Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-14 / 294. szám

IMS. DECEMBER 14. napló 3 As év utolsó Hárommillió aaposbaromfit szállított idén a Pécsi Keltetó A napokban kikelt az ér utolsó kiscsibéje a Pécsi Kel­tetőben, s egyben elkészült a vállalat 1965. évi mérlege, amely arról tanúskodik, hogy ezúttal sikeres évet zárt le a Baranya megyei Mezőgazda- sági Vállalat. Különösen jó az eredmény a fő profilt ké­pező keltető üzemben. A 3 milliós tervvel szemben 3 mil­lió 137 ezer csibeegységet kel­tettek ki 1965-ben a vállalat pécsi, sellyei és boldogasz- szomvfai ketlető állomásain s ezzel 104 százalékra teljesítet­ték éves tervüket, összesein 2.9 millió csibét, 122 675 ka­csát, 72 000 libát és 31000 pulykát keltettek ki és adtak el a tsz-eknek és háztáji gaz­daságoknak. A pécsi és boldogasszomyfai keltető állomásokon szép si­kert értek el az önköltség­csökkentés, a takarékosság terén, valamint a kelési száza­lék növelésében. A pécsi üzemben darabonként 11 fil­lérrel csökkentették a napos­csibék önköltségét, ami 315 ezer forint megtakarítást eredményezett. A kelési száza­lékot az elmúlt évhez képest 2.2 százalékkal növelték. Bol­dogasszonyfán 12 fillérrel csökkent a naposcsibe önkölt­sége a kelési arány pedig 2.5 százalékkal javult. A vállalat saját tojóüzenié­ben a tojótyúkok takarmá­nyát 3.2 dekával csökkentet­ték, ami jelentős takarmány- megtakarítást eredményezett Mellékprofilként csibenevelés­sel. illetve hizlalással is fog­lalkoznak, több mint 15 000 kiló csirkehúst adtak el az idén közvetlen a lakosságnak. Egv kilő hús előállítási költ­ségét az előző évhez képest öt forinttal csökkentették. A keltetésben elért szép eredmények jórészt annak kö­szönhetők. hogy ebben az év­ben már a tenyésztojás zömét nem a kistermelőktől, hanem nagyüzemi gazdaságoktól kap­ták s így egységesebb, egész­ségesebb állományt tudtak produkálni. 1964-ben még 45 mintaközség szállította a ve­gyes tojást a keltetőnek 1966- ra egy kivételével az összes mintaközséget megszüntetik. Eg vedül Hegyszentmárton szállít még jövőre is tojást Pécsre, itt azonban a válla­lat a háztáji gazdaságokban minőségi állománycserét haj­tott végre. A keltető 1966. évi terve az ez évivel azonos — 3 millió csibeegység kikeltetése. Az ehhez szükséges tojást 14 ba­ranyai termelőszövetkezettől, 3 állami gazdaságtól, a hegy- szentmártoni mintaközségből, valamint a vállalat saját tojó- üzeméből és Szolnok megye néhány nagyüzeméből szerzik be. A boldogasszonyfai telep bővítését 1966-ban kezdik meg 5 milliós költséggel. Uj ba­romfiólak építésével a jelen­legi 7000-es törzsállományt itt 17 000-re növelik és építenek egy 5000 férőhelyes csibeneve­lőt is. A telep új szárnya 1967-re kezdi meg az üzeme­lést A vállalat ezekbe» a na­pokban köti meg a jövő évi naposcsibe szállítási szerződé­seket a Baromfiipar pécsi ki­rendeltségével. Az előzetes tárgyalások szerint ■ Barom­fiipar szeptember, október, november és december hóna­pokban egyáltalán nem igé­nyel naposcsibét, s a nyári hónapokban is jóval keve­sebbet vese át mint amit a vállalat a keltetőd ka­pacitás teljes kihasználása ér­dekében adni tudna. Csibéből a vállalat 3 milliót keltet ki, az ipar igénye viszont csak 2,3 millió. Pulykából a há­romezres kátolyi törzsállo­mány beállításával 101 ezer darabot keltetnek ki, az ipar igénye csak 88 ezer darab. Hasonló a helyzet a libánál és a kacsánál is. A Baranyá­ban már igen népszerűvé vált Rajnai libából 22 000-rel, na­poskacsából 21 000-rel vesz át kevesebbet az ipar, annál amennyit a vállalat ki tud keltetni. A keltetői kapacitás jobb kihasználása, valamint a ba­romfitartók jobb ellátása ér­dekében mielőbb lehetővé ké­ne tenni, hogy a Keltető Vál­lalat, amely eddig csak a baromfiiparnak szállíthatott naposbaromfit, „felesleges” ál­lományát közvetlen a termelő üzemeknek, illetve háztáji gazdaságoknak adhassa el. Művészmozi A Baranya megyei Mozi- üzemi Vállalat ez «többi hónapokban tok érdeket kezdeményezéssel lepte meg e pécsi filmkedvelőket, ilyen volt a délelőtti előadás és a hétfői kivánságsorozat. Szegeden most egy áj mozi nyílt meg: az egyetem hallgatóinak közreműködé­sével létrehozott művészmozi. Az üzemvezető harmadéves jogász, a gépkezelők böl­csészek. Bemutatják a ma­gyar filmgyártás klasszikus műveit. Kétszáz főre tervez­ték, háromszázan látogatják. Meg lehetne próbálkozni vele Pécsett is. B. J. Kevés-e a gyógyszertár Baranyában? Az utóbbi időben többen kifogásolták, hogy kevés a megyében a gyógyszertár, s azok területi elosztása nem megfelelő. A panaszokat to­vábbítottuk Elmer János megyei főgyógyszerésznek és Szabó Pálnak, a Baranya megyei Gyógyszertári Köz­pont igazgatójának, s meg­kértük őket, hogy tájékoztas­sák a lakosságot a megye és város gyógyszertári helyzeté­ről. Jó a területi elontá* Elmer és Szabó elvtársak elmondották, hogy ma Pécsett 1*. a megye többi részén pe­dig 35 gyógyszertár találha­tó. Az egyenlőtlen területi el­osztás a régi helyzetet jelle­mezte. 1950-ben, a gyógyszer­tárak államosítása előtt pél­dául a pécsi Széchenyi té­ren és közelében 5 patika működött, míg Vasasnak, vagy a városközpont és a Pécsibánya között levő terü­letnek egyáltalán nem volt gyógyszertára. Hasonló képet mutatott a vidék is. Mohá­cson például 5, Siklóson 3, Szigetvárott 2 gyógyszertár funkcionált, viszont Pécsvá- rad és Mohács között, a mint­egy 30 kilométeres távon egyetlenegy patikát sem ta­lált az átutazó. Az államosítások után új patikákat építettek, illetve alakítottak ki Vasason. Er- zsébet-telepen, Görcsönyben, Az MHS megyei aktívaértekezfetm Vasánutp 4élel9tt a MÁV Igazgatóság nagytermében ta­nácskozott az MHS megyei aktívaértekezlete. A tanácsko­záson részt vett Réti Antal elvtárs, az MHS országos elnö­kének helyettese is. Vértes Jó­zsef megyei elnök beszámolója alapján az aktíváéi tekezieten megvitatták az elmúlt kikép­zési év tapasztalatait és a kő­vetkező időszak tennivalóit. Az aktívaértekezlet kereté­ben került sor a tartalékos tisztek előléptetésére és jutal­mak átadására. A honvédelmi miniszter parancsa alapján 20 tartalékos tisztet léptettek elő, harminchétén különböző foko­zatú kiváló jelvényt, huszon­heten az MHS tartalékos tiszti nagy jelvény ét, huszonötén 10 éves jubileumi oklevelet, hu­szonkilencen tartalékos tiszti elismerő oklevelet, ötvenhár­mán pedig tárgy- és pénzju­talmat kaptak a Magyar Hon­védelmi Sportszövetségben vég­zett eredményes munkájuk el­ismeréseként. lett milyen nagy feladatot vállalnak. Ennek ellenére él­harcosai több olyan termelési mozgalomnak, amely a saját érdekük mellett nagymérték­ben a közös érdekét is szol­gálja. Tudomásunk szerint előfor­dulhat-e, akár burkolt for­mában is, hogy a gazdasági vezetők megszegik az egyen­lő munkáért egyenlő bér el­véti — Az elvégzett munka után nálunk a nők egyenlő mun­káért egyenlő bér elv alapján részesülnek. Ezt az alkotmány biztosítja. Mégis csaknem minden üzemben az jellemző, hogy a nők keresete a férfi dolgozók átlagkeresetéhez vi­szonyítva alacsonyabb. Anél­kül. hogy az alkotmányban rögzített elvet a munkaadók megsértenék. Az üzemekben dolgozó nők közül ugyanis lényegesen kevesebbnek van szakmunkás képesítése, mint ahogy ezt az arányuk megkö­vetelné. A betanított munkás­nak lényegesen alacsonyabb a keresete. A hivatalokban gya­kori, hogy a ,,-tól-ig” beso­rolási kategóriákban a nők általában a legalsó szinthez közel szerepelnek, egy olyan furcsa „elv” alapján, hogy a nő amúgyis csak kiegészíti a család keresetét. A nők ala­csonyabb bérezése a mezőgaz­daságban még figyelemremél­tóbb arányban jelentkezik. Ugyanis a nők zöme a nö­vénytermesztésben dolgozik, az idevonatkozó normák pe­dig különösen magasak. — Nem a nőtanácsi hatás­körbe tartozik ennek eldön­tése. de véleményük szerint mi a célszerűbb: dolgozzon-e a nő. vagy maradjon otthon a családban? — Sokszor vita tárgyát ké­pezi, hogy a gyereknevelés szempontjából mi az előnyös. Azt a gyakori feltevést, hogy a nők nagy része szívesebben maradna otthon; cáfolja a sta­tisztikai hivatal felmérése. A megkérdezett asszonyok 61.8 százaléka határozottan azt vá­laszolta: mindenképpen dol­gozna, csupán 13 százaléka maradna szívesen otthon. Persze, ebben a vonatkozás­ban olyan probléma is van, hogy különösen Pécsett és Komlón állandóan növekszik a munkát kereső nők száma, s az igényeket a mostani le­hetőségekkel nem lehet kielé­gíteni. Másrészt a munkára jelentkező nők nem minden munkát vállalnak el szívesen. Többségük csak kényelmes hivatali munkát szeretne be­tölteni. — A megye területén a nők milyen arányban vesznek részt a vezetésben? — Baranya megyében több mint ezer női tanácstag van. Az iparban egy igazgatónő működik. A Komlói Helyi­ipari Vállalat főleg nőket foglalkoztat, a vállalat 45 fő­nyi vezető garnitúrájából csak 12 nő. A termelőszövetkeze­tekben dolgozók több mint fele nő, mint tag vagy mint családtag. A közvetlen tsz- vezetőtestületekben 256 nő van. de tsz-elnök egy sincs. Nem megnyugtató az sem, hogy a női kádereknek a ne­velésére és előléptetésére nincs tervszerű káderfejlesz­tési program, abból az elgon­dolásból kiindulva, hogy a nők alkatuknál, anyai hivatá­suknál fogva általaiban alkal­matlanok a vezetésre. — A dolgozó fiók helyzetét hívatott megkönnyíteni a bölcsödé- és napközi hálózat. Véleményük szerint ezek az intézmények képesek-e kielégíteni az igényeket? — Pécsett 8 területi és 5 üzemi bölcsődében 533 csecse­mőt lehet elhelyezni. Az igény több mint ezer. Az óvo­dák terén hasonló a helyzet, az igényeknek csak az 50—60 százalékát tudják kielégíteni. Vidéken ugyan az igényeket általában kielégítik, csak az aránytalanságok érthetetle­nek. A mohácsi járásban 21 óvoda van. A szigetvári járás­ban 5, a siklósi járásban 11. Lassan „világhírre” tesz szert a szigetvári napközi otthon, ahol 147 gyerek él szinte a higiénia minimális lehetősége nélkül. A dolgozó nők mun­káját nagyon megkönnyítené, ha a munkahelyükön megold­hatnák a napi bevásárlásokat, de ennek megoldása a keres­kedelem részéről nagyon von­tatottan halad. — Van-e ■ nómozgatomnak olyan lehetősége, hogy bizo­nyos értelemben hatást gya­koroljon a családra a család felfogására, hangulatára, a család étikai fejlődéséreT — Ez a legnehezebb. Pedig a régi szokások, a régi mun­kamegosztás, a visszahúzó erők elsősorban a családon belül érvényesülnek. Nem be­szélve arról, a családi életről lévén szó: van egy szomorú statisztikai adat, ami állan­dóan foglalkoztatja a nőmoz­galom vezetőit, öt év alatt a megyében a születések számá­nak csökkenése 640, ugyanak­kor az abortuszok számának növekedése 1890. Ha a család­ban végzett munkánkról van szó, ez a statisztika nagy súllyal szerepel. — A nők helyzetével kap­csolatos nagy társadalmi fel­adatokhoz képest nem lát­szik kevésnek a nőmozgalom hatásköre? — A mi feladatunk az, hogy az illetékeseknek javaslatokat tegyünk. | — Nem kevés ezt — Nem is lehet több. Ez egy mozgalom. Esetleg az ed­diginél bátrabban, kritikusab­ban kell felkutatnunk a prob­lémák okait... (Folytatása következik.) Thiery Árpád Eger ágon és másutt. A pécsi hálózat területi elhelyezése ma már nagyjából megfelelő­nek mondható. Ugyanezt ál­lapíthatjuk meg a vidékről is, hiszen a 35 megyei gyógy­szertár közül 34 olyan köz­ségben működik, melyet kör­zeti központnak jelöltek ki A falusi lakosság panasza mégsem volt teljesen alapta­lan. Baranya megyében ugyanis 9—10 község jut egy gyógyszertárra. A falvak többsége viszonylag távol fek­szik attól a községtől, mely­nek patikája van, a gyógy­szertár megközelítése tehát sok időt és fáradságot vesz igénybe. Küldöncszol gála t ? Az ország több vidékén, például a bajai járásban a települési viszonyok lehetővé teszik, hogy szinte minden fa­lunak legyen patikája. Mi, amíg a sajátos, baranyai ap­rófalvas viszonyok fennállnak nem követhetjük a példáju­kat. Egy új gyógyszertár fel­építése, berendezése sok pénz­be kerül, s a milliós létesít­mények az apró falvakban nem lennének kihasználva. Egészségügyi kormányza­tunk más úton kívánt segí­teni, s még 1951-ben rende­letet hozott a kézi gyógyszer- tárak felállításáról. Ma csak­nem 50 ilyen gyógyszertár található a megyében. A kézi gyógyszertárak sokat enyhí­tettek a lakosság panaszán, de nem jelenthetnek tökéle­tes megoldást. Egyrészt azért nem. mert a kézi gyógyszertá­rak szám* sem gyarapítható a végtelenségig. Csak ott le­het felállítani, ahol körzet* orvos él. vagy rendszeresen rendel. Másrészt a kézi gyógy szertár sohasem Igazi patika. Csak a leggyakrabban hasz­nált gyári készítményeket tar­tartalmazza, márpedig a bete­geknek szükségük van más gyógyszerekre is. A körzeti gyógyszertárak vonzási köre tehát megma­radt, s százan és százan utaz­nak naponta a patikába. Min den bizonnyal sok értékes óra megy így kárba a terme­lőszövetkezetek munkaidejé­ből, nem beszélve az embe­rek szabadidejéről. Ezért meg fontolandó, hogy nem kelle- ne-e a jelenlegi gyakorlaton módosítani, nem volna-e cél­szerű a gyógyszeres-küldönc szolgálatot kialakítani? Ezt a feladatkört egy értelmes, nyugdíjas ember is elláthat­ná, aki — azon a napon, ami­kor a körzeti orvos rendel — összegyűjtőé Iné a vényeket, s elhozhatná a gyógyszereket, amelyeket — egy meghatáro­zott időpontban — mindenki átvehetne tőle a faluban. A küldöncnek meg kellene téríteni az útiköltségét, s bi­zonyos anyagi ellenszolgálta­tást kellene juttatni számá­ra. Ez az összeg — tekintve a munka alkalmi jellegét — nem lenne túl magas. A kül­döncszolgálat megszervezése tehát mindenképpen hasz­nosnak ígérkezik, csupán annyit kellene eldönteni még, hogy kj vegye kezébe az ügyet: a tanács és termelő- szövetkezet, vagy pedig az Egészségügyi Minisztérium? Elmarad a város A gyógyszertárak államosí­tása óta elsősorban a vidéki hálózatot fejlesztették. A tö­rekvés eredményesnek bizo­nyult. Ma, a 35 vidéki gyógy­szertár között 5 új. s 16 kor­szerűsített, a mai követelmé­nyeknek megfelelő patika ta­lálható. A következő évben, illetve a harmadik ötéves tervben ismét felépítünk két új gyógyszertárat (Komló és Egyházaskozár), s korszerű­sítjük a görcsönyi, hímeshá- zi, mohácsi központi, villányi patikákat, illetve még három más gyógyszertárat. nymo­don a -harmadak ötéves terv végén 29:6 lesz a korszerű, és a kevésbé korszerű vidéki gyógyszertárak arány?. Merőben más a lűyzet Be­esett. Városunkban cink két új gyógyszertár épült az ál­lamosítások. óta (Meszesein és Vasason), s csak a Széchenyi téri és Petőfi utcai gyógy­szertáraknál beszélihetünik zámottevő korszerűsítésről. Ám ha tovább részletezzük a dolgot, kiderül, hogy ma már a Széchenyi téri gyógyszertá­rat sem nevezhetjük modern­nek. hiszen az 1953-as korsze­rűsítés idején 27—28 gyógy­szerész, illetve asszisztens lét­számra tervezték, ma viszont 62 személy dolgozik a szűk épületrészben. Elképzelhetjük a munkakörülményeiket. Hoz­zátehetjük, hogy a Széchenyi téri gyógyszertár esete nem egy eset a sok gyógyszertár közül, mert ez a gyógyszertár bonyolítja le a városi forga­lom felét, a város és megye együttes forgalmának 20 szá­zalékát! Igen kedvezőtlen a helyzet a Kossuth Lajos utca 28,. il­letve 81 szám alatti, a Geisler Eta utcai, Aradi vértanúk út­ja sarkán álló, a Zsolnay; Bajcsy-Zsilinszky úti, Sza­badság úti gyógyszertáraknál is. Ezek úgyszólván ma is teljesen olyanok, mint 1950- ben, az államosítások idején voltak, s messze elmaradnak a hosszúhetényi. bólyi és sok más vidéki gyógyszertártól. Jellemző a körülményekre, hogy a Geisler Eta utcai mű­emlék gyógyszertálban, s a Bajcsy-Zsilinszky úti patiká­ban a pincében tárolják a gyógyszert. Ez aligha tesz iót a drága készítményeknek. A főprobléma mégsem ebben, hanem abban foglalható ösz- sze, hogy Pécs egyes részein a laksűrűség többszörösére nö­vekedett, s az elavult gyógy­szertárak nem tudják ellátott a lakosságot. Ez a helyzet például a Bajcsy-Zsilinszky úti. illetve Szabadság úti pa­tikáknál is. Segíteni kell! A harmadik ötéves tervben arra törekszenek, hogy meg- - ■■ f, szüntessék, legalábbis eny— ,,a> hítsék ezt a furcsa nomá- liát. Az Ujmecsekaljan fél-' épülő három új gyógyszertár (a Bolgárkertben, a posta közelében és a Tüzér utcá­ban) lehetővé teszi hogy be­zárják az elavult Mecsekalja falusi, illetve jelenlegi újme- csekaljai patikát. (Az utóbbit 3 egyszobás lakásból alakítot­ták ki.) A műemlék jelleg meghagyásával korszerűsítik a Geisler Eta utcai gyógyszer- tárat is. Hasonló lesz a hely­zet a Kossuth Lajos utca 28. szám alatti, illetve Aradi vér­tanúk útja sarkán álló gyógyszertáraknál is. Tlvmó- don, a harmadik ötéves terv végén lesz a korszerű és korszerűtlen pécsi gyógy­szertárak aránya. Megnevez­zük, hogy ez az arány még mindig rosszabb lesz, mint * 29:6-os vidéki hányad. A városi tanács végrehajtó bizottsága ismeri a nehéz kö­rülményeket, s még az elmúlt. évben határozatot hozott ar­ról, hogy támogatni kell a gyógyszertárak terjeszkedési igényeit, a patikáknak kell kiutalni az esetlegesen fel­szabaduló szomszédos ft-let- helyiségeket. Azóta már meg­ürült egy üzlethelyiség a Geisler Eta utcai gyógyszer- tár szomszédságában, de a kérdéses helyiséget más kap­ta meg. Ha így folyta*-*-**^ nem tudják végrehajte-' a korszerűsítési terveket segítségre és támogatási, 'an szükség! Magyar László ÁLLAMI GAZDASAGOK, gépállomások, TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK traktor, Diesel, szivattyú, ás mindennemű mezőgaz­dasági géphez bronz-csao- ágy, és persely ÉMÖNTÉST RÖVID : ' TÁRIDÖRE KETI-n keresztül i vállal H;»ri áth fémöntS Budai "’rt. IX., Balázs B. utca ?,8/a. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents