Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! HMÜ Az MSZBT kongresszusa befejezte munkáját Mint tegnapi számunk­ban jelentettük, az MSZBT kongresszusán felszólalt Szirmai István elvtárs. a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az alábbiakban közöljük Szir­mai elvtárs felszólalását. A XX. sxáxad fő hőse a Szovjetunió népe Szirmai elvtárs bevezetőben tolmácsolta a kongresszus­nak és minden résztvevőjé­nek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meleg üdvözletét, ma.id miután visszatekintett a proletáriátus harcára, megál­lapította: Elvitathatatlan,' hogy a tár­sadalmi haladást meghatáro­zó történelmi viharok fő hőse, motorja a XX. században a Szovjetunió népe, annak szer­vezője és vezetője a Szovjet­unió Kommunista Pártja. Ma is a Szovjetunió Kommunista Pártja a szocialista forradal­mi elmélet tisztaságának leg­hűségesebb őrzője, lenini ér­telemben alkalmazója és to­vábbfejlesztője. Ebben az évszázadban az emberiség óriási lépéseket tett a társadalmi haladás útján. Szükebb területre szorította az imperializmus hatalmát, a népek egész sora vívta ki szabadságát. Most már csak­nem 50 esztendeje, hogy a f Szovjetunió munkásosztálya | megvívta győztes harcát, el­szakította az imperializmus világot átfogó, népeket, nem­zeteket rabságban tartó lán­cát. Hiába volt a nemzetközi reakció minden rabló véres kísérlete, a szovjet hatalom győzött és megkezdődött egy új rend, a szocializmus épí­tése — mondotta, majd emlé­keztetett a nagy lenini villa­mosítási program megvalósí­tására. a Szovjetunió gazda­sági erejére. Megállapította, hogy maga a szovjet hatalom léte fékezi a reakciót és bá­torítja a jobb életért, függet­lenségért, szabadságért, bé­kéért harcolókat az egész föld kerekségen. Barátságunk örök és megbonthatatlan A haladó emberek felsora­koztak a Szovjetunió barátja ként, a nemzetközi reakció el­lenségeként. Akik szerették az embereket és meg akar­ták szabadítani őket a lealázó tőkés kizsákmányolástól, a szolgaságtól, az éhségtől és pusztító imperialista háborúk örök veszélyétől, azok szovjet barátok lettek, segítették, véd­ték , az új szovjet hatalmat, ebben az időben születtek a Szovjetunió barátainak társa­ságai. A magyar—szovjet barátsá­got nem egy testület, nem a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság indította útnak. Nem­zeti büszkeségünk, hogy 1919- ben elsőként sorakozott fel a magyar nép Oroszország mun­kás- és paraszthatalma mögé és — követve a szovjet dol­gozók példáját — nálunk is megteremtette a proletárdik­tatúrát A Pécsi Cipész Ktsz tavaly 142 000 pár cipőt adott át a külkereskedelmi szerveknek. Exportgyártmányaik 80 szá­zalékát tőkés országok, mint például Dánia, Finnország. NSZK, Ausztria vették át, 20 százaléka a Szovjetunióba és a Lengyel Népköztársaságba került. A szövetkezet összes termékeinek értéke meghalad­ta az évi 31 millió forintot, s ez a termelési érték körülbe­lül 70 százalékkal magasabb az 1964. évinél. 18 000 párral több cipőt készítettek, a csiz­magyártás pedig meghárom- szorozódott, s mintegy 20 szá­zalékkal csökkent a munkából eredő minőségi reklamáció. Helyesnek bizonyult az a törekvésük, hogy a könnyű női cipőket műanyag-talppal készít ék. Ezek iránt egyre nő az érdeklődés. Mivel a mű- anyagtapak nehezen beszerez­hetők, érdemes volna gondol­kodni azon, hogy a KET1 nem tudna-e hathatós segítséget nyújtani műanyagtalp készí­tésével. Sokszor okoznak problémát a műanyag sarkok. A sarok három gyár együttműködésé­nek eredménye, egyik a mű­anyag árkot készíti, másik a hozzá szükséges fatiplit, s egy harmadik vállalat pedig a tiplibe erősíthető menetes szö­get. Ha ők nem tudják össze­hangolni a gyártási határidő­ket, a szövetkezet nem kapja meg időben a sarkot, s mivel kellő tartaléka nincs, ké;ve kerülnek el a cipők. Ujfent visszatérő probléma ez. S mivel jelentős valutakérdés az exporttervek határidős tel­jesítése, e téren szükség len-1 ne a jobban megszervezett | kooperációra. Idén előreláthatóan 150 000 I pár cipőt készítenek' külföldi [ megrendelésre, s ebből az elreő negyedév során 42 000 párat kell legyártaniok. Péter János távirata Cornelio Manescoboz Péter János külügyminisz­ter a magyar—román barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezmény aláírásának 18. évfordulója alkalmából táviratban üdvö­zölte Cornelia Manescut. r Román Szocialista Köztá-sa- ság külügyminiszterét. Üdvözlő távirat Gandhi asszonyhoz A Magyar Nők Országos Tanácsa táviratban üdvözölte miniszterelnökké való kineve­zése alkalmából Indlra Gandhi asszonyt, iáJLaaBKcfeJtfRatf/V-g Jí •*JI Sxakkönyvet a falvaknak! A rról már sokat és sokszor írtunk az elmúlt években.- hogy növekedett a falusi olvasók tábora, hogy a köz ségi könyvtárakból egyre többen kölcsönzik ki a szépiro­dalmi könyveket, klasszikusaink örökbecsű, közkedvelt re­gényeit, a színes útleírásokat. Annál kevesebb hír jelent meg lapjainkban arról, hogy milyen az érdeklődés a pa rasz'ság körében a mezőgazdasági szakkönyvek iránt. Pedig nagyon fontos ez! Különösen a mostani időszakban, amikor a mezőgazda­ság* szocialista átszervezése után fokozatosan kialakítják a korszerű nagyüzemi gazdálkodást, ahol minden szakágazat" ban a feladataikat jól ismerő, munkájukat szakszerűen végző tsz-tagokra van szükség. Nem mindegy, hogy bánnak a szaporodó vegyszerekkel, hogyan takarmányozzák a meg- növekedett állatállományt, miképpen használták fel a drá­ga öntözőberendezéseket, amelyekből egyre többet kap Ba­ranya is. A szakismeretek elsajátítását jól szolgálják a szak­könyvek. Népszerűsítésük érdekében minden évben meg­rendezik a mezőgazdasági könyvhónapot. Az idén is erre februárban kerül sor országszerte így Baranyában Is, ami­kor nemcsak ismertetik a falusi emberek számára meg­felelő, a rendelkezésre álló szakirodalmat, hanem meg­felelő szortimentben és példánvszámban közre is adják azokat. Ugyanis ma még az a helyzet, hogy falusi, járási könyvtárainkban igen csekély helyet foglal el a mezőgaz­dasági könyv és szakkiadvány. Egyik járási könyvtárunkban végeztem felmérést ezzel kapcsolatban. A mezőgazdasági szakirodalom, az összes könyvállománynak mindössze 4.01 százaléka. Még akkor is kevés, ha a megelőző évhez viszonyítva, száz könyvvel gyarapodott az állomány. Közben persze cserélődtek a könyvek. Kivontak a forgalomból olyanokat, amelyek már elavult módszereket Ismertettek és úlabbak kerültek a könyvtári polcokra. Mégis kevés. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági szakirodaimat nem annyira a tsz-narnsztság forgatja, hanem azok a já­rási. községi vezetők, mezőgazdasági szakemberek, akik továbbtanulásuknál használják fel. ^ Azonban őszintén meg kell mondani, hogy nemcsak M olvasókban kereshetjük a mezőgazdasági szakirodalom iránti bizonyos közömbösség okát. Elterjedt az az általá­nos, de.nagyon is káros vélemény, hogy a szakirodalom nem vonzza az. olvasót. Ezért például az egyik könyvtár­ban a megrendelhető 99 szakirodalom közül csak harminc­hármat tartottak, vagyis mindössze egyharmadát. Pedig lehetséges, hogy a többi könyv is érdeklődésre tarthat szá- nagyüzemben és a háztájiban”, vagy „A szőlő telepítéstől viszonylag érdekesebb borászati, szőlészeti szakirodaimat rendelik meg és kihagynak olyan fontos területet, mint a gépesítés, a korszerű állattenyésztés. A mezőgazdasági szakkönyvek évente megjelenő pél­dányszáma a falu szocialista átszervezését kővető években visszaesett. Két -éve megállt ez a csökkenés — amj már elérte az ötszáz példányt — és tavaly már fokozták a ki­adók a mezőgazdasági szakkönyvek kiadását Jelenleg az átlagpéldányszám már megközelíti a* ötezret Nem véletlen, hogy az utóbbi Időben a szántóföldi növénytermesztéssel szemben előtérbe került a háztáji szakirodalom. Ennek gazdasági mozgató rúgó! vannak és igen nagy az érdeklődés irántuk. A cél viszont az. hogy a mezőgazdasági szakirodalom a falusi embert jobban ér­deklő és érintő valamennyi kérdésre széleskörű és nép­szerű formában adjon választ Ezt a célt szolgálja a februárban megrendezésre kerülő mezőgazdasági könyvhónap. A könyvterjesztő vállalatok és a Mezőgazdasági Kiadó sok új könyvvel és újdonsággal jelentkezik februárban a könyvpiacon. Olyan szakkönyve­ket vehet a kezébe a falusi qlavsó, mint Tyúktartás a nagyüzemben és a háztájiban”, vagy „A szőlő telepítésétől a szüretig” és a „Baromfi a ház körül”. Bár sokakat érde­kel majd a „Száz termelőszövetkezetben jártam” című be­számoló, a vidám rajzos szarvasmarha-tenyésztés és juh­tenyésztés is. Nem elegendő megjelentetni a különféle szakkönyvek és folyóiratok egész sorát, nem elég megválogatni a tema­tikát, ezen túl a legfontosabb feladat, hogy a mezőgazda- sági szakkőnyvek és folyóiratok el is jussanak azokhoz, akik az abban leírtakat munkájukban mindennap haszno­síthatják. A cél: A szakkönyv nélkülözhetetlen munka­eszköz legyen minden szakember kezében. Igen helyes kezdeményezés indult el két évvel ezelőtt Szabolcs megyéből. Minden termelőszövetkezet alakítsa ki a saját szakkönyvtárát. Az ilyen kézikönyvtárak nagy elő­nyére válnak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A mező- gazdasági ismeretek szakkőnyvekkel történő terjesztését szolgálja a Mezőgazdasági Könyvbarátok Köre. Lehetővé teszi, hogy erősödjön a könyvkiadás és az olvasók kapcso­lata. A tagok rendszeres tájékoztatást kapnak a megjelenő szakkönyvekről. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a Mezőgazdasági Könyvbarátok Köre tagjai 15 százalékkal olcsóbban szerezhetik be a számukra szükséges szak- irodalmat. TR#őst itt az alkalom, hogy a baranyai közös gazda- Ságokban is létrehozzák a kézikönyvtárakat és megalakítsák a Mezőgazdasági Könyvbarátok Körét ahol valamennyi mezőgazdasági szakágazat vezetője és dolgo­zója megtalálhatja a számára legfontosabb irodalmat. Bár jelenleg is elég szép számú szakkönyvekkel rendelkeznek termelőszövetkezeteink, de azokat — sajnos — szekrények mélyén, eldugva, nehezen hozzáférhető helyen tárolják. Pedig a szakirodalom csak akkor válik élő, valóban hasznos eszközzé, ha azt gyakran és sokan, éppen azok forgatják, akik hasznosíthatják is tartalmát mindennapos (Foly tatát a 2. oldalon) Százötvenezer pár cipő exportra t/ Keresetlek a csizmák és a műanyag talpas cipők Január 27-én újra kezdődnek a genfi leszerelési tárgyalások i megalakályozása. Jelenleg öt ! atomhatalom van. A nyugati sajtó adatai szerint azonban legalább tíz ország rendelke­zik kellő potenciállal ahhoz, hogy elkezdje az atomfegyve­rek előállítását. Köztük is az i első helyen áll az NSZK és a j vele szorosan együttműködő Dél-afrikai Köztársaság. Meg­figyelők hangot adnak annak a reményüknek, hogy a tizen­nyolchatalmi leszerelési bizottl ság most következő üléssza­kán bizonyos fokig sikerül megoldani az atomfegyverek elterjedésének megakadályo-1 zását I William Foster, a genfi le­szerelési tanácskozáson részt vevő amerikai küldöttség ve­zetője pénteken a szenátus külügyi bizottsága leszerelési albizottságának zárt ülésén kifejtette a január 27-én újra­kezdődő genfi leszerelési tár­gyalásokkal kapcsolatos ame­rikai elképzeléseket Nyikolej Turkatyenko, a TASZSZ szemleírója, a genfi tanácskozások felújítását kom mentáivá megállapítja: Csakúgy, mint a bizottság munkájának elnapolása előtt, a fő probléma továbbra is az atomfegyverek elterjedésének

Next

/
Thumbnails
Contents