Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

1965. DECEMBER 5. napló 3 Négyszázmillió forint Megyénk mezőgazdaságának egy éve a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat • •• rr r % jovo évi terve Az dér 940 lakást adnak át - Több ipari létesítmény készül el - Jelentős eredmények a gépesítésben Még néhány hét és a má­sodik ötéves terv utolsó esz­tendejét zárjuk, gondokról, tapasztalatokról és egy kicsit már a jövő évi feladatokról beszélgetünk Nemeskéri Lász­lóval. a Bm. Állami Építő­ipari Vállalat igazgatójával. Első kérdésünk: — Mi volt a vállalat ez évi tervfeladata? — 380 millió forint érték­ben végeztünk építési-szerelé­si munkákat. Ehhez még kap­csolódik az ipari termelésünk, vagyis a stáza, a panel, to­vábbá lakatos és. asztalos üzemünk tevékenysége 65 millió forint értékben. Ezek az adatok így önnmagukbam nem sokat mondanak, ezért részletezném. 940 lakást adunk át év végére. A lakás­építés egyébként csak egy bizonyos hányadát tölti ki tevékenységünknek. Ebben az évben adtuk át a korszerű, nagyon szép tejüzemet, befe­jeztük egy bányaüzem építé­sét is, aztán a Nemzeti Bank épületének bővítését, a 400 ágyas klinika két szárnyát is átadjuk még ebben az eszten­dőben. Természetesen számos mezőgazdasági objektumot is építettünk; A tervszerinti át­adási feladatunkat erre az évre teljesítjük. Ezért remény­kedünk, hogy az élüzem cí­met elnyerjük. — A gépesítés, gépkihaszná­lás lényeges üzemgazdasági feladat. Hogyan értékeli ön a vállalat ilyen irányú helyze­tét? — Furcsán hangzik, de mi ebben az esztendőben 13 és fél millió forint értékű gépet ajánlottunk fel eladásra. Például eladtunk vagy negy­ven betonkeverőt. Ezt azért tehettük meg, mert amikor a betonközpontot létrehoztuk, betonkeverőkre és csatlakozó más berendezésekre nem volt szükségünk. Korszerűbb mó­don oldottuk meg a beton elkészítését, szállítását. Ami gépállományunkat illeti: ami­lyen építőipari gép létezik az országban, az nekünk is meg­van. Csupán azokon a gépe­ken adtunk túl, amelyekre már nem volt szükségünk egy- egy újabb, ötletes műszaki intézkedés bevezetésével. A sénk1 használás egyébként sok­kal jobb mint tavaly, kivé­telt képeznek a földgépek, "-űrnek a gépeknek egyenle­tes leterhelését nem tudtuk rr:ndig biztosítani éppen a k';’önböző munkafolyamatok-változó jellege miatt. Ezért azt. ép a szomszédos megyék ép1 < '; arí vállalatainak gyak­ran kölcsön adtuk. — Miért hozták létre a betonközpontot? — Már két esztendeje üze­mel a betonközpont, de az id°n kibővítettük és most öt gépegységgel működik. Egy műszakban 300 köbméter a kapacitása, de éjjel-nappal üzemel, alig harminc fős lét­számmal; A régi módszer nem volt gazdaságos. Minden munkahelyen helyben kever­ték a betont. Ehhez nagyobb létszám kellett, aztán áramot kellett biztosítani, továbbá vizet, a cementnek raktárát, a kavicsnak deponiát. És ak­kor még mindig fönnállt az a veszély, hogy a beton minő­sége esetleg romlik, mert nem tartják be a szükséges tech­nológiai utasításokat. Sőt, elő is fordult. Most persze központosítottuk a beton elő­állítását, a szállítást teher­gépkocsik végzik. A betonköz­pont létrehozása — bár pon­tos számot még nem tudok mondani — évi több millió forint költségmegtakarítást jelent. Hasonló eredményt ér­tünk el a lakatosüzemben, ahol komoly munkaszervezést bonyolítottunk le. Ebben az évben a termelékenység 10 százalékkal, a kapacitás pe­dig 50 százalékkal nőtt a la­katosüzemben. Ez siker! Ezt eredményezte a gondosabb műszaki irányítás, a technoló­gia kedvező megváltoztatása vagy a munkadarabokra ki­adott művelettervek beveze­tése, — Mi okozott legnagyobb gondot ebben az évben? — A munkaerőhiányon kí­vül a szállítás. Igaz, az éj­szakai szállítást bevezettük, így esetleg több szállítóesz­köz áll rendelkezésünkre, de közel sem annyi, mint ameny- nyi az igényünk. És tudni kell azt is, hogy nemcsak a megyébe, hanem a szomszé­dos megyék építőipari válla­latai részére is mi gyártunk és szállítunk födém-panelt; Sajnos, kevés a kocsi. Azt persze tudjuk, hogy nem a MÁV hibás ebben; Ahogy az ipar és a mezőgazdaság évről évre növeli a termelését, úgy növekszik a kocsi-igény is, s ehhez mérten eléggé elmaradt a kocsipark bővítésének üte­me. Ezt meg kell érteni. A pécsi MÁV egyébként eddig is a legmesszebbmenőkig igyekezett igényeinket kielé­gíteni. Képzelje el, hogy mennyi szállítóeszközt lefog­lalunk, amikor például a ne­gyedig negyedév 110 milliós termelési értékéből 55 mil­lió forint csak az anyag ára, illetve részaránya. Vagy mást mondok: vasbetonszerelőink hetente bedolgoznak 100 tonna gömbvasat. Roppant nagy mennyiségű anyaggal dolgozunk, amelyet valahon- nét valahova szállítani kell. — fJéh&ny gondolatot ar- ról, hogy milyen komo­lyabb feladatok várnak a vállalatra 1966-ban? Jobban gazdálkodtunk, mint tavaly — Megle«z-e ehhesc a szükséges kapacitás? — Sajnos nem. Körülbelül 50 millióval kisebb a vállalat jelenlegi kapacitása. Ez fő­ként munkaerőhiányban je­lentkezik. Legnagyobb prob­lémánk a mélyépítési részle­günknél van. Manapság már nagyon kevés ember jelentke­zik kubikosnak. A régiek el­öregedtek vagy kihaltak, a mai fiatalok viszont nem ku- bikolnak. A feladat tehát az, hogy különböző gépeket kell majd beszereznünk és termé­szetesen újabb műszaki intéz­kedéseket, új technológiát, gazdaságos munkaszervezést kell bevezetnünk, hogy ezt az 50 milliós rést kitöltsük. A gépesítéshez megkapjuk majd a minisztériumi támo­gatást, de a többi feltételt — ez érthető is — nekünk kell megteremtenünk. Azt hiszem ez lesz a legégetőbb gondunk a jövő esztendőben. De hát gondok, problémák nélkül nincs élet ebben az iparágban sem. Az idei esztendő a nehézsé­gek és a szélsőségek éve volt Kezdődött a csapadékos ta­vasszal, majd jó időjárás kö­vetkezett éppen az aratás ide­jén. amit gazdaságaink ked­vezően fel is használtak. Ép­pen az aratásikor jelentkezett az a szubmediterrán időjárás, amelyik megkülönbözteti Ba­ranyát az ország többi vidé­kétől és a mezőgazdasági dol­gozók jó munkáján túlme­nően, az időjárásnak is kö­szönhető, hogy az országban elsőnek fejeztük be a kenyér- gabona betakarítását. Kombájnosok kiemelkedő eredménye Eközben kiemelkedő ered­mények születtek a kombáj- nosoknál, többek között olyan világcsúcs is, amelyet Ho- fecker János, a kozármisle- nyi gépállomás kombájnosa produkált. Az őszi kenyérga­bona vetést ugyancsak idő­ben befejeztük, és a minőség is megfelelő. Az októberi ked­vezőbb időjárás nemcsak a vetésre volt előnyös, hanem a kártevőknek is kedvezett, de vegyszerezéssel sikerült elejét venni a nagyobb kár­tételnek. A mezőgazdasági munkások ebben az évben is eleget tet­tek az alapvető feladatoknak és érdemes megnézni, hogy mit produkált az idén Bara­nya megye mezőgazdasága. A növénytermesztésben to­vább folyik a versenyfutás a Bez osztó ja 1-es és a Fertődi 294-es búzafajták között, a déli területeken pedig a jó talajban kiváló termést hoz a San Pastore. Az északi, a sás- di járásiban a Szkoroszpelka honosodott meg. A kukoricá­nál a mar bon vásári 1-essel érünk el most már évről évre kimagasló eredményeket, de a termésátlagokon túl talán a legnagyobb vívmány, hogy a terület mintegy 60 százalékán vegyszerezéssel helyettesítjük a kapálást. Korábban éven­ként legalább 10 ezer hold kukorica maradt kapálatlanul, az idén ilyen már nincs. Sőt egyes gazdaságokban még a háztáji kukorica vegyszerezé­sét is igénylik. A rossz idő beálltáig sikerült maradékta­lanul betakarítani a jó cukor­répa termést és a szállításnál sem volt nagyobb fennakadás Előbbre léptünk az istállótrá­gyázással. azonban ennek fo­kozása érdekében legalább 80—100 trágyarakodó és trá gyaszóró gépre ienne szükss ge a megyének. A tét- és legelőgazdálkodá­sunk tovább javult. Csak eb­ben az évben 5 millió forintot kaptunk a Földművelésügyi Minisztériumtól, jövőre pedig már 7 millió lesz a rét és legelők javítására. Vegysze­rezéssel, műtrágyázással nö­veltük a rétek fűhozamát. Sajnos az ipar nem gyárt szá­munkra még mindig elegendő villanypásztort, és mindösz- sze tíz ilyen berendezéssel rendelkezünk a szükséges 40 helyett. Emelkedik a felvásárlás A zöldségtermesztésben nem volt probléma, inkább az áru. szedés és a szállítás jelentett gondot a gazdaságoknak, el­sősorban az időjárás miatt. Pedig a zöldségellátás kihat az életszínvanalra, itt különö­sen érződik a kereslet és a kínálat hatása. A csapadékos idő növelte a terméshozamo­kait, de egyben akadályozta a megtermett zöldség időbeni betakarítását is. Az állattenyésztésben to­vábbi eredményeket értünk el. Javult a termelőszövetke­zetekben az állomány és a gépesítés is. Ma már kiváló állatállománnyal rendelke­zünk több közös gazdaságban, így Gerdén, Somberekén, Ba­barcon és Majson. A feladat most az, hogy az állattenyész. tésben dolgozó tsz-tag számá­ra is kedvező feltételeket biz­tosítsunk. Ez világjelenség, vagy megoldjuk hamarosan a gépesítést, vagy nem lesz munkaerő. Bár értünk el eb­ben is eredményeket A gépi fejőst a termelr Kezdtek 11 százalékában --alosi toltuk meg. az itatásos ovjúneve- ést. a tavalyi 25,4 száza1 34,3 százalékra emeltük Ez borjanként 1000 forint aeg- takarítást. a megyében több mint 5 millió forintot jelent ás természetesen több tej is jut közfogyasztásra. A borjúelhullás 2 százalék­kal, a malacelhullás 3 száza, lékkai csökkent ebben az év­ben. Sertés, marha, baromfi és tojásfelvásárlásunkat túltel­jesítjük az idén, egyedül a tejnél mutatkozik lemaradás, énnek érthető okozója a száj- és körömfájás, melynek ki­hatása most jelentkezik te­henészetünkben. Ma már a felvásárlás egyenes és állan­dó emelkedést mutat, ami a termelőszövetkezetei? gazdál­kodásának erősödéséről ta­núskodik. Csak egy példa. A megye nagyüzemi gazdaságai — a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok együtte­sen 101 százalékra teljesítet­ték kenyérgabona felvásárlási tervüket és több mint 7500 vagon gabonát adtaik el az államnak. Ez a mennyiség a korábbá sok évi átlagnál 2000 vagonnal több. Ez is mutatja, hogy gazdaságaink megol­dották az ország kenyérgabo­na ellátását. Dicséret és elismerés A termelőszövetkezetek tag­jai, vezetői, az állami gazda­ságok munkásai és vezetői, a tanácsok mezőgazdaságot irá­nyító szakemberei ebben az évben is jó munkát végeztek, s várható, hogy a közeli hó­napokban sorrakerülő zár­számadások alkalmával = ta­valyinál jobb esztendőt zá­runk a mezőgazdaság szem­pontjából. Görög narancs, kubai grape-fruit Az idei első narancsszál­lítmány — görög navels — egy-két napja érkezett, s szombaton került az üzle­tekbe, Budapesten és vidéken egyaránt 9—9 vagon. görög narancs került forgalomba. A narancs-szezon ezzel megkez­dődött, most már folyamato­san várják az újabb szállítmá­nyokat, az idén még több mint 2500 tonna narancsot. Ezenkívül, ugyancsak kez­detnek, mintegy 6 vagon ku­bai grape-fruit is fogalomba került. Márvány tábla a Kreml falán —' A panelüzem jelenlegi kapacitása 600 lakás. 1968-ra! — fokozatosan ezerre növel-1 jük a panelüzem termelését.! Ezenkívül a Fölmű vei ésügyi ! Huszonhat négytalálatos A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli, hogy a 49 játékhétre 5 869 627 lottószel­vény érkezett. Öt találat nincs. Négy találatot 26 fo­gadó crt el, nyereményük egyenként 169 316 forint 25 J fillér. Három találatos szel- ? vények száma 3107, a nyere- ; ményösszeg egyenként 708 fo- í rint 75 fillér. A 112 563 két-j találatos szelvényre egyenként 19 forint 60 fillért fizetnek. í Ö szhajú em/ber levett kalappal állt meg a moszkvai Kreml fala előtt. Állt némán percekig, aztán a fényké­pezőgépjét felemelte és az objektívot egy márványtáblára irányú tóttá. A már ványtáblára ez volt vésve: „Landler Jenő 1875—1928”. Sietős léptekkel ért melléje az egyik őr. — ‘Mit csinál itt bácsiként? — kér­dezte. Az őszhajú ember a táblára mutatott. — Ö volt az én főnököm 1919-ben... A katona a táblára pillantott. — Rendben van elvtárs. fényképez­zen csak — mondta, aztán magára hagyta gondolataival az idős embert, aki emlékezetében több mint négy év­tizedet pergetett vissza ... A fényképező és tisztelgő emberrel, Vízkelety Jenő elvtárssal beszélgettünk régi harcokról, ma is frissen élő em- - lékeiről. Az első világháború idején 1915-ben 22 éves korában esett orosz hadifog­ságba, Az omszki hadifogolytáborba ke' rült, bolgárok, magyarok, németek, tö­rökök, lengyelek közé. Keserves évek következtek. A 13 000 hadifoglyot be­tegségek tizedelték, pusztított a tífusz, a tüdőbaj. A táborban találkozott ösz- sze Ligeti Károllyal, a Népszava volt munkatársával. Megbarátkoztak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre itt érte őket. — Megszervezzük a kommunista pár­tot, újságot adunk ki — lelkesedett Li­geti Károly és a magyar hadifoglyok közül is sok százan. Vizkelety Jenő is. A párt alakuló gyűlésén 1618 február­jában közel 300 magyar hadifogoly volt jelen. „Ott az alakulógyűlésen közel ■200-av lettünk a kommunista párt tag­jává.” Mi legyen az újság címe? — merült fel a kérdés. „Ébredés", „Virra­dat", „Forradalom” — hangzottak a szavak. — Forradalom! — elvtársak. Legyen a címe Forradalom — javasolta Ligeti Károly. „Barna papírra nyomtuk az újságot, volt hogy hetente kétszer, há­romszor jelent meg, de úgy is, hogy csuk egyszer. Attól függött, hogyan jutottunk nyomdához. Itt Pécsett egy kiállítás alkalmával láttam ebből az újságból egy példányt. Elképzelheti, hogy percekig nézegettem .. Volt már párt, újság — megalakítot­ták a tábor önkormányzatát is. Az egészségügyi népbiztos tisztét vállalta. Volt tennivaló, de segítettek a szovjet elvtársak; ruhát, gyógyszert, orvosi mű szereket adtak. „A hadifogolycsere ke­retében három transzportot állítottunk össze. Közel 900 embert szállítottunk haza. Közülük az egyik ma is Pécsett él, naponta találkozunk.. Megalakultak a fegyveres magyar századok is. Kolcsak bandái garázdál­kodtak, Az egyik század élére Ligeti Károly állt. — Én is megyek veled — mondta. — Nem, neked itt kell maradnod, a te munkád itt van — válaszolta Li­geti. „Hiába kérleltem, vigyen magá­val, hajthatatalan maradt. A harcok­ban hősi halált halt..." — Amikor a fehérek a tábor közelé­be érték, — menekülnünk kellett. Négy ven géppuskát vittünk a hajóra, — az Irtis folyón útnak indultunk. Hírünk megelőzött bennünket, a fehérek Táv-, dán vártak bennünket, — géppuskák kai. Tavda városa a folyó mellet dombra épült, — amikor alája érkéz tünk, géppuskák söpörtek végig hajón­kon. Válaszul megszólalt a mi 40 gép­puskánk is... Bernibe értek, itt találkozott össze Kun Bélával, Münnich Ferenccel. Fegy­vert kért ő is. „A Vörös Hadsereg po­litikai megbízottja lettem”- *— emléke­zik „Harcok után 1919 januárjában jöttem haza, azonnal bekapcsolódtam a mozgalomba. Münnich elvtárs révén kerültem Landler Jenő belügyi nép­biztos mellé.” Ellenforradalmi megmozdulásokról érkezett hír. „Landler elvtárs hívatott és azt mondta: Jászberényből jelentik, fehérek mozgolódnak, menj oda, adunk egy vörös századot”. Jásznagykún Szolnok megye kor-, mányzótanácsi biztosa lett. „A prole­tárdiktatúra nem bukott meg! Elárul- ták.”­Vizkelety elvtárs mint MÁV gya­kornok vonult be katonának az első világháború idején, — a proletárdikta­túra leverése után állásvesztésre, bör­tönre ítélték. Amikor kiszabadult, ha­zátlan lett saját hazájában. Alkalmi munkával kereste kenyerét, — nem so­kat időzhetett egy-egy munkahelyen, mert a vezetők megtudják múltját. A felszabadulás hozta meg számára is a nyugodt életet. Nyugdíjas, de a párt iránti szeretet« most is munkára kész­teti. „A napokban szóltak, hogy lesz egy Ids tennivalóm a városi pártbizott­ságon, keressem fel őket. Megyek elv­társak. szívesen megyek.” A levéltárcájához nyúl, azt a fény- " képet veszi ki belőle, amelyet a Kreml falánál Landler Jenő emlék­táblájáról készített. „Emlék ez nekem, mindig magamnál hordom, harcostár­sak voltunk” — mondja. „Most, Land­ler Jenő születésének 90. évfordulója -•Ikalmából gondolatban ismét ott állok Kreml előtt és emlékezek.” 'T'ircos évek — dicső emlékek. Garay Ferenc a Minisztérium megbízásából panel-elemekből három istál­lót építünk, kísérletképpen. Ha sikerül, a mezőgazdasági ob­jektumok építése ezzel az el­járással nagymértékben meg­gyorsul. Áttérünk az ötszintes pamelházakról a kilencszintes lakóházakra. A költségmeg­takarítás itt kézenfekvő, hi­szen jelenleg is egy kőműves és hat segédmunkás részvé­telével 22 nap alatt felépí­tünk egy 30 lakásos panelhá­zat. A jövő évi forinttervünk egyébként 380—400 millió lesz;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents