Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

1965. DECEMBER 10. napló 3 Zöld ufdf a társas házépítésnek! Telek, közművesítés, árak A második ötéves tervben mintegy 30:70 volt Baranya megyében az állami, illetve magánerőből épülő lakások aránya. Ebben az összehason­lításban pécsi adatok nem szerepelnek. Pécs adatait kü­lön is nyilvántartják, s nem érdektelenül, hiszen nálunk fordított a helyzet: 70:30 aránnyal zárjuk az ötéves ter­vet. A városokban később is masasabb lesz az állami la­kások hányada, hiszen a vá­rosokba koncentrálják az építőipart stb. Mégsem marad hatunk meg a 70:30 aránynál, mert így hosszú évtizedek múlva sem szüntethetnénk meg a lakáshiányt. R telekuzsora ellen Pécsett több ezer olyan csa­lád él, akinek több-kevesebb megtakarított pénze van, és szívesen építkezne, ha tudna. Építkezni azonban nem köny- nyű. A kisemberek minden nap tapasztalhatják, hogy egész sor gát, akadály került szándékuk megvalósításának útjába. Ezek egyike a telekár. A beépíthető telkek több­sége magánkézben van. Sok éves tapasztalat bizonyítja, hogy amikor egy ilyen terü­let az érdeklődés homlokte­rébe kerül, hirtelen felszök­nek az árak. Az emelkedés 100—200 százalékot is elérhet, s több olyan hely van a vá­rosban, ahol 400 forintot kér­nek egy négyszögölért. Ha a telek közművesített, 600—700 forintot is megkövetelnek, noha a közművesítés nem a telektulajdonos, hanem az ál­lam érdeme. Amint Márki László, a Vá­rosi Tanács építési és .közle­kedési osztályának vezetője és Hirdi Ferenc, az osztály fő­mérnöke elmondotta, 1965 ok­tóber elsejével életbe lépett egy új rendelet. A rendelet egészen részletekbe menően meghatározza, hogy a műve­lési ágak, tájjelleg, stb. stb. szerint mennyi fizethető egy négvszögöl telekért. Csupán tájékoztatásul írjuk le, hogy a rendelet szerint még a ki­tűnő termőképességű szőlő négyszögölenkénti ára is csak ritka esetben haladhatja meg a 300 forintot. Ebből követ­kezik, hogy a kisembernek nem érdeke, hogy maga tár­gyaljon a telektulajdonossal, mert akkor nincs védelme. Sokkal okosabban teszi, ha megvárja az állami kisajátí­tást, s egy lakásépítő társu­lásba tömörülve tárgyal a kü­lönböző állami szervekkel — OTP stb. —, illetve építke­zik. így ugyanis olcsóbban jut a telekhez. Az új rendelet nemcsak telekuzsora letörésére nyújt alkalmat, hanem figyelembe veszi a telektulajdonos érde­keit is. A korábban érvény­ben lévő rendelet szerint ugyanis az állam legfeljebb csak 75 forintot fizethetett egy négyszögölnyi telekért. Ez — a jó szőlők esetében pél­dául — nevetségesen alacsony összeg volt. ezért a telektu- 'aidonosoknak a bírósághoz kellett fordulniok, hogy mél­tányos ellenértékben részesül­hessenek. Az új rendelet alap ján a telektulajdonos a kö­rülményes bírósági eljárás FIGYELEM! FIGYELEM Hozott fonalból (birkagyap­júból is) pulóverek, kardi­gánok kulikabátok Kéz? és gépi kötését a kívánt kötési mintával rövid határidőre vállaljuk! PÉCSI VEGYESIPARI VÁLL. Felvevő helyeink: Kossuth L. u. és Flórián u. sarok. Jókai u. 39/c. Kolozsvár u. 22. nélkül is megkapja azt az összeget, amely emberileg el­fogadható, s megilleti őt. Lakás reális összegért Közművesített telek a vá­rosban gyakorlatilag már nincs. Építkezés előtt tehát közművesíteni kell, az pedig igén sok pénzbe kerül. Űj kér dés előtt állunk: vajon ki fizesse ki a nagy összeget? Az állam? Az államnak nincs annyi pénze, mint amennyit a nagy közművesítési prog­ram végrehajtása igényel. A legjobb akarattal sem tudna előteremteni olyan nagy ösz- szegeket. Marad tehát a lakó, aki építeni szándékozik. De vajon az ő pénztárcája elbír­ja-e a megterhelést? Ne fe­lejtsük el: ha a lakásépítő társulás szőlős területen épít­kezik, körülbelül 200 forin­tot kell kifizetni minden négyszögölnyi telekért! És ez csak a puszta telek, amely­nek közművesítése még nincs! Ezzel a kérdéssel Bálint Jánoshoz, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatójához és Szoyka Pálhoz, a vállalat fő­mérnökéhez fordultunk. El­mondották, hogy a Magyar Építőművészek Pécsi Csoport­ja, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület Pécsi Csoportjának tagjai számítá­sokat végeztek a kérdés tisz­tázására. A számítások meg­nyugtató eredménnyel zárul­tak. A földszintes családi házas és a három-négy szintes tár­sasházas beépítési mód össze­hasonlításából indultak ki. Az előbbi módon 16 családi ház helyezhető el egy hektárnyi területen. Minden építő 100 négyszögölnyi területet kapna, a gyakorlatban azonban nem 100, hanem 176 négyszögöl közművesítési terhét kellene viselnie. (Az utakkal, stb.-kel egyetemben.) Ha viszont 3—4 szintes társasházakat építenek, 140 család kaphat helyet egy hektáron. Ez 400—440 fő hek­táronkénti laksűrűséget ered­ményezne, amely Üjmecsekal- ja 600 fő/hektár laksűrűségé­hez viszonyítva még nem mondható soknak. A nagyobb laksűrűség lehetővé teszi, hogy a közművesítés terheit megosszák. Tízszer kevesebb közművesítési költség jut így egy családra, mint abban az esetben, ha a családi házas beépítési módot választják. Az elmondottakból nyilván­való, hogy a családi házas építkezés illúzió, mert nincs, vagy alig van olyan család, amely az óriási közművesítési költségeket elbírná. A tájé­koztató szerint a társasházak­nál a telekárat és közművesí­A dűlőutat most arról is­merni meg, hogy ott Össze­függő a víztenger. Hosz- szú, csillogó tükör ez, amin tengelyig tűzben, sárban gázol a vontató, sokszor a pótkocsi platójáig ér a la­tyak. Itt. jobban mondva, a sártenger szélén közleked­nek a sellyei szövetkezeti asszonyok, hogy a Remete dűlőben elérjék a még tö­retlen nyolc-tíz hold kukori­cát. Az elnök a napokban ki­adta az utasítást: minden asszonyt szólítsanak fel, hogy jöjjön kukoricát tör­ni. Ha egy sort, ha kettőt fog fel naponta, de sietni kell vele. És ma sok asz- szony van kint a táblában. Számszerint az irodán nem tudják mennyi, mert reg­gel kettesével, hármasával gyülekeztek az utca végi­ben és lerövidítve az utat, a falu alatt, bokáig sárban gázolva mentek a nagy da­rab kukoricatáblára. Hogy sokan vannak, azt viszont onnan tudják, hogy a ze- torok sűrűn hordják a teli pótkocsikat a magiárba Ahol ennyi kukoricacső ösz- szegyűl, ott emberi kéznek te keil tési költségeket is beleértve 180—190 ezer forintért tud­nának előállítani egy lakást. Természetesen ez átlagár, az összeg — a lakástípustól füg­gően — lehet több is, meg kevesebb is. Mindez a lénye­gen nem változtat: a 180—190 ezer forint olyan összeg, amely — a magas közműve­sítési költségeket figyelembe véve — méltányosnak mond­ható. Minden megvan, csak... A tervek szerint kezdetben 2,5—3 ezer társasházat kí­vánnak felépíteni. Ennek egy része már a harmadik ötéves tervben elkészül. Beépíthető az ún. Mecsek nyugat elne­vezésű rész, melyet északon a Magaslati út, keleten a Bar­tók Béla út, nyugaton a Bá- licsi út, délen a Damjanich utca, illetve pártiskola hatá­rol. Számításba jöhetnek még a Kertváros és a diósi dúló egyes részei. Azt a területet fogják előnyben részesíteni, ahol a legolcsóbban lehet la­kást építeni. Ha a 3 ezer lakáshoz szük­séges területet egyszerre köz- művesítenék, az nagyon sok­ba kerülne. Ezért a beépítene dő területet szakaszolják. Elő­ször csak ezer személyes lakó telepet közművesítenek. Utá­na átadják a lakásépítő tár­sulásnak, s a társulás tagjai — a szokások szerint — be­fizetik az összköltségek 25—30 százalékát. Akad, aki — ön­ként — többet fizet, lesz aki kevesebbet. Mindez a szociá­lis helyzet függvénye. (A 25— 30 százalék befizetésével visz- szatérülne az az összeg, amit az állam a közművesítésre meghitelezett, s lehetőség nyílik arra, hogy a követ­kező szakaszt is közművesít- sék. Az összköltségeik 25—30 százalékon felüli részét egyéb ként az állam hosszúlejáratú hitel tornájában adja majd az építőknek, ahogy a szövet­kezeti lakásoknál szokásos. Bálint János a közelmúlt­ban az Országos Tervhivatal és számos tárca több vezetője előtt ismertette a vázolt el­képzeléseket. Előterjesztését kedvezően fogadták. Ma az OTP országos vezetői is meg­ismerkednek az elmondottak­kal. Tulajdonképpen minden megvan, ami a lakásépítkezés megindításához szükséges. Van terület, kiválasztották a la­kástípusokat, stb. Bálint Já­nos szerint 1—1,5 év múlva megkezdhetnék az építkezést, ha az első szakasz közműve­sítéséhez szükséges 15—20 millió forintot biztosítják. Magyar László Egy év két órában Ami a sásdi járásban 1965-ben megvalósult Két óra alig volt elég Ságo- di Lajostól, a járási tanács tit­kárától megtudni, hogy mit építettek és mit végeztek eb­ben az évben a sásdi járás községeiben. Ipari létesítmény nem épült. Ahogy Ságodi elvtárs elmond­ta; nem nagyon dicsekedhet­nek. Néhány téglagyártól és a szászvári bányaüzemtől elte­kintve, nincs ipari létesít­mény. A tervek szerint a Sás- don állami támogatással fel­építendő kenyérgyárnak már el kellett volna készülnie, de csak most kezdik a munkála­tokat. Súlyos probléma az építő­ipari tevékenység ellátása, pe­dig az eredmények mást lát­szanak bizonyítani. Tető alá került Sásdon a járási tüdő­gondozó. Értéke 650 ezer fo­rint. A belső munkák kivéte­lével idén készül el a 850 ezer forint értékű általános iskola és tornaterem Szalatnakon. A csikóstöttösd egészségház épí­tését júniusban kezdték, be­fejezték november közepén. Diákotthon épült Sásdon. Fel­újították a magyarszéki álta­lános iskolát, a sásdi strand­fürdőt. Az abaligeti iskola, a szalatnaki tisztasági fürdő épí­tése folyamatban van. Mező- gazdasági létesítmények: egy sertésfiaztató, egy kész, egy majdnem kész, egy félig kész tehénistálló. Három korszerű­sített és egy újonnan épített borjúnevelő. Hol itt a súlyos probléma? Az egyesített járási építő­ipari ktsz kapacitása jelentős részét a járáson kívül, főként Pécsett köti le. Ennek köszön­hető az elmaradás, mely a kö­zületi munkáknál Sásdon és a járás déli részében mutatko­zik. A ktsz „eltolódása” — Sá­godi Lajos véleménye szerint — a KISZÖV, a megyei irá­nyító szerv hibája. A felsorolt létesítmények többségét (a tsz- beruházásokon kívül) egy kényszerűségből összehozott 53 fős brigád építette. A brigád munkáját általában azok el­lenzik, akiknek a KISZÖV és a megyei építőipari vállalatok felett felügyeleti jogkörük van; mondván, hogy ezzel munkaerőt vonnak el az álla­mi építőipartól. Szükségessé­gét azonban a felettes szervek is elismerik. Természetesen egyszerűbb lenne állami építő­ipari vállalatot megbízni a feladatokkal — az anyagbe­szerzés nehézségei ezt külö­nösképpen indokolják —. de ez nem a járási tanácson mú­lik. Az eredmények nagyok Va­lamennyit nehéz felsorolni Folyik az okorvölgy—szentka- ta'ini 3 kilométeres bekötőút építése. A helyi lakosság tár­sadalmi munkája és a helyi tsz bányájából szállított kő több mint 1.5 millió forint megtakarítást jelent. Két utca épült Sásdon. elkészült a 300 méteres felsőmindszenti bekö­tőút. összesen 5420 méter szi­lárd burkolatú járda épült. Az épülő mecsekrákosi üdü­lőtelep vízvezetékhálózattal gazdagodott. Bővítették a ka- posszekcsői törpevfzmű-háló- zatot, a vízellátásra, a közsé­gek csatornázására ebben az évben mintegy 900 000 forintot fordítottak. Villanyt kapott Godisa és Tékes község. Továbbá három sásdi utca és folyamatban van az abaligeti üdülőtelep villa­mosítása. Hiányosságok a szolgáltatá­sok területén mutatkoznak. Az elektromos gépek javítására a Komlói Helyiipari Vállalat­nak a nagy községekben (Sásd, Mágocs, Szászvár) részlegeket kellett volna felállítania. Igaz, a helyiség biztosítása is ne­hézségekbe ütközött, de a vál­lalat se nagyon törte magát. Július elsejétől a GELKA vet­te át a javítási feladatokat. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ügyfél bejelenti a meghibásodást a szövetkezet­ben. illetve ugyanott leadta a rossz rádiót vagy tv-készülé- két. A földművesszövetk 'zet átadja a címet, illetve p ’é- szüléket a GELKÁ-nak Sá­godi Lajos bejelentette ->óna_ pókkal ezelőtt, aztán elvitte Dombóvárra hibás televíziói át. Egyszerűbb, bár költségesebb eljárás. Nincs megoldva a fodrász- probléma sem. A kis községek ben egyáltalán nincs fodrász, hiszen ha volna is. nem élne meg belőle. Az egyetlen lehe­tőség: tovább bővíteni a ktsz hálózatát. Az egyik legfontosabb terü­leten viszont ugrásszerű a fej­lődés: a fogorvosi ellátás alap­vetően megváltozott. Egy kör­zettel szaporodott a körzeti orvosi ellátás. Uj gyermek- gyógyász szakorvos gyógyít a járásban és kiépült a háza beteggondozó szolgálat. Valószínűleg nem írtam le mindent, hiszen egy esztendő munkáját éppen olyan nehéz egyetlen cikkben felmérni, mint két óra alatt elmondani, Aczél Gábor Ezer lakosra 1300 könyv Küzdelem a kukoricáért Ha azt mondom, hogy küzdelem folyik ma a ku­koricáért. akkor nem túl­zók. A kukorica jó ter­mést adott, az érés idején kedvezett az idő, ha lassan is, de szép csövek fejlődtek. A betakarításra megérkezett az eső. — Novemberben 153,7 milliméter hullott, decem­berben is sok — mondja Kolos János, a sellyei ter­melőszövetkezet főmező­gazdásza. Egy hónap alatt lehullott az éves csapadék egyharrnada. Ez sok. Pedig a kukoricát be kell takarítani. A sellyei szö­vetkezet kilencszáz holdon termelt és ha 150 holdon el is vitte a termést a belvíz, azért a többi terület igen jó termést adott. Néhol ötven mázsát is törnek holdan­ként, mint például a szó­ban forgó Remete dűlőben. — Két Utost arra jelöltünk ki. hogy a pótkocsikat, meg a Lesüllyedt traktorokat hu- zatják. Három traktor is akaszkodik egyszerre egy pótkocsira, amelyiken csak harminc-negyven zsák van. Rettenetesen nehéz ... Szeretném felírni vala­mennyi asszony nevét, aki ilyenkor kimegy a határba. Mire kiérnek a kukorica föld sarkára, csuromvizesek. Akkor szárat terítenek a földre és lerakják a ma­tyót. Benne a hideg ebéd, amit harangszó után elfo­gyasztanak. Aztán beállnak a táblába. Először ágyat vetnek a sárga csöveknek. Szárat vágnak, kévébe kö­tik és leteritik a csövek alá. Nem indul korán Czerpán József né, Borissza Józsefné, Zs. Nagy József­nél Szajkó Józsefné, de nyolctól este ötig éppen elég, hogy belesajduljon a derekuk. — Úgy jönnek haza az asszonyok, mintha egész nap kapáltak volna — mondja egy tagbaszakadt férfi. Csizmában, alaposan fel­öltözve járnak dolgozni. Mór használják a bököáőt. A Megyei Könyvtár jelen­tős feladatokat oldott meg az elmúlt években. 1964. végére elérte azt a kitűzött célt, hogy minden ezer lakosra 1300 könyv jusson, jelenleg száz kötettel a tervezett fe­lett van. A könyvtári állomány több mint egynegyede ismeretter­jesztési mű. Az arányt fo­lyamatosan javítják, a könyv állomány gyarapítására biz­tosított összegekből többet fordítanak ismeretterjesztő művekre. A könyvtári szol­gáltatásokról ismertető ké­szült, a községi könyvtárak­nak a magyar irodalomból és a mezőgazdasági művekről ajánló albumok készültek. A könyvborítókból tablókat állítottak össze, emelkedett a könyveket népszerűsítő író­olvasó találkozók és kiállítá­sok száma. A sok kisközség miatt a könyvállomány szétaprózott volt. Korábban hét könyvtári körzetet alakítottak ki, ízlé­ses berendezéssel látták el a könyvtárakat, legutóbb pe­dig Villányban hoztak létre hasonló intézményt félfügget­lenített vezetővel. Az új for­ma megkívánta, hogy elké­hogy könnyebben váljon meg a kukorica a csuhájá­tól. Apró kis szerszám ez, amit most kezdenek nagy tömegben alkalmazni. A vé­ge karikába görbül, ezt az ujjára akasztja az ember. A másik vége szintén kam- pós és hegyes. Ezt meg be­leakasztja a kukorica csövet beburkoló csuhéba, és pilla­natok alatt kifordítja be­lőle a csövet. Még így is feltöri a vizes, fagyos szár a tenyeret. A Remete-dűlőben az ir­datlan nagy tábla elnyeli az asszonyokat. Csak akkor mutatkoznak benne piros, sárga, meg sötétkék, ázott ruháikban, ha ebédelni gyü­lekeznek a tábla szélén. Ma még erre sem került idő. Azazhogy idő még lett volna, de azt mondta egy asszony, hogy kár veszte­getni az órákat. Úgyis esik az eső, ha mozognak, nem érzik úgy a sűrűn oaskcló vizet. Az ebéd pedig meg­várja őket — vacsorának. És ezen a napon érintet­lenül vitték haza a cis matyókat, benne az ebé­det » •« Béta I szítsák a körzeti könyvtárak " munkarendjét és működési szabályzatát. Ahol megfelelő helyiséget kaptak, ott a ter­melőszövetkezetek is átadták könyveiket a könyvtárnak. Jelenleg az egyik legnagyobb gond, hogy kevés a jól hasz­nosítható helyiség és a bú­tor. Mindössze két könyvtár rendelkezik önálló épülettel és hatvanhárom önálló helyi­séggel, száznyolc viszont más célra is használt teremben van. A Baranya Könyvtár anya­gának és a helytörténeti do­kumentumok gyűjtése ked­vezően halad. Az állomány anyagát rendezték, elkészült a katalógus is. Nehezíti a fejlesztést, hogy a könyvtár közvetlenül nem vásárolhat könyvet, illetve képet. Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: ma változó mennyiségű felhőzet, párás, ködös idő. Hol­nap borult idő, havasesővel, havazással, megélénkülő dél­nyugati széllel. Éjszakai fa­gyok. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 4 —plusz 5, legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken 0— plusz 5 fok között. AJÁNDÉK és kellemes meglepet»' Ajándékba FOTOALBUM EMLÉKKÖNYV GOLYÓSTOLL TÖLTÖTOLL "I í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents