Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

4 napló 1965. DECEMBER S. Munkanélküliség fenyegeti Rhodesia afrikai lakosságát J. J. Wrathall dél-rhodesiai pénzügyminiszter hétfői nyilat kozatában újabb adóemelések­re készítette fel a lakosságot és az üzleti köröket. Kijelen­tette, hogy Dél-fthodesia a „fennmaradásért harcol”, s élesen bírálta a brit kormány gazdasági intézkedéseit, ame­lyekkel azt idézte elő, hogy a Smith-kormány a londoni tőzsdén nem tudta kifizetni a dél-rhodesiai kötvények ese­dékes félévi kamatait. Hangoz tatta, hogy a legfontosabb te­endő a dél-rhodesiai kormány számára most az új export­piacok felkutatása, máskülön­ben számolni kell „az egyre fokozódó munkanélküliség­gel”, ami — s ezt erősen hang súlyozta — az afrikai lakossá­got fogja sújtani. Vietnami jelentésünk Zsinat Róma. A II. vatikáni egye­temes zsinat kedden délelőtt tartott ünnepi ülésén kihir­dették a zsinat utolsó okmá­nyait, egyebek között az egy­ház és a modern világ kap­csolatairól szóló szkémát. Az említett szkéma nem módo­sítja a születésszabályozásról szóló római katolikus tanítást, de nyitva hagyja az ajtót jö­vőbeli változások előtt. Felhívás a felszabadító erőkhöz A B—52-es stratégiai bom­bázók kedd reggel Dcl-Viet- nam két térségében intéztek támadást a partizánok feltéte­lezett állásai ellen: Pici Me- tői nyugatra és a Saigontól körülbelül 80 kilométerrel északnyugatra fekvő Tay Ninh térségében. A Michelin gumiültetvény környékén, ahol vasárnap és hétfőn igen heves harcok foly tak, a saigoni amerikai szó­vivő szerint 200, de a harcok­ban részt vett amerikai csapa­tok szerint mindössze 40—50 szabadságharcos esett el. Sa­ját veszteségeikről az ameri­kaiak nem szóltak. A Dél-Vietnami Felszaba- dítási Hírügynökség ismer­tette a DNFF Politikai Bizott­ságának november 21-i felhí­vását, amelyet a dél-vietnami felszabadító erőkhöz intézett. A DNFF arra hív fel, hogy kutassák fel és zúzzák szét a jenki-erőket, az amerikai ban ditákat. Az AP megállapítja, hogy a felhívás óta a felszabadító erők merész lendülettel vív­ják harcaikat. Az elmúlt na­pokban legalább egy tucatnyi helyen intéztek a gerillahar­cosok merész támadásokat a nagyobb erejű ellenfél ellen. Moszkva: A világ közvéle­ménye nagy érdeklődéssel fi­gyelte a Luna—8 útját. Vala­mennyi nyugati hírügynökség közölte a TASZSZ bejelenté­sét az űrállomás Holdra-érke- zéséről és a részletes tudo­mányos ismertetést a műsze­Diplomáciai kapcsolat Mauritániával Néhány nap óta Nouakchottban, Mauritánia Iszlám Köztársaság fővárosában is megjelent a diplo­máciai képviseletünket jelző nem­zetiszínű lobogó. Nagykövetsé­geink sorában hatvanadikként Mauritániával is felvettük a dip­lomáciai kapcsolatot. Mauritánia Nyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán partján terül el. Lakóinak száma, hazánknál tizen- egyszerte nagyobb (1 030 000 km2) kiterjedése ellenére alig haladja meg a 800 000 főt. Ennek kb. egy- liatoda a Szenegál folyó mentén élő szudán-néger, a többi csekély kivétellel arabul beszélő és no­mád életmódot folytató berber. Az ország 1960. november 28-án nyerte el függetlenségét. A hely­zetet komplikálta akkoriban, hogy az ország ellenzéki pártja a Nah- da Marokkóhoz történő csatlako­zás mellett tört lándzsát. Maga Marokkó is igényt tart Mauritá­niára. Ugyancsak ellenzékként lépett fel a kormánnyal szemben egy Szenegál-folyó mellrtt élő néger kisebbség is, amely vi­szont, Szenegál és Mali Köztársa­ságok felé orientálódott. Mauritánia természeti kincseit az utóbbi időben kezdik fel­tárni. A közelmúltban a Spanyol Szahara mentén levő határvidé­ken gazdag és jóminőségű réz- és vasérctelepeket fedeztek fel, amelyeket Miferma francia, angol, olasz és nyugatnémet érdekelt­ségű monopólium aknáz ki, miután oda Port Étienne kikö­tőjéből az érc kiszállítására a sivatagon keresztül vasútvonalat építettek. 1964-ben már 5 millió tonna vasércet exportáltak Nyu- gat-Európába. A függetlenség el­nyerése után a gazdasági élet átszervezését az 1963—37. évi, Franciaország és az Európai Gaz­dasági Közösség által finanszíro­zott négy éves gazdaságfejlesztési terv keretében kezdték meg. Kü­lönösen a bányászat fejlesztésére fordítanak nagy gondot. Miután az ország területének nagyrészét a Szahara foglalla el, mezőgazdasága Dél-Mauritániában, a Szenegál-folyó körzetében össz­pontosul. Saját szükségleteik fe­dezésén kívül főleg datolyából tudnak kivitelre termelni. Na­gyobb mennyiségben exportálnak még arab mézgát (népszerű ne­vén gumiarabikumot). rek működéséről. A hírügy­nökségek megállapítják, hogy a holdutazás megvalósításá­nak legnehezebben megoldha­tó és egyben kulcsfontosságú problémája a holdrakéta sima leszállása a Holdon. Sir Ber­nard Lovell angol tudós, aki a JodreU Bank rádióteleszkóp­ján figyelte az űrhajóról ér­kező jeleket, kijelentette: „Vé­leményünk szerint a Szovjet­unió nagyon közel jár a si­kerhez. A pálya utolsó sza­kaszában sokkal jobb volt az összeköttetés a földi irányító központ és az űrállomás kö­zött, mint az előző Luna űr­rakéták esetében. A kísérlet óriási lépést jelent a sima le­szállás elérése felé, amely­hez a szovjet tudósok már na­gyon közel járnak.” A DPA szakértőkre hivat­kozva írja, hogy a Luna—8 űrállomást már csupán egy „hajszál’’ választotta el a si­keres sima leszállástól. A nyu­gatnémet hírügynökség ugyan csak az előbbi szakértőket idézve megállapítja, hogy a szovjet tudósok elméletben valószínűleg már tökéletesen ismerik a sima leszállás tech­nikai feltételeit. A Reuter a teljes siker közelségét azzal látja igazolva, hogy a Luna—8 az előre kitűzött időpontban ért a Holdra. „Ha az ellenra­kéták teljes csődöt mondtak volna, akkor az űrállomás jó­val a kitűzött idő előtt a Holdra zuhant volna”. Amerikai szakértők és a NASA első nemhivatalos nyi­latkozatai is hangsúlyozzák a kitűzött feladat nehézségét. A nyilatkozatok felidézik a ha­sonló amerikai kísérleteket; a Surveyor űrhajónak már 1963 ban le kellett volna szállnia a Holdon. A technikai nehéz­ségek miatt azonban az ame­rikai holdrakéta legjobb eset­ben 1966 májusában indulhat csak a Holdra — hangsúlyoz­zák a NASA képviselői. Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A miniszterelnökhelyettes szólt a külkereskedelemnek és a nemzetközi gazdasági együtt működés más formáinak je­lentőségéről. Hangoztatta, hogy a KGST tagállamokkal hosszúlejáratú árucserefor- galmi egyezmények és terv­egyeztetési jegyzőkönyvek alapján fejlesztik a gazdasági kapcsolatokat. A költségvetési beszámolót Vaszilij Garbuzov pénzügy- miniszter terjesztette elő. A Szovjetunió költségvetési bevételei és kiadásai az előírások szerint most elő­ször emelkedtek 100 mil­liárd rubel fölé. Az 1966. évi bevételi előirányzat 105,4 milliárd, a kiadási előirányzat 105,3 milliárd rubel. Jelentős többletbe­vételre számítanak a válla­lati nyereségből és a külke­reskedelemből. A szovjet népgazdaság fej­lesztésére az állami költség- vetésből 43,8 milliárd rubelt, a vállalatok saját erőforrásai­ból 35,5 milliárd rubelt szán­dékoznak fordítani. A szociá­lis és kulturális intézkedé­sek kiadási előirányzata 40,3 milliárd rubel. Az államai terv alapján 5,4 milliárd ru­bel áll majd a lakásépítke­zés rendelkezésére. A nemzetközi helyzet éle­ződésére való tekintettel, Garbuzov pénzügyminiszter a honvédelmi kiadások 5 száza­lékos emelését indítványozta, ilymódon azok összege 1966- ban 13,4 milliárd rubel lenne. A honvédelmi kiadások a szovjet költségvetés 12,8 szá­zalékát teszik ki. A miniszter kilátásba he­lyezte 1966 január elsejétől az egy­séges kiskereskedelmi árak bevezetését a Szovjetunió egész területén, valamint a kolhozoknak és szovhozok- nak eladásra kerülő mező- gazdasági gépek és gépko­csik nagykereskedelmi árá­nak számottevő leszállítá­sát. A költségvetési beszámoló egyrésze az idei eredmények­kel, illetve a hétéves terv költségvetési vonatkozásai­nak összegezésével foglalko­zott. Az 1965. évi bevételi tervet 100,6 százalékra, aki­adási tervet előreláthatólag 99,9 százalékra teljesítik. Vaszilij Garbuzov rámuta­tott, hogy a most lezáruló hétéves tervidőszakban a szovjet költségvetés óriási ősz szeget, több mint 600 mil­liárd rubelt mozgósított a szovjet népgazdaság fejleszté­sére, a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére, valamint a honvé­delmi szükségletek fedezésére. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának ülésszakán közöl­ték, hogy képviselők külön­böző csoportjaitól három kül­politikai tárgyú interpelláció érkezett Gromiko szovjet kül­ügyminiszterhez. Az első interpelláció az ENSZ-közgyűlés most folyó XX. ülésszakára és az ott beterjesztett szovjet hatá­rozati javaslatok fogadtatá­sára; a második az új nyu­gatnémet kormány program nyilatkozatával kapcsolat­ban a nyugatnémetországi militarista törekvések fel- élénkülésére; a harmadik pedig az afrikai és ázsiai országok algíri értekezleté­nek előkészületeire és a Szovjetunió meghívásának kérdésére vonatkozik. Kedden délután a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának két háza külön tartott ülést. Mind két ház megkezdte a hozzá­szólásokat a beszámolókhoz. I Egyidejűleg munkához láttak 1 a szovjet parlament külön- I böző szakbizottságait koszorúzás és kitüntetések a magyar sajtó napján Kedden délelőtt a magyar sajtó napja alkalmából koszo­rúzást ünnepséget rendeztek a Kommunisták Magyarországi Pártja Visegrádi-utcai volt székhazának — a Vörös Újság egykori szerkesztőségének — falán elhelyezett emléktáblánál. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének koszorúját Ková­ját Irén alelnök és Siklósi Norbert főtitkár, a Népszabadság szerkesztőségének koszorúját Gosztonyi János, a szerkesztő­bizottság vezetője és Kovács József, a szerkesztőség pártbizott­ságának titkára; a Nyomda-, a Papíripar- és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének koszorúját Szöllősi Ernő, a szakszervezet elnöke és Kovács András, az újságírók és kiadói dolgozók szakmai elnökségének titkára helyezte el. Délben a parlament Munkácsy-termében Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke kitün­tetéseket adott át. Jelen volt Cseterki Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Brutyó János, a SZOT elnöke, — a Politikai Bizottság póttagjai; Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője; Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke. Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszer­kesztője, — az Elnöki Tanács tagjai; Naményi Géza, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. A Munka Érdemrend arany- fokozata kitüntetésben része­sült a váratlanul elhunyt dr. Kocsis Ferenc, az Élet és Tu­domány főszerkesztője, továb­bá Lukács László, a Népsza­badság rovatvezetője, dr. Ne­mes György, az Élet és Iro­dalom főszerkesztője, Paizs Gábor, az Esti Hírlap helyet­tes főszerkesztője, Sós Endre, a Magyar Nemzet főmunka­társa, Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője és Z-idai Pál, a Népszava munkatársa. DUNANTÜLI NAPLÓ az MSZMP Baranya megyei Bizottsága es a .negye; nt.acs am* Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztöseg. Pécs. Hunyadi János út U. Telefon i5-32. 15-33. 21-60. 26-22. 60-11. - Belpolitikai rovat: 31 -68 Kiadja- a Baranya megyei Laokiadc Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyni’ út n Telefon lö-32 15-33. 21-60 26-22 ^0-11 Pécsi Szikra Nv-m.-ta necs. Munkácsy Mihály atca «0 -.zöm F'-’úő' vezető: Melle-' Rezső Törleszti a Mae var Posta Előfizethető » »v’ly. postahivataloknál e* kézbesltőkné fiiőfizetési di.i i hónapra 12.- Ft - indexszám: i5 «54 Értesítjük T. megrendelőinket, hogy december 20— január 10- % leltár miatt az árukiadás szünetel. Erre való tekintettel kérjük a szükséges mennyiségű áru- és anyagbeszerzésről már most szíveskedjenek gondoskodni. Baranya Tiim m vei Vas- és Mü -nki Nagykereskedelmi Vállalat A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta András Endréné, a „Csepel” című lap munkatársa, dr. Ba- ezony László, a Magyar Táv­irati Iroda munkatársa, Bécs István, a Magyar Ifjúság ro­vatvezetője, Déri Károly, a Magyar Televízió rovatveze­tője, Gábor István, a Magyar Nemzet munkatársa, Hamvas Endre, a Magyar Rádió görög szekciója vezetője, Marko­vit® Józsefné, a Vas Népe helyettes főszerkesztője, Ma- tuska István, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium postafőosztálya főelőadója, Mikes György, a Ludas Ma­tyi olvasószerkesztője, Rácz Ernő, a Kisalföld főmunkatár­sa, Ritter Tibor, a Magyar Rádió rovatvezetője, Sipkay Barna, a Kelet-Magyarország olvasószerkesztője, Szávay Edit, a Nők Lapja tördelő­szerkesztője, Tábori András, a Figyelő rovatvezetője A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta Bányász Béla a Fejér megyei Hírlap rovatvezetője, Bilka Pál, a Magyar Televízió he­lyettes főosztályvezetője, Csé- csei Józsefné, Várkonyi Mar­git, a Népszava rovatvezetője, Fejes István, az „Ózdi Vasas” című lap szerkesztője, Fé­nyes Tamás, a Magyar Táv­irati Iroda fotori portere. Frühzeitig Ferencné, a bu­dapesti 70. számú postahivatal hírlapkézbesítője, Hosszú Sándor, az Athenaeum Nyom­da korrektora, dr. Jakab Im­re, a Posta Központi Hírlap­iroda helyettes igazgatója, Konkoly Tiborné, a Magyar Rádió bemondónője, Kővágó Gyula, a Hírlapkiadó Vállalat csoportvezetője, Eenyő Lászlfv raé, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége munkatársai Márványi György, a Magyar Televízió helyettes osztályve­zetője, Roska Miklós, a Ma­gyar Rádió helyettes rovat­vezetője, Simányi Pál, a Szik­ra Lapnyomda gépszedője^ Szekulityi Péter, a Tolname­gyei Népújság rovatvezetője és Vincze Istvánná, a „Nóg- rád” című lap munkatársa. Ezután Ilka Pál művelő* désügyi miniszter átadta az idei Rózsa Ferenc díjakat* majd a sajtó több dolgozó­jának a Szocialista Kultúrá­ért miniszteri kitüntetést. A Rózsa Ferenc díj 1. foko­zatát kapta: Máté György, a Népszabadság főmunkatársa, Polgár Dénes, az MTI külpo­litikai szerkesztőségének he­lyettes vezetője; 2. fokozatát Demter Imre. a Film, Színház, Muzsika he- helyettes főszerkesztője, Ké- kesdi Gyula, a Népszabadság főmunkatársa; 3. fokozatát Antalffy Gyu­la, a Magyar Nemzet olvasó- szerkesztője, Bajor Nagy Er­nő, a Szabad Föld rovatveze­tője. A kitüntettek nevében Má­té György mondott köszöne­tét. Este a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége — a sajtó napja alkalmából — baráti találko­zót rendezett a Magyar Sajtó Házában. Bizományi Aruház Vállalat pécsi fiókja tatarozás miatt december 10-től előrelát­hatólag az év végéig zár­va fart. i Jelentős lépés a holdutazás felé A Luna-8 útjának nyugati visszhangja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents