Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-19 / 15. szám
Vttóg proletörjai, egyesüljelek XXIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. január 19. SZERDA iá „Őszintén beszélünk a kérdésekről... Pártnap az egyetemen Előadó: Rapai Gyula elvtárs A pécsi egyetem aulájában tegnap délután az egyetem dolgozóinak' részvételével párt napot tartottak. A pártnap előadója Rapai Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára volt. Dr. Tényi Jenő elvtársnak, az egyetemi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Rapai Gyula elvtárs azzal kezdte beszédét, hogy az emberek sok kérdésre választ várnak, tehát sok kérdésre választ kell adni. őszinte és nyílt választ. Az ár- és bér- intézkedésekkel kapcsolatban vannak, akik azt mondják: ez a lépés megingatja a pártba vetett bizalmat, mások annak adnak hangot, hogy nem tárták a nép elé a teljes igazságot, ismét másolt úgy vélik, hogy ha már korábban javítottunk volna a gazdaságvezetés szintjén, nem került volna sor ezekre az intézkedésekre. Különféle híreket terjesztettek, ezekre válaszolni kell. Rapai elvtárs miután emlékeztetett arra, hogy többek között az egészségügyi dolgozók béremelésére az intézkedések kapcsán mintegy 150 millió forintot fordít a kormány. leszögezte: az egész komplex intézkedést meg kellett tenni. Gazdaságpolitikai, de napi politikai célok is ezt tették szükségessé. A fő cél: a termelés jobb ösztönzése a végzett munka alapján. A jobb munkáért magasabb bér jár, — mindenki fizesse meg amit elfogyaszt — ezek is az indítóokok között szerepelnek. De szükséges volt azért is, hogy egyes termékeknél és egyéb területen is fokozatosan csökkenteni lehessen az állami dotációt. „Tény, hogy most a mezőgazdasággal kapcsolatos gazdaságpolitikai kér d esek kerültek előtérbe — folytatta az előadó. — Kialakultak nagyüzemeink, gépesítettünk, sikerült a mezőgazdaság átszervezését úgy megoldani, hogy nem csökkent a termés, az állatállomány sem. Nagy jelentőségű ez. A mező- gazdasági árpolitika azonban elavult már, az árpolitika lényegében még akkor alakult ki, amikor nem volt nagyüzem.” Ezután arról beszélt Rapai elvtárs, hogy a helyes: a felvásárlási árnak magasabbnak kell lenni mint a termelési költségnek. Elmondotta, hogy Baranyában többször tanulmányozták a problémát: a 100 holdra jutó számosállat mennyisége jónak mondható s mégis a tsz-ek tagjainak jövedelme alatta marad olyan megyékhez viszonyítva, ahol nincsen ilyen jó a számosállat aránya. Miért? Mert az állattenyésztés — ráfizetéses volt. Ezen feltétlen változtatni kellett. De változtatni kellett más okok miatt is. Az elmúlt évtizedben az ipar új munkaerőket szívott fel a mezőgazdaságból. „Szidták a falusi fiatalokat: miért mennek el? A szidással én nem értettem egyet, mert az elmenetelnek objektív okai is voltak. Nekünk olyan körülményeket kell teremtenünk falun, hogy a fiatalok ott maradjanak, ott találják meg számításaikat. Ezt is célozza az intézkedés.” A dotációról szólva Rapai elvtárs elmondotta, hogy nem javította a munkafegyelmet, mert sokan azt mondották: nem baj, ha a tsz nem lesz jövedelmező az év végén, majd az állam dotálja. Hibás propaganda volt az is. hogy a gépeket a mukásosztály adja a parasztságnak. Az igaz, hogy adja, — de a parasztság ezeket a gépeket megvásárolta! Az iparcikkek ára pedig a mezőgazdasági árakhoz képest magas volt, — a tsz-ek közül sok eladósodott. S ez nemcsak a parasztság problémája, hanem a munkás osztályé is, az értelmiségé is. Utalt arra, hogy az ár- és bérintézkedésekkel ezt a kér dést még nem oldottuk meg végképpen, az állami dotációt ezzel nem lehet teljesen megszüntetni. Meg kell teremtenünk a kereslet-k'nálat összhangját, valamint exportlehetőségeinket is jobban kell kihasználni. Lényeges, hogy megváltoztassuk a fogyasztás struktúráját: az ipari cikkek árát csökkentsük, a mezőgazdasági termékek árát emeljük. A jelenlegi árpolitika következtében az ipari cikkek iránt kevéssé fokozott a kereslet, míg a mezőgazdasági termékek iránt igen nagy, holott a mezőgazdasági termés jelentős részét exportálni tudnánk, ezért nyersanyagot hoznánk be, hogy foglalkoztatni tudjuk az ipari munkásokat. (Folytatás a 2. oldalon) Wladyslaw Comulka, Jozef Cyrankiewicz és Zénón Kliszko Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden baráti látogatásra Budapestre érkezett Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A kedves vendégeket a Nyugati-pályaudvaron Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, Kállai Gyula a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Mi. nisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagja. Péter János külügyminiszter és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztlyának ve zetője fogadta. Téli munkák a kertészetekben Már tűzdelik a primőr salátát a Pécsi Kertészeti Vállalat zöldségüzemében Tombol a tél, félméteres hótakaró borítja a baranyai határt, de a megye kertészeteiben már a tavaszra készülődnek. A Talajerőgazdálkodási Vállalat pécsi központjában egyre sűrűbben cseng a telefon, komposztföldet szeretne mindenki, de a rossz idő miatt a Megyeri úton leállt a gyártás, akadozik a szállítás. Pedig a vállalat már december 31-ig 50 vagon tápföldet szállított le, a tsz-eknek, amiből 2,5 millió tápkocka készíthető. Ennyi volt az igény. Most azonban, hogy a gyártás megindult, kiderült, hogy még 50 vagon kompóózt kéne. Az alapanyag meg is van hozzá, hisz a kovácshidai bányából még a tavasz folyamán igen nagy mennyiségű tőzegkorpát termeltek ki, van elegendő lápföld, tőzegesfekál is. Pusztán az anyag rostálása és keverése akadozik a zord idő miatt A tápkocka igen népszerű lett még így is, hogy a hozzá szükséges földet vagonokban sokszor 30—40 kilométer távolságról kell elszállítani. Egy mázsa tápföld ára 18 forint, vagonokba rakva 20 forint, s egy tápkocka fillérekbe kerül a tsz-nek, ha saját gépével gyártja le. Tíz gép üzemel a megye tsz-eiben, s ezek a tél folyamán 5 millió tápkockát gyártanak. A szabadszentkir- lyi tsz, ahol már hétfőn megkezdték a gyártást — egymaga félmillió tápkockát készít, mert így sokkal gyorsabb a palántanevelés, s a primőr áru 2—3 héttel előbb lesz piacképes, mint a hagyományos módszerrel. Közel fél millió tápkockát készít a mohácsi Uj Barázda Tsz is. A nagy érdeklődésre való tekintettel, 1966-ban már 200 vagon tápföldet készít a Ta- lajerőgazdáikodási Vállalat a baranyai tsz-efc részére, amiből 10 millió darab tápkocka, illetve ugyanennyi tő zöldségnövény állítható elő. A tápkockagyártás mellett a megye legnagyobb tsz-kerté- szeteiben megkezdték a korai zöldségmagvak vetését. S bár a kertészetek időben munkához láttak, az első primőrzöld ségek megjelenése jórészt attól függ, milyen hosszú lesz a tél. A havazás megindulása előtti száraz hideg elsősorban az áttelelő salátában tett kárt, a földje felfagyott és sok tő kipusztult. A Zengőaljai Állami Gazdaság kertészetében 220 000 tőből csak mintegy 160 000 saláta telel át, a mohácsi Uj Barázda Tsz-ben 5 hold salátában mintegy 50 százalékos kárt tett a száraz fagy. A most leesett hétakaró KÜZDELEM A HÓVAL ■ ' ■ -T-e • • Riportok, tudósítások az 5. oldalon. azonban már megvédi az ál- telelő zöldségféléket. A Mohács-környéki advent: kelkáposzta, mélyet már november végén, december elején kipalántáztak, eddig nem szenvedett kárt a fagytól, a zöldborsó is szépen telel ezen a részen. Az Uj Barázda Tsz a megye legnagyobb kertészkedő gazdasága, 80 hold kelkáposztát és 60 hold áttelelő. borsót ültetett, kelkáposztából 48 vagon, cukorborsóból 6 vagon termését szerződte le a MÉK-kel. A több, mint 300 holdon kertészkedő szövetkezet egymaga 238 vagon vegye- zöldséget értékesít 1986-bea, a MÉK-en keresztül a lakos ság ellátására, A téB primőr zöldség ms még hiánycikk Baranyában. Bár adottság több helyen kínálkozik — a Pécsi Hőerőmű fáradt melege, a megye különböző pontján feltörő hévizek megannyi lehetőség — a mezőgazdasági üzemek nem használják ki ezeket a lehetőségeket. Egyedül a siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Tsz harkányi melegágyi telepe rendezkedett be téli primőr hajtatására. A korszerűtlen technikai berendezések miatt azonban — az üvegházat a harkányi melegvízzel csak 12—15 fokra tudják fel- fűtend, ami kevés — téli primőrt itt sem állítanak elő. Jelenleg csupán petrezselyemzöld és zeller zöldje kapható a harkányi kertészetben a virágokon kívül. A palántahai- tatást azonban már megkezdték, s 11 hollandi ágyba már kitűzdeltók a salátát, mellyel márciusbein megjelennek a piacon. A napokban fejezték be 30 000 tő hajtatott saláta kitűzdelését a Pécsi Kertészet' Vállalat Megyeri úti zöldségüzemében is. s márciusban a bóilyi Kossuth Tsz kertészetében is kapható lesz a legkoraibb fejessaláta, egyébként ez a szövetkezet is mintegy 100 vagon zöldségfélét termel 1966-ban közfogyasztásra. Január 15-én a Zengőal'a: Állami gazdaság szilágypuszta kertészetében is megkezdték a paprika- és paradics^ n- magvak vetését. A gyökér- zöldségek termeszté érői híressé vált gazdaság tavaly holdanként — szemben a 100 mázsás országos átlaggal — 300 mázsa sárgarépát termelt, melyből jelenleg is 24 vagonnal tárolnak a gazdaság területén. Rekord termé-eiket és az alacsony önköltséget az öntözés mellett elsősorban a Merkazin nevű gyomirtószer szakszerű alkalmazásával érték el. 1966-ban 110 vagon vegyeszöldséget termel a gazdaság, melynek zöme sárgarépa é petrezselyemgyöké]-. Kertészeti termelvényeik 70 százalékát a Szigetvári Kon- «ennpár vásárolj* meg.
