Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 18. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek í Dundnlüii napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapjai a, is. szám Ara so fillér i960. jani XXIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1966. JANUAR 22. SZOMBAT Tanácskozik az MSZBT kongresszusa Pénteken a Parlament fényárban úszó kongresszusi termében megkezdte tanácskozását a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusa. A kongresszus elnökségében taglalt helyet Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Babies Antal .adénnkus, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos .nácsának főtitkára, Demeter Sándor, a Kulturális Kap- i fiatok Intézetének aielnöke, a tömegszervezetek számos ■ ezqíője, politikai, társadalmi és kultdrális életűnk kiválóságai A kongresszust Kardos László Kossuth-díjas profesz- szor, az MSZBT aielnöke nyitotta meg, majd Kristóf István, :<z MSZBT főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Az elnökség beszámolója — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hajnalától, majd pedig az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcos időszakától kezdve immár több évtizedes internacionalista, testvéri barátság fűzi össze a nagy Lenin zászlaja alatt tömörült szovjet népet és a szocialista forradalomért küzdő magyar dolgozókat — mondotta a szónok és hangsúlyozta, hogy a magyar nép legközelebbi barátjának, legjobb szövetségesének és igaz testvérének tekinti a szovjet népet. Kiemelte, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának további elmélyítése megfelel népünk érdekeinek, az egész nemzetközi munkásmozgalom érdekeinek, a béke és a haladás ügyét szolgálja. Kristóf elvtáns megemlékezett a szovjet emberek hősi harcairól, amely elhozta számunkra a szabadságot és függetlenséget. Beszélt arról, hogy a Szovjetunió mindig támogatott és önzetlenül segített bennünket, majd külpolitikai kérdésekkel foglalkozva megállapította. hogy — a nemzetközi helyzet az utóbbi időben feszültebb lett, mert az imperialistáik, elsősorban az amerikaiak, tudatosan mérgezik a világpolitika légkörét Kristóf István ezután a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését méltatta és számos ténnyel, adattal mutatta be, hogyan segítette a Szovjetunió iparunk, mező- gazdaságunk fejlődését, majd az MSZBT tevékenységéről beszélt, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az elmúlt években Budapesten és vidéken odaadóan munkálkodtak a magyar—szovjet barátság elmélyítésén. — Társaságunk úgy véli, — s ebben a Szovjet—Magyar Baráti Társaság is egyetért velünk —, hogy a két nép közötti barátság elmélyítésének egyik legfontosabb formája a közvetlen személyes kapcsolatok kialakítása és fejlesztése — mondotta és emlékeztetett arra, hogy ennek érdekében rendszeresebbé vált a turistaforgalom, a kölcsönös rendezvények, a küldöttségek cseréje. A delegációkat mindkét országban rendkívül őszinte barátsággal és vendégszeretettel fogadták. — Az utóbbi években tovább fejlődött és bővült a magyar és szovjet megyék, városok, üzemek, intézmények testvérkapcsolata — folytatta. — Szeged és Ogyessza, Zala niegye és Herszon terület, Pécs és Lvov, Kaposvár ás Wfrnyln, Dunaújváros és Kommu- narsz, a Győri Richards és a Kupavnai Finomposztógyár, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Kijevi Sevcsenko Egyetem — és sorolhatnánk tovább azokat az Intézményeket, üzemeket, ame lyek testvérkapcsolatot létesítettek szovjet üzemekkel és intézményekkel Kristóf István ezután arról beszélt, hogy az elmúlt években tovább fejlődött és erősödött az együttműködés a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal. A kapcsolatok jók és sokoldalúak, rendkívül bará tiak és közvetlenek — mondotta, majd a Társaság jövő feladatairól szólt Egyebek közt elmondta, hogy 1967-ben, az egész haladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulóját. Ahhoz, hogy e nagy esemény politikai jelentőségét kellően méltassuk, minél nagyobb tömegekhez kell eljutnunk. Ennek első lépéseként még szorosabbra kell fűznünk kapcsolatainkat, még konkrétabbá kell tennünk együttműködésünket a tömegszervezetekkel, abból az elvből kiindulva, hogy a Magyar—Szovjet Barátság az egész magyar dolgozó nép ügye. Kristóf István ezután arról beszélt, hogy a Társaság szoros együttműködésben végzi munkáját a Hazafias Népfront tál. — E szoros együttműködés természetesen nem érinti a Társaságunk önállóságát A kerületi és megyei elnökségek továbbra is önállóan végzik munkájukat, sót a Hazafias Népfronttal fennálló szorosabb együttműködés révén egész tevékenységük hatóköre jelentősen bővül. Ily módon az országos elnökség által meghatározott politikai és kulturális feladatok végrehajtásában jelentős szerepet vállalnak a népfront helyi bizottságai és aktivistái. Az együttműködést tovább kell fokozni más állami és társadalmi szervekkel is, így az Úttörő Szövetséggel, a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, a TIT-tel és más népművelési szervekkel — mondotta, majd így fejezte be beszédét: — A jövőben is fontos feladatunknak tekintjük a magyar—szovjet személyes kapcsolatok fejlesztését. Ezen belül Is a magyar—szovjet turista kapcsolatok, a megyék, a városok, az üzemek és intézmények testvérkapcsolatainak bővítésére és kiszélesítésé re törekszünk. A baráti társaságoknak továbbra is egyik fő feladata lesi az iskolán- kívüli orosz nyelvoktatás szervezése. segítése. A magyar nép számára a szovjet—magyar barátság nem ünnepnapokra tartogatott szép szó, hanem állandó éltető erő, fegyverünk. és pajzsunk a szocializmus. a kommunizmus, a béke győzelméért, nemzeti felvirágzásunkért folytatott szün télén harcunkban, a szovjet— magyar barátsághoz való hűség számunkra a marxi-lenini eszmékhez való hűséget, a kommunizmus zászlajához, a magyar nép igaz ügyéhez, az önmagunkhoz való hűséget jelenti. A tegnapi tanácskozáson felszólalt Szirmai István elvtárs is az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A kongresszus ma folytatja munkáját. Munkásgyűlés a Sopianában t Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese időszerű bel- és külpolitikai kérdésekre válaszolt Pénteken délután a Pécsi Sopiana Gépgyár pártszervezetének rendezésében nyilvános pártnapot tartottak a gyár kultúrtermében. A párt- nap előadója Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, miniszter helyettes, megyénk ország- gyűlési képviselője volt. A rendezvényen részt vett dr. Rugási Endre elvtárs, a városi pártbizottság titkára, valamint Futács Kálmán elvtárs, a pártbizottság ipari osztályának munkatársa. A vendégeket a gyár dolgozói nevében Gerbecz Tivadar igazgató és Mókus Béla gyári párttitkár fogadták. A nagy érdeklődéssel várt nyilvános pártnap keretében Aczél György elvtárs a dolgozók által benyújtott kérdésekre válaszolt, részletesen elemezve a legégetőbb bel-és külpolitikai kérdéseket. Nagyüzem a szalántai tsz gépállomásán MMM A szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet gépállomásán már folyamatosan készítik elő a gépeket a tavaszi munkára. Március 10-ig 16 erőgépet, négy vetőgépet, gyűrűs és sima hengereket javítanak és munkára kész állapotba hoznak 13 ekét is, hogy amint felenged • 1^4 ««iMinal dolgozhassanak velük. A képen: javítják az erőgépeket. — Tizenhat évvel ezelőtt voltam utoljára ebben a gyárban — mondotta beszéde elején. — Azóta itt minden megváltozott. Viharos éveket éltünk át. Aki a történelemkönyvekből tanulja majd mindazt, amit tettünk és a.mi történt velünk, talán száraznak és unalmasnak találja életünket. nekünk azonban lázas, izgalmas minden nap... Elsőnek a kormány decemberben nyilvánosságra hozott ár- és bérpolitikai intézkedéseit elemezte. — Nem sziget vagyunk, hanem a világ egy eleven darabja, mely ezernyi szálon kapcsolódik szomszédaihoz, eddigi árrendszerünk azonban erről alig-alig vett tudomást. A világpiaci árakat eddig sok esetben figyelmen kívül hagytuk, ez azonban egyre tarthatatlanabb. Egyebek között az egyre növekvő turistaforgalom is erre int bennünket, ha nem akarjuk, hogy hazánk a csempészek vadászterülete legyen. Mi sem volt egyszerűbb: Magyarországról kivinni a húst, szalámit, s behozni az olcsóbb textiliát... Az árrendezés — bár végrehajtását természetesen nemcsak az idegenforgalom sürgette —, változtat ezen... A munkások által benyújtott kérdések többsége a bér- és árrendezés életszínvonalra gyakorolt hatása felöl érdeklődött. Aczél elvtárs e kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy a sokat emlegetett „null szaltó” — azaz a kiegyenlítődés, csak nemzeti szinten igaz. Egyes emberekre lebontva már sokrétűbb a kép: lesz, akinek emelkedik, lesz akinek valóban változatlan marad és lesz — ezt be kell vallani —, akinek csökken az életszínvonala. Egy biztos azonban: a terhek eloszlása igazságosabbá válik. ,.Megint a parasztok jártak jól” — napjainkban gyakran hallani ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket. E problémával kapcsolatban Aczél elvtárs a következőket mondotta; — Pillanatnyilag ez nyilván nem egész Így van, hisz jelenleg sem Pécset, sem a fővárost nem fenyegeti az elnéptelenedés veszélye... Az elvándorlás még mindig a párosok felé irányul, éppen azért, mert az életszínvonalban, feltételekben igazságtalanul nagyok a különbségek... A falvak lakosságának csökkenése világjelenség, a fejlett államokban azonban ez együtt jár a gépesítés fokának növekedésével. Nálunk e kettő még nincs arányban, éppen ezért káros a falvak öregedése, s mindent meg kell tenni, hogy a feltételek megjavításával, megtartsák a falvak mágneses erejüket. A falusi dologzók nyugdíjának, a felvásárlási árak normalizálásának ebben az irányban kell hatni. Világpiaci helyzetünkről szólva Aczél György elvtárs a korszerűség fontosságáról be szélt. Jelenleg mintegy 10 milliárd forint fekszik korszer't- len, eladhatatlan árukban. Nép gazdaságunk minden 100 forintjából 35 külkereskedelmi jellegű, éppen ezért csak olyan termékeket szabad a jövőben gyártanunk, sünit e) is lehet adni a világpiacon. Egy kérdés a korrupció megszüntetésének lehetőségeiről érdeklődött. — A visszaélések megszüntetése csak együttesen lehetséges — mondotta Aczél elv- társ. — Az adminisztratív intézkedések mellett elsősorban arra van szükség, hogy a legszélesebb tömeget vonjuk be gondjaink megoldásába, mindenki érezze, hogy róla van szó, a legfőbb ellenőr az „ezerszemü” nép legyen... A belpolitikai kérdések elemzése után az előadó nz időszerű külpolitikai problémákkal és a nemzetközi munkásosztály gondjaival foglalkozott. A jól sikerült munkásgyűlés résztvevői nevében a tájékoztató végén Mókus Béla üzemi párttitkár mondott köszönetét Aczél György elvtársnafc
