Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-27 / 22. szám
tm. JANUÁR 91. napló 5 Leltározás Rózsafán Egy kezdeményezés a mérlegen Különleges „leltár” készült * minap a rózsafa! művelődési házban. A megszokott felsorolás helyett Ilyen tételek szerepeltek benne: eltűnt két fényképezőgép, egy filmfelvevő, hiányzik négyezer forint. Háttá József elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke azt mondja: „Most ne írjon rólunk. nem tudunk mit mondani, rosszul áll a szénánk .. Ketten nrfihálfaK szerencsét A kissé rezignált vélemény mögött hároméves történet húhódik meg, amelynek végkifejlődését írták abba a különleges „leltárba”. A termelőszövetkezet vezetősége és a közgyűlés arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy saját költségükre függetlenített igazgatót fogadnak a művelődési otthonok élére. Nem tévedés, az otthonok vezetését akarták megoldani, miután a termelőszövetkezet területi elhelyezkedésének megfelelően Ranódfa, Bánfa, Katádía és Dencsháza is hozzájuk tartozik. Különben mindenütt takaros művelődési ház vagy terem van s abban reménykedtek, hogy a gazdálkodás után a községek művelődési tevékenységét is egységesítik, az évi ötven-hatvanezer forintos kulturális alapot a céloknak megfelelően a legjobban használhatják fel. Ezernyolcszáz forintot és háztáji földet, tehát nagyon szép summát helyeztek kilátásba a leendő Igazgatónak; Annak rendje-módja szerint meghirdették az állást Ketten próbáltak szerencsét a tisztségben. Jelentkezett egy szigetvári fiatalember. Felvették. Talpraesett. értelmes, hozzáértő, mondják róla még ma is, ám egészen rövid idő elteltével kiderült, hogy város! ember lévén nem találja meg a helyét a faluban, különben is erősen művészeti érdeklődésű. Némi huza-vona után találtak a számára megfelelő helyet, ahol ma is kitűnően dolgozik. S ekkor jött Magyar Attila. — örültünk neki — jegyzi meg Háttá elvtárs —, mert azt hallottuk, hogy már dolgozott hasonló beosztásban, nó, és zenetanári képzettsége Volt. Tudja, erre felé dalos emberek laknak, volt is dalárda, aztán már régen gondoltunk egy zenekar alakítására is. A kezdetben agilis, mozgékony igazgató mindössze két hónap alatt elpárologtatta a terveket és olyan zűrzavart teremtett öt községben, hogy ma is annak isszák a levét. Október óta aztán színét sem látták a „leltárban” sorakozó eszközökkel egyetemben. Az emberismeret-vizsgán bizony kudarcot vallottak a rózsafaiak, s saját kárukon okulva, máskor majd körültekintőbben fogják megnézni, kit is fogadnak bizalmukba. Fogadnak? Nem akarom megsérteni őket, de mintha most a másik végletbe csapnának át: az elszenvedett kudarc a kezdeményezés bizonytalanságát vagy talán szükségtelenségét igazolta volna? Király Lajos, a KISZ-szervezet titkára ezt így fogalmazza meg: — Egyelőre senkit sem veszünk fel. Az öt faluban felkértünk egy-egy személyt, hogy tiszteletdíj ellenében irányítsa a kultúrmunkát, Rózsafán a napokban megoldódik ez a gond. Most nem érdemes mást Csinálni. 8 cél helyes gét bizonyítják. M e c s é r i Lajos elvtárs, a szigetvári járási tanács művelődésügyi osztályvezetője jól ismeri a rózsafai ügyet. Másutt is megpróbálják Zslgmond Sándorné főkönyvelő: — Azt hiszem, az elv helyes és keresni kell az állás betöltésére alkalmas embert. Nem szabad szétforgácsolni az erőket, egy függetlenített vezető egységes tervek, elgondolások szerint irányítaná a munkát, összefogná a falvakban dolgozó kultúrmunkáso- kat A bizonytalanságban közrejátszik a falvak hangulata is, ami érthető, hiszen a kulturális alap egy része került az ebek harmlneadjára. amelyet másutt gyümölcsözőbben hasznosíthattak volna. Bár a tsz nem fukarkodik, a ranódfaiak éppen a napokban kaptak egy minden községben van televízió, a szövetkezet vásárolta, függönyökkel tették otthonosabbá a termeket. A termelőszövetkezet tehát jő mecénásnak bizonyul, amikor a szociális és kulturális alap több mint felét valóban a kultűra, a művelődés céljaira költi el, nem holmi giccsgyár,-. tók képeire vagy sorozatos harkányi kirándulásokra emésztik fel a tetemes összeget. Az sem baj, hogy a községek távol esnek egymástól, a művelődési ház igazgatójának van ideje arra, hogy rendszeresen látogassa munkatársait, tanácsokkal, módszerekkel segítse őket. A legjobban azzal szolgálja meg fizetését. ha a körzet egységes terve alapján összetartja, egy mederbe tereli a mindennapos tevékenységet. Az egyesült termelőszövetkezetek abban a stádiumban vannak — bizonyos szakosodást is figyelőmbe véve —, amikor erősödik az együvétartozás, az egyedi gondok a nagy közösség gondjaivá válnak. A művelődés munkásainak ezt az erjedést kell előremozdítaniuk. Egyébként a járás más községei Is a rózsafaiak úttörő kezdeményezésének helyes sé— A nagydobszai tsz is saját erejéből redezi a függetlenített művelődési házi igazgató fizetését. Kétújfalun pedig a tsz külön is dotálja. Mindenütt bevált, évről évre jobbak az eredmények, nekik talán szerencséjük volt, hogy megfelelő személyre esett a választásuk. Hasonlóan szeretnénk megoldani a somogy- hárságyi körzet vezetését is. Segítünk abban, hogy Rózsafára most már valóban tehetséges és a bizalomra is rászolgáló igazgató kerüljön. A rózsafai „leltár” nyomán keletkezett elbizonytalanodás csak átmenetileg bolygathatta meg a kulturális életet, ha megnyugszanak a kedélyek, megtalálják majd a leghelyesebb, célravezető megoldást öt község lakóinak művelődése, szórakozása érdekében. Bocz József A szegénylegények nagy, közös tragédiáján belül egy kis tragédia. Ez a Görbe János teremtette figura, Gajdór János sorsa. Tulajdonképpen egy száz évvel ezelőtti „vám- zer” története, a „beépített besúgó”, a „tégla” históriája, és a döbbenetes erejű film végén a Gott erhalte hangjai közben hajlamosak vagyunk azt hinni: talán ez az alak is történelmünk egyik tipikus figurája. A véleményt csak erősíti a film félelmetesen precíz és a krimináltakti- kát ismerő kihallgatási módszertana. Pontosabban: a bűnüldözés gonoszul alkalmazott, igaztalan célok szolgálatába állított szabályait láthattuk, sőt viszontláthattuk a Sze- génylegények-ben. És éppen itt van az általánosítás egyik alapja: ami akkor, száz éve történt, annak gonosz másait viszontláthatták nagyapáink az első világháború éveiben, apáink a két világháború között lebuktatott demokratikus, politikai mozgalmak sorsá-' ban. Sötét korokban, amikor nem voltunk a magunk ural, akkor a hatalom mindig „beépített” közénk „téglákat’-. Gajdor Jánosokat Mert a hatalom nemcsak erős, — gonosz és alattomos is tud lenni. Kik ezek a Gajdor Jánosok? Bűnözők? Lehet. Esküdt ellenségeink? Többnyire t m A jellem szesénv!e«énvei” Kezdetben nem mindegvik A Gajdor Jánosok „lebu- kottak”. A bilincs már a kezükön volt. mert — az ok ugyan itt lényegtelen, de — öltek vagy loptak, vagy — ellenálltak. A magyar nép története pedig arról tanúskodik, hogy mindig volt, aki lopásra kényszerült, gyilkosok is akadtak néha, de sokszor volt okunk ellenállásra Akkor aztán jött a nagy ajánlat; Szabad lehetsz, de „dolgozz” nekünk! Úgy látszik a recept már száz éves. Gajdor János alakja tehát történelem. Hogyan nyúl ehhez a történelmi figurához Görbe János? A film elején belenéz a feketeköpenyes ügyész szemébe, tekintete beletörődés, csendes bánat. Aztán Gajdor János tragédiájának beteljesülése előtt hóhéraihoz rohan: „Én félek, tessék engem megvédeni!” A nemrég még csak ^Szomorú, feketegubás ember- ' ben a félelem őrülete tombol. Görbe János alakítása erre az átmenetre épül. Szavát ritkán halljuk, akkor Is csak „munkája” közben, amint végzi a vám zer dolgát, kérdez, kutat, emberek bizalmába férkőzik, tervszerűen, módszeresen és utána mindent „beköp”. Magáról, egyre elhatalmasodó félelméről szó nem esik. Csak a szeme árulkodik róla egyre Inkább, és az egész ember belevész a fekete gubába. Mikor először szólítják ld a sorból, még szálas termetén rándul a guba. De mikor a rabokat látogató asszonysorfal előtt kíséri rabtársát, és figyeli, hogy az kit ismer fel Rózsa. Sándor hívei közül —. törpévé süllyed, nyakát a gubába húzza, s tudjuk róla; megsemmisült, még mielőtt rabtársai megfojtották volna. A fekete guba nemcsak remek operatőri lehetőségeket rejtett magában. Görbe János egy félelmetes lelki folyamatot is eljátszott vele: a bajbakerült ember számára a besúgás, a „jobbik rossz”-nak látszik, de végül Január 25-én, kedden tartatták meg az Ifjúsági Hangverseny-sorozat első előadását a Bartók Béla Műv. Házban, „Régi muzsika” címmel. Műsoron Vivaldi, Bach, Händel művek szépeitek. Közreműködtek: KISZÖV szimfonikus zenekar és énekkar, vezényelt Horváth Gyula karigazgató, szólót játszott Barth István fuvolán. Ismertetőt mondott Agócsy László. A Külvárosi Ált Iskola, Belvárosi Fiúiskola, Gimnázium és Belvárosi Leányiskola igazgatói és énektanárai szervező munkája eredményeként 538 diák vett részt a nívós hangversenyeit minden esetben kiderül hogy egyenlő a lelki halállal A művész huszonöt éves színészi jubileumát ünnepelte Jancsó Miklós lélegzetelállító allegorikus filmjében. Méltó koronát tett a huszonöt éves pályára. A háború után, ahogy alakja megjelent a filmvásznon, azt hittük: jó fizikai alkat. Goethe írja valahol: „Wo du bist, dort 1st die Natur!’’ Vagyis: ahol te vagy, ott van maga a természet, így éreztük Görbe János parasztfiguráit is. hiszen azok nem tartoztak egyikbe sem a magyar színháztörténet eddigi három nagy parasztfelfogá- sa közül. Görbe valóban maga a magyar paraszt volt. mindig fájdalmas, mindig akkurátus arcával. De a goethei idézet kétélű: dicséret és elmarasztalás is lehet. Dicséret, ha szubjektív tehetségével válik a színész természetessé. Elmarasztalás, ha pusztán fizikai alkata teszi ezt, és a tehetség lángját nem adja vagy nem adhatja hozzá. A huszonöt év végén elismeréssel írhatjuk le: Görbe János egyazon fizikai alkattal sokoldalú művészi parasztfigurát keltett életre. Földcssy Dénes1 — Több színház- és hangverseny bérletet vettek a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói a folyó évadban, mint tavaly. 205 színház- és 21 hangversenybérlet kelt el, s a különféle rendezvényeken több mint háromezer résztvevő volt. Közel száz új növényfaj a mecseki hegyvidéken A mecseki flórakutatás tőrén étén ek két fontos, emlékezetes évfordulója fűződik az elei évhez: 130 éve jelent heg az első — latin nyelvű — smertetés a hegyvidék nő- ’ényvilágáról és 25 éve kézült el az első — magyar lyelvű — összefoglaló botani- tai mű erről a tájról. Ez itóbbi munka címe: „A Mesék hegység és déli síkjának lövényzete”, szerzője pedig lr. Horváth A. Olivér pécsi •otanikus, a Mecsek legna- yobb hazai kutatója. Saját i^gálarta. valamint azldevo- atkozó szakirodalom és a erhári umi anyagok kritikai ^dolgozása alapján 1477 vi- ágos növényt sorolt fel műében, s ebből majdnem szá- at ő maga fedezett fel. Az elmúlt negyedszázadban nvább folytatta a hegyvidék Övényvilágának kutatását és nnek eredményeként kilencen hárommal gyarapította a Mecseki fajok számát. Rész- *a eddig „UtyngiV kétes, részben pedig behurcolt fajok ezek. Jelenleg mintegy másfélezer mecseki növényfajt tart számon. Azért nem többet, mert időközben számos adatot törölt is: a szakirodalmi utalások megrostálása közben, illetve egyes fajok kihalása miatt. Ezzel lényegében le Is zárult a Mecsek virágos és magasabbren- dű virágtalan növényeinek kutatása. Dr. Horváth A. Olivér nyolcezer lapo6 herbáriumot hozott létre, amelyet a pécsi Janus Pannonius Múzeumban helyezett letétbe és amelyet védetté is nyilvánítottak. A pécsi tudós az utóbbi években kiterjesztette Me- csek-kutatásának körét: egyebek között a hegyvidék növénytársulásait vizsgálja és térképezi, továbbá Dél-Európa északi részén, illetve Nyugat- és Észak-Európa déli részén kutatja a Mecsekéhez hasonló flórákat, vegetációkat. Portrék a hangszerboltban Francis Attacodjoe Pécsett tanuló ghanai orvostanhallgató élatnagyságú szoborportréja fogadott a Munkácsy utcai lakásban, amikor nemrég ott jártam. Valóságos műterem a lakás, melyben forgatható szobrász állvány, agyagkád. különböző mintázófák, vésők, mo- dellsaék, öntőberendezés és természetesen elkészült művek fogadtak: életnagyságú körplasztikák, portrék, Beethoven, liszt. Kodály domborművel, modern vonalvezetésű kisplasztikák, a Mecseki Széntröszt jellegzetes bányaépületeinek, a Szé- chenyi-áknának, a komlói szénosztályazónak, az István aknának domborművei, a két űrhajós-kompozíció fény képe. Most pedig, régi jóismerősként látom őket viszont a hangszer boltban — rögtönzött kis bemutató keretében ismerkedhet meg a közönség Nowotarski István szobraival. — Mióta foglalkozik szobrászattal? — Tizenkét éve. Meghívtak a Porcelángyár Művelődési Házában működő képzőművész szakkörbe, hogy üljek modellt a szobrászoknak. Ott kaptam kedvet ehhez az érdekes munkához és lettem modellből magam is alkotó. Agyagot vittem haza, tanulmányozni kezdtem a Szén tágothai-féle anatómiakönyvet, melyet a professzor személyesen bocsátott rendelkezésemre, sőt néha bementem az anatómiára is tanulmányokat folytatni. — Mi volt az első elkészült alkotása? — A zeneszerző-dombormű sorozat. Köztük Kodály Zoltánt is megmintáztam, aki kérésemre modellt ült nekem. E sorozatot bemutattam Kisfaludi-Stróbl Zsig- mondnak, aki szívesen foggadott, és azóta is figyelemmel kíséri munkáidat, mindig készségesen ad útba igazítást, művészi és szakmai tanácsot. Nowotarski István most nyolc hónapot Bécsben töltött, hogy szélesítve látókörét, megismerkedjék a különböző művészeti irányzatokkal. — Számos tárlatot, kiállítást tekintettem meg, mert Bécsben nagyon sok a kiállítás. Nemcsak hivatalos kiállítóhélyiségekben. hanem a Práterben felállított bódéban, aluljárókban vagy éppenséggel egy-egy híd alatt. Rám igen nagy hatást gyakorolt, hogy a legkülönbözőbb irányzatok kép viselőinek alkotásait megismerhettem. Szerepeltek köztük a modem irányzatok képviselői is, ezek mértéktartóak, modernségükben is szépek, érdekes, világos mondanivalójúak. De láttam a szélsőséges irányzatok képviselőinek alkotásait is, ha ugyan ezeket alkotásoknak lehet nevezni. Itt a „művész” az agyaghoz vagy a festékhez nem mintázófát, illetve ecsetet használ, hanem csúzlit vagy parittyát. Láttam olyan keretre feszített vásznat, melyre különböző színű festéket kentek. A keret mind a négy oldalán volt akasztó, Így havonként negyed fordulat alkalmazásával a megszokott színfoltok helyüket változtatva újabb „művészi élményt” nyújtanak a nézőnek. — Milyen tanulságokkal járt bécsi útja? — A látottak alapján igye keztem a jót és szépet magamévá tenni, felhasználni és megtanulni, hogy mit nem szabad csinálni. Számos tanulmányfejet készítettem. ezenkívül egy Johan Strauss domborművet, mélyet az osztrák közönség szeretettel fogadott Abban a szerencsés helyzeben voltam, hogy nemcsak szobrokat készítettem, hanem foglalkozhattam a domborművek különleges, egyéni kerámiai színezésével is. Nem csak nyers gipsz-szobrok kerültek ki kezem alól, hanem megfelelő vegyi eljárással és színezéssel egészen különleges anyagból is alkottam szobrokat. E kísérletekkel itthon tovább foglalkozom. — Itthoni tervei? — Szeretnék a műteremben a művészetkedvelő pécsi közönség rendelkezésére Mini; gyermekekről és felnőttekről szoborportrékat, dom-borműveket készíteni,— fejezte be Nowotarski 1stv4n - vvtGörbe János a Szegénylegényekben Ifjúsági hangverseny Hohácson/v
