Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

IMS. DECEMBER 1«. napló 5 A „fiatal öregdiákok” tanítása Figyelemre méltó tapasztalatok a szigetvári gimnáziumban Őszülő fejjel beülni az Is­kolapadba és pótolni régi mu­lasztásokat, — mindig annyit jelentett, mint versenyt futni az idővel. A napi munka után vállalt tanulás, az elhanyagolt család, az elkerült mozi, fél­retett regény — mind egy óéit szolgál ilyenkor: „gázt adni!* és teljes lendülettel utolérni a fiatalokat, a mai nappali hallgatókat. Fiatalodnak az őregd:ákok Csakhogy a felnőttoktatás­ban egyre kevesebb őszülő fe­jet találni, a levelező, vagy esti tagozatos „öregdiákok” csapata lassan, de biztosan fiatalodik. Már ennyi elegen­dő ahhoz, hogy feltegyük a ké-dést: lesz-e változás a felnőttoktatásban? De indo­kol ia ezt az új törvényerejű rendelet is, mely kimondja, hogy a jövőben a felnőttok­tatás útján kell megoldani nagyobb tömegek középiskolai képzését. Magyarán: lassan generációváltáshoz érkezünk. Igaz, a két generáció még sok helyen együtt található a levelező tanulók soraiban. A „váltás” itt sem hirtelen történik és nehéz feladat meg húzni az éles határvonalat. Úgy érezzük azonban, né­hány jogos követelménnyel már előre felléphetünk a „fia­tal öregdiákokkal" szemben. Először is azzal, hogy ők már az általános iskolát vé­gezték el, ami többé-kevésbé a régi polgári iskolának fe­lel meg. Mindenképpen ma- gasabbrendű iskolatípus te­hát, mint a nyolc elemi, ami­ből apáik indultak a középis­kola levelező vagy esti tago­zatába. Aztán feltétlenül nagy előny, hogy ők csak négy, hat nyolc évvel ezelőtt fejez­ték be ezt az alapiskolát, s nem tíz, tizenöt, vagy húsz esztendővel ezelőtt. Azonkí­vül manapság sokkal több ta­nulási vágy, de legalábbis ta­nulási divat él a fiatal kor­osztályban. mint például tíz évvel ezelőtt élt. Mindezek után érthető kí­váncsisággal mentünk el a szigetvári gimnáziumba, ahol — először a megyében — n megyei tanács oktatási cso­portja részletesen és alaposan megvizsgálta a középiskolai felsőoktatás mai kérdéseit. A vizsgálat sokrétűségéből kö­vetkezően persze elsősorban nem az „idős-fiatal” szem- benállításban elemezték a felnőttoktatást. De először kaptunk megalapozott, bizo­nyított válaszokat arra a kér­désre. hogy a gimnázium fel­nőtt» tagozatának próbakövén hogyan viselkedett a mai if­júság. Ax első tapasztalat Már az első tapasztalat Ls arra utal, hogy az idősebbek, az előző évek öregdiákjai kö­zött több volt a tehetséges tanuló. Amíg ugyanis régen azok közül legtöbben anyagi okok miatt nem tanulhattak tovább. így természetesen a tehetségesebbje is lemaradt- A közel két évtizedes fel­nőttoktatásban eddig számos tehetséges idősebb tanuló akadt. Ezzel szemben azok a fiatalok, akik feltétlenül te­hetségesek, ma már túlnyomó többségükben mindig beke­rülnek a középiskolába. Le­het, hogy kissé merész a kö­vetkeztetés, de aki kimarad, az legalábbis nem a legjobb diák. Vagyis: a felnőttoktatás utánpótlása között csökkent a tehetséges tanulók aránya. Ezt bizonyítja még egy té­nyező: sok közöttük a közép­iskolából kimaradt, vagy ki­bukott fiú és leány. Általában azt sem lehet el­mondani, hogy az általános iskola anyagát felhasználhat­ják a mostani levelezők ok­tatásában. Igaz, aki megtanul­ta és emlékszik rá, annál jó­val erősebb bázist jelent, mint az idősebbek egykori nyolc elemije. Csakhogy több­nyire nem emlékeznek, azaz valószínűleg nem is tanulták meg az általános iskola anya­gát. Egy példa: az egyik első osztály huszonöt tanulója kö­zül magyár órán egy sem tudta az általános iskola mű­fajismeretének anyagát. Ezek után érthető, ha a kö­zépiskolai felnőttoktatásra most jelentkező 16—20 évesek számára nem előny, hogy vi­szonylag rövid ideje fejezték be az általános iskolát. Fontos követelmények De más fontos követeimé nyékét is figyelembe kell venni. Bár a levelező okta­tásban mindig alapvető sze­repe volt az egyéni tanulás­nak, a jövőben ez a szerep még nagyobb lesz. Hiszen a törvényjavaslat szellemében várható, hogy a középiskolai felnőttoktatás még nagyobb tömegeket érint, s ezeket még kevésbé láthatjuk el például kellő tanárral, tanteremmel. Vagyis: a konzultációs jelle­gű tanulás — tehát az egyéni tanulás — minden eddiginél nagyobb szerepet kap. A szigetvári gimnázium fel­nőttoktatásának vezetői és ta­nárai feltétlenül dicsérendő munkát végeznek. A vizsgálat szerint megtartják a tanter­vet, óravezetésük,. előadásaik logikusak, világosak, határo­zottak, törekednek a hallga­tók aktivizálására, sőt több­ször a szemléltetésre és a problémafelvető óravezetésre. Mindezek ellenére óráiknak nincs konzultációs jellege, a hallgatóknak nincsenek kér­dései. És ez általában nem a szigetvári nevelők hibája, hi­szen a közel két évtizedes felnőttoktatásnak még mindig nincs alaposan kidolgozott módszertana. Tankönyvei nem sajátosak, megegyeznek a nappali hallgatók könyveivel. Ezért a tanárok nem kapnak megfelelő támaszt ahhoz, hogy a tananyagot súlypon­tozzák, a problémafelvetést középpontba állítsák, majd az anyagot röviden össze­gezzék. Helyette a tanár munkája kerül előtérbe és mivel sok az anyag, időnyerés céljából kiküszöbölik a szem­léltetést, a tanulók alctlvizá­<$/foer\ SZÍNHÁZ Jií%í A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. dec. 16-i, csütörtöki műsora a 223,S m középhullámon: 17.30: Szerb-horvit nyelvű műsor: Falusi hétköznapok ... össze­állítás. 18.00: Német nyelvű műsor: □lossza. Főiskolások kerekasztal-beszél­getése. Lakodalmi szokások. Xívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. 18.50: Notesz. — Baranya mező­gazdaságának 20 évéről. 18.55: Lemezalbum. 19.1»: Dél-dunántúli hlradő. 19.30: Könnyűzene. — Komlóssy Erzsébet, Frank Sinatra és a Tornados együttes felvételeiből. Közben: Dombóvári mozaik. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nyitott «Mák Mte 1 árakor). Jászai JC-tjérlet, ZENI: Liszt-terem: Középiskolai bérleti sorozat (11, és 3 órakor). , MOZI: Park: A Md (anv„ fél ». három­negyed 7, 9). Petőfi: Szamurájhűség (sav., 4. negyed 7, fél •). Csak M éven fe­lülieknek! Kossuth: Szamurájhűség (shv„ 10). Csak 18 éven felülieknek! — Fantomas (szv„ szí., 8, 7, í). Kossuth Híradó: Magyar híradó. Istenek a dzsungelben, Achajok, Emberek és viharok, Eszi, nem eszi, Elkészülni: Vigyázz 1 Rajt! (Előadások 12 őrétől 4 óráig foly­tatólagosan). Zsolnay K. o.: Szerelmesek van­nak köztünk (S, 7). Pécsszaboles: Iszony (szv„ 5, 7). Mecsekalja: A gyilkos halála (7). Vasas H.: Ide­gen vér (8). Mohács: Nehéz sze­relem (szv„ 8, 8). Csak 16 éven felülieknek! Szigetvár: Magánélet <szv„ 7). Csak 18 éven felüliek­nek I Siklós: A baracktolvaj (7). r: Uttooű tnC %■ lását, helyette szóban oktat- j nak. I Szigorúbban A kérdés tehát bonyolult, ) hiszen a felnőttoktatás felső í irányításának hibáit, nehezen \ lehet elválasztani a tanárok < szorgalmas, de nem mindig i eredményes tevékenységétől, > és attól, ami az ifjúság fiatal ko- ; rából, tehát még befejezetlen > neveléséből származik. Egy i következtetést azonban bát- í ran leírhatunk: a megfiatalo- > dott „öreg diákokat” szigo- ; rúbban kell fogni. Hiszen Szi- getvárott már olyan eset is előfordult, hogy a fiatalember beüzent a tanárnéninek: „Ma este nem érek ró iskolába menni!" Sok közöttük a laza tanulmányi erkölcsű „bejá­rok, mert kell, de utálok ta­nulni” jelszavakat hangoz­tató tanuló. Követendő példa í a szigetvári gimnázium el- » múlt év végi szigora, amikoris ! az elsős levelező gimnazisták j jó részét elbuktatták. Ennek ( a hatása már a mostani új el­ső ostzályban is megmutatko­zik, ahol a diákok jobban függnek a tanártól és szorgal­masabbak. Szigetvárott tehát az okta-! tók igyekeznek megtenni azt, < amit tehetnek. A többi, a fel- í nőttoktatás módszertana, a j jó tankönyv, az alapos, a( személyi és anyagi feltétele- í két figyelembe vevő oktatás- í szervezés — már nem az ő \ dolguk. Bár az volna a fon- ] tosabb, Földessy Dénes Vizsgálat a pécsi; iskolákban A Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani In­tézetének munkatársai meg­vizsgálták a pécsi általános és középiskolai tantermek világ tását, s összesen 414 osztályteremben mérték meg szeléncellás fénymérő­vel a megvilágítás erőssé­gét. Mindössze a tantermek 9,1 százalékában találtak a kor­szerű követelményeknek megfelelő, legalább 150 lux erősségű világítást. A tan­termek felében, pontosab­ban 49,1 százalékában * megvilágítás erőssége 40 lux alatt volt, s további 25 százalékban is csak 41—80 lux. A tapasztalatok sze­rint különösen kedvezőtlen a helyzet a pécsi általános iskolákban, mert például a régebben épült iskolák tan­termeinek 76 százalékában a megvilágítás szintje 40 lux alatt marad. Nem sok­kal kedvezőbb a középisko­lai tantermek világítása sem: korszerű. 150—300 lux erősségű megvilágítás csu­pán a tantermek 3,3 száza­lékában van. Hiba az is, hogy sok tan­intézetben rossz helyre te­szik a lámpákat. A fényfor­rások nem megfelelő elhe­lyezésének következtében például a pécsi iskolák tan­termeinek 30 százalékában a tanulók egy részét a Világí­tás kápráztatta, zavarta. A vizsgálat tanulságai alapján Pécsett már hozzá­kezdtek az iskolai világítás megjavításához. Széles szereplési lehetőség az öntevékeny együttesek számára : Kidolgozták a kulturális szemle áj rendszerét Az öntevékeny művészeti ) csoportok és szólisták Kultu- > rális Szemléje, amelyet ötéves (időtartamra hirdettek, véget- s ért. Beváltotta a célkitűzése- ! két, hozzájárult a szocialista .tudat formálásához és a részt­vevők általános és szakmai í műveltségének emeléséhez. A i művészeti csoportok jelentős (fejlődést értek el, különösen (az énekkarok színvonala és J igényessége szembetűnő. Vándorserleg, „Ki mit tud?” A megváltozott követelmé­nyeknek megfelelően a követ­kező ötéves időszakban a Kul­turális Szemle rendszere he­lyett másféle, új szervezeti keretek között tevékenyked­nek majd a művészeti csopor­tok. Az elfogadott új rendszer alapelvei hangsúlyozzák, hogy a mozgalom a művészet esz­közeivel segítse az emberek szocialista nevelését, emelje a művészi színvonalat, a csopor­tokban tevékenykedő emberek műveltségének és szakmai tu­dásának növelésén keresztül is, segítsen a közömbös, a művelődésben még részt nem vevő rétegeket bevonni a nép­művelés hatóköréibe és termé­szetesen minél szélesebbkörű lehetőséget teremtsen az em­berek, különösen pedig a fia­talok színvonalas szórakozá­sához. Pénteken este: LAMMERMLORI LUCIA Donizetti operájának bemuta­tója előtt a színház három művészétől kértünk rövid nyilatkozatot. HORVÁTH ZOLTÁN ren­dező; Vannak a rendező éle­tében olyan kézenfekvőén remekművek, amelyek ön­magáktól kínálják a jó elő­adás lehetőségét. félreért­hetetlenül inspirálja az em­bert. Gondolok pl- Verdi Don Carlosára, vagy Sosz- takovics Kisvárosi Lady Macbethjére. De vannak olyan alkotások is, amelyek­ben ez a lehetőség elrejtő­zik, azt ki ketl bányászni, felszínre kell hozni. Az ilyen anyag gyúrható, a rendezőtől függ, hogy gom­bóc vagy szobor lesz belő­le. Donizetti Lammermoori Luciája is ezek közé tarto­zik. A rendező feladata te­hát épp az. hogy a darab­ban domináló és a kor stí­lusában öncélú virtuozitás az eszmei kifejezés eszkö­zévé váljék, aminek értel­mezése által a jelenetek drámaiságát, a szereplők belső gondolat- és érzelem­világának fokozását meg le­het teremteni. Erre töreked­tünk. hogy a ma közönsége számára is közel hozzuk Lucia tragédiáját. ÁGOSTON EDIT énekli a címszerepet; Ha valaki kó­lóra túrszop ran, akkor csak örülhet tíz olyan hálás, speciális hangi és technikai adottságot feltételező nagy szerepnek, mint amilyen « Gilda, a Lakmé után Lu­cia. De mindjárt hozzá kell tennem, hogy bár hangi adottságaim megvannak hoz­zá, mégsem szerettem soha csupán azért csillogtatni a magas C-t. D-t vagy Esz-t, hogy a közönséget bámulat­ba ejtsem, ha nem éreztem mögötte azt a lelki folyama­tot. mely számomra és a hallgatók számára is in­dokolttá teszi e hangmagas­ságon való éneklést. A pró­bák során épp arra töreked­tem, hogy beleéljem magam Lucia lelkivilágába és az éneklésen túl színészileg is megtaláljam azt az utat, ami elvezet — pl. az őrülési je­lenetig. E „nagy jelenete»” kívül nagyon élvezem a sex­tettet, amit — úgy hiszem — a közönség is szeret. WAGNER JÓZSEF: Ra- venswood Edgár az opera- irodalom teporszerepei kö­zött igen jelentős helyet fog­lal el. A Sosztakovics-opera óta most lépek ismét szín­padra és örülök, hogy épp ezzel a szereppel. Hangle­mezről, rádióból ismertem már az operát. bár még nem énekeltem soha. Doni­zettivel azonban szegedi éveimben találkoztam már. a Don Pasquale tenorszere- Pét énekeltem. Edgár persze egészen más: nem pusztán szerelmes udvarló, hanem tragikus sorsú férfi. aki a háttérben meghúzódó poli­tikai viszály miatt nem ve­heti feleségül azt, akit sze­ret. Érdekes volt számomra megismerni a tőlünk távoli kort, az Ahston és Ravens- wood családok drámai har­cát és főleg megtanulni az opera nagyon szép tenor- áriáit, melyek mellett ma­gam is a sextettet tartom a csúcspontnak .. 1 A bemutatók új rendszere szintén ötéves időtartamra szól, 1970-ben ér véget, ami­kor a legeredményesebb cso­port megkapja a „Baranya legjobb műkedvelő művészeti csoportja” elnevezésű vándor­serleget, illetve a városi d'sz- serleget. A különféle ágaza­tokban történő bemutatók alapján évente arany-, ezüst- és bronzplaketteket kapnak a csoportok. A vándorserleget évente más csoport kapja meg, műsoros bemutatóval egybekapcsolt ünnepségen. Ezt a műsort minden évben más járásban, illetve városban Ba­ranya legjobb műkedvelő cso­portjainak találkozója cím­mel rendezik meg. Az ötéves időszak végén természetesen nagyszabású közös ünnepséget rendeznek a legjobbaknak. A szólisták és kamaraegyüt­tesek munkájának ilyenfajta értékelése Ki mit tud műso­rokon történik. A járási, illet­ve kerületi győztesek megyei, illetve városi döntőbe jutnak, ahol szakmai zsűri dönti majd el az elsőbbség kérdését. Műkedvelő együttesek a nagy rendezvényeken Érdekes a csereműsorok terve is, amely lényegében alapját képezi ennek a be­mutató-rendszernek. A megyei csoportok saját körzetükben tartanak műsorokat, de akik kiemelkednek, bejuthatnak a Mozgó Művelődési Ház járási programjába. E program ke­retében a különösen jó cso­portok más járásban is be­mutatkozhatnak. Pécs terüle­tén kerületek közti cseremű­sorok lesznek. Azok a cso­portok, akik ilyenformán ki­emelkednek, vendégszerepel­hetnek az üdülőhelyeken, ahol külön kulturális programokat )■ alakítanak ki. Harkány, Sík- lós, Sikonda, Abaliget. Sziget­vár és Mohács szerepelnek ezen a listán. Azok az együt­tesek azután, amelyek mind­ezeken a rendezvényeken szín­vonalas produkciót nyújtanak, meghívást kaphatnak a Ba­ranyai Vasárnapokra vagy más jelentős kulturális ren­dezvényekre. A búsói áráson résztvehetnek így a iegjobb nemzetiségi és más művészeti csoportok, a siklósi várfeszti­válon a fúvószenekarok, tánc­zenekarok, tánccsoportok és énekkarok, a pécsi nyári sza­badtéri műsorokon a népi együttesek és zenekarok, a Tettyei Szombat Estéken szin­te valamennyi művészeti cso­port^ a szigetvári Zrínyi ün­nepségeken az irodalmi szín­padok, fúvószenekarok, kama­razenekarok, énekkarok, a pécsváradi Leányvásáron pe­dig a tánc- és bábcsoportokon és az énekkarokon kívül szó­listák is. Nagyobb támogatás A széleskörű programterve­zeten kívül természetesen az eddigieknél is nagyobb támo-- gatást kapnak a jóképességű, színvonalas együttesek a sze­replésre, akár a helyi talál­kozók rendezéséről van szó, akár közös műsorokról, akár a megye hatáVain kívüli sze­replésről. így ebben a for­mában Is minden bizonm-al meglesz a kellő ösztönzés a művészi csoportok számára, amely a mozgalom további fejlődését segítheti. DDNANTÜU NAPLÓ 4 Magyar Szocialista Kunná- .an Baranya megyei Bizottsági, és a megyei tanács .apia Főszerkesztő: Vasvan Ferenc Szerkesztőség: Pécs. 'lun.vadi >1' ti. Tel.: 18-92. 15-33. 21-80 78-22 -0-U Belpolitikai rovat: n-68 Kiadja: a Baranya megyei Laoklad* Vál.atat Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs Hunyadit)- u Tel.; 18-32. 18-33. ít-80 ot-sj sn-ij PÉCSI SZIKRA NYOMÉ e Pécs. Munkácsy Mihály pj ( <». Felelős vezető: Melle- Retyr Terjeszti a Magyar - őst* Előfizethető a helyt postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési dl! 1 hónapra 13.- Ft. fcflnrerrtm ~ SS OH # * 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents