabb, mint a műanyagból készült protézis Sajnos, csak bizonyos esetekben, bizonyos számú fogak mellett lehet alkalmazni — majd hozzáteszi — nem szeretném. ha félreértenék és olypnok is kérnék ezt, akiknél hiányoznak a tartófogak. És még egy; viszonylag drá ga munka, mert egy alsófelső protézis hétszáz forintba kerül. Na, de ez a szakorvos és a „megrendelő” dolga. Dávid Ferenc és a fogtechnikai laboratórium viszont arra törekszik, hogy kiváló munkát végezzen. — Eddig négy hónap alatt mintegy száz fémvázas protézist készítettünk, reklamáció nélkül. Aztán, sorra megmutogatja Dávid Ferenc a protézis készítéséhez szükséges műszereket. Elektromos nagyító alá helyez egy fémlemezt, így ellenőrzi az öntvények hibátlanságát. Egy másik asztalon Krupp-féle csiszoló- motort indít be. Elektromos polírozó készüléke is van és ugyancsak elektromos rendszerű az a kemence is. ahol 1000 fokra hevíti fel a különleges ötvözetet. Miután megismerkedtünk a pécsi telep sztárjával, a beszélgetést dr. Tiszai Endre telepvezető irodájában folytatjuk. — Egy év alatt több mint 12 ezer protézist készítünk és közel 100 mázsa különleges alabástrom gipszet használunk fel, egy hónap alatt tizenkétezer műfogat dolgozunk be a protézisekbe Kapunk anyagot az NDK-ból, az NSZK-ból, Svájcból, Csehszlovákiából. Aztán arról beszél, hogy a fogpótlás is idénymunka. — Hogy érti ezt? — Ünnepek előtt mindig csökken, rohamosan megcsappan a munkánk. Ilyenkor az embereknek egyéb dolguk is van, minthogy a fogpótlással is törődjenek Nyáron a fogorvosok és a betegek szabadsága jelent munkacsökkenést. Szeptemberben a beiskolázásra, a tüzelővásárlásra gondolnak az emberek és költik el a pénzüket. — Akkor mégis mikor van j szezon a szakmában? — Februártól júliusig és ! októbertől december közej Péig. Az előszobában már eso- j magolják az elkészült protéziseket és küldik át a Városi Rendelőintézet fogászati osztályára, ahol próba után átveszik „üzemeltetésre”. MINT A SÄROSIAK... Már annyira életünk részévé vált a népművelés, hogy szinte nehéz is elhatárolódni egyes megnyilvánulásaitól. Formálja világnézetünket, áthatja hétköznapjainkat, szórakozásunkat segíti munkánk jobb elvégzését, sőt a TV, rádió és olvasás révén még otthonunkba is ellátogat. Éppen, mivel annyira az életünkhöz nőtt s olyan szé les területet fog át. sokan helytelenül értelmezik funkcióját és feladatait. Vannak. akik olyanféle csodaszernek képzelik, mely mindenre egyaránt alkalmas, így a kultúra teriesztése mellett képes önmagában társadalmi és gazdasági problémák megoldására is. Mások viszont túlságosan is leszűkítik funkcióját egy- egy területre. Voltaképpen ml a népművelés feladata? Az emberek Iskolán kívüli világnézeti nevelése, általános műveltségének növelése, szakműveltségének elősegítése és ízlésének fejlesztése, így első hallásra nem is tűnik olyan túlságosan soknak. csak ha boncolni kezdjük a fogalmakat, döbbenünk rá hihetetlenül sokrétű és széles funkciójára. Hisz lehetetetlen összefüggést nem találni e feladatok valamelyike és a mindennapos emberi tevékenység között. Mégis müven gyakran tapasztaljuk, hogs7 valamelyik népművelő egész népművelési tevékenységét leszűkíti valamelyik ismeretterjesztő formára, vagy öntevékeny művészeti ágra, azt abszolutizálja, s úgy gon dolja, hogy ezzel már eleget tett valamennyi népművelési feladatának. Hányszor emeli érdemtelen rangra egy jól működő színjátszó- vagy tánccsoport egyéb tevékenység hiányában is egy község népművelését s hányszor szorul háttérbe a sokoldalú, alapos, de "kiugró eredményekkel nem dicsekedhető olyan község, ahol esetleg sokkal több emberhez juttatják el a kultúra értékeit. Nem lehet elég a népművelés egvetlen ágát tökélvre vinni, ha csak a lakosság elenyészően csekély rétegét érinti, ilyen esetben a siker is csalóka, hamis értékmérő. Általában amennyire veszélyes a gyakran profiszellemben folyó, kizárólag produkcióra törekvés, olyan hasznos is lehet egy-egy kiugró művészeti csoport, szak kör vagy tanfolyam tevékenysége, ha nem csupán öncélúan működik. Egyenesen rányomhatja bélyegét az egész község társadalmi, kulturális arculatára. Számos művészeti csoport és szakkör esete bizonyítja ezt, ahol komoly belső nevelő munka mellett jut erő arra is, hogy maguk köré vonják, neveljék és népművelési szempontból ellássák a község többi dolgozóját is. A klub pedig — bár csak a népművelés egyik területe — az egész község társadalmi és művelődési fórumává válhat, amennyiben programjában az összes népművelési ág helyet kap s a klub nem csupán egy kiváltságos rétegé. Egy színjátszó-. tánc- vagv bábcsoport, egv énekkar. zenekar vagv szakkö: is betölt.het széles népművelési funkciót, ha komn- lex munkára törekszik é-- tevékenységét nyilvánoss-' teszi. Ha a próbákon és bemutatókon kívül ismeretterjesztő előadásokat, kiállításokat, közös tv-nézést. mű soros családi esteket stb. i' szervez — a nagyközönség számára. Érdekesen alakul a helyzet az ismeretterjesztés területén is. Az emberek többsége az ismeretterjesztés fogalmát az elóadásos propagandára szűkíti. A korszerűsítés folytán éppen napjainkban kap egyre nagyobb jelentőséget az ismeretterjesztés több olyan területe, mint a tv-adások feldolgozása, a szellemi vetélkedők a múzeumok felhasználása kiállítások, országjárások, az írásos ismeretnyújtás, könyvtári munka stb. Kétségtelen eredménynek számít, ha egy népművelő valahol egy tsz-akadémiát vagy előadás- sorozatot hoz létre, de önteltségre még igazán nem adhat okot, hisz mi ez a csepp a népművelés tengerében? Hol marad még az emberek differenciált, árnyaltabb igényeinek kielégítése és azoknak a lehetőségeknek kihasználása, melyet a film, a könyvek és folyóiratok vagy a kötetlen formák tartogatnak! Azok számára, akik eredménytelenségeiket előszeretettel a helyi adottságok és feltételek hiányával magyarázzák, elgondolkoztató lehet néhány olyan példa, melyet éppen a legmostohább köxülményekkel rendelkező települések nyújtanak. így senki sem tagadhatja, hogy a Mohácsi-szigeten lévő, elzárt kis településen, Sároson olyan ragyogó kulturális lehetőségek volnának, mint egy főútvonal mellett, Pécshez közelfekvö nagyközségben. Sáros népművelési tekintetben mégis túltett jó egynéhány ilyen községen, ahol igaz ugyan, hogy van művelődési otthon és klub — csak éppen üresen tátong, van elit művészeti csoport' — de nincs művészeti tömegmozgalom és ismeretterjesztés. — mégis a község neve művészeti csoportja révén jobban cseng a nvil- vánosság előtt. Annak ellenére, hogy Sároson nincs se klub, se művelődési otthon, ez nem szab gátat a nagyon eredményes felnőtt- oktatásnak, Ismeretterjesztő, szakköri és művészeti tevékenységnek. Igaz, nincs ióhangzású művészeti együttese, de a népművelés több formáján keresztül a település lakóinak igen jelentős része aktívan művelődik. S gondolom, ez a leglényegesebb. L. I. Gáldonyi Béla
