Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-07 / 288. szám

»«5. DECEMBER 1. napló 3 Számvetés a mohácsi járásban Dj tervidőszak küszöbén Beszélgetés Baris István elvtárssal, a járási pártbizottság első titkárával A mohácsi járás termelőszövetfcezeteíben az utóbbi éveik­ben végbement politikai tudat fejlődésről, és a gazdasági élet fokozatos javulásáról beszélgettünk Baris István elvtárssal, a mohácsi járási pártbizottság első titkárával. — A második ötéves terv­időszakban legfontosabb fel­adatnak tartottuk, hogy meg­szilárdítsuk termelőszövetke­zeteinket, hogy kialakítsuk a gazdálkodás szempontjából optimális nagyságú közös gaz­daságokat, amelyekkel képe­sek leszünk az ötéves terv feladatait végrehajtani; Po­litikai és gazdasági munkán­kat úgy irányítottuk, hogy — a rendelkezésünkre álló anya­gi eszközökkel helyesen gaz­dálkodva — a járás lakossá­gának jóléte, kulturális fej­lődése és kommunális ellá­tottsága tovább javuljon. — Milyen adatok Jellemzik ezt a munkát a második 8t- éves tervMOszakbanT — A mezőga zdaság ter­melés a tervidőszakban 42,8 százalékkal nőtt. Ezzel az or­szágos irányszámot túltelje­sítettük. A járás 19 termelő- szövetkezete gazdaságilag, po­litikailag sóikat fejlődött az utóbbi években. A mezőgaz­dasági jellegű beruházások összege a második ötéves terv ben megközelítette a százhat­van millió forintot. Ma a 100 holdra jutó állóeszköz-állo­mány járásunk szövetkezetei­ben 388 200 forint. A közös vagyon 280 millió forint. Az utóbbi két évben 66 tehénis­tállót 3 280 férőhellyel, 57 sertésszállást 7171 férőhellyel, 68 fiaztatót 1720 férőhellyel, 67 hizlaldát 7000 férőhellyel építettek, valamint 61 mag­tárt alakítottak át, illetve épí­tettek 703 vagonos befogadó­képességgel — Milyen fejlődésen ment *t a Járás termelőszavetkezetel- nek gépparkja? — A termelőszövetkezetek tulajdonában 413 erőgép — 283 nehézgép, 105 könnyűgép, 25 eszközhordozó — van. A jelenlegi géppark számszerű­ségében kielégítené a szövet­kezetek igényeit, azonban a gépek összetételén javítanunk kell. Egyik lényeges tenniva­lónk a gépek rendeltetéssze­rű felhasználása. Külön sze- -etnék szólni a nagyarányú intézési beruházásokról, me­lyek a termésátlagok növelé­sét szolgálják, öntözött te­rületünk a mezőgazdaság át­szervezése előtt — a kis kony- laikerti gazdaságokat kivéve — egyáltalán nem volt. Most riszont 1 825 holdon öntözünk is 38 öntözőgép áll rendel- cezésümkre. Nőtt a vegysze­rek alkalmazásának területe s. Míg az átszervezés előtt íoldanként alig harminc kiló nűtrágyát használtunk fel, 964-ben már 194 kilót juttat­unk holdanként a talajba, 6 000 holdon pedig vegy- zeres gyomirtást végeztünk. — Az Ilyen nagyarínyá benihá zást hogyan szolgálta meg a mohácsi járás mezőgazda­sága? — 1960-ban búzából áttago- an 9,4 mázsát termeltünk Loldankénit, 1965-ben már 3,5 mázsát, őszi árpából 13, lletve 14,5, kukoricából 15,5 let ve 20, burgonyából 46, 11- stve 65, napraforgóból 7,4 letve 9,4 mázsát termeltünk oldanként. öt évvel ezelőtt lég egy hold után 40—45 iló húst adott a járás köz-; igyasztásra, akkor azt irá-; yoztuk elő, hogy a második' téves tervben ezt megkétsze- szzük és úgy látszik, hogy ■llképzeléseink megvalósul- ak. Jelenleg egy hold után íintegy kilencven kiló húst Hitünk elő. — Hogyan alakult a tervi d 8- szaikban a szövetkezeti pa- rasztság jövedelme? — A legjellemzőbb adat: második ötéves tervben a parasztság reáljövedelme já­rásunkban 25 százalékkal emelkedett. A kiskereskedel­mi forgalom falvadnkban 14 százalékkal nőtt, nagy mér­tékben növekedett a takarék- betétállomány. így 1965-ben — az I960 évihez viszonyít­va — 437 százalékos az emel­kedés. Míg az egyes termelő- szövetkezetekben az egy tag­ra jutó évi jövedelem öt év­vel ezelőtt jóval alatta ma­radt a tízezer forintnak, ma mindössze 3 közös gazdaság fizet 10.000 forint alatt, de 9,000 forintnál kevesebbet egy sem. Ugyanakkor vannak 13—18 000 forintos évi átlag jövedelmet biztosító gazdasá­gok, mint például a bólyi Kossuth, a dunafalvi Kos­suth, a mohácsi Űj Barázda, a Eppói Béke őre termelő- szövetkezet «B A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan miként vilto­zott a Járás parasztságának politikai arculata? * VIII. — Első helyen kell említeni a pártalapszervezetak által megtett utat. Jelentősnek tartjuk, hogy 11 termelőszö­vetkezetünkben függetlenített párttitkár dolgozik. Ahogyan a feltételek megteremtődnek, úgy a többi tsz-ben is igyek­szünk a párttitkárokat füg- getleniteni. Nagyon fontosnak tartjuk és hangsúlyozzuk, hogy sikerült megértetni párt- szervezeteinkkel, pártunk VIII. kongresszusának hatá­rozatait. Túlzás volna azt mondani, hogy minden párt- alapszervezetünk már jól mű­ködik, hogy mindenütt jól értik a különböző párt és ál­lami határozatokból reájuk háruló tennivalókat, de leglé­nyegesebb kérdésekben meg­értették elvtársaink, mi a fel­adatuk. Elsősorban gondolok itt arra, hogy a községeink többségében a pártonkívüli parasztság — éppen a párt- szervezetek jó munkája nyo­mán — felismerte, hogy a fa­lu gazdasági, kulturális fel­emelkedésének egyetlen útja a közös gazdaság erősítése. — Hogy ez így van, néhány pél­dával szeretném igazolni. Ezelőtt pár évvel termelőszö­vetkezeteink egy jelentős ré­szében a munkafegyelemmel hadilábon álltunk. Érdekes megemlíteni a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkeze­tet. Ezer tagból mintegy 250— 300 embert lehetett munkára fogni. Ma a tsz-tagok kilenc­ven százaléka rendszeresen dolgozik a közösben. — Mit tart a legfontosabb feladatnak a kővetkező terv­időszakban T — Abból indulok ki, hogy a fenti gazdasági és politikai eredmények tették lehetővé a mohácsi járásiban, hogy már a második éve nincs mérleghiá­nyé» termelőszövetkezetünk. Ugyanakkor a következő terv­időszakban nagyon fontosnak tartom^ a gyengén működő termelőszövetkezetek munká­jának további javítását. Ha az átlagterméseket vizsgál­juk, nagy a szóródás. Pél­dául: amíg a majsi szövetke­zetben 1 holdon 35—40 mázsa kukoricát termelnek, addig Nagynyárádon ennek alig 60—70 százalékát érik el. Pe­dig a gazdálkodás feltételei szinte azonosak. Sok tennivaló van még a helyes anyagi ösz­tönzés kialakításában. Nincs még egységesen kialakult sé­ma a járásunkban. Erre nem is törekszünk. Azonban az olyan nézetek ellen fellépünk, melyek szerint nem kell mun­kaverseny, mert úgyis megy a munka. Nem szükséges pré­miumot fizetni, legyen min­den a munkaegységben. Ide sorolnám még azokat a hely­telen nézeteket is, amelyek a háztáji gazdaságok fejleszté­sével összefüggnek. Nekünk is az a véleményünik, hogy a háztáji gazdaságokat is fej­leszteni kell, de csak a tör­vényes keretek között. Ter­melőszövetkezeteink egy ré­szében igen sokait beszélnek a háztájiról, de egyoldalúan. Már ritkábban esik szó a kö­zös gazdaság erősítéséről. Po­litikai vonatkozásiban a jövő­ben is legfontosabb felada­tunknak tartjuk, hogy minden fontosabb párt- és kormány- határozatról megfelelő idő­ben tájékoztassuk járásunk dolgozóit. Gáldonyi Béla Új életmentő gyógyszer — a Methicillin A Chinoin Gyógyszerárú- gyárban megkezdték egv új penicillin származék, a Me­thicillin üzemszerű gyártá­sát. Az új gyógyszer — amelyhez hasonlót eddig import útján kellett besze­rezni — olyan hatóerővel rendelkezik, mint amilyen­nel egyetlen antibiotiku­munk sem■ A gyár új ter­méke nagy érdeklődést vál­tott ki külföldön is, expor­tálása — elsősorban a ba­ráti országokba — már megkezdődött. A Chinoin Gyógyszeráru- gyár munkásnői steril kö­rülmények között ampul- lázzák a Methicillint. KüSdötsközgyűlést tartott a B. m. Yillamosgépjavító lítsz A Baranya megyei Villa­mosgépjavító KTSZ tegnap délelőtt tartotta küldöttköz­gyűlését, ahol beszámoltak a szövetkezet négy évi munká­járól. A szövetkezet 1962-ben há­rom szövetkezetből — Villa­mosgépjavító, a Kazán- és Gépjavító valamint a Vasas szövetkezetből — egyesült. Jelenleg nyolc tevékenységet folytatnak összesen 145 felve­vő hellyel. Az eltelt idő alatt a szövetkezet megszervezte a háztartási gépjavítást, a hűtő­gép és a felvonó gépjavítás megyei hálózatát, a pécsváradi és sellyei járásban a rádió és tv javítását. Ezeket a szol­gáltatásokat sikerrel végezte a négy év alatt a szövetkezet, ezt bizonyítja, hogy 1963-ban a Villamosgépjavító KTSZ nyerte el a „legjobb megyei* szolgáltató KTSZ” címet. A szövetkezet tevékenysége megyei szakipari szövetkezet­té történt szervezésével gyors műszaki fejlesztést követelt. A négy év alatt 4 millió 389 ezer forintot fordított a szö­vetkezet erre a célra. A legnagyobb fejlődést a hűtőjavító részleg érte el. A javító-szolgáltató tevékenység egyik fontos területe a háztar­tási gép javítása. A szövetke­zet kezdeményezése volt a szerződéses javítási rendszer bevezetése, amely 1963 szep­temberében indult, jelenleg 252 szerződéses gépük van, ez elég kevés, a javitási lehető­ségek sokkal nagyobbak, mi­vel a második ötéves terv idő­szaka alatt mintegy 680 ezer rádió, 640 ezer televízió, 620 ezer mosógép, 270 ezer por­szívó és 165 ezer hűtőszekrény került forgalomba. Ebből bő­ven jutott Baranya megyébe is, s a megnövekedett gép­park nagyobb feladatok elé ál­lítja a szövetkezet javító te­vékenységét Is. Ezt jó szerve­ző és propaganda munkával, s ném utolsó sorban kifogás­talan szakmunkával lehet megoldani. Ha'álos közút* baleset Halálos közúti baleset történt Pécsett a Siklósi út 41. sz. ház előtt szombaton délután 5 órakor. Szalai Ká­roly pécsi lakos körültekin­tés nélkül lépett le a járdá­ról és futva igyekezett az út másik oldalára. Nem vette észre, hogy az úttesten a vá­ros felé halad egy Nysa gyártmányú gépkocsi. Szalai Károlyt a gépkocsi elütötte, súlyos sérüléseket szenvedett és kórházba szállítás után meghalt. A balesetet az ed­digi vizsgálatok szerint Szá­lai Károly okozta figyelmet­len közlekedésével: féktávol- ságon belül lépett az autó elé. Egyetemisták, főiskolások művészeti fesztiválja — Művelt ember, vagy szakbarbár? — leegyszerűsít­ve a kérdést ez a választás áll ma a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói előtt. Az egyre fejlődő, elmélyültebb ismereteket, szakosodást kívá­nó tudományok ugyanis egy­re több Időt követelnek az egyetemistáktól, főiskolások­tól. Így mindig kevesebbet foglalkozhatnak általános mű­veltségük gyarapításával. Ezt a jelenséget kívánja el­lensúlyozni a KISZ Központi Bizottsága, többek között az 1986 tavaszán ismét megren­dezendő egyetemi és főiskolai művészeti fesztiválokon. Az eddigi gyakorlattól eltérően Kiss Sándor hírlapárust több ezren ismerik. Mond­hatni, hozzátartozik a város képhez, jobban, mint színes lapokkal kitapétázott bódé­ja. A bódé közömbösen áll az újmecsekaljai házak kö­zött és bárhol másutt ugyan úgy festene. De a hírlap­árus jellegzetesen ennek a városrésznek a tartozéka. Azt hiszem, ezzel egyben a szakma legfőbb titkát is ki­fecsegtem. — Ott kezdődik — rész­letezi az újságos — hogy korán kell kelni. Hattízkor indul az első bányászbusz, addigra ott kell lenni az új­ságnak. Fő, hogy pontos le­gyen az ember, mert kora reggel, mindenld szívesen megveszi az újságot, de ha elalszom, délután már sem­mit sem kezdhetek a lapok­kal. Látszólag rém egyszerű dolog. Csakhogy ez azt je­lenti, hogy minden — mon­dom: minden! — reggel azaz hajnalban négy órakor el kell indulni Kovácstelep­ről. Gyalog vagy biciklivel. Ha esett az eső, sajnos in- Kább gyalog, mert az utcá­jukban nincs kövesút se jár­da. (Se víz, se villany, jegy zi meg az újságárus, ezút­tal csak mint panasszal teli lakos képzelje el, minden hajnalban abban a vaksö­tétben nekivágni a sár­nak ...) Szóval hajnalban kezdődik a munka: irány az állomás. A többi árus a portáról viszi a lapokat, EGY SZAKMA TITKAI Kiss Sándor egyenesen az állomásról, mert ott kell lennie az első bányászbu­szoknál. Mostanában pedig még korábban, a reggeliző katonáknak szállít az épít­kezésre. Semmiféle lehető­séget nem lehet kihagyni. — Ezek szerint az élel­messég a fő? — Nem tudom, mi a fő. De az biztos, hogy én moz­gó árus vagyok, tehát sza­ladnom kell. Hol az iroda­házba, hol az építők szállá­sára. Ott már „meg vannak nevelve” a kuncsaftok: dél­ben megyek ebédidőben, tudja, mindig megtalálnak. — Hány kuncsaftot is­mer személyesen? — Hát... Öt-hatsziáz na­pilapot adok el mindennap, rendszerint ugyanazoknak. Arcról mindenkit ismerek, ha közelednek, már teszem ki az újságokat. Ezenkívül a hetilapokat, folyó! ratokat elviszem a vevők lakására. Ez is pár száz. Ezeket név­ről is mind ismerem. — Sose téveszti el? Nem feledkezik meg semmiről? — Nem lehet. Hét éve jöttem ide, előtte pedig két évig a feleségem árult A legelső kuncsaftok az első házsor lakói voltak. Kilenc év* mindig nálunk vásárol­nak. Ha valami kell nekik, persze hogy előteremtem a föld alól is. A bódénk akár merre vándorolt, ők mindig megkerestek. A hűségüket legalább azzal szolgálom meg, hogy minden lapot házhoz viszem nekik. Meg ott vannak az őslakók, akik nek a heti számlája 50—60 —70 forintra rúg ... Látja, ezért van, hogy mj még so­ha egyetlen órára sem hagy­tuk ott a bódét. Ha muszáj volt. a családból oldottuk meg a helyettesítést. Ha ide jön egy idegen, aki nem is­meri az embereket, egy hét alatt elrontana mindent. Az emberek érzékenyek, és ez érthető. A család nyolc főből áll, a nagyszülőkön kívül. négy gyerek. Sokszor segítettek ők is, nem nagy lelkesedés­sel ugyan. Természetesen mind más szakmát válasz­tottak. Az apjuk is eredeti­leg véletlenül szegődött a sajtó névtelen munkásainak táborába. — Egy kis faluban lak­tunk, egyetlen gyerek vol­tam és állítólag ügyes. Sze­rettem fabrikálni. Egyszer csináltam egy hegedűt, pes­ti hangszergyár küldött ér­te dicsérő levelet meg pénzt is. Elmehettem volna ta­nulni, de a föld miatt ma­radni kellett. Aztán amikor lehetett, mégis eljöttem. Ak­kor már három, ^pexek volt most nem komplex művészet^ ,'t* bemutatók, hanem szakágán- ' kénti művészeti találkozók lesznek. Az irodalmi fesztivált Sze­geden rendezik meg, a József Attila Tudományegyetemen. Ezen irodalmi színpadok, szín játszó csoportok, valamint vers- és prózamondók vehet­nek részt. Pécsett nagy vita keletkezett: a színjátszók vagy az irodalmi színpadok tagjai nevezzenek-e be inkább a versenybe. Végül az irodalmi színpadok győztek. így a jo­gászok és a főiskolások velük képviseltetik magukat. Hason­lóképpen cselekedtek volna az orvostanhallgatók is, csakhogy irodalmi színpaduk tagjainak zöme harmadéves hallgató, s így az ebben az évfolyamban közismerten sok tanulnivpió miatt nem mehetnek Szeged­re. A sellyeiek viszont a szín­játszók mellett döntöttek. Az egyéni versenyen azonban szinte az egész pécsi és bara­nyai felsőfokú oktatás ver­senyzői ott lesznek. így a jo­gászok négy, az orvosok és a főiskolások hat-hat, a sellyei és a pécsi felsőfokú techni­kusok pedig két-két versm on­dót küldenek Szegedre. Az irodalmi fesztivál egyik é"de- kessége: a versenyben való részvételre ajánlott rr'vek között szerepel a „Sárika 'őm- pása” című híres rádióriport dramatizált változata is. Az ének és zenei fesztivál! Keszthelyen rendezik meg va lószínűleg a főiskola női. va­lamint vegyes kara vesz pzon részt. De készül rá az orvos­egyetem kórusa is. Énel-*-ó- listát áz orvosnövendékei- kö­zül — valószínűleg kettőt, a főiskolások közül pedig kettőt, vagy hármat küldenek el Keszthelyre. A hangszerszó­listák versenyében pedig há­rom zongorista és egv csellis­ta az orvosegyetemről, továb­bá néhány hegedűs a tpnár- képzőről képviseli Pécset Le­hetséges a főiskola kamaraze­nekarának keszthelyi részvé­tele is. Az idei fesztiválok egri1 dekessége: a pécsi cgv-t - i--.i ták, f”f-Volások között t sen elt'nt az évekkel ezelőtt már agyonerőltetett népi tánc. 1966-ban Pécsről egyetlen ver­senyző sem jelentkezett ebből a művészeti ágból. Valahogy becsöppentem > szervezőnek, mindjárt ki is > tettek Komlóra. Akkor folyt j ott a nagy építkezés. Ott i aztán alaposan bedolgoz- ( tam magam a szakmába: ? árusok, üzemi terjesztők, > sajtófelelősök, naphosszat S szaladgálás egyik építkezés- í tői a másikig. Később egy í járásban dolgoztam, aztán í beszerveztem ide a felesé- i gémét. Egy fűszerbolt rá- S esős ajtaja volt az első áll- ! ványunk, öt meg tíz újság- i gal kezdtük. 1 — Ügy. hogy most meg i van elégedve a munkájá- > val? I — Hogyne. Csak azt nem < szeretem mondani, hogy < sajnos nincs ez vagy az. > Ezer sportot biztos el tud- ) nék adni a szezonban és ! kapok négyszázat. ! — Mit olvas el az í újságokból az újságárus? ; — Kevés az időm, azért először mindig átnézem, mi újság a nagyvilágban, az­után csak a rövid híreket olvasom el. — Kedvenc lapja? — Az Esti Hírlap. És a vevőknek? — Ez nagyon változó. Rá kell jönni, hogy kinek, mit lehet eladni. Udvariasan mosolyog és én kénytelen vagyok elis­merni szakmai tudását, mi­után harminc egynéhány fo­rinttal szegényebb, és egv csomó újsággal gazdagabb lettem közben. EL E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents