Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
A/ új év köszöntésének egyik Az ősi hieroglifákból azt is iderítették, hogy már ide s tova négyezer esztendeje szokás volt a táraónak és a befolyáses politikusoknak az ó-esztendő elmúltával ajándékokat átnyújtani. Ez a legősibb híradás Szilveszter és az újesztendó megünnepléséről A szokat — amely talán éppen itt. a Nílus partján születeti —. azóta is él, sőt. furcsa és mulatságos históriákká í gazdagította az emberiség kultúrtörténetét. Érdemes ezekből néhányat feljegyezni. Az „évek" harca Ha mar eleinket Idéztük, s éppen a rég elporladt Ámen- emphet korát, mondjuk el. még azt is,, amit a híres görög történetíró árult el róluk. Hérodotosz írta meg, hogy az óév és az újesztendő küszöbén a hajdani egyiptomiak mindig megrendezték az évek harcát. A harcot szó szerint kell venni. Bottal felíegyver- zett „évek” álltak egymással szemközt, s igyekeztek az egymás fejére mért ütésekkel eldönteni, melyik az erősebb. Thébában találtak is egy sírkövet, amely alatt egy túl energikusan távozásra felszólít, tt „óesztendő” csontjai p<\ í; dtak Az óegyiptomi szokás átterjedt Athénbe is, a görögök adták aztán tovább sztíriába e- K rinthiába . .. Am „vál- t , iák a korok és változnak a szokások is” alapon a hajdani botpárbaj napjainkra r.«. ,'V megszelídült, bár le- 1 <gy ugyanennek a har- < nnek a jegyében méri .‘/ít.ze erejüket — a zöld gyepszőnyegen ugyani — Szilveszter délutánján a skót agglegények azokkal, akiknek f. 'éjét már - lekötötték .. . Szilveszterkor persze nem csak az óévet búcsúztatják. « nap egyben az új esztendő kedven pillanata Budapesten érkezésének víg ünnepe is. Ez alól talán csak Albánia töröklakta része volt kivétel, ahol Szilveszter napján, még a század elején is, a férfiak nem kaptak enni, böjtölniök kellett, s amíg bent a házban étlep-szomjan üldögéltek, lányaik és asszonyaik kint az utcán ünnepeltek. Momo király r átveszi a hatalmat Világszerte férfiak és nők. fiatalok és öregek legnagyobb mulatsága Szilveszter éjszakája. Bio de Janeiróban Momo király, a Bolondok Birodalmának uralkodója veszi át a hatalmat és sok ezres szam- bázó, bossanovát lejtő híve kíséretében, konfettizáporban yonul végig a városon. Olaszországban az utcák vidámparki „dühöngökké” válnak. Az újesztendőt köszöntő taljá- nok házuk ablakából az utcára szórnak minden — hónapokig gyűjtött — törött tányért, használt kancsót, poharat, lyukas lábast. Ehhez mérten a budapesti utcák trombitáló, csörgősapkás vidám forgataga — csendes szórakozás. Sokféle speciális szilveszteri étrend alakult ki. Skóciában birkát esznek például, Ausztriában disznósültet Spanyolországban az éjfiit jelző minden egyes harangütésre egy szőlőszemet kapnak be. Németországban ponty nélkül, Dániában pedig tőkehal híján nem is szilveszter a szilveszter. Ami pedig a hollandokat illeti, ők ezt a nagyszerű napot vajban sült almaszeletek feltálalásával teszik emlékezetessé. Az Italokat nem kell külön felsorolni. Amit csak eleink és kortársaink kitaláltak, § pohárbe tölthető, majd lebo- csátható a garaton, a com- mandariától a szürkebarátig, ezen az éjszakán adószámra Budapesttől n Amazonasii logy. De egy érdekes, ehhez kapcsolódó szokást mégis érdemes megemlíteni. Dél- Olaszország egyes falvaiban az új esztendő első napján elásnak egy hordót. A helyszínt azonban egyedül csak a gazda tudja. A rá következő újév hajnalán az egész falu népe a bor keresésére indul, a hordóvadászat azonban kizárólag csak fél óráig tarthat. Ha megtalálják, utolsó cseppig kiürítik. S ez annál is inkább felséges élmény lehet, mert a feljegyzések szerint a föld alatt tartott borok nemes italokká érnék, amelyeknek tüzes erejét és édes zamatét nem egyköny- nyen feledi, aki ivott belőle. Szilveszter legfontosabb „kelléke" Az evésről és az ivásró) már szó esett, de a legfontosabb szilveszteri „kellék”- ről, a csókról még nem. Pedig a csókolódzás Szilveszter éjszakáján világszokás Ahol a csók nem emelkedett olyan rangra, mint Európában, a szerelem, a széptevés ott sem maradhat ki a szilveszteri ceremóniákból. Iszpa- hánban, a híres iraki városban például Mohammed lányai ezen &z egyetlen egy napon fátyol nélkül jelenhetnek meg a város utcáin. Melyik fiatalember lenne képes megállni, hogy ne lesse meg őket? Amikor aztán a derék arab ifjú kiszemelte azt, akivel el tudja képzelni az életét, a lány fejére virágkoszorút doö — természetesen benne a neve, címe, rangja és ha a kis Mirjám vagy Seherezádé „kapható”, üzen, s másnap, újév napján már a kádi előtt hangzik el a holtodiglan- holtomiglan. Még érdekesebb egyes Ama- zonas-menti indián törzseknél az újesztendő és a párválasztás egybefonód ása. Kiválasztott tavakban és folyókban fürödnek ekkor a lányok. A víz azonban teli van hálókkal, a házasodni készülő fiatalemberek rejtették azokat oda. Ha a fürdőző lány beleakad a hálóba, az annyira testéhez tapad, hogy nem tud szabadulni belőle. Kimenteni azonban csak annak az ifjúnak szabad, aki a háló tulajdonosa. Tréfás alkudozás kezdődik, amelynek vége többnyire házasság. A fiú ugyanis úgy tekinti, hogy a sors neki szánta a lányt, s a lány is a sors akaratának tudja be. hogy éppen ennek a fiúnak — a szó szoros értelmében a hálójába került Ólomöntés és eletánipor Természetesen az óév elmúl tavai mindenki a szerencséd és boldog új esztendőt várja és reméli Vannak azonban Valaha vallási szerepe volt a képünkön Is látható százféle japán dísztárgynak, amelyeket azok a vándorárusok. népművészek és falusi emberek készítettek, akiknek nincs munkájuk a hosszú téli hóna pókban. Ma azonban már nin cs több jelentőségük, mint Budapesten a papírtrombitáknak vagy a különböző formájú és méretű csákóknak... Egy kép — az amerikai szil veszterezőkróL olyanok is. akik nemcsak várakoznak és reménykednek, hanem bizonyosat is akarnak tudni az elkövetkezendő 12 hónapról. Ezeknek Szilveszter éjszakáján „hivatásos jósok” mondanak jövendőt Sok helyütt szokásban van, különösen a németeknél és a finneknél. az ólomöntés. Kamcsatkában viszont az állandóan Izzó 12 vulkán szikráinak színéből jósoltak (természete sen • ik szerencsét és természetesen jó pénzért) annak idején a messzi földről érkező „kíváncsiaknak’’. A legfurcsább szokás azonban Nyugat-Afrikéban, Kamerunban alakult ki Az elefánt-tulajdonosok állataik há tán vonulnak egy tisztásra, ahol papok és jósok ütötték fel tanyájukat. Amikor az elefántok a varázslósátor elé érkeznek, a főpap valami port hint az állatok füle möaé. A par maró hatású lehet meri az elefánt felhorkan és addig trombitál, amíg a port le nem kaparja a füle mögül Ebből a kiabálásból mondanak aztán a hozzáértő „szakember <>» jóslatot, s a ceremóniát természetesen pompás lakom* követi. Sajnos, ezt a különben nagyszerű szilveszteri szokást nálunk nehéz lenne meghonosítani ... elefántok hiányában. Azért persze ml « in búslakodunk szilves- °i k. f aki nem hiszi — járjon uán* Onody György Söprik a római utcát..« SZILVESZTER
