Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
Éjféltől hajnalig Egy ideig még sziporkáznak a fények, aztán amint a város panorámája eltűnik mögöttünk, már csak a koromsötétbe rohanok bele a kocával. A reflektor fiénycsóváját lehúzzák a Mecsek fái és persze a köd is. Fönt az erdőben. — szerpentin út szélén — elénk áll egy ember. Vállán puska. Magas, fiatal férfi. Éjfél elmúlt. Kiszállunk, az erdész Zaklajda József elénk jön, csendesen „Jó estét”-ezünk. Az erdőnek kesernyés-mandulás illata és íze van. Rabsdc, orvvadász van- e? Azt mondja —, nincs. Fatolvaj? — Akad Néha teherkocsival néha személykocsival íönnek A nyomok is árulkodnak — mondja. — Mit olvas a nyomokból? Vagy talán a hangokból? — A hangokból is. — Pedig roppant csendes az ardő ... — Nem csendes az erdő. hallom. hogy nem csend-<H szarvas jön, főként ha ■ „többen’’ jönnek, „rudliban”, az agancsoktól kopognak a faágak Mint a léckerítésen vég5 gin'/ott bot. oly sűrűén k. A vaddisznó járása rv., v.elenebb, surrog a bokor nyomában. A nyúl még csendesebb. — Mi szép van ebben? — Az erdőben? Erdész dinasztia vagyunk, fia lemegyek a városba, nagyom-nagyon rit IsétiL néhány óra múlva menekülök föl. Fojtogat valami. Talán a házak, utcák, a tömeg? Nem is tudom. Amint beérek az erdőbe, itthon vagyok. — Unalmas, nem? — Nekem a lenti élet íenne unalmas. Pedig itt fönt, a fehérkúti vadászháznál, ahol lakom feleségemmel, meg a Jocóval, ő a kisfiam, sok minden nincs itt ami lent természetes. Például villany. Tévém sincs, csak táskarádióm. És óvoda sincs, bölcsőde sincs. És mégis jó. — Mire kell a puska? — önvédelemnek. Meg mes- terségi címernek is. Elbúcsúzunk, Zaklajda erdész eltűnik a fák között, szinte beleolvadt az erdő csendjébe. — Megpillantjuk odább az erdész szép, villaszerű házát is, fenyvesek között. Az ablakok némák, csendesek A család már rég alszik. * A 20-as autóbusz vonalán. „örök” éjszakai szolgálatot tart egy nagyon fiatal asszonyka, Giesz Jánosaié. Férje Széchenyi aknán csillés, álandóam éjszakás, azért Gi- eszné is kérte az éjszakai beosztást. Este tizenegykor kezdi a műszakot, másnap délelőtt tizenegyig. — Szabadnap? — Mondjuk hétvégén... — Minden hetedik vasárnap. Akkor elmegyünk táncolni a férjemmel a Kazin- czyba vagy a Nádorba. Szeretek táncolni. — Délelőtt hazamegy, mit csinál utána? — Főznöm nem kell, édesanyám elvégzi helyettem. De azért van munka, öt-hat órát alszom és este készülünk a munkára. — Kevés ideje jut másra, — Festek. Meg rajzolok. Nem nevet ki? Rajztanárnak készültem, de aztán nem álltunk valami jól anyagilag és dolgoznom kellett. Ez is jó. — S az utasok? — Jók. Sok a törzsvendég. Pincétek, akik zárás után indulnak haza. Már azt is tudjuk, melyikük van szabadságon. vagy délelőtti műszak ban — Mikor álmos? — Hajnalban. Aztán ha világosodik, akkor már nem. Hirtelen frissnek érzem magam. * MÉK-telep. Megyeri út. Éjfél után két óra. A hosszú raktárépületet szegélyező rámpán ládák, zsákok, pontosan regulázva. Előkészítik a „ko- missiót”, hajnalban jönnek a teherkocsik és hordják az árut nyitásra, a zöldségboltokba — Mennyit? — Naponta, legalább is most, négy-öt vagonnal. — Horniét? — Lánycsók, Boly, Pécsi Kertészeti Vállalat és Mohács. Ez a zöme. Este nyolckor Szekszárdiról is érkezett fejeskáposzta ... Krizsán Jenőné villás targoncával emeli a ládákat, viszi a mérleghez, lemérik, fölemeli, kiviszi a rámpára. A targonca nagyon ügyes, fürge, halkan sivító kis masina, — Krizsárené nagyszerűen kiigazodik a sok kapcsolón, karokon, pedálokon. Kellemesen furára kép: egy szigorú asz- szony, aki egy éjszaka, szinte szótlanul, gépiesen, több vagon árut mozgat meg. Évekkel ezelőtt jártam legutóbb a MÉK raktáraiban. A régiekben. Gép nem volt. Csak kézierő és izzadságcseppek és hátat-görbítő fáradság. Rég volt. Pályaudvar. Hajnali félnégy. A bisztró zárva. (Feketét, szendvicset árulhatnának ...) Asztalra borulva alszanak az utasok. Aki este érkezett, illetve éjszaka, mi mást tehet? A hivatalok, SZTK, tanácsi szervek reggel nyitnak Szállodára nem érdemes pénzt költeni. Talán nem is kapnának szobát, A várótermi alvók zöme munkás. Van aki nem alszik. Mert nem tud aludni. Szabó János ércbányász a délutáni műszakról este tizenegyre ér ki a pályaudvarra. Vonat Szigetvárra csak hajnalba indul, fél 5-kor. — Mennyit alszik7 — Keveset. Mire hazaérek, hat óra, A reggelit nem kívánom, mert fáradt vagyak Lefekszem, délelőtt tizenegy fele kelek, ebédelek, utazom Pécsire, Innét Szőlősre. — Itt nem tud aludni? — Nem. Csak cigarettázom, sétálok a folyosón, beszélgetek a rendőrökkel, vasutasokkal. Ismerem valamennyit. Mondja, hogy az Utasellátó nappal vagy öt helyen árusít, éjjel semmit. Nem ital kéne, hanem fekete, vagy üdítő, vagy valami. Ez a legrosszabb: éjféltől hajnalig. Vo nat nem jön, nem is indul, tehát még mozgás sincs. Csak bóbiskoló, alvó emberek. A kereset jó a bányában, az is jó, hogy hatórás a műszak meg sokminden jó, csak... az éjszakai ácsorgás elkeserítő. — Sokan vannak, más üzemekből is, akiknek hazaszállítása megoldatlan. * Dr. Somlai József őrnagy a rendőrségi ügyeletes tiszt ezen az éjszakán. A szobában egy vaságy, íróasztal, könyvespolc. rádió, aztán telefonok, kis miniatűr kapcsolótáblával. — Milyen érzéssel kezdi a hárommaponkénti éjszakai ügyeletet? — Reménykedem — Miben? — Hogy nem lesz „mozgás” Mert ha már értesítenem kell a helyszínelőkocsdt, a technikusokat, nyomozókat, akkor már rendszerint súlyo. sabb bűneselefcrnány történik valahol. — Ma éjjel? — Különösebb nincs. Valahol egy albérlő ruhát lopott a főbérlőtől. Ez aiz egyik. Másik pedig: néhány mázsa kukorica tűnt el. — Éjféltől-hajnalg „holtidő?” — Általában. S meglehetősen unalmas is. — Mire gondolt, mondjuk ezelőtt tíz perccel, amíg meg nem érkeztünk? Arra, hogy le kellene állni a kis Skodámmal. Nem veszi be a harmadik sebességet, meg kellene csináltatnom, de talán jobb ha tavaszra hagyom. Inkább leállók vele, úgyis itt a tél. A törvényenkívüliség nem ad okot a humorizálásra Különben is komoly, szigorú hely ez itt. De talán, mégis történt valami derűsebb esemény. ügyeleti szolgálatok alkalmával? — Persze. Különben sem kell bűnözőt látni mindenki ben, aki ide kerül éjszakára, esetleg kisebb ügy miatt. — Nemrég egy nagydarab férfit hoztak be, rettenetén részeg volt, valakivel verekedett. Olyan erős pálinkaszaga volt. hogy kivezettettem a folyosóra, gondoltam üljön ott egy kicsit, a hűvös lépcsőházban talán kitisztul a feje Egy óra elmúltával egyszer csak felordít a folyosón: „Hol van az a kis őrmester, vigyenek eléje, haza szeretnék menni!” Behozták. Somlai őrnagy fölállt az asztal mellő) a ...paciens” meg leüli a szél re, meglepetten. Az „őrmesternek” vélt Somlai őrnagy 185 centi magas és 98 kiló ... Kint az utcán hirtelen vös szél kerekedik. Hog 1 kezdődik a hajnal: Nerr. ini. A buszok éjszaka is Vr- nak, bár ritkábban, az . cán sietős embereket látni vagy munkába, vagy munkából hazafelé. Teherkocsik áruval, benzine's autó, sepregeiő -utó, taxi, vitatkozó zenészek. És egy elkésett madárfütty a 48- as tér fáiról, novemberben, egy eseménymentes hajnalon. Rab Ferenc Foto; Erb Jénán
