Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

IML január M. napló 5 Ne csak értsék a zenét! Oktatás a Liszt Ferenc Zeneiskolában A Rákóczi üti zeneiskolában 570 növendék tanul. Mintegy százan járnak az előkészítő osztályba, ahol elméletet ta­nulnak a többnyire második általánosba járó kezdők A többiek hangsáért — legtöb­ben zongorát, aztán hegedűt, gordonkát, fúvós és ütő hang­szereket tanulnak, néhányan éneket. Huszonnyolc tanár fog lalkozik a gyerekekkel, heten­ként kétszer fél órát. Az ok­tatás ideje hat év, de utána négyosztályos továbbképzőbe mehetnek a növendékek. Amatőr munikmok Az idei tanévben megkez­dődött a zeneiskolában is a reform bevezetése. Kezdetben az első osztály viszonylatá­ban, de a reform némileg meg változtatja az egész iskola jellegét és célkitűzéseit. Hor­váth Mihály igazgató így fog­lalta össze a dolog lényegét: — Eddig az volt a cél, hogy egy kisebb létszámú, nagyon lehetséges növendék-csoportot előkészítsen az iskola a to­vábbtanulásra, a többieket pe­dig a zeneértő és zeneszerető tangversenylátogatók szintjé­re képezze ki. A reform alap­ján azt mondhatjuk; nagyobb klókat tűztek a zeneiskolák fié. Természetesen a hang- "eraenylátogató. művelt kö­zönség klnevelése is nagyon fontos, a zeneiskoláknak még­is többet kell tenniük: vala­mennyi növendékünket aktív muzsikussá, amatőr muzsikus­sá szeretnénk kiképezni. Akár arra gondolunk, hogy zeneka­rokban játszanak majd. akár arra, hogy csak kamarazenét Játszanak, vagy egyszerűen vsak muzsikáljanak, mert sze­retik a zenét. Természetesen a hangversenyeket is másként hallgatja az, aki maga is ját­szik. A feladatunk az tehát, hogy a négyéves továbbképző tanfolyamokat kiépítsük, elér­jük. hogy többen tanuljanak középiskolás korukban is ze- Nét, mint eddig. Noav érdeU£dés^ Kik jelenleg « aeneiskola Növendékei? — A városnak úgyszólván minden iskolájából járnak hozzánk diákok. Gyárvároson ás Meszesen tanítunk zongo­rát Gimnazisták, ipari tanu­lók végzik a négyéves tovább­képzőt, bár, mint említettem, Niég nem sokan. Érthető, hi- üen az iskolai terhek eléggé nagyok, és a középiskoláson közül csak a leglelkesebbek vállalják az ezzel járó több­letmunkát és fáradságot. Van egy hároméves tanfolyamunk is, azok számára, akik nem a szokásos módon és időben, ha­nem később, felsőbb osztályos korukban iratkoznak be hoz­zánk. Felvételi vizsga van? — Hogyne, ámbár olyan amire nem kell készülni. Lé­nyegében alkalmassági vizsga Szükség van rá, mert általá­ban többen jelentkeznék, mint amennyit fel tudunk venni. Akiket nem vesznek fel, no­va kerülnek? — A Városi Művelődési Házban működik zenetanío- lyam, hasonló felépítésű a zeneiskolához. Ha akad ott te­hetséges növendék, aki később átiratkozna hozzánk, rendsze­rint át is vesszük. Házi hangversenyeit Fizetnek tandíjat a növen­dékek? — Igen, de jóformán esz­meit. Átlag húsz forint ha­vonta, az iskolai előmenetel­től is függ, és teljes tandíj- mentességet is el lehet érni. A költségvetésünk alapján kö­rülbelül tízszeresét fordítja az állam egy-egy gyerekre. Konkurrenciát jelentenek a magánoktatók? — Alig vannak magán ze­netanárok. A helyzet ugyanis alaposan megváltozott. A fel- szabadulás előtt, emlékezetem szerint, úgy 2—S00 pengő kö­rüli tandíjat fizettek évente a zeneiskolában. Ma anyagilag is sokkalta előnyösebb a ze­neiskola, mint a magántanu­lás. Azután a magánoktatás­ban rendszerint nem kapcso lódott össze a hangszeroktatás az elmélettel, jóformán mecha nikus hangszertanítás folyt. Itt elméletileg i* felkészült, zeneileg kulturált muzsikuso­kat képezünk, akik nagyjából minden zenei problémát meg tudnak oldaná. Megértik a szülők az elmé­let jelen tőségét? — Az eredmények beszél­nek. Évente általában két al kálómmá! házi hangversenye­ket rendezünk, ezeken érte­sülnek a szülők gyermekük előmeneteléről, ekkor szoktuk a problémákra is felhívni a figyelmet- A szülők ilyenkor látják kissé összefüggésében is az oktatás menetét, céljait. Legutóbb a 240 zongoraszakos növendék számára versenyt rendeztünk. Bartók-művekből, osztályonként három helyezés­sel. Február elején a győzte­sek külön hangversenyt adnak A szereplés feltétlenül ösz­tönzi a gyerekeket. De vajon milyen eszközök vannak még az alapvető cél eléréséhez: hogy később is aktívan muzsi­káló emberekké váljanak a mostani növendékek? — Több zenei élményt adn a növendékeknek. Ez a dön­tő. Az élmények ereje többet ér. mint bármilyen magyará­zat. Nem beszélve arról, hogy azokat, akik úgyis csak a szü­leik kívánságára tanulnak, nem is Igen lehet, nem is akarjuk itt tartani a tovább­képzőben. A zenei élmények nyújtásának több módja is van. Legfontosabb a kamara­zene, az együtt-muzsikálás amikor egy mű megszólal a gyerekek keze nyomán ami­kor a hangszerek együtt ze­nélnek, amikor számtalan iz­galmas zenei problémát kell együtt és kűlön-külön is meg­oldani. A gyerekek nagyon nagy kedvvel és örömmel ját­szanak. S akit a muzsika egy­szer „megigézett” ... Teret hódf* a re'orm A zeneiskolában lépcsözete. ser. hódit teret a reform. Vilá­gos céljaival kedvezőbb kére tét nyújt a lelkes zenepeda­gógusok eredményesebb mun­káiéhoz. s egy lépéssel köze­lebb visz ahhoz a célhoz, hogy minél szélesebb rétegek sze ressék. hallgassák, értsék *s játsszák is a zenét. Február 20-án Busójárás Mohácson Február húszadikán Mohá­cson felhangzanak a kerep­lők, tülkök, kolompok. Félel­metes maszkokban, szalmá­val ' kitömött gatyában, szőré­vel kifordított rövid bundá­ban busók színes forgataga lepi el az utcákat. A város nevével ma már e farsangi népszokás elválaszthatatlanul összeforrott. Bár az évtizedek sok változást és átalakulást hoztak, mai formájában is fe­lejthetetlen élmény, Mohács vonzó idegenforgalmi látvá­nyossága. Tőrük világ Mohácson Három évvel ezelőtt a me­gyei tanács a baranyai va­sárnapok keretében beiktatta a nagy rendezvények sorába, ezzel a busójárás mint ren­dezvény országos és külföldi érdeklődést váltott ki. Az el­múlt évben a korábbiakhoz mérten több busó vonult fel, a televízió egyenes adásban közvetítette, mintegy ' tízezer ember gyönyörködött a szín­pompás látványban, közöttük sok száz Jugoszláviából érke­zett vendég. A felvonulás gaz-, dagabb volt, a főtéren a népi együttesek közreműködésével népi elemekből összeállított produkciót is nyújtottak. A térre érkező csoportoktól azon ban többet vártak, legalábbis látványosság tekintetében. Az idei program éppen'eb­ben akar többet, jobbat nyúj­tani. A rendező szervek eb­ben az évben „műkedvelő” busókat is felvonultatnak, ezek a fiatalok növelik a bu­sók számát. A főtéren látvá­nyosabban és sokoldalúbban mutatják be a busójárás tar­talmi elemeit. Eléggé közis­mert a törökök kiűzésével kapcsolatos népmonda, törté­nelmi hitelességének vitatott­Látványosahb. nagyobb szabású lesz, mint tavaly I nemzetisének fesztiválja I Televízió egyenes adásban Közvetíti Magyar hetek Athénban Athén legelőkelőbb szállo­dájában a Hilton hotelben március 14-én kezdődnek a magyar heteik. Érdekes lesz a magyar testnevelési és sport­tanács kiállítási anyaga, amely magyar szempontból dolgozta fel az olimpiáik történetét. Ezen kívül megnyílik a kul­turális kapcsolatók Intézeté­nek gazdag grafikai, kisplasz­tikái és kerámia kiállítása, továbbá a népművészeti és a kemping-kiállítás. A Hilton szálloda éttermét erre az idő­re magyar vendéglővé alakít­ják át, magyar szakácsok, cuk rászok. cigányzenekar és ter­mészetesen az ételspecialitá­sok vonzzák majd a vendége­ket. Az athéni magyar heték programjához tartozik a* a gyógyszeripari kongresszus és szakbemutató, amelyet a ter­vek szerint a Medimpex ren­dez. A programban továbbá hangverseny és különböző ma­gyar filmek bemutatása is sze­repel. sága ellenére is néhánv rész­lete felhasználható. A téren korabeli török világoi terem­tenek, ahonnét az oda érkező busók kiűzik őket. tehát fel­szabadítják városukat. A téri farsangi ünnepségen népi együttesek is részt vesznek. A felvonulás és a főtéri Tö­rök világ Mohácson cfmfl élet kép megrendezése az idén először kerül színházi rende­ző kezébe, Sík Ferenc, a Pécsi Nemzeti Sz'nház ren­dezője abból az alapelvből ki­indulva szervezi meg a fel­vonulást kiegészítő progra­mot, hogy a mintegy hétszáz fő mozgatása megfeleljen a népszokás hagyományainak s mintegy látványos keretet ad­jon az ünnepségnek. Tehát most is lesz tűztánc, tűzug- rás, buzogányütés. birkózás, ugyanakkor fellépnek a me­gye legjobb nemzetiségi együt­tesei is. A nagy körtáncot a Központi Nemzetiségi Együt­tes. a mohácsi délszláv tánc­csoport és a művelődési ház tánccsoportja mutatja be. Zágrábi vendége^yöttes A busójárás programját több más, a várossal össze­függő rendezvénnyel egészí­tik ki. Már szombaton este bemutatkoznak a meghívott nemzetiségi művészeti csopor­tok a művelődési házban, töb­bek között a Zágrábi Népi Együttes is. öt kiállítás ké szül: Maszkok és álarcok cím­mel a világ maszkos népszo­kásait mutatják be, a mohá­csi néni kerámiai kiállításon Horváth János népművész a helyszínen készíti műveit, nyitva lesz az új múzeum állandó kiállítása, amely be­tekintést nyújt Mohács tör­ténetébe. Pleidell János festő­művész Busójárás című ak- varell-sorozatát a belvárosi is­kolában tekinthetik meg, és a város öt üzeme, reprezentatív összeállításban Ismerteti meg fejlődését, termékeit. A Kos- suth-filmszínházban híradó- műsorszerűen vetítik le a Ba­ranyai Fotó- és Filmklub há­rom kisfilmjét a baranyai va­sárnapokról. a magyar látók- filmszemléről és a mohácsi árvízről Este műsoros divat- bemutatót rendeznek az új Duna Áruházban. Uj elemként iktatták be a busójárás ünnepélyes meg­nyitását. Délelőtt fél tízkor a zászlófelvonás után díszjel hangzik el, közben staféta ér­kezik Szigetvárról, Siklósról és Pécsváradról, a baranyai vasárnapok megrendezésé' ?n közreműködő három helység­ből, meggyújtják az ünnepi lángot. Este a zászlóbevon és. a jutalomosztás után tűzijá­tékra kerül sor. A két ese­mény közben fúvószenekarok szórakoztatják a vendégeket. A busóbált az idén is a Bar­tók Béla Művelődési Házban rendezik meg, ahol előtte a művészeti csoportok mutat­koznak be. Külön terv alap­ján disztik fel a város köz­ponti helyeit, több eligazító táblát helyeznek el. Erre az alkalomra kétnyelvű újság ké­szül ötezer példányban, a posta a busóplakátot ábrá­zoló levélzáró bélyeggel látja el a kimenő küldeményeket. Mivel a busómaszk külföldön keresett lakásdíszítő, tombo­lán harminc darabot sorsol­nak ki. Természetesen a Tele­vízió ez évben is egyenes adásban közvetíti a farsangi ünnepséget. A kishatárforga lomról kötött megegyezés n ro­mán bizonyára sok jugoszláv vendég érkezik a városba, az IBUSZ a hazai érdeklődőt: számára ktilönvonatot indít. Halászlé és iú bcrs A város üzlethálózata az el múlt években sokat fejlődő" és kielégítheti az Igényeket. A vendéglátó egységek száma azonban kevésnek bizonyul..{ szükség lesz ideiglenesen ki­telepített boltokra. A keres­kedelem a vendégeknek saíá tos ételeket, italokat biztosi- lesz bőven halászlé, farsang- fánk, mindenütt árusítják a mohácsi termelők zamatos bo­rait. Mohács tehát már most. a zimankós tél kellős közepén körültekintően és nagy lel kesedéssel készül a hagyo­mányos farsangi ünnepségre. B J. Pénteken ősbemutató BkSSSSP A Pécsi Nemzett Színház holnap este új magyar da­rabbal lép a közönsége elé. Vészi Endre „Ember a szék alatt” című darabját mu­tatják be, mely a következő különös alcímet viseli; „Lí­rai komédia az akarat győ­zelméről. A szereplők meg­jelölése hasonlóan érdeke«, hiszen a darab kisemberé­nek Szilváinak, valamint Nyilatkoznak a szereplők és a rendező jótündérénék Szilviának a „vezértitkárral”, „altitkár- ral” és az „al-altitkárral” kell a játék folyamán fel­vennie a küzdelmet. A ve- zértitikárt Galambos György, Szilváit Karikás Péter, Szil­viát pedig Farkas Gabi ala­kítja. Ez alkalommal az éj­jeliőr szerepében újra szín­re lép Szabó Samu Kossuth díjas színművész is. A nézőtéren, az öltözők­ben s a színfalak mögött a szokásos bemutató előtti hangulat uralkodik. amit talán a darab különös stí­lusa kapcsán kialakult vá­rakozások még csak fokoz­nak. A darab jelmeze« fő­próbája előtt Sik Ferenc rendező beugrik az öltözők­be, s utolsó tanácsként csak ennyit mond a színészek­nek: — Könnyedén, színesen vidáman... — A darabról és a ren­dezésről hallhatnánk vala­mit a bemutató előtt? A rendező bíztató körút­ja egy pillanatra elakad. Leül egy székre. 9 lassan tűnődve megszólal; — A két fiatalon múlik minden... Ha o közönség Szilvái és Szilvia mellé áll, akkor sikeresen állítottuk színpadra a darabot. Kulcs­kérdés a társadalmi akti­vitás és passzivitás közötti gyötrődés. A sokszor meg­bántott kisember alapállá­sa; „A hagyjanak engem élni...” magatartás kerül szembe a lelkiismerettel, a kínzó, belső gondolatokkal. A darab értékes szépsége, hogy a pozitív társadalmi tett közben ébred fel a két fiatalban a szerelem. A kettőt egyébként szerintem nem is lehet elválasztani — A darab alcíme úgy érezzük elég különösen hat? — Igen, azt hiszem jelzi a stílusproblémákat... A rendezés egyik legnagyobb gondja a stílusproblémák megoldása volt. Vészi End­re a forgatókönyv szintjén ezt jól megoldotta, talán nekünk is sikerül. A darab az úgynevezett „realista” színjátszás stílusjegyeivel eljátszhatatlan. Nem egy naturális anyag... Állandó stílus, plán és szinte mű- fajváltások követik egy­mást. Nagyon tudatosan komponált mű. precízen vé­giggondolt darab. Két hó­napon keresztül Nógrádi Róbert igazgatóval és Vészi Endrével közösen foglal­koztunk a darabbal. Ez az ügyszeretet azt Hiszem ért­hető. hiszen mi más lehet­ne egy mai színház alapve­tő feladata, mint szolgálni az új magyar dráma meg­születését ... — mondta Sík Ferenc, majd hozzátet­te még: ■— Ha sikerült mag felelő színpadi ruhába öl­töztetni, azt hiszem az egész új magyar drámaírásban fordulópontot jelenthet, ben dület, merészség, kifejezet­ten korszerű darab.., Karikás Péter Szilvái ala­kítója sminkelés közben be­szél a szerepéről: — Eddig fiatalembert leg­feljebb zenés vígjátékban alakítottam, de mai prózai darabban nem. A zenés sze­repek persze lazításnak, a profi szint megközelítésére alkalmasak-... De az em­ber úgy van, hogy a beszé­den. játékon túl mondani is szeretne valamit a szín­padról. Ez a lehetőség most úgy érzem adott. Tetszik a darabban, hogy a figurám­nak van egy Ive. Másként lép be a darabba, H ismét' inás, amikor legördül a füg­göny. Nagyon áttételesen, a mai viszonyokra áttéve, chaplini ízt érzek a figu­rában. ami remélem a ii- tékban is érződik majd. A figurában egyébként jő a színkeverés, bent van akis- ember, ugyanakkor a vias­kodó ember is. akt önmagá­val is vitatkozik... A darab másik fiataljá­nak alakítója Farkas Gabi. Szerepéről szeretettel, s ta­lán lelkesedéssel beszél: — Szinte képzeletbe fi­gura ... Félig tündér, de azért reális is egyben, föl­dönjáró lény... Optimiz­must hoz magával, s azt hiszem képes elhitetni, hogy érdemes vitatkozni. A da­rabban Karikás a partne­rem, az ö jótündére va­gyok. Galambos György egy ki­csit rezignál tan. bizonyos humorral szólal meg: — A darabban én vagyok a vezértitkár, egy agyafúrt gazember .. Uj magyar da­rab... Szép feladat °ljá: szani. A jó alakítás vedii mindig örömöt jelent. Majd a bemutatón kiderül ■ ■ Egyébként a darab elép ne héz nyelvezetű, szokatlanul sok időt vett igénybe a sze­rep megtanulása... Szereplők, rendező. ?• egész alkotógárda hiza'f^d va készül a bemutatóra B. K

Next

/
Thumbnails
Contents