Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
l»w. DECEMBER 19. Ülést tartott Tsz-tan ács Szombaton délelőtt a megyei tanácson ülést tartott a Baranya megyei Termelőszövetkezeti Tanács. Földvári János elnöki beszámolójában az Országos Termelőszövetkezeti Tanács október 1-én tartott ülésén elhangzottakat ismertette. Módosítani fogják többek között a termelőszövetkezetek közötti versenyt. Rendelettervezet született a tsz-ek jogi ellátásáról; négy-öt termelőszövetkezet részvételével körzeteket kell felállítani, s a körzetek egy-egy főfoglalkozású jogászt alkalmaznának. Az elnöki beszámoló ismertette azt a tervezetet is. amelyet már a kormány elé terjesztettek: eszerint ki kell terjeszteni a tsz-ek melléküzemági tevékenységét, hogy ezáltal is emelhessék jövedelmüket. (A jövőben pl. bérfuvarozást, bontási anyagot és építkezéshez szükséges félkészáru feldolgozása stb. — engedélyezett mellékfoglalkozás). Beszámoló hangzott «4 ® zárszámadási előkészületekről. T>r. Major Ferenc, a megyei tanács vb. mezőgazdasási osztályának főkönyvelője az aktuális feladatokat ismertette. Ezután a tanács tagiaj szólaltak tel. Az ülés második részében konkrét javaslatokat tettek a résztvevők egyes, a termelőszövetkezeteket érintő kérdésekben. napló 5 Baranyai tájak kulacsokon A Pécsi Porcelángyár kedves termékkel lepte meg a vásárlókat: kis kulacsokat gyárt melyekre a festők Eger, Székesfehérvár, a Mátra és Budapest legszebb részeit festik. Készültek olyan apró diszkül ácsok is, melyeken Pécs és Baranya jellegzetes épületei, illetve tájai láthatók. A gyár hatezer kulacsot készített megrendelőjének, az ÜVÉRT-nek. Ha belépek az ajtón, felvillan bennem egy gondolat: atomreaktor. Ez nem az, de mégis arra emlékeztet automatizált berendezésével, titok, zatos villanó és kialvó fényeivel, furcsa elektromos zörejeivel. Virágtartóban zöld aszparágusz, a háttérben hatalmas vöröszéz kupola, aztán üvegfalak és fekete csempék a mennyezetig, jobboldalon a vezérlőasztal, amelyen színes fények gyúlnak ki és kapcsolók sokasága segíti, hogy itt nagyon okos gép osztja meg az emberrel a munkát. — Féltem én ettől.. Ezt mondja ez a 26 esztendős, fiatal sörgyári munkás, aki karosszékben ül a vezérlőasztal mellett. Hogy miért telt? — Mert azt mondták, hogy a berendezés ilyen érzékeny, meg olyan érzékeny, és hát nézze meg csak a vezérlőasz. tál műszereit! Amikor először leültem, olyan zavarban voltam, mint akit rajtacsíptek a hazugságon és zongora mellé ültetik, játsszon valamit, pedig soha egyetlen billentyűt le nem ütött még. Hidegkúti Tibor 1953-ban olvasta az újságban, hogy serfőző mesterség is van a világon, el lehet kezdeni iparitanulói szinten, aztán segédlevél, technikum meg miegymás. — Megszereztem a segédlevelet, és éppen tíz esztendeje már, hogy a, Pécsi Sörgyárban dolgozom a főzőházban. — Tehát a régi fözőházban kezdte. — Igen. — És a régi meg az új főzőház között... — Nézze, ón a régi technológia szrint is szívesen dolgoztam, mert én nagyon szeretem a szakmámat, pontosabban az egész gyárat, min. denkit, aki itt dolgozik. De az új főzőházról mit mondjak? Nézzen körül, és ha ismerte a régit, akkor elképzelheti, hogy én szavakban nem tudom kifejezni, mit jelent ez nekünk. Ezzel az új létesítménnyel egyelőre nem lesz több sör. Jelentősége abban rejlik, hogy automatikus rendszerével MHa HSZBT konferenoa A Magyar—Szovje1 Baráti Társaság ma ts"í legyei konferenciáját .gy- vere« Erők Klubjának dísztermében. A konferencián ér+ékelik az elmúlt öt esztendőben végzett munkát, meghatározzák 3/ ilkövetke- -'«nclő évek tennivalóit, va- Um’n! megválasztják a- ál :sz'--svise'őket é- kon sz- szusi küldött?'-et. majd kitüntetéseket osztanak ki az aktíváknak. Az MSZBT IV. Országos Kongresszusát január 21— 22-én rendezik Budapesten, ahol városunkat és megyénket tizenegy küldött képviseli. küszöbölhető az esetleges em- i béri tévedés, amely a régi berendezésnél, régi technológiánál lehetőségként mindig fönn állott. Az új berendezés — legalábbis a főzésnél — már eleve biztosítja a jó minőséget. És még az is előnye, hogy az új főzőházban végre alkalmazhatják a söriparban jelenleg világviszonylatban ismert legjobb technológiát. — Az automatizálás azonban nem minden. Elegendő-e a szakmai ismeret, amelyet eddig elsajátított, a megváltozott termelési körülményekhez? Hidegkúti nemet int fejével: — Mondhatnám azt, hogy egy ideig „eldolgozhat” még az ember korábbi tudásával. De nehezen. Ez a vezérlőasztal például, de nem is ez, hanem inkább a folyamat- ábra azonnal kimutatja, hol van üzemzavar. A gép automatikusan kikapcsol egy munkafázist addig, mig a zavart el nem hárítjuk. Tehát ez így könnyű. Csakhogy a berendezés bonyolultsága követeli meg tőlünk, hogy ismernünk kell alaposan minden szerkezetet, az új technológia minden mozzanatát. Hidegkúti ezért végzi most a technikum harmadik osztályát. A sörgyár nagyarányú rekonstrukciója a harmadik öt- > éves tervben indul Uj gépek. < új berendezések, új épületek,, meggyorsított és leegyszerűsí. ett termelési folyamatok, több í jobb sör, — körülbelül eny ■ nyit jelent majd 1970-re a re-i konstrukció. < Az új főzőház üvegfalán át 5 kilátni a gyár előtt elvezető útra, amely a klinikához, Illetve a Donátushoz vezet. Személyautók, taxik, autóbuszok hajtanak el. némely kocsi lelassít. a buszok utasai meglepett kíváncsisággal pillantanak erre a szép üzemrészre, amelyben a termelés szinte egy ..kirakatban” zajlik le a járókelők szemeláttára. Ez is szép benne. Rab Ferenc Ahol a tassz vW&kd Diós csífo, foszlós kalács az ünnepekre A Pécsi Sütőipari Vállalat ezer mázsa kenyeret — 400 mázsa egy kilós finom fehéret és 600 mázsa két kilós félfehéret —s valamint 8 ezer darab negyed és félkilós foszlós meg fonott kalácsot, diós csigát, pozsonyi és búrkiflit készít. December 24-ép a szokásosnál gyorsabban szállítják az üzletekbe a kenyeret és péksüteményeket a gépkocsik, hogy minden bevásárló idejében hozzájuk jusson. Szombaton és vasárnap nem sütnek, de 27-én. hétfőn reggel friss pékáruval nyitnak a boltok. Ülésezett a Mecsek; Bányász művészeti köre A héten megtartotta idei utolsó ülését a Mecseki Bányász művészeti köre. A kör egy esztendővel ezelőtt alakult. Tagjai egy bányásznapi irodain« és képzőművészeti pályáza' nyertesei, valamint azok a .natal bányászok, akik behatóbban érdeklődnek valamelyik művészeti ág iránt. A kör kettős célt tűzött maga elé: segíteni a tehetség jeleit mutató öntevékeny művészeket, s terejszteni a művészet szeretetét a bányászok között. Az idei év tapasztalatainak összegezése után elkészítették a jövő évi munkatervet. 1966- ban ismét meghirdeti a Mecseki Bányász a már hagyományos bányásznapi művészeti pályázatát, több kiállítást tartanak, irodalmi estekkel összekötve, s a tagok ismeret- anyagának bővítése érdekében két kirándulást is szerveznek: egyet Sopronban a bányászati múzeumba, egyet pedig Budapestre a Szépművészeti Múzeumba. A bányász művészeti kör egyébként szeretettel várja a város valamennyi munkását, aki érdeklődik a művészetek iránt. gyerekeket, ha az ötödik hónap letelt? Ha biztos 'lehetnék abban, hogy a többi gyerekeim is a bölcsődébe kerülhetnek, szívesen vállalnék harmadik, negyedik babát is . . A gyerek? Az anyaság? Mindezek megbecsülése? Nos, van ezen a téren mulasztása, feladata éppen elég a férjnek, az egész családnak, de az országnak, a társadalomnak is. Az egyenjogúságról. Az egyenjogúságot a nőnek a társadalomban betöltött szerepe alapján ítéljük meg. Ezen a téren nálunk általában nincs lényeges probléma. A jogszabályok tekintetében semmiképpen; a nőket a politikai életben, a munkában, és a közélet összes területein teljesen egyenlő jogok illetik meg, esetleg időnként előfordul valami helyi torzulás, amit egy-egy határozott intézkedéssel könnyen meg lehet oldani. A probléma nem itt van, hanem a jogegyenlőséget a legtöbbször összetévesztjük a munkaegyenlőséggel. Az egyenjogúság szempontjából nem lehet vitatkozni azzal a férjjel, aki azt mondja: én nem mosogatok, én nem megyek el bevásárolni. Más a jogok egyenlősége és más • munka mennyiségének aránytalansága. Ez az utóbbi pedig a férj, a család szempontjából elsősorban etikai, a társadalom szempontjából viszont technikai kérdés: a különböző jóléti beruházások és a különböző szolgáltatások terén milyen mértékben és milyen szerteágazóan tud a dolgozó anyák segítségére lenni. Ismerjük a dolgozó nők, különösen pedig a dolgozó anyák munkatetheiről készült tudományos felmérések kínos aránytalanságait. A pszichológus az mondja: — Idegbántalmak, depresz- sziók, kimerültség, sok esetben az elfásultság érzete kínozza az asszonyokat. Egyre növekvő munka és kevés gyengédség, figyelem. Hiányoznak a szeretet apró megnyilvánulásai. A házasságok ötödik—hatodik évében már megszűnik az udvarlási vágy, gépies lesz a simogatás, „kötelességszerű” az odaadás, és a megerőltetés, valamint a lelki sematizmus törvényszerű következménye az idegek kifáradása ... Az orvos azt mondja: — Az asszonyok nem kímélik magukat. A családi igények növekedésével egyenes arányban nőnek az asszonyok, feleségek, anyák feladatai is. A havi ciklus második és harmadik napján például mentesíteni kellene őket a megerőltető házi munkától, de munkájuk, életük, egész tevékenységük üteme ilyenkor sem csökken. Az asszonyok közül egyre többen szenvednek fejfájásban, egyre többen panaszkodnak szívbántalmakra, vegetatív disztóniára, neuraszténiára. A szociográfus azt mondja: — Nyomozni kezdtem. Huszonöt asszony időbeosztását térképeztem fel: orvosnőt és gyári munkásnőt, szövetkezetekben és irodákban, iskolákban és laboratóriumokban és a közlekedésben dolgozó asz- szonyokét. Csak két példát. Fiatal házaspár, egy szoba konyhás lakásban laknak, az asszony napi időbeosztása: összesen 14 órai munka. Idősebb házaspár, kétszoba összkomfortos lakás, . gépesített háztartással, az asszony napi időbeosztása: összesen 13 óra 15 perc. Az átlag napi 12— 14 órai munka. A vizsgálat tárgyává tett huszonöt családból csupán három helyen állapítottam meg, hogy a férjek és a gyerekek is egyforma arányban igyekeznek megkönnyíteni a dolgozó anya terheit. De ezek a tények szükségképpen elindították bennem a kérdések láncolatát, Mikor képezheti magát a dolgozó asszony? Mikor szórakozik például?... Előfordult itt egy hét alatt jónéhány vélemény a dolgozó nők terheinek aránytalanságairól. Az az igazság, hogy; a férfiak többsége úgy gon-; dolkodik ezekről az arányta- ; lanságokról, mint az egyszeri ‘ filozófus: ha azt mondom: „idő”, akkor tudom, hogy mit mondok, de ha azt kérdezitek tőlem, hogy mi az idő, akkor erre nem tudok válaszolni. A gúnyos kifakadásokat, vagy óvatos megfogalmazásokat a végtelenségig lehetne folytatni, de most még inkább úgy tűnik: mélységesen befejezetlen probléma ez. A megoldás? Volt erről szó a hét folyamán. Elégszer. Legfeljebb megismételhetem. A nyilvánosságot kapott több mint húsz vélemény között akadt elfogult és nehezen elfogadha- ; tó is, de együttesen rajzolták ki magán és társadalmi életünk egyik nehéz problémájának körvonalait. Nem feladatom, hogy az utószó jogán bármiféle összegezést is adjak. Ez a riportsorozat diagnózis volt. ügy gondolom: ez ! a legtöbb, amit egy riporter I ebben a témakörben megte- ] hét. j Thlery Árpád Csinos fiatalasszony csukja be maga után az ajtót. — Ennek a csizmának a sarkára kellene vasat tenni... — Tessék ideadni, és belelépni abba a papucsba. A fiatalasszony átadja a csizmát, belép a papucsba, fizet, s már nyílik is a műhelyajtó: kész a vasalás. A Baranya megyei Cipész KTSZ Sallai utcai javító- műhelyében vagyunk. Mennyezetig érő polcokon sorakoznak a „meggyógyított” cipők. Némelyik valósággal újjászületett. Női tűsarkú cipők törött sarkát pótolják: legalább 15—20 féle sarok között válogathat a megrendelő. Női csizmára szögletes fasarkot tesznek. alig 30 forintért, s a csizma újból kiszolgál egy telet. Győrfi Jenő, a javítórészleg népszerű Jenő bácsija, szép fekete tűsarkú cipőt emel le az egyik polcról. — Legalább háromszáz forintos cipő. A felső rész még egészen jó állapotban van, csak kilyukadt a talp és lekopott a sarok. Megtalpaltuk, új sarkot tettünk rá, ez az egész hatvan forintba került. Érdemes meg javíttatni a cipőket. Még festetni is. Világoszöldről divatos né- gerbamára festettek be egy alacsonyszárú bundacipőt; remekül néz ki. A javítás: árak nem magasaik, s természetesen a romlás fokától függenek — külön táblázatról lehet pontosan leolvasni. A kis helyiségben 5— 600 pár cipő sorakozik készen. Naponta körülbelül 100 fordul meg: ennyit hoznak s ennyit is visznek el. A vállalási idő attól függ, mennyi a munka, de általában 4—5 nap. Időközben folyton nyílt és csukódott az ajtó. Kendős asszony teszi le a pultra a talpalásra váró gyerekbakancsot. — Szombat délre, ha lehetne. akkor jön be a vonatom. Nagyon kellene, szandálban jár a gyerek... Meglesz a cipő, az asz- szony nyugodtan távozhat. * A méretes részleg ott van két ajtóval odébb. A megrendelő iroda jóval „elegánsabb”: szép, fényes cipők sorakoznak az üvegszekrényekben. Kik is alkotják a megrendelők többségét? — Olyanok, akik nem tudnak gyári cipőt hordani — mondja Bagó János részlegvezető — és olyanok, akiknek valami különleges igényűk van. A különleges lábméret egyáltalán nem nagy baj, csakhogy negyvenhármas körömcipőt nem gyártanak. Ahogy beszélgetünk, fiatal lány jön be. jó magas termetű. Fekete körömcipőt hoznak ki:. — Elkészült a cipő. Negyvenhármas, de igen csinos, a tulajdonosnak ragyog az arca. Hová vezet majd az első út az új cipőben? ■— Azt hiszem, színházba megyek majd — mosolyog a vevő, és nem sokallja a szép cipőért a háromszáz- nyolcvanöt forintot. Ennyi a női körömcipő ára, de természetesen a felhasznált anyag minőségétől függően több vagy kevesebb is lehet. A cipők szépek s egyre divatosabbak. Három cipő — egy nyújtott, lúkacsos. csauszínű ún. víkemd-cipő, egy alkalmi fekete férficipő és egy bordó női körömcipő, antilop ráccsal, díjat is nyert nemrégiben a szövetkezetek termék-versenyén. Saját modelljeikből összeállított kollekcióból is válogathat a megrendelő, de a különleges igényeket is kielégítik. Ha valakinek megtetszik egy divatlapban látható cipő, nyugodtan elviheti a szövetkezetbe, a rajz után elkészítik neki. Mégpedig az anyagtól és készítési módtól függő, szabott áron. Vagyis a különleges igények nem növelik az árat. Egy kiesig körülnézünk a mintacipők között. A női borjúbox, antilop vagy lakkcipő egységesen 385 forint. Egy barna lakkcipőn csinos aranypántok. Egy szürke bőrcipőt kék lakkal kombináltak. Igen sokféle kényelmes, alacsonysarkú cipőt készítenek, az idősebbek számára elsősorban, akik a divatcipők között nemigen válogathatnak. A női eugos bokacipő is nagyon csinos és praktikus őszre-télre. A báránybéléses bundacipők a fázós lábnak jó meleget adnak a leghidegebb télben is. Még a férfiaknak i* készítenek meleg cipőket Filcbéléssel, és rövid, vagy kívánságra félmagas szárral. Nem beszélve a csizmákról, amelyben meglepően bő a választék. A méretes részleg tehát azon fáradozik, hogy lehetőleg mindenféle igényt kielégítsen. Aki ide belép, nem távozhat dolgavége- zetlen vagy csalódva. Van is forgalom, különösen ilyenkor, ünnepek táján. Ilyenkor a vállalási idő kicsit megnyúlik, de így is igyekeznek három hét alatt elkészíteni a megrendelt cipőt. A megrendelő irodát hamarosan korszerűsítik, modem világítással, új falfestéssel, szép bútorokkal látják el. Ezzel is a megrendelőknek kívánnak kedvezni, akik már megszerették. megszokták ezt a részleget, vagy pedig ezután lesznek majd állandó. s minden bizonnyal elégedett „kuntsaftjai” a boltnak, (x) \ 9 ÜZEM A KIRAKATBAN
