Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
IMS. DECEMBER 18. napló 3 December 22-lől téli sxünet ax iskolákban Az iskolákban az utolsó anítási nap december 22. esz. A téli szünet január .0-ig tart, ekkor fogják megkapni a tanulók az ellenőrző üzetben közölt félévi érte- ítést a tanulmányi eredmé- lyekről. A jegyek megálla- rítása az osztályfőnökök ve- etésével osztályozó konfe- enciákon történik, a maga- artás- és szorgalmi jegyeket 'iszont már előzőleg, osz- ályfőnöki órák alkalmával legbeszélik és kialakítják laguk az osztályközösségek, íz osztályozó konferencia a iákok véleményének fi- yelembevételével dönt. A téli szünet időszakában pedagógusok számára szak- árgyanként továbbképzéseit tartanak. Január 7-től az kólái KISZ-titkároknak is endeznek megyei tovább- épzést. Az iskolai KISZ- zervezetekben értékelő és lemző megbeszéléseket tereznek, a második félév legkezdésekor ugyanis, az bő szülői értekezleten a HSZ-vezetőségek is beszállnak a szülőknek az alap- zervezetek tanulmányi és e?velmi helyzetéről. Sok színes rendezvényt, porteseményt terveznek a iákok a téli szünet idejére, '■'■bb iskolában, például a í»gy Lajos Gimnáziumban lubszobát tartanak nyitva zekben a hetekben, ahová ?tszés szerint bejárhatnak a mulók tévét nézni, újságokat és könyveket olvasni. 1 lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó 'azgatóság tájékoztatása szent Nagykőrösön az Arany ános Művelődési Házban -ogtartott lottósorsoláson az ’. látékhéten a következő '•"észámokat húzták ki: i0, 53, 54, 61, 79 Negyvennyolcmillió forinttal emelkedett az OTP betétállománya Baranyában 77 millió forint értékű áru hitellevélre 754 családi ház épült OTP-hitellel Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei fiókjánál most összesítették az év eredményeit. Balatonyi Dezső az OTP megyei igazgatója erről adott tájékoztatójában a következőket mondotta. — Az év elejétől 48 millió forinttal emelkedett a megye takarékbetétállománya annak ellenére, hogy a KST-k az elmúlt hónap alatt mintegy 36 millió forint betétet fizettek vissza a tagságnak. A november 22-én módosított személygépkocsi megrendelések miatt Baranyából eddig közel 23 millió forintot utaltak át Budapestre az igénylők, túlnyomórészt betétkönyvből. A betétállomány alakulását ebben az évben észrevehetően befolyásolták a kereskedelemben végrehajtott készletrendezések, a kedvezményes kiárusítások, amelyek átmenetileg csökkentőleg hatottak a betétállományra. Ennek ellenére a betétállomány 48 millió forintos emelkedését jó eredménynek tartjuk. Az OTP megyei szervezetének hitelezési tevékenysége is meghaladta az elmúlt évit. Az építési kölcsönök iránti érdeklődés állandóan növekszik. November végéig 72 millió forint építési kölcsönt engedélyeztek, melynek segítségével 754 családi ház, 15 társasházban 133 lakás és két, száz lakrészes társasüdülő építését, valamint 138 családi ház bővítését, 363 ház helyreállítását, tatarozását tették lehetővé. — A mohácsi árvíz által elpusztult házak részbeni pótlására saját beruházásunkban BECSÜLD A NEVED! A nyitány: úttörő egyen- hás iskolások bevonulása díszőrsége. A karzaton íktromos orgonakísérettel egszólal a kórus: Az anyák la betölti a termet. Megtennék a szülők karjukon ermekükkel, az elsőt az törők óvatosan a bölcsőbe ilyezik. Az „aláfestő” zene halkul, ünnepélyes percek, s anyakönyvvezető köszönsz ünnepeiteket, és odalép bölcsőhöz: — Legyen a ived Péter. Egy hímzett kék nyakken- it terít a kicsire (ami talán yedüli az országban), raj- : Becsüld a neved. Sorban, többi gyerek is nevet, hímzett nyakkendőt kap. A szülők pedig emléklapot, majd fogadalmat tesznek: Gyermekünket becsületes, a dolgozó néphez hű emberré neveljük. Énekszám, felharsan újra a kórus, a szülők az úttörő zenekar sorfala között vonulnak ki. A ceremónia 25 percig tartott, a babák porcelánból voltak, a többi szereplő sem „igazi” — úttörők. A bemutató névadó ünnepséget a vállalatok aktivistái előtt a héten tartották a II. kerületi tanács nagytermében. Minden névadó-ünnepség így zajlik le. 36 társaslakást, 39 sorház-lakást és nyolc ikerlakást építünk, amelyekbe részben már beköltöztek a lakók és a többi is rövidesen átadásra kerül. Mivel az árvíz által okozott épületkárok sürgős helyreállítása szükségessé tette jelentős építőipari kapacitás összevonását, így elhúzódik néhány társasház építkezése és az eredetileg tervezettnél kevesebb építkezés fejeződik be ebben az évben. A szövetkezeti lakásakció keretében ebben az esztendőben Pécsett 115, Komlón 92 öröklakást értékesítettünk, ezenkívül 337 állami és 15 szénbányászati szolgálati lakást adtunk el. A házhelyek és üdülőtelkek közül 354-et értékesítettünk. Hozzá kell fűzni azonban, hogy Pécsett és a nagyobb vidéki helységekben változatlanul nem tudjuk kielégíteni az építési szándékozók telekigényét. Balatonyi Dezső elmondotta, hogy az áruvásárlási hitelakciónak változatlanul nagy a népszerűsége és a hitelre vásárolható cikkek listájának nyári, illetve őszi bővítése csak tovább fokozta az érdeklődést. November végéig közel 15 ezer hitellevelet szolgáltattak ki, ezekre 77 millió forint értékű árut vásárolt a lakosság. Ezen kívül 21 millió forint személyi kölcsönt folyósítottak. A mezőgazdasági árutermelés fokozása érdekében szeptemberben megkezdték egy újfajta kölcsön, az úgynevezett mezőgazdasági termelési hitelek folyósítását mindazok részére, akik valamilyen gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági földterülettel rendelkeznek és azon termelési vagy állattenyésztési tevékenységet kívánnak folytani. Az új hitelfajta népszerűsége egyre nagyobb lesz. Eddig kétszázan vették igénybe, 1,5 millió forint összegben. Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei fiókjának ez évi tevékenységével kapcsolatban említésre méltó még, hogy november végéig 3560 turistát láttak el, összesen 3 300 000 forint értékű külföldi fizetőeszközzel. Uj lakásba költöznek a zoko^apuszfai cigányok Baranya megye déli határán, közvetlen a Dráva partján van Zokoga puszta. A Dráva árterületén utcasorokat alkotnak a sötét, füstös putrik. Az áradó folyó gyakran vízbe borítja a kis települést. Eddig a cigányok hallani sem akartak az eltávozásról. A Baranya megyei Tanács határozata értelmében Zokoga puszta 40 viskójának lakóit most ormánsági falvakba költöztetik, olyan házakba, amelyeknek tulajdonosai Pécsre költöztek vagy kihaltak. A családi házakat az állam megveszi s a környék putriban lakó cigánycsaládai- nak eladja. A cigányok a környező tsz-ekben vállalnak munkát. December 6-án 10 család költözött a környező falvakba — s a napokban a többi 30 család, 180 ember is elhagyja Zokoga pusztát. A putrikat ledöntik, s jövőre felszántják az Ormánság legnagyobb cigányfalujának a helyét. Képünkön: Drávakeresztúrl ÍJ otthonuk előtt a Kalányos- család. Miről tehet a munkás és miről nem? Mostanában sokat beszélünk az anyagi ösztönzés rendszerének hatékonyabbá tételéről. Való igaz, az embereknek a boríték vastagságán is meg kell érezniök: mennyit dolgoztak és hogyan. Magától értetődő, hogy aki többet és jobban dolgozik, annak többet kell keresnie. Ebből azonban az is következik, hogy aki azonos munkát végez, azonos bért érdemel. A gyakorlatban azonban ez közel sem ilyen egyszerű. Itt van például a kőbányászok esete. A bükkösdi kőbánya 196? végéig a Nehézipari Minisztérium fennhatósága alá tartozott. A bányászok havi átlagkeresete 2000—2200 forint között változott, — ennél alább szinte sohasem szállt, — s ehhez jött kiegészítő bérként a hűségjutalom, mely öt évi munkaviszony esetén például az évi kereset 5 százalékának felelt meg. 1963. januárjában a bánya a megyei tanács, s ezen keresztül a Könnyűipari Minisztérium fennhatósága alá került. A „gazda” változott — a munka azonban változatlan maradt, — éppen olyan nehéz, mint volt. A kereset mindezek ellenére a következőképpen módosult: az átlagbér 1650 forintra süllyedt, a hűségjutalom pedig teljes egészében megszűnt. De még ez az összeg sem végleges. Az idén például — különböző időjárási nehézségek hatására, — a betervezett 1685 forintos átlaggal szemben 1554 forintot kerestek a munkások. Hangsúlyozom, a munka nem változott: a gépesítés foka nem nőtt, a szociális létesítmények nem bővültek, s az időjárás sem kegyesebb, mint máskor. Ha esik, most is áznak, ha fagy, most is lilára fagynak ... Az építőanyag országos gond. Ezen belül a mészkő különösképpen az. Az lenne ésszerű, ha a bányák termelékenysége állandóan nőne, s méghozzá nem kizárólag az új beruházások következtében. A munkakedvnek is növekedni kellene. S ehelyett mi történik? Miért kapunk most ugyanezért a munkáért kevesebbet? — kér dezik. S a kérdésre nem Is igen kínálkozik a válasz . Az átszervezés nagvor- «ok esetben indokolt. Nvil'án, jelen esetben is nyomó* ;r- vek szóltak mellette Ásványbánya vállalat nelyett — tanácsi vállalat lett az üzem. De mi köze van ehhez a munkásnak? Neki az a dolga, hogy fejtse a követ. Hogy ki a „gazda”? Ugv üJ lene, hogy mindegy legyen ... A kőbányák jelenleg három különböző rangot viselnek. Vannak üzem-’ melyek továbbra is a N éz- ipari Minisztériumhoz tartoznak. Itt hűségjutalmat is kapnak a dolgozók. A gépesítés foka viszonylag magas, a fejlesztés gyors. Aztán vannak üzemek, melyek az Építésügyi Minisztériumhoz tartoznak. A bérek itt is magasabbak (Komlón például közel 1800 forint), az itt dolgozó bányászok azonban már nem kapnak hűség- jutalmat. A bányatörvénye^ minden szigorúságukkal rájuk is vonatkoznak, a bányászat előnyei közül azonban éppen a legfontosabbat nem élvezhetik. De még mindig „jobban állnak” a tanácsi kőbányászoknál: IS százalék idénypótlékot kapnak a rossz időre és fagy- szabadságra való tekintettel, A lépcső legalsó fokán már ez sincs... Ki érti ezt? Mindezek következtében érthető a tanácsi kőbányászok kedvetlensége, a gyakori munkahelyváltoztatás, 8 az is, hogy bár nagy szükség van kőre, egyre kevesebben vállalkoznak rá, hogy kitermeljék .., Békés Sándor Kiosztották a Fejér Lipót matematikai verseny díjait November második felében rendezték meg megye- szerte a Fejér lipót matematikai versenyt a középiskolák tanulói részére. A hat esztendeje indult verseny két éve kibővült a vidéki középiskolákkal is, amelyek azóta sikerrel zárkóznak fel a pécsiekhez. Az idén tizenkét gimnázium és technikum vett részt a versenyen, amelynek példáit, tételeit a Bolyai Társaság állította össze. Csütörtökön megtörtént a verseny értékelése és az ünnepélyes díjkiosztás. Ennek értelmében a versenyt a Zippernovszky Technikum nyert« 18 ponttal, második a Nagy Lajos Gimnázium lett 1® ponttal. A harmadik, negyedik, ötödik illetve hatodik helyet sorrendben a Komlói Kún Béla Gimnázium, a Pécsi Széchenyi Gimnázium, a Janus Pannonius Gimnázium és a Siklósi Táncsics Gimnázium szerezte meg. Az egyéni verseny győztesei: a negyedik osztályosok közt Komlósi Sándor, a Nagy Lajos Gimnázium, a harmadikosok között pedig Asztalos Tibor, a Zipper- novszky Technikum diákja. AZ 50. PARAGRAFUS 6. A TÜRELEM, AZ NAGYON FONTOS... Tizenkilenc éves. Itt nincs még élettörténet, tt még minden a „lesz” kissé izonytalan, egyelőre a távlatba vesző állapotában van. i reménykedések időszaka, 'izenkilenc éves? Az emberek *gy része a tapasztaltak főin vével legyint: ugyan ké- em, ilyenkor még minden ötelezően természetes az elő- Skenységtől a távlatokig be- árólag; az egyenjogúság eben az életkorban egyébként i abszolút, sőt, ha a lány a -jnkilenc éve mellé még sí nos is: a helyzete valamiéi még több is, mint egyen- >gú. — Jó tizenkilenc évesnek inni? — Jó. Persze, egyenjogúsági zempontból sok az előítélet. — Például? — Nem szeretném, ha félre- rtene. Szerintem a lányok ilnyomó többsége nem afcar- 8 követni a fiúk gyakorlatát, legalábbis az ilyen gyakorlatot, amit példaként elmondok. De hát kérdezek én valamit: ha egy fiú egyik nap is, meg a másik nap is más lányokkal jelenik meg az utcán vagy a presszóban, harmadik nap meg egy harmadik lánnyal és így tovább, akkor azt mondják: ez igen, ez „menő” fiú. Képzelje el ezt egy lánnyal. — Az a kérdés, hogy ki előtt „menő” ez a fiú? — A példa szempontjából tulajdonképpen mindegy. Azt szerettem volna érzékeltetni, ha példám nem is egyértelmű, hogy ami a férfiak esetében gyakran természetes, az a lányok esetében egyszerűen elképzelhetetlen. — Hasonlít ez ahhoz, amit egy nő kérdezett tőlem: nem gondoltam-e még arra, hogy a nők nagy része miért szeretne inkább férfi lenni? Elneveti magát, kicsit rejtélyesen, a tizenkilenc évesek kötekedésre mindig kész vál-, lalkozó kedvével. — A magam részéről én is mindig szívesebben lettem volna fiú. — Talán az előbb emlegetett bizonytalan értékű előnyök miatt? — Nem értjük meg egymást egész pontosan. Nem „bizonytalan előnyökről” van szó, de hát egy fiú helyzete sokkal függetlenebb. Egy fiú például minden előítélet és probléma nélkül elmehet egy biciklitúrára, vagy sátorozni a Balatonra. Egy lány megteheti ezt? Ha vállalja az erkölcsi kockázatokat. Mondok mást. Vegyünk egy iskolabáit. Ott ülök egy ideig, azután felkérnek, el kell mennem táncolni azzal, aki nekem nem tetszik. A fiú eleve nincs ilyen helyzet elé állítva. — Ezek szerint körülbelül meg is fogalmazta a nők egyenjogúságáról alkotott véleményét? — Nekem nincs összehasonlítási alapom, nem tudom, hogyan volt régen. Leszámítva ezeket az előítéleteket, amikről az előbb beszéltem, a házasságig a nők egyenjogúsága körülbelül megvan. Csakhogy a házasságban a nő feladata , sokkal nagyobb, mint a férfié. Én pillanatnyilag az asszonyok egyenjogúságát abban látom elsősorban, a ‘örvényes jogszabályokon tűi, hogy a nők nagy része dolgozik, tehát anyagilag nem függ a férjétől. De ezen túl a házasság, a család legtöbb gondja az ő vállát terheli, a gyerekek az ő szoknyáját rángatják, hogy anyu, rajzolj nekem napot, és a háztartás gondjai is az asszonyra hárulnak... Figyelmeztetően begyakorolt nak látszanak ezek a válaszok. Ezer nő közül ezer nagyjából ugyanezt mondja. így mondja. Nem vonom kétségbe a válaszok belső értékét, túlságosan is belülről és elég sok szenvedéllyel törnek fel, hogy kételkedni kezdjen az ember, csak azt nem értem egyelőre: miért ilyen egyöntetűek? P. Gy. tizenkilenc éves. Gimnáziumi érettségije van. Eddig kétszer jelentkezett egyetemre, bölcsész szeretne lenni, most harmadszor majd a jogon próbálkozik, jelenleg az előkészítőre jár. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Baranya megyei Felügyelőségén dolgozik, másfél éve, műszaki ügyintéző, havi fizetése 1300 forint. A világról, a közéletről egyéni, meglepően kialakult véleménye van, de nem öregesebb, s nem fiatalosabb ez a vélemény annál, ami «gy tizenkilenc éves lány véleménye lenni szokott. A mai fiatalság furcsa módon nagy biztonsággal nagyjából előre tudja, hogy mi történhet az életében. Ö is elkészíthette már a lelke mélyén a maga térképét, s kevés eltéréssel ez valószínűleg be is fog következni. Előny-e ez, vagy hát rány, ez a biztonság: ez más kérdés ... Kérdezek, ő válaszol, nem túl sok gondolkodási idővel, azután egyszer csak kezdem megérteni, hogy sokkal nagyobb jelentőségű és mélyebb rétegű problémáról van szó, mint amit mi férfiak általában elképzelünk magunknak, Nem a kis igazságtalanságokról van itt szó, hogy ki menjen el a boltba vásárolni, ki hozza haza a gye reket az óvodából, vagy ki porszívózza fel a lakást. A szemlélet az, ami fogva tartja a nők lelkét, a képzeletüket. Tulajdonképpen egész korán kezdődik ez, még valahol az iskolás korban, vagy még talán annál is korábban, a családban. Az, hogy egy házasságban a nő a munka szempontjából s gyakran a puszta jog szempontjából is a „rövi- debbet húzza”, ez már tulajdonképpen csak következmény. — Mint „kezdőnek”, mi a véleménye: van megoldás? — Természetesen. Bár az is igaz, hogy szerintem ez elég nehezen oldható meg. Azzal semmiesetre se, hogy a nő maradjon otthon. Nem lehet megint visszafelé menni. A nők nagy százaléka már igényli, hogy legyen egy munkahelye, ahol dolgozni, alkotni akar. Persze, rendszerint csak az otthont hozzák fel példának, hogy a házimunka, meg a férjek nem segítenek. Ez igaz, de szerintem arról is többet kellene beszélni, hogy a nő a munkahelyén is minden tekintetben egyenjogú legyen. Ismerős az a főnök aki az égre emeli a szemét: csak nőt ne. Az egyenjogúságot szerintem egyforma súllyal keli kezelni a munkahelyen és a családban. Megoldásokat éti nem tudok, ehhez sok tapasztalatra volna szükségem. de úgy gondolom, hogy a türelem az nagyon fontos. És amire sokszor csak legyinteni szoktak: a megértés. — Végül egy személyes kérdés: ha maga férjhez megy? Egy tanácstalan mozdulat. — Tudhatom ezt előre? ... (Folytatása következik) Thiery Árpád
