Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-28 / 305. szám

IMS. DECEMBER 28. napló 3 A föátlatteny észtő javasolja: Takarmányozzunk takarékosan! Beszélgetés Légrádi György elvtárssal, a megyei tanács iőál i a ttenyésztő j ével Eljött a tél és a földeken egyre kevesebb a munka. Az utolsó holdakról takarítják be a kukoricát ezekben a napok­ban, még a szárvágás, valamint a mélyszántás jelent munkát a határban. Ezért egyre inkább az állattenyésztés felé fordul a figyelem, elsősorban azért, hogy a téli hónapokban meg­felelően takarmányozzák az állományt. Erről beszélgettünk Léqrádi György elvtárssal, a megyei tanács főállattenyésztőjé- vel. — A megye termelőszövet- „kezeteiben, illetve kisegítő gazdaságaiban ezekben a hó­napokban mintegy nyolcvan- ezer szarvasmarha, 300 000 sertés és nyolcvanezer juh takarmányozásáról kell gon­doskodni. Csak a szarvasmar­ha állomány átteleltetéséhez 6400 vagon szálas takarmány­ra van szükség. Nem beszélve arról, hogy jelentős mennyi­ségű szálastakarmány szüksé­ges még a nyolcezer ló, vala­mint a birkák átteleltetéséhez is. Azt kell mondani, hogy eb­ben az évben sem termett meg az állatállomány számára a szálas, szentes és a nedvdús takarmány. A szálasból mint­egy 30, a szemesből 25, a nedvdusbol szintén harminc százalék hiányzik. — Milyen módon lehet pótolni a kiesést? — Szemes takarmányból bi­zonyos mennyiséget tudunk az állami készletekből igénybe venni, de ez sem fedezi teljes mértékben az igényeket. Ezért inkább azon van most a hang­súly, hogy a meglevő kész­letekkel hogyan gazdálkod­junk. — Mit javasol » fOálIatte­nyésztő? — A legfontosabb, hogy pontosan felmérjük a takar­mány készleteket. A felmérés­hez nagy segítséget és biztos alapot nyújt az éwégi leltá­rak elkészítése. A készletek pontos ismeretében számítást végezzenek valamennyi gazda­ságban, hogy a téli takar­mányozási időszakban egy-egy napra mennyi szálas-, szemes­és nedvdús takarmány jut. Mennyi az a mennyiség, amennyit biztonságosan fel­használhatnak úgy, hogy a tél utolsó napjaiban is legyen mit etetni a jószággal. Az egerági termelőszövetkezet főállatte­nyésztője például nagyon jó számvetést készített. A fel­használható széna mennyisé­get minden nap kimérik, így nem éri majd őket olyan meg­lepetés, hogy április hónap­ban üres lesz a szérűskertjük. Ezt a takarmányozási rend­szert a főállattenyésztő sze­mélyesen és rendszeresen el­lenőrzi. — A naponta felhasználható mennyiség elosztását Is sza­bályozni kell a gazdaságon belfll? — Elsősorban a növendék állatok takarmányigényét kell a lehetőség szerint kielégíte­ni. A hangsúly ebben az eset­ben nem annyira a takar­mányok kalória értékén van, hanem a megfelelő keményítő- és fehérjeérték arányon, vala­mint az ásványi anyag és biológiai hatóanyag szükséglet biztosításán. Például ha a ta­karmányokból hiányzik, vagy Szakmdk dicsérete: A szobafestő „Különféle épületek, épü­letszerkezetek, külső és bel­ső felületeinek díszítő festő munkáinak elvégzése, kar­bantartása, javítása, vala­mint a munkák elvégzésé­hez szükséges kisgépek ke­zelése és rend bentartása” — mondja róla a szakmai jegy­zék. És mit mond Mezőfi István festő, brigádvezető? — A könnyűiparon belül is könnyű iparnak látszik a miénk. Kevesen gondolnák, hogy a festékbe mártott ecset van vagy három kiló, és a létrán lépegetés sem jienőrzi. tartozik a „szellemi spor­tok” közé... Mégis, a leg­több festő dúdolgat vagy legalábbis fütyül munka közben. Ennek az lehet az oka, hogy a mi szakmánk az építőipar befejező része, díszítő szakma. És az em­ber, legyenek egyébként a legsúlyosabb gondjai is, persze, hogy jókedvű lesz, ha látja, mint szépül, csino- sodik a környezet — ecsete nyomán. — Ezért szereti • szak­mát? — Ezért is, jó érzés az emberek higiéniai igényeit kielégíteni. Meg aztán nem vagyunk műhelyhez kötve, beskatulyázva. Az állami szervek meg­rendeléseinek teljesítésében természetesen meghatározott a kivitelezés mód ja is. De a rokonok, közeli ismerősök szobájában... tág tere van a fantáziának. — Van úgy, hogy amikor az ember elkezd dolgozni, még csak körvonalaiban lát­szik a cél, és végig alakul­gat, formálódik... Akár egy szobor. A gya­korlott szakmunkások, akik­ben több van, mint ami szakmai követelmény, mind így csinálják. — Modernizálódik a szak­ma. Az élesebb kontúrok, a tüzesebb, változatosabb szí­nek dominálnak. A színhatásoknak, árnya­latoknak komoly szerepe van a munka-pszichológiá­ban is. A különböző pécsi intéz­mények várják a szobafestő- utánptólást. A jövő tanévre a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat, a Magas- és Mélyépítő Vállalat, a KXOSZ, a Vegyesipari Vállalat, a Kesztyűgyár, az Építő- és Tatarozó Vállalat, a PIK és az Építő Ktsz kíván szoba­festő-tanulókat beiskolázni. 1400—2200 forintig lehet ke­resni ebben a szakmában, a frissen felszabadult segéd 1400 forintja az évek és fő­leg a szakmai tudás arányá- bmu emelkedik. kevés a vitamin és ásványi anyag mennyiség, akkor azt még akár mesterséges úton is — így injekciókkal stb. — kell rendszeresen pótolni. Az így táplált állati szervezet a szükségesnél kevesebb kalória mennyiséget is jobban elviseli. A betegségekkel szemben el- lenállóbb, és a viszonylag ke­vesebb takarmányt is jobban hasznosítja. — A gondozás és az elhelye­zés mennyiben segítheti a takarmányozási gondolt csök­kentését? — Ez is fontos téma. A téli időszakban az állat a felvett takarmánymennyiség nagyré­szét a test hőmérsékletének fenntartására fordítja. Nyil­vánvalóan következik ebből, hogy ha a jószág hővesztesége kevesebb, az elfogyasztott ta­karmányból több jut súlygya­rapodásra, illetve tejtermelés­re. így fontos, hogy az istál­lókat téliesítsék és azok ha­za {mentesek legyenek. Gon­doskodni kell az istállók téli, de megfelelő szellőztetéséről is, mert a melegebb istállóban is rossz a takarmányértéke- sülés, ha magas a pára- vagy az ammón i áktartalom. — Végül utolsó tanácsként annyit, hogy törekedni kell a tömegtakarmányokból minél nagyobb mennyiség feleteté­sére. Itt elsősorban a pelyvá­ra, a kukoricaszárra, a cukor­gyári melléktermékre gondo­lok, amelyekből a bevezetőben említett hiány nem mutatko­zik. Ezt úgy lehet elérni, ha ezeket a takarmányfélesége­ket különféle előkészítési el­járásokkal, keveréssel, pácké­szítés útján az állatok számá­ra kívánatossá tesszük. Műholdas bélyeg sorozat A Posta a fllaitelisták kőié­ben nagy érdeklődéssel várt bélyegsorozattal zárja az esz­tendőt. December 31-én hét értékből álló, az űrkutatás eredményeit ábrázoló bélyeg­sorozatot hoz forgalomba. A 20, a 30, a 40, és a 60 filléres, valamint az 1, a 2.50 és a 3 forintos bélyegen a Mariner 4 műbolygó, a San Marco mű­hold, a Molnyija műbolygó, kétlépcsős meteorológiád raké­ta, a Shapir rakéta, a Szonda III. műhold és a láncom III. műbolygó rajza látható. Konyhai csendélet Ősbemutató Baranyában Magyarországi ősbemutatód ra készülődik ezekben a na­pokban a Baranyai Óvónőle Kórusa. A fiatal kórus Várnai Ferenc vezetésével már olyan művészi színvonalat ért el# hogy ilyen feladatra is vállal, kozik A nemrég étkezett kot­ták Herbert Baumann német zeneszerző művét tartalmaz­zák Címe: „Vidám történet a húsvéti nyűiről’’. Tulajdonkép pen kantáta, melyben rend­kívül kedves formáién szá­mos állat hangja megszólal. A kottákat egyébként Lipcsé­ből szerezték be. Maga a szer­ző a Berliner Schiller Theater karnagya. Már jelezte, hogy művének húsvéti magyaror­szági ősbemutatójára ellátogat Pécsre és Baranyába. Zseb-világatlasz Megjelent a Kartográfiai Vál­lalat legújabb terméke, a Ida világatlasz. A zsebben hord­ható — 10x18 centiméteres — kötetet 38 000 példányban ad­ták ki. A falu tanítója fi eve: Geosdts Sándor; Foglalkozása: tanító. Társadalmi munkája: párttitkár, művelődési otthon igazgatója, ta­nácstag. CSAK AZ IDEGEN cso­dálkozik, a szilágyiak már megszokták, hogy a tanító urat mindenütt megtalálni és mindennel hozzá lehet for­dulni. Egyedül tanítja az al­sótagozatosokat, számszerint harmincnyolc gyerek ül be mindennap a kicsiny iskola padjaiba. A huszonnyolc fel­sőtagozatos Berkesdre jár. A konyhában jó meleg van, az ablak előtti asztalon újságok, könyvek. — Hogyan vetődött errefe­lé? — kérdi. — Véletlenül? Mondom, hogy a járásnál hallottam emlegetni a nevét, hogy a Geosits kitűnő népmű­velő, bár csak több példány lenne belőle, mindjárt keve­sebb lenne a gond ... — Nem csinálunk semmi különöset, csak azt, amit va­lamiféle belső kényszer dik­tál. Itt vagyok, itt élek, ta­nítás a hivatásom, ez sok mindennel összefügg. Ha akarnám se tudnék kibújni alóluk. Tulajdonképpen gyerekko­rában dobták a mélyvízbe. Felsőszentmártonban a vasár­napok voltak a népművelés Matematika-bajnok Szerényen bemutatkozik: Komlósi Sándor, aztán für­késző meleg tekintettel néz rám. Semmi sincs benne a számok hideg, zárt világá­ból, legfeljebb fegyelmezett kerek mondatai. •— Igen. Én jutottam az első helyre a Fejér Lipót középiskolás matematikai verseny egyéni csoportjában. Azt mondja: ez nem az ő érdeme, hanem gyenge volt a mezőny, azért ugrott ki. — Három példát kellett megoldani, mindegyik meg­oldott példára három pontot adtak. Én is csak hét pon­tot szereztem, mert a har­madikat csak elkezdeni tud­tam. A második helyezett viszont csak három pontot kapott. A szerénység mögött azonban mégis csak komoly tudás húzódik meg. Kide­rül: már az általános isko­lában versenyzett. A Nagy Lajos Gimnáziumban pedig ahol most a IV./a tanulója, már megérett benne az el­határozás, matematikus lesz. Pontosabban előbb a csil­lagászat, végül az elméleti matematika vált életcéljává. — A gimnázium I. és TT I osztályában Kiss Horváti". , Jenő volt g matematika ta­1 nára. ö sok könyvet adott, irányította tanulmányaimat. A harmadik osztálytól mos­tanáig pedig Simon István tanár úr oktat és segíti fej­lődésemet. Aztán szülei, is­merősei között több komoly matematikus van. Egyikük javaslatára New York-i szakiskolától kértem egy igen jó, angol nyelvű szak­könyvet. El is küldték — ingyen. Az iskolában orosz tago­zatra jár, de második nyelv­ként angolt tanul. Nyelvtu­dását a matematika szolgá­latába állítja. — Ehhez is bizonyos fa­natizmus kell. Az első szak­könyvnek jó részét nem is értettem, mégis elolvastam. A remek New York-i köny­vet is csak az angol nyelvi és a matematikai tudásom egybevetésével egymással történő kiegészítésével hasz­nálhattam. De az az elvem, hogy amit szeretek, azt a kötelezőnél fokozottabb mértékben kell tanulnom. Érettségi után a szegedi egyetem természettudomá­nyi karára jelentkezik, ■'■zárt oda. mert a pesti kar 1 e'.e lesz a Fazekas Gimná- 7;um növendékeivel. Ebben a matematikai szakgimná­ziumban egész Pestről válo­gatják össze a kiváló mate­matikusokat. Számos nem­zetközi verseny szép magyar sikerei a Fazekas Gimná­ziumnak köszönhetők. A Nagy Lajos Gimnázium matematika tagozatos osz­tályai még nem nőttek fel egész a negyedikig, de Póda Béla szaktanár és szakfel­ügyelő, valamint a többi szaktanár munkájának ered­ményeként a számoknak ehhez a fiúhoz hasonló te­hetséges rajongói kerülnek ki a Nagy Lajosból, de egész Pécsről is. A Fejér Lipót versenyt a Nagy Lajos KISZ-szervezete rendezi, természetesen a Bolyai Tár­saság legfőbb szakmai véd­nöksége mellett. Végül egy kérdés az ifjú matematikushoz: — A lányok? Előttük ki a nagyobb „menő’’, a sport­bajnok vagy a matematika bajnoka? — Nem tudom, mert én sportolok is. A Postás kosár­labdázók NB Il-es csapatá­nak állandó taaia vagyok. Aztán elgondolkodik: — Talán mégis a mate­matika ... Amiatt jobban felnéznek valakire! * * napjai, egyszer megkérték, hogy beszéljen valamit a ma­gyar irodalomról. Azóta 22 év telt el, ebből kereken 15 Szilágyon, ahova saját kérésé­re és saját költségén érkezett. Az idő talán megviselte, arca megnyúlt, hajában több az ősz szál, de a magyar iroda­lom megszerettetésétől elju­tott a népművelés egyetemes propagálásáig. S ezt olyan ifjúi lendülettel végzi, hogy az ember megfeledkezik ko­ráról, olykor talán éppen a lendületét kell fékezni, bár minduntalan azt mondja, hogy nem lehet megállni, az élet új és új követelmények­kel dörömböl az ajtón. — És van-e értelme mun­kájának? Kissé furcsán néz rám, nem várta ezt a kérdést. Uj ciga­rettára gyújt, aztán bemegy a szobába és egy folyóiratot hoz magával. Cikket irt bele, a fényképét is közölték. — Tavaly hazamentem lá­togatóba. Amit láttam, az visszaidézte emlékezetembe azokat a népművelési napo­kat. Amikor én irodalomról beszéltem, mások a falut szo­rító bajokat elevenítették fel, terveket kovácsoltak, hogyan lehetne jobban élni. Felső- szentmárton ma újjászületett, öntözőhajó szórja a vizet a híres kertészet földjeire. Úgy éreztem, kicsit benne van ebben a mi akkori munkánk is. Ezt írtam meg. AMIKOR Szilágyra jött, nyolc gyerek végzett az álta­lános iskola nyolcadik osz­tályában. A megyétől kijött valaki és egy kislányt akart elvinni középiskolába. A szü­lei nem engedték. Ma az ak­kori kislány asszony, és sike­resen tanul a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán. A példa bonyolult számvetés­re ösztönözte és minél jobban körülnézett, annál több tenni­valót fedezett fel. Meglett, kérgeskezű parasztemberek ültek be a piciny padokba és tanulták a hetedik, nyolca­dik osztályos anyagot és szé­pen levizsgáztak. Ebben a vizsgában azonban rengeteg fáradságos óra és szüntelen biztatás rejlik, az eredmény nem is annyira a bizonyít­vány volt, hanem a változó gondolkodás, a régi szemlélet lassú-lassú átalakulása. — Geosits Sándor kezén sorolja azokat a mérnököket, agronó- musokat, akik ebből a három ablakos teremből léptek ki a tudás széles országútiéra. Tudja, ismeri életútjukat, az a geológus mérnök is milyen derék ember lett, becsületes, jól megállja a helyét! S a mai fiatalok közül is egyre többen választják a középis­kolát, különösebb rábeszélés nélkül járulnak hozzá a szü­lők is. Ezer szál fűzi őt az embe­rekhez. a tizenöt év alatt kölcsönösen megismerték egy­mást. A tanító úr és a köz­ségfejlesztési alapból kialakí­tott művelődési otthon a falu egyik központja. Nem ren­dezvényt tart a számukra, ha­nem együtt él, lélegzik velük# szoros szellemi és baráti kap­csolatban. öt évvel ezelőtt# amikor még csak egyetlen te­levízió volt a faluban, létre­hozta a televíziós klubot. Híre gyorsan eljutott a fővárosba is és a televízió stábja egy­szer megszállta a falut, két napig a felvevőgépek és a ha­talmas lámpák jelentették a különlegességet Szilágyon. Mosolyogva mondja, hogy sajnos a film közvetítését el­vitte a műkorcsolyázó Euró- pa-bajnokság, pedig nagyon várták, hogy láthassák önma­gukat a képernyőn. Azért nem történt baj, az érdeke­sebb filmeket, színházi köz­vetítéseket ezután is közösen nézték meg és hallgatták a tanító úr rövid bevezetőjét vagy éppen összefoglalóját a művek születésének körűimé^ nyélről, az írók szándékáról# hogy azután maguk ts ki­fejtsék véleményüket; — Tudja, számomra külön élmény volt az a felfedezés# hogy az emberek ma már tudják, hol, miért kell tapsol­ni. Furcsa ez, de így van. Va­lamilyen látványosság gyor­san tapsra ragadtatja a néző­ket, a mély, belső tartalom megértésének kifejeződése lassabban érlelődik meg, vi­szont maradandóbb. AZ APRÖ, egyszerű dol­goknak örül a legjobban. Az élet hétköznapokból áll, ame­lyek sokszor szürkének, egy­hangúnak tűnnek a szüntelen rohanásban, ha valaki nem veszi észre a hétköznapok ér­tékeit. Szinte élvezettel me­séli, hogy a felszabadulás előtt alig volt padlós szoba, manapság pedig természetes­nek tartják, hogy parkettával burkolják az „első szobákat”, új, modern bútorok kerülnek a nagyanyák szerzeményei helyére. A kézimunka szak­kör asszonyai maguk alkotta népi motívumokkal díszített térítőkkel, csipkékkel űzik ki lakásukból a hattyúkat, őze­ket. Ennek a szakkörnek Geositsné a patrónusa. aki különben a takarékszövetke­zet ügyeit intézi, ilyenformán tehát egy népművelő házas­pár találta meg az életcélját abban, hogy az emberi kul­túra, haladás értékeit teszi közkinccsé. Nem mondják, hogy a formálódó ízlés a la­káskultúráról elhangzó isme­retterjesztési előadás követ­kezménye; a hetvenkét rend­szeres könyvolvasót sem ők toborozták, de ki kételkedik abban, hogy a mély tartalom­mal teli. elkötelezettséget ta- munkásságuk ott talál­ható mindenütt, ahol alkal­muk nyílott Ví’ .mit adni a- cn-.’c or elvnek. Bocz József 4

Next

/
Thumbnails
Contents