Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-05 / 287. szám
lb ^sáz esztendővel ezelőtt, ” 1865. december 8-án / Született Jean Julius Christian Sibelius, a finnek nemzeti zeneköltője. Amikor a haméenlinne-i ezredorvos muzsikát kedvelő fia a zongorán improvizálni kezd, majd hegedülni tanul és apró kamaraiműveket komponálhat, Közép-Európában a késő-romantika nagy mestere Brahms élete delén áll, Wagner zenedrámáinak tapsol a közönség, Délen Verdit ünnepli operáinak sikerei nyomán a nép, Keleten, Oroszországban Muszorgszkij és barátai már egymásra találtak, közös zenei céljaik megvalósítására. Csak Észak nem tud még olyan zeneszerzőt felmutatni, aki világhírnévre tett szert. A fiatal Sibelius sem gondol még a világhírnévre, hiszen szülei kívánságára a jogi egyetemre iratkozik be és csak mellékesen, szórakozásképpen foglalkozik a zenével: hegedülni tanul és zeneszerzést. Martin Wege- lius zenetudós azonban felismeri benne a tehetséget és ráveszi a szülőket, hogy Sibelius kizárólag a zenével foglalkozhasséfc. Jóllehet kitűnő finn muzsikusok irányítják tanulmányaiban, mégis külföldi útra indul: először Wagner és Brahms szülőházát látogatja meg. Berlinből csakhamar Becsbe utazik, ahol többek között Goldmark Károly a mestere. Amíg tanul, utazik, tapasztalatokat gyűjt, kialakul benne az az alap, amelyre későbbi műved épülnek. 25 éves koráig kizárólag kamarazene írásával foglalkozik. Első zenekari próbálkozása azzal az időszakkal esik egybe, amelyik kezébe adja a finn nemzeti eposzt: a Kalevalát. Sibelius éppúgy, mint Bartók és Kodály, hazája nemzeti irányát képviselte. Egy dologban mégis különböznek és ez az, hogy Sibelius népdalt sohasem gyűjtött, műveiben azokat nem dolgozta fel. Innen van, hogy Sibeliust nem a népdalok ihlették meg, hanem nemzeti eposzuk ősi sorai. „Olvasom a Kalevalát és lelkemben muzsikát hallok. Így alkotok!” — vallja Sibelius. Életrajzírója pedig így látja: „Sibelius a Kalevalából egész életre szóló ihletet merít és így lesz a megcsodált eposz mesés hőseihez hasonlóan a nemzeti művészet nagy varázslója, messzetekintő látnoka.” A Kalevala hatására komponált sorozatnak első alkotása a Kullervo-szimfó- nia. Ez és a Karélia megalapozza hírnevét, a zongoraszonáta, a Runeberg-dal- sorozat és a férfikari Kalé- vala-dalgyűjtemény felkelti az érdeklődők kíváncsiságát: vajon milyen erőt rejt magában az újonnan feltűnt zeneszerző. Alig 30 éves, máris 22 mű sikeres előadása van mögötte. Kinevezik a helsinki Konzervatórium tanárának, majd a finn kormány értékelve Sibelius zeneszerzői eredményeit, páratlan bőkezűséggel olyan ösztöndíjat juttat számára, ami élete végéig mentesíti minden anyagi gondtól. Képzett, művelt muzsikusok, megértő barátok veszik körül, akik ebben az időben a színvonalas zenei műveltség alapjait rakják le Finnországban. Ilyen körülmények között zavartalanul és szünet nélkül alkot. Kevés modem zeneszerző írt ilyen sok zeneművet: alkotásainak száma az opuszszámok szerint megközelíti a százhúszat. Első műveiben még klasszikus és romantikus példák nyomán halad. Ez természetes is, hiszen a késői romantika idején született és tanulmányainak nagy részét német romantikus környezetben folytatta. De — mint életrajzában olvashatjuk — munkásságának legerőteljesebb időszakában Európa hangos más nagyszerű zeneszerzők alkotásaitól, a XX. század első évtizedeinek tűzijátékszerű színorgiájában számos új művészi áramlat tűnik fel. Debussyn és Richard Strausson kívül Sztravinszkij, Ravel, Honegger, Schönberg és Bartók művei jelzik a különböző utakat. Ebben a nagy „káoszában Sibelius szilárdan áll északon, szeretett gránitján, tudatosan távol tartva magát minden hatástól. Kétségkívül a XX. század muzsikusa, mérsékelten modem, mély érzelmességű komponista, aki szereti a disszonanciát, a sűrű tempó- változást, szívesen alkalmaz röpke zenei impressziókat, lágy pasztellszíneket, de tud félelmetes lenni, nemegyszer tragikus és démoni. lS^-ben befejezd a négy zenekari Legendát, Kaleva- la-tárgyú alkotásainak legsikerültebb darabjait. Nemcsak hangszerelési ötletekkel, hanem a művek hangulatával is sajátos karaktert teremt. Tuonela hattyújának csendes úszkálását a halkan zizegő vonósok mellett sejtelmesen megszólaló fafúvó, az angolkürt érzékelteti. A Finlandia 'hatalmas zenekara monumentális, lenyűgöző gránitszirtre emlékeztet. A tűz eredeté-ben Ukko tűz-csiholása helyenként epikus, helyenként élénk és varázslatos. Sorra születnek szimfóniái, a II. és a III. közötti időpontban Hegedűversenye, melyet a világhírű magyar hegedűvirtuóznak, Vecsey Ferencnek ajánl. Ekkor a negyvenedik.életéve felé közeledik. Izgatni kezdi a színpadi mese bűvköre: Strindberg színpadi műveihez ad zenei formát. Népszerűvé válik gyönyörű vonósnégyese, a Voces intimae. Újabb szimfóniák, dalok, hegedű, és zongoradarabok komponálása közben megszületnek a Történelmi képek. Közben járja a világot: Olaszországot, Angliát, Amerikát. Mindenütt ünneplés fogadja. Kiadók versengenek érte, híres karmesterek, Toscanini- től Ormándy-ig, rendszeresen műsorukra tűzik szerzeményeit. ötven éves koráig járja a világot. Ezután már nem utazik, csak műveinek, családjának él, a Järvenpää- ben, fenyvesekkel és tavakkal övezett kert közepén álló otthonában, a Villa Ainolaban. Közben kitör az első világháború, megszűnnek az utazások, de a természet szerelmese még muzsikává formálja a tenger iránt érzett imádatát az Oceanides-ben. Bár visszavonul erdei magányába, de ott sem pihen: a derűs vidámságé V. szimfónia után dalok, hangszeres kompozíciók születnek — több mint száz dalát tartják számon, melyeket többnyire finn költők verseire komponált.. És inert Finnországban nagy kultusza van a kórusművészetnek, Sibelius is számos kórusművel siet az énekkarok segítségére. Meg-’ írja többi szimfóniáját, me- •yeket 5 maga is les.ie'entő- sebb műveinek tekintett Mélíatói olyan zeneszerzőként emlegetik, aki a szimfónia formáját Beethoven és Brahms után sajátos modor tudta továbbfejleszteni. A hét szimfónia magába sűríti az első és hetedik közöt* eltelt 27 esztendő merész ívelését. Szimfóniáiban feltárulnak előttünk az emberi érzésviiágnak azon tájad, mint a legzordabb és legszebb északi termesze:. Mégis muzsikájába elrejtett valami mélyebbet és emberileg jelentősebbet is, mint a finn erdők és tavak képe. „Sibelius mindenekelőtt erőteljes művészegyéniség, akinek egyéni vonásai áttörik a szerzemények fátylát képező északi színezetet. Ebben a muzsikában a. magas eszmeiség szó1.' hoznánk, a személy ■'s lelki aagy- mg. a küzdő lélek, amely •iégül, is eléri a hetedik zimfónia olimposzi nyugalmát.” — <rja róla Taneli Kuusisto, a Sibe'í ‘s- \ka- !émia igazgatója. Száz évvel ezelőt’ született: 1957 szeptember 20-án, 92 éves korában hunyta le szemét örökre. — nt — Zeneiskolások Bartók zongoraversenye Bartók Béla halálának 20. évfordulója tiszteletére a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola zongoraszakos növendékei Bartók-versenyt rendeznek. Kováts Andrásné, zeneiskolai tanár, a verseny egyik szervezője elmondotta, hogy a verseny három fordulós. — A december 9-én kezdődő selejtezőn, mely egyben aiz első félévi kötelező tanszaki „Előjátszás” is, valamennyi zongoraszakos növendék résztvesz. így mintegy 250 gyerek szólaltatja meg Bartók: Gyermekeknek, illet* ve Mikrokozmosz c. műveinek egy-egy darabját. — Milyen jutalmak várnak a győztesekre? — A középdöntőbe és döntőbe jutott növendékek oklevelet, az osztályverseny ne. lyezettjei pedig könyvjuta mat kapnak. Ennél bizonyára é- lentősebb jutalom számukra, hogy szerepelhetnek az ünnepi Bartók-hangversenyen is. Mind a növendékek, mind a tanárok lelkesen és nagy igyekezettel készülnek e szép feladatra. Mennyire nem volt igaza Bartók egyetlen pécsi hangversenye zenekritikusának, aki cikkében féltette ?zt az ifjúságot, melynek Bartók művein kell felnőnie. A most meghirdetett Bartók-verssny ékes bizonyítéka annak, nogy zenét tanuló ifjúságunk ma már mennyire magáénak vallja ezt a muzsikát, s hogy a nagy magyar zeneszerző munkássága milyen széles talajon termi gyümölcsét. (Corvina, Budapest, 1965) Szabó György élménybeszámolón alapuló tájékoztatója (Képek és lagúnák), Mlario de Micheli elemző jellegű áttekintése (Az avantgardizmus) után Herbert Read könyve immár a harmadik ■ olyan jelentős könyv, amely a mai magyar közönséget informálni hivatott a XX. század képzőművészeti problematikájáról. A három mű közül az angol tudós könyve tárja elénk a leggazdagabb anyagot, mert míg Mario de Micheli lényegében a harmincas évekkel befejezi szemléjét, addig Herbert Read egészen az ötvenes évek végéig tekinti át a fejlődést. A két könyvet tulajdonképpen egymásután kell olvasni: az olasz szerző marxista igényű, társadalomtörténeti szemléletre törekszik míg az angol tudósnál néha kissé túlteng a pszichoiogizálás és a szubjektivizmus. Tagadhatatlan viázont, hogy Read is a társadalmi és művészi haladás híve: ez könyvének számos részletéből kiderül. Az angol szerző fejtegetéseinek szélesre méretezett körét áttekintve, éreznünk kell — s nyilván Read is ezt az érzést alkarja szuge- rálni olvasóinak —, hogy a XX. században olyan hatalmás művészeti forradalom zajlott és zajlik le, amely arányaiban és hatásában a reneszánsz forradalmához hasonlítható. A reneszánsz két nagy százada, a Quattrocento és a Cinqucento látszólag a legellentétesebb művészegyéniségeket foglalja közös keretbe: Fra AngeU- cótól Tintorettóig. Éppen ilyen ellentmondásos az első pillanatban a modem művészet képe, s a teljes kibontakozást talán csak a XX. század fogja meghozni. Hogy a reneszánsz-hasonlatnál maradjunk: ma körülbelül a Quattrocento közepének megfelelő korban élünk. Nagy művész-egyéniségekben azonban a mi „új reneszánszunk” hatvan-het- ven éve is gazdag. Paul Cézanne, Henri Matisse, Pablo Picasso, Vaszilij Kan- dinszkij, Paul Klee, Piet Mondrian és Jackson Pollock: ezek Read szemében a modem festészet legjelentősebb alakjai. Mi talán még Marc Chagall és Frank Kup- ka neveivel egészítenénk ki a névsort. Mint más tudósok, az angol szerző is" Cézanne, Van Gogh és Gauguin kezdeményezéseiből származtatja a modern festői áramlatokat. Foglalkozik a kubizmussal, futurizmussai, szürrealizmussal, külön fejezetet szán a három nagy mester, Picasso, Kandinszkij és Klee művészetének, hogy aztán két ugyancsak terjedelmes fejezetben tárgyalja a konstruktivizmust és az absztrakt expresszionizmust, lényegében tehát a XX. századi nom-figuratív irányokat. Kitűnőek az illusztrációk is, főleg a színesek! Dicséret illesse budapesti Kossuth Nyomdát a pbmpós technikai kivitelért: a Read- könyv magyar kiadása fölveszi a versenyt a nagy külföldi képes albumokkal. Igaz, az ára is ennek megfelelően magas: száz forint. Mégis több mint huszonháromezer példányban jelent meg, s ezt üdvözölnünk kell, hiszen a magyar közönség, sőt a művészek körében is sokáig torz vagy csonka elképzelések éltek a modem ízlés fejlődéséről. Egy újságcikk nem vázolhatja fel Read könyvének minden értékét. Mindenesetre meg kell említenünk, hogy a lehető legegyetemesebb szemléletre törekszik, s a nagy nyugati nemzetek művészete mellett Kelet- Eürópa, sőt más világrészek művészei is szerepelnek. Külön érdemének tarthatjuk, hogy a kellő helyreállítja Wilhelm Worringert, a néhány éve elhunyt nagy német művészettörténészt. E sorok frója 1935 körül az egyetem padjaiban nagy lelkesedéssel olvasta Worrin- ger könyveit, az „Abstraktion und Einfühlung”-ot és a „Formprobleme der Go- tik”-ot (nem „Gothik”, ahogy a magyar kiadás hibásan írja), s ezek a könyvek nagyban hozzájárultak esztétikai szemléletének kialakításához. Éreztük már akkor is, mennyit köszönhet Worringer elméleteinek a modern művészet — bár akii or ezt az állítólag „elfajzott” művészetet a hit- lerizmus máglyára küldte, hogy helyette egy erőtlen és giccses neoklasszicizmust propagáljon! örülünk, hogy Herbert Read most tárgyilagosan bebizonyította, milyen jelentős helye van Worringemek a modem esztétikai gondolkodás történetében. Vitatkozni lehetne természetesen azon, hogy az angol tudósnál az arányok kissé túlságosan az absztrakció felé billennek, s hogy a XX. század realista-figuratív irányait nem mindig részesíti kellő figyelemben Maga mondja, hogy például a mexikói freskófestőket szándékosan mellőzi. Nos, ilyen mellőzéssel nem érthetünk egyet. Helytelen a non-figu- ratív irányok fejlődését gátolni, de helytelen más irányok létezését is tagadni! A XX. század festészetéről csak akkor kaphatunk teljes képet, ha valamennyi irányt figyelembe vesszük. Egy ilyen feldolgozás azonban már kisebb-nagyobb munkaközösséget és legalább ötkötetes kiadványsorozatot igényelne. Vitatható továbbá Read néhány túlságosan szubjektív állásfoglalása. Chagallt például a kelleténél kevesebbre értékeli, Salvador Daliról pedig a nyílt irónia hangján szól. No®, nem kell magunkat azonosítanunk Dali emberi vagy politikai különcködéseivel, hogy elismerjük: a katalán festő a XX. századi szürrealizmus egyik legjelentősebb mestere, s aligha véletlen, hogy a harmincas években García Lorca közeli barátja volt. Egy másik nagy modem szürrealista, az olasz Fabrizio Clerici — képei az 1962. évi bécsi szürrealista tárlatnak legnagyobb élményét jelentették! — nem is szerepel. A „kívánságlistát” aztán folytatni lehetne. Az Abstraction-creation csoportnál említeni kellett volna a magyar Martyn Ferencet és a lengyel Henryk Sta- zewskit, a csoport jelentős tagjait, a modem lengyel piktúra majdnem teljesen hiányzik (Jonasz Stem, Marian Bogusz, Tadeusz Kantor) s a magyarok közül is csak Hantai Simont, Moholy-Nagy Lászlót, Réth Al- frédot és Vásárhelyi Viktort ismeri. Annyit pedig a magyar bibliográfia összeállítói is megtehettek volna, hogy fölveszik Kállai Ernő és Rabinovsziky Máriusz munkáit! A még mindig kissé elfeledett Kállai már 1940 körül megállapított sok olyasmit, ami most ) Read könyvében újdonság- ( nak hat. 5 Nagyon vázlatos ismerte- < tésünket hadd zárjuk egy < ötlettel. Vásárhelyi Viktor, ( a „Vasarely” néven Párizs- ■> ban alkotó művész, Pécs ^ szülötte. Pécsett született a \ horvát Zlatko Prica is, a \ modem jugoszláv piktúra s egyik vezető alakja. Pécsett ’ él Martyn Ferenc és Pécs- ( ről származott el Gyarma- > thy Tihamér, ez az érdekes > modem festő. Érdemes völ- l na egyszer Pécsett megren- < dezni Vásárhelyi, Prica, \ Martyn és Gyarmathy közös > tárlatát! Krakkóra gondo- | lünk, ahol egy XV. századi palota középkori pincéjében ! modem kiállító-helyiség (a ) Galéria Krzysztofory) és ; Kantorék kísérleti színpada 4 működik. Vajon nem lehetne | a pécsi belváros régi pince- i rendszerének egy részét is ? ilyen célokra hasznosítani? Négy jelentős európai mű- £ vész pályája indult el Pécs- < ről vagy kapcsolódik Pécs- 1 hez: legyen ez a város a < modem művészeti törekvé- 5 sek egyik fókuszává! Ilyen ; gondolatok is felmerülnek ( az olvasóban, ha Herbert í Read kötetét áttanulmá- í nyozza. Befejező szavunk v pedig legyen a háláé: kö- t szönjük a Képzőművészeti < Alapnak és a Corvina Ki- / adónak, hogy ezt az értékes, 5; gondolatébresztő könyvet ( magyar nyelven is közzé- < tették! > Angyal Endre í 1 Isméi nyerhei, Könyvsorsjegyek kaphatók ha k árnyvsorsjegyei vásárol! a könyvesboltokban és az üzemi könyvterjesztőknél Húzás: december 12-én f 4 L (18 6 5—1 9 5 7) SIBELIUS HERBERT READ: A MODERN FESTÉSZET
