Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

1988. január 19. napló 5 Hóvihar Baranya felett A Meteorológia jelenti: várható időjárás szerda estig- borult Idő, havazásokkal, időn­ként felszakadozó felhőzet, élénk, időnként erős, helyenként átmenetileg viharos erejű északi, északkeleti szél. Hófúvások, hideg idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 6 mínusz 11 fok. Pécsett kedden mí­nusz 7 fok, harminc kilométeres szél. 45 cen­timéteres hóvastagság, a felhőalap 150 méter. A havazás keddre virradóra kezdődött és i“en erős szél kísérte. Különösen az útke­reszteződéseknél éreztette hatását a szél. a hófúvásban néhány méterre is alig lehetett látni. A Köztisztasági Vállalat és a Közúti Igazgatóság hóekéi, dolgozói szinte egész éj­jel az utakon voltak, hogy reggelre meg ne bénuljon a közlekedés Pécsett így, ha ké­séssel is, azért sikerüli megoldani a dolgo­zók munkábaszállitását. Háromhónapos készlet a Mohácsi-szigeten Zajlik a Duna, mi lesz a mohácsi-szigetiekkel? —ezek­ben a napokban bizonyára sokan teszik fel a kérdést. Hiszen ha megindul a zajlás, vagy befagy a folyó, csak ke­rülővel, Baján keresztül lehet megközelíteni a szigetet. Lesz- e. van-e elegendő tartalék a boltokban? A válasz megnyugtató. Nemcsak a szokásos készlettel 4 szágyi járat nem érkezett meg Vörös János MÁVAUT forgalmi szolgálattevő a ko­csiktól érkezett az irodába. Azt mondja, hogy általában harminc perces késéssel, de szinte valamennyi autóbusz- járat megérkezett a pécsi Pályaudvarra. — Kivéve a ságyi jára­tot, amelyiknek 7.30 órakor lett volna az érkezési ideje. Kővágószöllősre pedig nem lehet felmenni, ezért a 10 órás járatot már nem is indították. Az A/l-es laktanya és Nagykozár közötti útszaka­szon az emelkedő tetején autóbusz az árokba for­dult, sérülés nem történt. — A hideg idő beálltával csökkent-e a forgalom? — Nem mondhatnám, ta­lán a hajnali járatokon van némi csökkenés, de nappal épp olyan erős a személy- forgalom, mint máskor. Ha­nem a diákokkal baj volt- ma reggel. Legalább három­százan benyomultak a váró­terembe és nem akartak iskolába menni. Úgy gon­dolták, hogy a hideg időre meg a buszok késésére hi­vatkozva majd igazolást kapnák és elbliccelik az érákat. Kollégám a „lel­kűkre” beszélt és sikerült elküldeni őket az iskolába. Következő állomásunk a MÁV Főpályaudvar. Negy­ven irodai dolgozó (a Pécsi MÁV Igazgatóságáról), vala­mint az állomás húsz dolgo­zója a déli órákban lapátot ragadott és takarította az állomást. — A vonatok bizony ké­réssel érkeznek — mondja Kovács Sándor, az állomás- főnök helyettese. Sopron fe­J 15] 40 perc, a budapesti ; ?yors ötven perc késéssel ' futott be, azonban állomá­sunk dolgozói igyekeznek- Pontos időben indítani a Pécsről menesztett vonato­kat. Miközben a hóekék és a éómunkánok küzdöttek a Pagytömegü hóval, mosolyt Akasztó látvány is volt Pécsett. A Magyar Televí­zió gépkocsija elakadt és a fiatalok ásták ki a hóból. Ügy tudjuk, hogy a pórul- iárt TV-kocsi éppen a hó­csaták hőseiről kíván él- ménybeszámolót készíteni Pécsett. Sikerült Is talál­koznia velük, premier plan- ban. A Nagy Lajos Gimná­zium I. a.. III. e. és III. f. osztályait „váltott műszak­ban” találtuk a Széchenyi téren. A szó legszorosabb és legnemesebb értelmében I* fiatalos hévvel szálltak ■rz-embe a hóakadályokkal, s derék munkájuk nyomán autóbuszok, vállalati és sze­mélygépkocsik szabadultak M hóbörtönökből. Megbüntetik a hóeltakarítás elmulasztóit ' A n. kerületi tiszti rendőrőrsről kapott tájékoztatás szerint szigorúan eljárnak azokkal szemben, akik nem tesznek eleget kötelességüknek, és időben nem takarítják el a havat házuk előtt a járdáról. Nemcsak balesetveszélyt ’ rejt magában a vastag, síkos hó, hanem az amúgy is kes­keny, nehezen járható úttestre kényszeríti a járókelőket. Már eddig is több, hó takarítási kötelességét elmulasztó szfemély ellen indítottak eljárást. Pássá Pál rendőrhadnagy kerületi őrsparancsnok sze­rint tegnap sok személyt tfigyelmeztettek és azokat, akik a figyelmeztetés után egy órával sem takarították el a havat, helyszínibírsággal sújtották, így 17 személy kapott pénzbüntetést. Mi a helyzet a megyében? rendelkeznek a sziget üzletei, hanem az illetékes földmű­vesszövetkezetek — a mohácsi és a dunaszekcsői — nagyobb mennyiségű tartalékot szállí­tottak át még jóval karácsony előtt. A mohácsi földműves­szövetkezet három hónapos tartalékot vitt át a túlsó part boltjaiba. Homorúdra száz mázsa liszt, ugyanannyi só. ötven mázsa cukor, húsz má­zsa zsír került. Ugyanennyi árut szállítottak Ujmohácsra Is. Sárhátra öt mázsa zsírt, húsz mázsa cukrot, ötven má­zsa lisztet, húsz mázsa sót vit-’ tek. Ezen kívül a mohácsi szövetkezet egyéb fűszerárut is vitt a szigetre. A dunaszekcsői földműves­szövetkezet százötven mázsa lisztet, tíz mázsa zsírt, százöt­ven mázsa cukrot, ötven má­zsa sót és tíz mázsa rizst szál­lított át a dunafalvi boltokba. Ezen kívül ők is küldtek egyéb fűszerárut valamint konzervet is. A két földmű­vesszövetkezet összesen egymil lió forint értékű készlettel várja a „jeges Időszakot”. A Közúti Igazgatóság hó­szolgálati irodájában nagy a forgalom. Bereczky Zslgmond és Kálmán István jelentések­kel, naplóval és különböző pa­pírokkal borított asztal mel­lett .ülnek. Belépésem pillana­tában mindketten telefonál­nak. — Elindultak? — Kálmán István mindennapi kérdésé­nek ezekben az órákban külö­nös jelentősége lehet. Berecz­ky Zsigmond nyilván egy ér­deklődőnek ad felvilágosítást: I — A hatos út járható. Vé­gig, de nehéz szakaszok van­nak. ‘— Péterrel nem találkoz­tak? I — Nem. Személlyel nem ta­nácsos elindulni. Terhelt te­hergépkocsival lehet... Ké­rem szépen. Tessék! — Ez ne­kem szól. Bemutatkozom, megmondom honnan jöttem, leültetnek. — Rosszkor jött. Most már nincs annyi hívás, mint reg­gel. — Csöng a telefon. — Egy pillanat. Kálmán István leteszi a kagylót. .— Hol vannak? — kérde­zem — Elakadtak? — Kik? — Péterék, akikkel talál­kozni kellett volna. — A Péter hómarógép. Fel- küldtük a megyehatárig, ott van a 159-es kilométerkőnél. — Ha találkozik az egyes számú hóekével... — hallom Bereciky Zsigmond hangját. — Nem. Inkább ne szélesítse­nek, de a nyomot tartani kell. — Mióta vannak szolgálat­ban? — Tegnap fél öttől. Huszon­négy órás. Még van egy kar­társunk, Tandics János, aki a kinti munkákat irányítja. — A szobában jönnek-men- nek. — Pisti, — mondja egy ér­kező — Zobáknak kell szólni, hogy a szalatnaki bekötőutat szabadítsa fel. — Az A/l-nél azt a buszt lököd j ük meg egy kicsit. — Nem tudják felvinni az új klórwút — Látom, zavarok. Még megkérdezem: — Milyen ldórozót? — A Vízműveknek az erő­művel szemben van egy léte­sítménye. Elromlott a klórozó, az újat nem tudják felvinni! mert az utat befújta a hó. Veszem a kabátom. Nincs sok idó búcsúzásra. Még hal­lom: — Józsikám, a turbina elin­dult? A. G. UbttuécUíqi sx&cda&uq ád — Miben segít a hon­védség a hóakadályok le­küzdése ércekében? — A Sütőipari Vállalat kért tőlünk terepjáró gép­kocsikat, hogy zavartalanul kiszállíthassa a kenyeret és a péksüteményt — ad kész- — ségesen tájékoztatást Ko­vács alezredes. — Három gépkocsit el is küldünk azonnal. Most van folya­matban egy újabb kérés ki­elégítése, honvédségi sze­relőbrigádot alakítottunk, és műhelykocsival siet a le- robbatn kocsik segítségére. Készenlétben tartjuk terep­járó mentőöv tóinkat. Szük­ség esetén azonnal útnak indítjuk. Végül egyik alegy­ségünk bármelyik pillanat­ban „bevetésre” készen áll a hó ellen. Egy honvédségi mentő­autóval a mentőknél talál­koztunk. Még nem kellett „beavatkoznia”, csupán te­repszemlét tartott. A mentő autók egyelőre zavartalanul közlekednek, igaz „némi késéssel”. Mínusz 10 a napszinten Steekl Pál Széchenyl-aknai .ülszíni felvigyázó ezekben a havas, szeles napokban eginkább egy körvadászat /ezetőjéhez hasonlít: kabát- íallérja felhajtva, nyakán ;étszeresen átvetett sál lá­bán bakancs, s ilyenek az emberei is: éppen csak a szemük látszik a lehajtott fülvédős sapkák, ügyesen fel csavart sálak mögül. A szél úgy süvít a? akna­torony és a gépház között, mintha csapdába esett volna, minden áron szabadulni akar: vijjog, lekapja a házán tetejéről a havat, fordul ve­le egyet, s aztán vadul a sí­nek között dolgozó emberek arcába csapja. A csillék las­san, szinte fáradtan kúsznak előre, a hó — hiába söpri k el félóránként —, újra meg újra belepi a síneket. A dél­utáni műszakban harminc- kettőn dolgoznak Steekl Pál csapatában, feladatuk a nan- szlnti szállítás biztosí'á'a Vannak fiatal korúak a csa­patban és vannak idősebb, „kiszuperált” földalattiak, közülük néhányan egészen biztosan gondolták már. hogv ők tulajdonképpen nem i*bá­nyászok, mit ér az ő munká­juk, hisz mindig mindenk csak a földalattiakról beszél, s ha látszatra most sem tör­tént változás, ha nem is kap­nak több elismerő szót. mim máskor, az nyilvánvaló. hom' ezekben a napokban az 5 munkájuk mindennél fonto­sabb ... ök továbbítják a napszintre emelt csilléké' ők küldik vissza az üreseket. A hőmérséklet reggel mí­nusz tíz körül járt, s nap közben sem adta alább 3—* foknál, a csillék kereke szin­te beragadt, amit azelőtt es’- ember könnyűszerrel eltolt azt most kettő alig bírja mozdítani... — Kilencszázezer csilléi kell megmozgatni műszakon ként — mondja a felvigyázó — A termelés eddig még nem érezte meg, hogy így megromlott az idő ... örül, hogy jó hírt mond­hat. A csapat néhány tagja is hozzánk lép, az egyik in­vitál, igyák egy pofa teái mert az van bőven, ajaj. de mennyi, még a végén kiütés' kap tőle az ember ... Egy másik azt kérdi, tudom-e, ki volt a legokosabb ember^ Mondom, nem. No, pedig nem nehéz: aki a fülvédős sapkát feltalálta ... Mást is mondana, de valaki odakiált: gyertek már, nem bírok ez­zel a csillével, s egyszerre vége a viccelődésnek, men­nek, hogy társuknak segít­senek. (BsS) Hóekével végig a városon Kedd délelőtt fél tízkor fo­gad Csorbies József, a Köz­tisztasági Vállalat igazgatója. Röviden tájékoztat: — Jelenleg hat hóeke, egy hófelszedőgép, három Csepel homokszóró, tíz tehergépko­csi. 67 alkalmi és 120 úttisz­tító munkás, két lovas hóeke, négy lovas szállítókocsi dol­gozik a város területén. Kö­rülbelül 200 kilóimé tér hosz- szú útszakaszt kell megtisz­títanunk a hótól, illetve biz­tosítani ezeken a forgalmat. A főutak, a bányákhoz ve­zető utak mindenütt járhatók. Nemrég küldtünk el egy hó­ekét Üszög félé, mert a víz­tárolónál egy szivattyú meg­hibásodott, az oda vezető út pedig járhatatlan. Tehát a különleges kérések­nek is eleget kell tenni. Az udvaron nagy a kavaro­dás, hóekék fordulnak he. hószállító kocsik indulnak út­nak. s izgatottan keresik a terepjárót, amely még min­dig nem tért vissza a Me­csekről. — Talán megrekedt — mondják, amikor az „elve­szettnek” hitt kocsival Sági József megérkezik. Háromszor tette meg az utat a Tüdősza- natóriumhoo, orvosokat vitt, most pedig oxigénpalackért és kenyérért indul. — Milyenek az utak a Me­csekem? — Nehezen járhatók. Alig halad el a hóeke, újra bete­meti a hó. A hóekék vezetői munkájuk végeztével Soós Jánosnál je­lentkeznek újabb eligazításra. Keszler István feladata: a Rá­kóczi út, Szigeti úton át Uj- mecsekaljára indul, majd a Mártírok útját, a Tüzér utcát „teszi tisztába”. A másik hó­eke az Akácfa utcába megy, hogy járhatóvá tegye a Gyer­mekkórház és a Szülészeti Klinika felé vezető utat, a harmadik hóeke pedig a Sü­tőipari Vállalat segítségére siet. Keszler István átveszi a menetlevelet, vele indulok Ujmecsekaljára. Kikanyaro­dunk a Rákóczi útra, szembe velünk a Közúti Vállalat hó­ekéje jön. Az út ma is olyan forgalmas, mintha nem is tombolna a szél. s nem horda­ná a havat. Hóekénk szórja a havat a járda szélére. Igaz, hogy ez a házfelügyelőknek plusz munkát jelent, de meg­felelő útszélességet biztosítani kell. A Szigeti úton YB 65-05- fe rendszámmal a Kaposvári 13-as AKÖV frissen dukko- zott kocsija vesztegel a hó­ban. — Van kötele? — kérdi a segítségére siető hóeke veze­tője —, hiszen az úttisztítá­son kívül mentőszolgálatot is teljesít. — Semmim sincs, — hang­zik a válasz A hóeke kocsijóról viszont lapát kerül elő, máris kisza­badítják a kerekeket, homo­kot szórnak eléje. Ekkor meg­áll a velünk szembe jövő, lá­dákkal megrakott teherautó. Vezetője Bednár László mór veszi is le a kötelet, majd meghúzza a hóban rekedt kollégáját, aki előttünk ha­ladva, a Szigeti vámnál újra elakad. Ekkor a bányószbusz utasad sietnek segítségére. Hóekénk „elsöpri" a busz végállomásánál keletkezett itt- ott 20—30 centiméter vastag­ságot is elérő havat, majd ki­segíti a kupacba rekedt textil- szállító teherkocsit, s úgy me­gyünk végig a 39-es dandár úton. Az út jobb oldalán, s a dr. Veress Endre út jobb ol­dalán is magán gépkocsik áll­nak. — Nem is gondolják, hogy mennyire akadályozzák a munkánkat — mondja Keszler István. — Leszűkül miattuk az út. Nem engedném még, hogy itt parkírozzanak. A mentőállomás környéke nehezen járható. Lovaskocsik fordulnak ki az udvarról, vi­szik a havat a régi szemét­telepre. Dél elmúlik, amikor a hó­ekék újra betérnek a vállalat udvarába, hogy ebéd után újra útnak induljanak a vá. ros keleti része felé. Kerényl István műszaki vezető az Au­tóközlekedési majd az ÉPFU Vállalathoz telefonál. Az itt dolgozó 15 nappalos és öt éj­szakás gépkocsi mellé újabb segítséget kér. — Hét Skodát, egy rakodót tudunk adni — mondja a TEFU. — Két rakodógép. 5—6 bil­lenős szerdán reggelre készen áll — Ígéri az EPFU. — Legalább 4—500 hóelta­karító munkásra volna szük­ség ahhoz, hogy a már-már járhatatlan szűk utcákat 1» megtisztítsuk a hótól — mond jók a vállalat vezetői. A rá­dió közben újra közli a Me­teorológiai Intézet jelenté ét, amely szerint éjszakára hava­zás és szél várható. (Csépányf) Csatasorban a kenyérért — Milyen zava­rokat okozott a ke­nyérellátásban a „sarkköri” időjá­rás? — A vonal másik végén Trei­ber Ferenc, a Pécsi Sütőipari Vállalat szállítási osztályá­nak vezetője: — Sok problémát okozott a hó, bár nem ért váratlanul. Kedden a mecseki részen, s főleg Pécs bányatelepen aka­dozott az ellátás, (a tbc-kórházba ugyan eljutottunk), más­hová azonban, ha késve is, megérke­zett a kenyér; Ke- szüre, Üszögre, Va­sasra és Postavölgy be például lovasko­csival vagy szánnal. A honvédség se­gítségét az elsők között említem. A Köztisztasági Vál­lalattól négy lovas- kocsit, a 12-es AKÖV-től tizenhat súlyosabb, a terep­viszonyoknak job­ban megfelelő gép­kocsit kértünk. Ha tovább romlik az idő, újabb lovas szánokért a szabol­csi tsz-t Is megke­ressük. * A Dél-Baranya megyei Sütőipari Vállalattól kapott tájékoztatás szerint tegnap a megyében 1—3 óra késéssel mindenütt megér­kezett a kenyér. Egyedül Kővágó- szöllős- jelentkezett, elakadt egy kocsi. Az Uránércbánya azonnal a tett szín­helyén termett. Ha tovább rom­lik az idő, bevetik az fmsz-ek, tsz-ek fogatait. A baj in­kább a sütödék lisztellátásában je­lentkezhet, mivel kicsik az üzemek, s csak pár napos tar­talékkal rendelkez­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents