Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

JANTI ÄB VU napló 3 Pécsi műszaki napok, 1966 H mecseki szénmedence fejlesztésének távlatai A jövő útja a külfejtés és a koncentráció —Feketeszén-termelésünk 30 év alatt négyszeresére emelkedett A pécsi műszaki na­pok keretében Hegybíró Béla, a Mecseki Szénbá­nyászati Tröszt belső el­lenőrzési osztályának vezetője „A mecseki fe­keteszénbányászat fej­lesztésének lehetőségei” címmel előadást tartott a Tudomány és Techni­ka Házában. A számok egyértelműen bi­zonyítják, hogy a szén mono­polhelyzete megszűnt, az ol­csóbb és magasabb hatékony­ságú energiahordozók rohamo san tért hódítanak. 1936-ban még az összenergiahordozók 90 százaléka szén volt. Ma — az adatok világviszonylatban értendők —, alig éri el ará­nya az 50 százalékot, s ezen belül az egyes magasan fej­lett országokban még súlyo­sabb a helyzet a szén rová­sára. Hare az Önköltséggel A bányászat a világ minden országában, s így hazánkban is, csak úgy tudja jövőjét biz tosítani, ha sikerül az önkölt­séget alacsonyabbra szorítani. Ennek két útja van: növelni a külszíni üzemek termelé­sét, s mind nagyobb mérték­ben koncentrálni a mélymű­velési munkahelyeket. Az el­múlt évtizedben a Szovjet­unióban, NDK-ban, Lengyel- országban, sőt, Amerikában is, külszíni bányák tucatja nyílt, ugyanakkor a földalatti bá­nyászkodás oly mértékben koncentrálódott, hogy ma már csak a 400 vagonos napi tel­jesítményt biztosító üzemeket tartják gazdaságosnak^ Mindez hazai, sőt, mecseki viszonylatban is igaz. A mintegy tíz éve folyó, s a közelmúltban befejeződött fe­keteszén-kutató fúrások bebi­zonyították, hogy a Mecsek még hatalmas szén tartaléko­kat rejt A geológiai adottsá gokat nézve tehát, biztosított a jövö. Külföldi tapasztala­tok szerint legalább 4 méteres szénmezők kellenek ahhoz, hogy gazdaságos legyen új üzemek létesítése. Hosszúhe- tény térségében rendelkezésre állnak ilyen szénvonulatok. A Mecseki Szénbányászati Trösztnek jelenleg két olyan nagyüzeme van, melynek ter­melése meghaladja a napi 300 vagont: István és Zobák. A fejlesztés során — ezek termé­szetesen még nem tervek, csak lehetőségek —, ennél jó­val nagyobb termelést bizto­sító egységek hozhatók létre, például a béta—vasas—hosz- szuhetényi kancentracióval Export helyeit mecseki kohókoksz A kokszolható mecseki feke­teszén minősége és mennyisé­ge alkalmas arra, hogy meg­felelő szénmosók és szénfel­dolgozó művek építése után teljes mértékben biztosítsa a hazai kohókoksz-igényt. Sőt: a megfelelően alacsony ha­mutartalmú szén számára még külföldi piacot is lehetne találni: Ausztria ugyanis szén­ben szegény, feketeszene pe­dig egyáltalán nincs, s így a szilárd energiahordozók túl­nyomó többségét Importálja. A hazai széntermelés sta­tisztikája azt bizonyítja, hogy míg, 1938-at alapul véve, bar nászén termelésünk 280 száza­lékkal növekedett, a fekete- saénkihozatal mennyisége meghaladja a harminc év előtti mennyiség négyszeresét. Ugyanakkor a készletek és a kitermelés aránya éppen a Mecsek vidékén a legrosszabb: a szén vagyon gyorsabban nőtt, mint az Igénybevétel. Az or- BAg mélyművelésű bányáinak termelése öt év alatt 18 száza­lékkal nőtt, ezen belül a me­cseki bányáké 47 százalékkal Hasonlóan Jó az önköltség alakulása. A számítások sze­rint egymillió kalória értékű szén 110 forintos önköltsége jelenti a gazdaságosság alsó határát. A mecseki szén egy­millió kalóriáját 80—85 fo­rintért lehet előállítani. Korszerű szervezés, felújítás A Pécs vidéki bányaüzemek felszerelésének többsége az 1920-as évek óta üzemel. A rekonstrukció a II. ötéves terv alatt megindult. A fel újítás nemcsak az objektumo­kat érinti, a rekonstrukcióval egyidőben ugyanis az apró ak- nácskák koncentrációját is el­végzik. A mecseki bányászkodás jö­vője tehát — ami a lehetősé­geit Illeti —, biztosított. A szénvagyon megfelelő nagysá­gú, a minőség jó. Igaz ugyan, hogy a nagyobb hatásfokú kő­olaj felhasználása ugrássze­rűen nő. a szén azonban még így is hosszú évtizedekig nél­külözhetetlen energiahordozó marad. Sót, felhasználási te­rülete egyre bővül, a gyorsan fejlődő vegyipar ugyanis alap­anyagainak egész sorát szén­ből állítja elő. Békés Sándor Csertői számvetés Műszaki konferencia a Pécsi Közúti Üzemi VAllalatnál Helvenmilliő forint útépítésre, javításra, korszerűsítésre Befejezik a hakócai, ibafai és mecsek rák ősi út építését A közgyűlésen a földműve­lésügyi miniszter is részt vett. na nem személyesen. csak úgy hogy Lőricz János, a csertői Kossuth Tsz elnöke fel olvasta levelét. A miniszteri levél tavaly abból az alka­lomból érkezett Csertőre, hogy szinte országosan elsőnek fe­jezték be az őszi kalászosok vetését. „Ebből az alkalomból elismerésemet fejezem ki a termelőszövetkezet egé'z tag­ságának és vezetőinek. A hát­ralévő betakarítási és talaj­munkák mielőbbi és jó minő­ségben történő elvégzéséhez kívánok mindannviuknak ered ményes munkát és jó egész­séget. Losonezi Pál”. Ami az eredményes munkát illeti, arról a következőket állapította meg a zárszám­adást megerősítő bizottság: ,.A tsz gazdálkodásával kap­csolatban a megerősítő bizott­ság elismerését fejen ki az elért jó eredményért. A Jövő­ben azonban kívánatos lenne az állattartás hozamainak nö­velése, hogy a növénytermesz­téshez és a kertészethez ha­sonló jó eredményeket érje­nek el, különösen a szarvas­marha-tenyésztésiben és a tej­termelésben”. Ami pedig a tavalyi ered­ményeket illeti. Lőrinc* Já­nos így számolt be róla. — Búzából a 30 százalékos jégverés ellenére Is 13 mázsát, őrid árpából 12 mázsát, kuko­ricából 26 mázsát (májusi .morzsoltban) takarítottunk be. .Növekedett a műtrágyafel­használás és az előző évi 497 mázsával szemben 941 mázsa nitrogén, 562 mázsa foszfor- tartalmú műtrágyával szem­ben 1466 mázsát, kálisóból pe­dig SÍ máz a helyett 234 má­zsát használtak fel. A beszámoló igen önkriti­kus volt. különösen az állat­tenyésztésről mondta e1 őszin­tén a hiányosságokat Bizony nem kedvezően alakult az el- lési százalék elsősorban azért, mert a vásárolt üszők nem váltak be. De gondot okozott a pulvkatenyésztés is: 2549 darabból 342 elhullott. Köz- fogyasztásra 5 kilogrammos súlyban 2165 darabot adtak le. Tavaly Baranya megye te­rületén 132 munkahelyen M és fél millió forint értékben kellett utat építenie, javíta­nia és portalanitania a Pécsi Közúti Üzemi Vállalatnak. A legnagyobb beruházás 10 mil­lió forint, a legkisebb 21 ezer forint volt. Ha annak Idején egy közgazdász véleményét kikérik, az összecsapja a ke­zét, mondván; hát szabad Így gazdálkodni?! Meditálásra azonban nem volt idő, a vál­lalat összeszedve minden ere­jét, forint-tervét 100,9 száza­léka teljesítette. Ötven munkahely Amikor a vállalat műszaki kollektívája a hétfői műszaki konferencián a tavalyi év prob lémáit is elemezte, mindenek előtt ezt tették szóvá. Idén előreláthatóan 50 munkahe­lyen kell több mint 70 millió forint értékű munkát végez­niük. Tehát Javulás történt, ha nem is teljesen megnyug­tatóan. A legnagyobb munka idén is a szigetvárit átkelőszakasz épitése 8,5 millió forint érték­ben, nem egészen 6 hónapos határidővel. Befejezik a mo­hács—pécsváradi út korszerű­sítését, a bakócai bekötőút építését, a szigetvár—dráva- foki út, az ibafai és a me- csekrákosi bekötőút építését. Problémát jelentenek a tsz- utak. Körülbelül 6,5 millió ér­tékű beruházásnak még nincs meg a terve. Tolnában 3 tsz- úthoz. a magyarbólyi tsz-út- hoz, valamint a nagynyárádi út elején építendő hídhoz vár­ják a terveket. Eredetileg 6 100 000 forintot fordítottak volna a kaposvár— pécsi út korszerűsítésére, 16 millió 200 ezret a szederkény —villányi út építésére. A két beruházás tervmódosítás kö­vetkeztében 14 millióval csök­kent. így született a javaslat: a kaposvári utat 2 millióval nem érdemes elkezdeni. Ezt a pénzt inkább a Villány— szederkényi út építéséhez csa­tolják. A létesítmények kétharma­da határidőn túl készül el, ál­lapította meg a műszaki kon­ferencia. Hogyan lehetne csökkenteni az átfutási Időt. A szalagszerű építő munkával, amely kezdődik a földmun­kával, folytatódik az alapo­zással, felsórétegek elkészíté­sével. a padkarendezéssel stb, Mi szükséges hozzá? Megfele­lő munkaterület, elegendő összeget, amelyet a brigádc’c egyösszegű munkautalványoa kapnak kézhez. Idén fokozot­tabban jelölnek M célprémiu­mokat, amelyek a határidők csökkentését, a minőség Javí­tását szolgálják. A dolgozók megbecsülése Lakatos József elvtárs, a vállalat igazgatója külön hang súlyozta összefoglalójóban, hogy a dolgozók megbecsülé­se a megfelelő munkahely és munkafeltételek, a kellő anya­gi jövedelem biztosításával kezdődik. A belső szervezés javításával biztosítani kell, hogy megfelelő munkát vé­gezhessenek s ennek arányá­ban megfelelő keresethez jus­sanak. Mindez együttvéve te­remtheti meg annak feltételét, hogy a termelés gazdaságo­sabb legyen, hogy a vállalat e téren is eleget tehessen fel­adatának. munkaerő, gépek, építőanyag és — nem utolsó sorban szál­lítóeszközök. Anyag és sséllftés A munkaterület megvan. Ez lehetővé teszi a gépek kapa­citásának kihasználását, ami jelenleg 30 százalék körül mo­zog. A vállalat 17 úthengere például, amelyek üzemelési költsége 60 forint óránként, tavaly az elvégezhető 254 ki­lométerrel szemben mindösz- sze 22 kilométer hosszú új utat hen gerezett le. Többet voltak úton. mint munkahe­lyen. Nagyon hasznos újítás volt a teritőládák létrehozá­sa. öt perc alatt 40 négyzet- méter kavics terítésére alkal­mas. (Kézierővel egy ember 1 óra alatt 10 négyzetmétert terít be.) A folyamatos anyagellátás függ a bányáktól és az Autó- közlekedési Vállalattól is. Az előszállítás egymagában nem oldja meg a problémákat. Ugyanis tavaly a depóniáktól a beépítéshez 2150 000 tonna követ kellett sajátmaguknak szállítaniok. Ez egyrészt sok­ba kerül, s ezenkívül 12 em­bert elvont az építő munká­ból. Szükséges tehát az AKÖV és a vállalat jobb együttmű­ködése. Az AKÖV Ilyen Irá­nyú ígérete egymagában nem elég, szükség van a kőbányák segítségére is. Az útépítéshez nagymeny­nyi ségű 0,5-ös kőre van szük­ség, amely a bányákban vagy nincs vagy vagonhiány miatt! nem tudják szállítani. A ne- } mes zúzalék valósággal hiány­cikk. Ha arról beszélünk, hogy a termelés próbáljon lépést tartani az igényekkel, e téren a kőbányáknak is van tenni­valójuk. A láncszerű építés megte­remtésének lényeges feltétele a mennyiségi terv és az egy­összegű utalványozás. Az épí­tésvezetőségek megkapják a rájuk vonatkozó forint-tervet. Ennek alapján a munkahe­lyekre bontva elkészítik a mennyiségi tervet egy-egy adott útszakaszon pontosan meghatározva, hogy melyik brigádnak hány köbméter földmunkát, hány köbméter kőterítést, hány négyzetméter padkarendezést stb.-t kell el- 5 végeznie. Az előre elkészített j nyomtatványok alapján a tel­jesítményeket 10 naponként jelentik a művezetők. A nor­mák alapján kiszámíthatják £ a teljesítmény után járó bér-. Ez jobb az előző évi ered­ménynél, mert ezerrel csök­kentették a pulyka-létszámot, nem volt zsúfoltság növeke­dett a takarmányértékesftés. A szövetkezet tiszta vagyo­na 800 ezer forinttal emelke­dett és meghaladja az 5 mil­lió forintot. A tagok több munkaegységet teljesítettek, mint a korábbi évben, az át­lag 280 egység volt 1965-ben. Munkaegységre 2.5 millió fo­rintot fizették ki és 101 ezer forint földjáradékot kapnak a tagok Emelkedett a dolgozó tagok éves átlagos jövedelme is, mégpedig 13 900 forintról 15 400 forintra. Egy család jö­vedelme 1900 forinttal nőtt. A munkaegység értéke az el­múlt évi eredmények alapján 55 forint. Buzsáki Pál 52 ezer forintot, Nagy Lajos 56 ezer forintot. Sörös István 73 ezer forintot, Kiss József 53 ezer forintot, id. Holosi István 49 ezer forintot keresett A csertőt zárszámadó köz­gyűlésen megjelent földvári János, a megyei tanács elnök- helyettese, Ditrich József, a szigetvári járási pártbizottság első titkára, Papp Imre, a Pécs városi Tanács elnökhe­lyettese. — Amíg az elnök elvtárs be­számolóját hallgattam, — mondotta felszólalásából Föld­vári János —, gyors számve­tést végeztem, és kitűnt hogy a csertői tsz dolgozó tagsága havi átlagban 1280 forintot keres. A csertői tsz-ben min­dig megfelelő időben végzi el a tagság az időszaki munká­kat és a minőségre sem lehet panasz. Ha mégis egr-két do­logra felhívom a figyelmet, azt csak jó tanáriként teszem. Ott kezdem, hogv a szántóte­rületnek mindössze 13 száza­léka kapott istállótrágyát Ilyen ütem mellett a Jó ter­méseredményeket. a kiváló gazdálkodást sokáig nem le­het tartani. Ezért nagyobb gondot kell fordítani az állat.,fl tenyésztésre. A közgyűlés a Jó eredmé­nyek felett érzett örömtől táplált kedves hangulatban ért véget Gáldonyi Béla Szakmai kirándulások Tegnap Beremendre- látoga­tott a drávasztárai termelő­szövetkezet 49 tagja, állatte­nyésztők és fogatosok és ta­nulmányozták a beremendi közös gazdaság állattenyész­tési módszereit. Hasonló szak­mai kirándulás már volt eb­ben az évben, január 13-án a drávasztáraiak Baksára lá­togattak. Akkor a szerelők, traktorosok, brigádvezetők és vezetőségi tagok autóbusszal keresték fel a baksai gazda­ság műhelyé*. Kijelölték a szóbeli érettségi tételeket Az 1965—1966. tanévi gim­náziumi szóbeli és gyakorlati érettségi vizsgák anyagát — amely a tételek alapjául szol­gál —. megküldték az isko­Iáknak. Ebből a központilag kijelölt anyagból állítják majd össze az érettségi tár­gyakat tanító tanárok a vizs­gatételeket. A kidolgozásra most egy hónappal több ide­jük lesz, mint az előző évek­ben. Az érettségi vizsgasza­bályzat előírása szerint az A- tételeket legkésőbb március 15-ig kell a diákokkal ismer­tetni. A vizsgaanyag előbbre­hozott közreadása azonban re­mélhetőleg azt eredményezi, hogy a tanulók is előbb kap­ják kézhez a tételeket, s kellő időben hozzákezdhetnek a fel­készüléshez. Kötelező tárgyak változatla­nul: magyar nyelv és iroda­lom, történelem, valamint a matematika. Választhatóan kötelező egy tantárgy a kö­vetkezők közül: orosz nyelv, második idegen nyelv, bioló­gia, fizika és kémia. Arra vonatkozólag, hogy egy-egy tárgyból milyen főbb követelményeket támasztanak az érettségizőkkel szemben, a minisztériumban elmondották: magyarból a jelöltekre min­denekelőtt az a feladat vár. hogy megmutassák tájékozott­ságukat az irodalomtörténet folyamatában, értékeljék az .olvasott műveket művészi és eszmei szempontból, adjanak számot olvasottságukról. Iro­dalmi műveltségükről, előadó­készségükről. Történelemből az egyetemes és a magyar történelmi fejlődés Ismeretét kell bebizonyftaniok a diákok­nak. gazdasági, társadalmi, po­litikai és kulturális vonatko­zásban. Vizsgálják a fiatalok marxista—leninista történe­lemszemléletét, valamint azt is, hogy gondolkodásukban — történelmi politikai kérdések megítélésében — hogyan tud­ják Ismereteiket alkalmazni. A harmadik kötelező tárgy­nál, a matematikánál nem a formális matematikai ismere­teket kérik számon, hanem a megértésen alapuló alkalma­zást, a gondolkodó képességet. Éppen ezért a matematika el­méleti tételekhez egy-egy gya­korlati feladat megoldása is csatlakozik. Ugyancsak elkészült é* megküldték a szóbeli érettsé­gi vizsgaanyagot a szakközép- iskoláknak Is, a közismereti tárgyakból. Ezek a tanintéze­tek és a különböző techniku­mok a szakmai tételeket a Művelődésügyi Minisztérium­tól, illetve az érdekelt szak tárcáktól kapják meg. Ötvenöt forint a munkaegység' 15400 forint a dolgozó tagok átlagjövedelme l^iataloV, fiqve'em! I Ma: Non slop! Amatőr ránczerekarok vetélkedőbe ! Ma 17 óra 30 perces kéz- S ; dettcl három közkedvelt \ J amatőr tánczenekar vetél- ) j kedőjére kerül sor az ifjú- > > sági klub rendezésében, i i Színhely: Pannónia Szálló < ! nagyterme. Résztvevők: a > ! „Fantom”, a „Savages” és a ; „Tremoló” zenekar. Zsűri: i a közönség. Minden né„> i í szavazólappal járul hozzá í | az első hely eldöntéséhez, j ! A többi a résztvevőkön mű- j í lik. A tét: részvétel május > 6-án a dnnaújvémsl Ifjúsá- ! gi napok Imreiéi"-) meg- i rendezendő amatőr tánc- J j zenekarok fesztiválján. Lőrincz János elnök beszámol az elmúlt évben végzett mun­káról

Next

/
Thumbnails
Contents