Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
2 V 1966. JANÜAE M. napló-------------------------------------------Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az í. oldalról.) A jelenlegi nemzetközi helyzet tendenciáit, az erőviszonyok alakulását érdekesen lehet szemléltetni az Egyesült Nemzetek Szervezetének legutóbbi eseményein. Pár héttel omlott ért véget az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi, 20. közgyűlése. 5—6 évvel ezelőtt: 1959-ben 1980-ban, amikor szovjet kezdeményezésre az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslat s a gyarmati rendszer teljes felszámolását követelő deklaráció 'napirendre került, joggal (VI lehetett tételezni, hogy a jubileumi közgyűlés jelentős, új lépésekkel viszi előbbre a haladó erők, a nemzetközi együttműködés, a béke és biztonság ügyét. Időközben azon-* ban a nyugati hatalmak egy csoportja — megriadva az Egyesült Nemzetek tagországai antiimperialista és aníikolo- nlalista többségének erejétől — különböző manőverekkel az egyik közgyűlési időszakot majdnem teljesen megbénította, a normális tevékenység kialakulását megakadályozta és a 20. közgyűlés megtartását csak az tette lehetővé, hogy a tagállamok többségének közös fellépése ezeket a nyugati hatalmakat visszavonulásra kényszerítette. hiildőítségiinh tevékenysége az ENSZ-hen A szocialista tagállamok és az ún. harmadik világ országai közös fellépése megmentette az Egyesült Nemze*ek Szervezetét és világossá tette, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között szükség van erre a nemzetközi szervezetre a háborús veszélyek csökkentése. a nemzetközi együttműködés fokozása ércekében — azzal a perspektívával, hogy a szocialista és általában a haladó erők programjának érvényesítésével, az általános és teljes leszerelésért küzdve, a háborús veszélyek okai végérvényes felszámolásának a fóruma legyen. Az ENSZ-tagállamok többségének fellépése elérte ugyan, hogy a 20. közgyűlés alapszabályszerűen és normálisan működjék, de a nyugati hatalmak egy csoportjának az ENSZ szervezete ellen Irányult aknamunkái s az Imperialista hatalmak jelenlegi agressziói következtében nem foglalkozhatott a közgyűlés minden olyan kérdéssel, amely a jelenlegi helyzet lényeges javítása szempontjából szükséges lett volna, s határozatai rsák szerény hozzájárulást Jé- lentettek a nemzetközi helyzet javításához. A szocialista tábor országai következetes munkával s a fejlődő országok képviselőivel együttműködve Igyekeztek javítani a közgyűlés eredmé- njeit. Így születtek olyan határozatok. amelyek a gyarmatosítás és a neokolonializ- mus minden formájának megszüntetésére irányulnak; tervbe veszik olyan leszerelési világkonferencia létrehozását, amelyen azok az államok Is részt vesznek, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek; megállapították az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozására irányuló fejlődés alap- elveit; elítélték az államok belügyeibe való külső beavatkozások kísérleteit; s a köz- svűlési megnyilatkozások túlnyomó többsége éles bírálatban részesítette az Imperialista agresszorokat. Népköztársaságunk küldöttsége. külpolitikánk alapelveinek megfelelően, tevékenyen vett részt a közgyűlés munkáiban. Javaslatainkat kellő figyelem kísérte és azok sok kedvező visszhangot kaptak. Nemcsak a Magyar Népköztársaság, hanem a szocialista országok általános nemzetközi tevékenysége szempontjából is jelentős, hogy ezen a közgyűlésen a legfontosabb bizottság elnöki tisztét a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ- képviselője látta el. Ilyen jelentős tisztséget az Egyesült Nemzetek Szervezetében szocialista delegátus 1946 óta nem töltött be. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a világtörténelem első olyan államközi szövetségi rendszere, amely alapelvei szerint valóban egyetemességre, a földkerekség minden népének felölelésére törekszik. Az ősrégi városállamok hullámzó kapcsolataitól kezdve, minden államközi szervezet és szövetség csak a népek és államok kisebb vagy nagyobb szekcióját foglalta magában. így volt ez a római birodalomtól a szentszövetségen, a klsam tantor) és nagy antanton át a Népszövetségig. Az antifasiszta koalíció világtörténelmi győzelme, amelyért a legnagyobb áldozatokat a Szovjetunió hozta, ez teremtett olyan nemzetközi helyzetet, amelyben reális lehetőséggé vált a földkerekség minden népének magában foglalására törekvő nemzetközi szervezet létrehozása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát ennek megfelelően szerkesztették meg, de már a New York-i ENSZ-székház építésénél élszámították magukat a szerveiét akkori urai. Ma már , 56 országról több mint kétszeresére nőtt a tagországok száma. Az ENSZ jellegzetes üvegpalotájának építői el sem tudtak volna képzelni ennyi országot a föld kerekségén. Ugyanis még a második világháború végén is gyarmatbirodalmakban gondolkodtak. Ennek következtében ma már a közgyűlési ülésteremben a tagországok asztalainál a delegációk teljes létszámban el sem férnek. Az országok számát tekintve már valóban nem sok ország képviselete hiányzik az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. A genfi értekezlet és a leszerelés A szervezet további sorsa a emzetközi helyzet alakulásá- t 1 függ. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének válsága ugyanis egyáltalán nem oldódott meg. Annak ellenére, hogy a múlt közgyűlés viszonylag normálisan működött, a felszín alá húzódott válság bármely pillanatban a felszínre törhet és az egész szervetet felbomlaszthaíja. Az ENSZ a második világháború -égén úgy jött létre, hogy az mtifaslszta szövetség különböző társadalmi rendszerben "lő győztes hatalmai szövetkeztek egymással az új háborús veszélyek kiküszöbölése és a népek jószomszédi viszo- ■váhak ápolása érdekében. Ennek az alapelvnek az elfogadására kell az imperialista hatalmakat rákényszeríteni: a normális nemzetközi érintkezésre, az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartására nemzetközi tevékenységeik során. Emellett el kell érni, hogy az ENSZ Biztonsági tanácsában döntő jogokat élvező, s az ENSZ sorsáért, § nemzetközi helyzet alakulásáért nagy fellősséget hordozó öt állandó tagsággal rendelkező nagyhatalom sorában a Kínai Népköztársaság elfoglalja jogos helyét. Az öt, atomfegyverrel rendelkező hatalom és a többi, különböző rendszerű ország együttműködése tud olyan nemzetközi helyzetet létrehozni, amelyben hatékonyan működhet az Egyesült Nemzetek Szervezete a nemzetközi béke és biztonság javára. Január 27-én kezdte meg ismét működését a genfi 18 hatalmi leszerelési bizottság. A szembenálló frontok állásfoglalásai néhány pontjának tisztázásán kívül, ülésezései végtelen sorozatával eddig semmiféle lényeges eredményt nem ért el ez a bizottság. Az Imperialista hatalmak jelenlegi agresszióik leplezésére használják a bizottságot Is. Javaslataik általában komolytalanok és azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet a fegyverkezési verseny szítására irányuló akcióikról. Mind a 18-hatalmi konferencia, mind az ENSZ-közgyűlés 20. ülésszakán megtervezett leszerelési világkonferencia csak abban az esetben egyengetheti az utat az általános és teljes leszerelés felé, ha az ENSZ alapokmányában előírt együttműködést és közös felelősség- vállalást sikerül megteremteni a különböző rendszerű nagyhatalmak között. A szocialista országok részvétele és hatékonysága a nemzetközi életben — mindenféle vita és meghasonlás ellenére — nőttön nő. Éppen ma, a megtévesztő és sokszor megzavaró negatív látszatokkal szemben annak a tételnek az érvényességét, és egyre növekvő erejű érvényességét láthatjuk igazolva, amelyet az 1960. évi moszkvai nyilatkozat így fogalmazott meg; „A szocialista világrendszer a történelmi események meghatározó tényezőjévé válik"; A világtörténelemben példátlan az a gazdasági fejlődés, amelyet a szocialista országok a szocialista rendszer építésének kezdete óta elértek. Mostanában szokás beszélni egyik-másik nyugati országgal kapcsolatban prosperitásról. Nem egyszerűen prosperitásnak, hanem nemzedékek és évszázadok .elmaradottságát felszámoló példátlan fejlődésnek kell nevezni azt, ami a szocialista országokban végbemegy — mindenféle zavar, nehégség és hullámzás ellenére. Szeretnék néhány szemléletes ' számadattal ízelítőt adni abból, tmgy az európai szocialista Országok régi helyzetükhöz és a nyugat-európai országokhoz viszonyítva, éppen a szocialista társadalmi viszonyok következtében, milyen fejlődést értek eL A kelet-európai szocialista országok a világ összipari termelésének ma közel egy- harmadát, mintegy 33 százalékát adják. Tizenöt évvel ezelőtt viszont 33 százalék helyett csak 18 százalék volt a kelet-európai országok termelésének részaránya a világ összipari termelésében. A nemzeti jövedelem a kelet-európai szocialista országokban 15 év alatt 217 százalékkal emelkedett; a nyugat-európai országokban ez az emélkedés 217-tel szemben: 119 százalék, az Amerikai Egyesült Államokban pedig, 56 százalék. 1960 és 1964 között a kelet- európai szocialista országok ipari termelése 37 százalékkal emelkedett; a fejlett kapitalista országoké (az Egyesült Államokkal és a gyorsabban fejlődő Japánnal együtt) viszont csak 25 százalékkal nőtt. A szocialista országoknak különösen nagy gondot kell fordítaniok egymáshoz fűződő gazdasági kapcsolataikra. Erre a mi kormányunk nagymértékben figyel. Minden új- meg-új, természetes és váratlan akadály ellenére a KG- ST-hez tartozó országok egymáshoz fűződő külkereskedelmi forgalma általában nőttön nő, a legtöbb esetben nagyobb mértékben, mint a más országokhoz fűződő külkereskedelmi kapcsolatok növekedésének üteme. Az elmúlt négy év alatt Magyarország külkereskedelmi forgalma 54 százalékkal nőtt általában. Ugyanezen idő alatt Magyarország külkereskedelmi forgalma a KGST országokkal 60 százalékkal növekedett. Harcolunk a nemxetkdxi munkásmuzgalom egységéért A szocialista országok gazdasági és politikai együttműködése fejlesztésének szolgálatában megnövekedett az utóbbi időben az állami és párt vezetők kölcsönös látogatásainak gyakorisága. Ezeknek a látogatásoknak a jellege mostanában sokat változott, külsőségedben kevésbé látványos, sokkal egyszerűbbé lett. Az eszmecserék és a megállapodások hatékonysága viszont megnőtt. Ebben a vonatkozásban mind pártunk Központi Bizottságának, mind kormányunknak a nemzetközi tárgyalásait figyelembe kell, venni, mert ezek egyaránt * szerves részei Népköztársaságunk külpolitikai tevékenységének. A részletekre kiterjedő teljesség igénye nélkül a Távol-Kelettel kezdem. Pártdelegációnk Fock elvtárs vezetésével a múlt év őszén Vietnamban és Koreában járt, közben Pekinget is érintette. Ez a látogatás kölcsönös megértés, a közös akciók ügyét szolgálta s kezdetévé lett vezető testületek és vezető személyek kölcsönös látogatásainak. Ezt megelőzően, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének vendégeként én is töltöttem néhány napot Koreában. A hasznos vélemény- cserék kedvező külpolitikai együttműködés lehetőségeit ígérik több vonatkozásban, A párt- és kormánydelegáció mongóliai látogatása idején Kádár elvtárs vezetésével barátsági és egjüttmüködési szerződést hoztunk létre országaink között s fokoztuk együttműködésünket a nemzetközi munkásmozgalom egységének és a szocialista országok kapcsolatainak munkálá- sa terén. A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és Jugoszlávia vezetőivel a Magyar Népköztársaság állami és pártvezetői az utóbbi hónapok során több ízben is találkoztak. Hasonló találkozások előkészítése folyik több ilyen viszonylatban a mostani évre is. A szocialista országok viszonylatában az a kormány legfőbb külpolitikai törekvése, hogy mind a KGST-n és a Varsói Szerződésen belül, mind azon kívül mindem lehetőséget felhasználjon a szocialista országok együttműkö- ködésének javítására és fokozására. A népek nagy nemzetközi érdeke fűződik a szocialista országok egységéhez és együttműködéséhez. Ennek az egységnek az erősödése fe- gyelmezően hat az imperialista agresszív körökre, fékezi a neokolanialista manővereket, mindezzel javítja a nemzetközi légkört, kedvező feltételeket teremt a szocializmus, a haladás és a béke erőinek érvényesítésére. Ennek a fordítottja viszont, vagyis az egység megbomlása, az ellentétek fokozódása agressziókra, kolo- nialista és neokolonialista kalandokra bátorítja az imperialista hatalmakat, a nemzetközi reakció erőit, felbátorítja a béke és haladás ellenségeit a nemzetközi légkör mérgezésére, a hidegháborús légkör szítására. A Magyar Népköz- társaság saját érdekei és általában a nemzetközi helyzet javítása szolgálatában a hazafi ság és proletár internacionalizmus elveinek helyes alkalmazásával, kezdeményezésekre is törekedve támogat minden olyan törekvést, amely a szocialista országok együttműködésének erősítését szolgálja. Teljesen újszerű történelmi tapasztalat az emberiség számára a gyarmati sorból felszabadult országok megjelenése a történelem színpadán, új minőségben, a nemzetközi politikai, gazdasági, diplomáciai élet alakításának cselekvő részeseiként. Ónmaguban mindegyiknek más-más a belpolitikai helyzete, a külpolitikai szerepe. A fejlődés, a társadalmi átalakulás különböző fokain állnak, változatos és széles skálát mutatva. A függőség « függetlenség külön bö- *6 arányú keveredésének széles variáció-sorozatában élnek. Nkíumah, a Ghánái Köztársaság elnöke így jellemzi ezt a sajátos helyzetet: „Ma olyanok a viszonyok, hogy ha egy ország — ha csak névler is — függetlenné válik, nem történhet meg vele — mint ahogy az ilyen még a múlt században előfordulhatott —, hogy újra gyarmattá váljék. A még megmaradt gyarmatok lehet, hogy ez Ideig még mostani helyzetükben maradnak, de a szó régi értelmében új gyarmati függő viszonyt már nem lehet létrehozni. A gyarmati rendszer helyett az imperializmus fő módszere ma a neokolonializmus”. Ezeknek az országoknak a megjelenése a nemzetközi életben nagymértékben segítette az erőviszonyok megváltozását a béke és haladás javára, s a nemzetközi szervezetekben, mindenek előtt az ENSZ-ben, jelenlétükkel és tevékenységükkel nagyban járultak ahhoz hozzá, hogy az imperialisták propaganda fórumait és hatalmi eszközeit jelentős mértékben az antiko- lonializmus és antlimoerláliz- mus fórumaivá s a béke eszközeivé sikerült átalakítani. A népek alapvető érdekei fűződnek ahhoz, hopv emk az úgynevezett harmadik vi’^a- beli országok és a szocribs+a orszások egymással szó-os szövetségben fejlesszék c-zrl ■ sági és politikai kapcsrí-4-‘ - kát és közös erővel küzdt-r- a nemzetközi diplomácia porondján a veszélyes, vitás kérdések tárgyalásos megoldásáért. A szocialista országoknak ez a nemzetközi szöv'- ségi politikája a világ néi--v legalapvetőbb érdekeit, bók ’ boldog jövőjét szolgálja. A taskenti szellem jelentősége Lehetőségeink mértéke szerint mi is résztveszünk ennek a szövetségi politikának az érvényre juttatásában, Jelentős esemény ebben a folyamatban kormánydelegációnk látogatásainak sorozata Kállai elvtárs vezetésével — a látogatás időrendjében sorolom el — az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Császárságban, Tanzániában. Kuwait- ban és az Indiai Köztársaságban. Kállai elvtárs az országgyűlés jókfvánatalt és üdvözleteit is viszi magával a vendéglátó országok vezetőinek, népeinek. Kállai elvtárs látogatása ezekben az országokban az államközi, baráti kapcsolatok ápolása mellett a vitás nemzetközi kérdések jó megoldására irányuló megbeszélések hasznos alkalma is lesz. A Szovjetunió jól jelképezte és hatásosan fejezte ki a szocialista országok helyesen értelmezett felelősségét a nemzetközi helyzet alakulásáért, amikor felajánlotta jó szolgálatait India éa Pakisztán kormányainak a közöttük folyó fegyveres konfliktus rendezése érdekében. Fed lehet tételezni, hogy még a tárgyalás résztvevőit is kellemesen lepte meg, de tényleg meglepte az a kedvező eredmény, amely g tárgyalásokból megszületett A Szovjetunió felelősségteljes és hatékony közvetítő jó szolgálatait a Föld egész kerekségéről az üdvözlő táríratok egész sora részesíti elismerésben. A Szovjetunió jó szolgálatainak eredménye nem csak abban áll, hogy két ilyen hatalmas népességű és nagy kiterjedésű ázsiai ország, mint India és Pakisztán, történelmi egymásrautaltságának is megfelelően elindult az egymással való konfliktus rendezéseinek az útján, hanem abban is. hogy mindkét országnak segítséget nyújtott * nemzetközi életben felsza- dult és hatékony módon való részvétel ükhöz. Vannak a harmadik világ országai területén olyan súlyos tünetek, amelyek nemzetközi aggodalmat is okoznak. Ezekből most egyet emelek ki. A Magyar Népköztársaságot az Indonéz Köztársasághoz barátsági és együttműködési szerződés fűzi. Indonézia sorsa, nemzetközi helyzete ée szerepe tehát bennünket nemcsak azért foglalkoztat, mert a világ egyik legnagyobb országáról. s belpolitikád viszonyai különböző jellegű külpolitikád hatásáról van szó, hanem azért is, mert országainkat sajátságos baráti szá'ak fűzik egymáshoz. Mi mélyen fájlaljuk, hogy a nemzetközi reakció közreműködésével — különböző belpolitikád hibák és ürügyek címén — egyes szélsőjobboldali terrorszervezetek őrlik fel a haladó irányzatok, köztük a kommunista párt erejét s embertelen irtó- hadjáratokaf szerveznek a haladó mozgalmak tagjai ellen. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben is mindig következetesen álltak Indonézia mellett, a gyarmatosítók ellen, az Indonézia függetlenségével összefüggő jogos követelések támogatása érdekében. Kormányunk tisztelettel és megbecsüléssel tekintett mindig Indonézia népei hősi harcára a gyarmatosítók ellen. az ország éa nép szabad; fejlődő életéért és a nemzetközi életnek a gyarmatosító elnyomóktól való megszabadításáért Most reményünket fejezzük ki, hogy Indonéziában a demokratikus erőknek Sukarno elnök tervei szerint mégis sikerül létrehozni az indonéz társadalom legfőbb alkotó tényezőinek együttműködésével olyan nemzeti frontot, amely magában foglalva a haladó erőket és megteremtve Indonézia népei minden országépítő pozitív irányzatának együttműködését, a belső rend helyreállításával visszavezeti Indonéziát a nemzetköri események alakításának aktív tényezői sorába, a béke és haladás ügyének javára. Afrika népednek igazi érdekei teljesen egybeesnek az egyetemes emberi haladás tő vonalával. Ezért a rrd kormányunk következetesen támogat minden afrikai kezdeményezést, amely az afrikai népek javára irányul. így üdvözöltük s a diplomácia útján is támogattuk az Afrikai Egységszervezet akcióit a törvénytelen és embertelen rhodesiai rendszer ellen, követelve, hogy a gyarmati rendszernek az örök-égéiből eredő veszélyes helyzet megoldását a gyarmatosító hatalom: Nagy- Britannia kormánya segit«e elő; figyelembe véve az a inkái országok követeléseit. Hasonlóképpen szolidárisak .vagyunk az afrikai népeknek a kongói kérdés rendezésé-e, Angola függetlenségének ki-1 vívására, a dél-afrikai embertelen viszonyok megváltoztatáséra, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolására irányuló harcával. Az atomháború veszélyének fő csirái Európában vannak A harmadik világ országainak képviselői, a három kontinens szolidaritási konferenciája címen, pár héttel ezelőtt Kubában, Havannában napokon át tanácskoztak. A történelem során ez volt az első ilyen jellegű konferenciája a három kontinens: Ázsia. Afrika, Latin-A meri ka képviselőinek. 79 ország mintegy 500 képviselője foglalt állást a jelenlegi nemzetköz; helyzet leglényegesebb kérdéseiben. Olyan országok képviselőd elek, amelyeknek sok követelni valójuk van a világ más részeitől, mert évszázadokon át a legbarbárabb elnyomás, anyagi kizsákmányolás, rab- sacúgakBreskedelem, népirtás és gyarmati háborúk, ég a gyarmatosító hatalmak egy- másközü háborúinak áldozatai voltak. Határozataikat nem kormányok képviseletében, ha nem népeik képviseletében hozták. Nem kormányképviselők nyilatkozatairól van tehát szó, de a kormányok a (Folyt a fis » 1 btddtoHJ