Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-03 / 259. szám
»65. NOVEMBER 3. napló 3 Páratlan eredmény Hz álfami gazdaságok a héten befelezik a kukoricatörést Már a kukorica tér illesztésben is gépek végeznek minden munkát a vetéstől a felhasználásig Közös nyelvünk a komoly zene szeretete Egyéves a Fiimharmónia Baráti Köre A búza után a kukorica a második legfontosabb növény Baranyában, mintegy 90 000 holdon termelik. Már csak volumenük miatt is érthető, hogy e két növény termelésének teljes gépesítése elsődleges cél a nagyüzemekben. A gabonatermesztés komplex gépesítése ma már általános, a búzát emberi kéz érintése nélkül vetik, aratják, csépelik és árolják a magtárakban. A kukoricánál a teljes gépesítésből mindeddig még egy igen fontos láncszem hiányzott, a betakarítás. Adapteres kombájnok A kukorica egészen az ősz beálltáig nem jelentett gondot. A kapálást már helyettesítik a gyomirtó vegyszerek, de a csőtörő és fosztó gépek a nagyüzemekben nem váltak be kis teljesítményük miatt így aztán, különösen a munkaerővel rosszul ellátott állami gazdaságokban, évről évre elhúzódott sokszor november végéig, december elejéig a kukorica betakarítása. Időszaki munkásokat egyre nehezebb szerezni, megfelelő elhelyezésük pedig igen költséges. A késői betakarítás szinte lehetetlenné teszi az őszi mélyszántást, ami a következő évi termés szempontjából helyre, hozhatatlan károkat okoz. Az idén végre gyökeres változás történt az állami gazdaságokban a kukorica betakarítását illetően. Tavaly kísérleteket végeztek az állami gazdaságok az adapteres kombájnos kukorica betakarítással. A kísérletek sikerültek. Ebben az évben 40 adaptert kaptak az állami gazdaságok. ez 40 gabonakombájn üzembe állítását jelentette és egyben sikerre vitte a gépi betakarítást is. Fennállásuk óta még egyetlen évben sem haladt ilyen gyorsan a kukoricabetakarítás az állami gazdaságokban, mint az idén. Október 30-án reggel a Villányi Állami Gazdaságból jelentették, hogy befejezték a kukorica törését, 1900 hold kukori. cát törtek le és szállítottak rendeltetési helyére nem egész két hét leforgása alatt. öt adapteres kombájn, négy csőtörő és négy csőfosztó gép dolgozott, ezek a gépek 800 hold termését takarították be, ami az összes terület 45 százaléka. Igaz, ez idő alatt 70 diák és 100 katona is dolgozott a gazdaságban, de ha a gépek nincsenek, ma még a 800 hold kukorica lábon áll. Tárolás műanyagfóliában Mivel a kombájn le is morzsolja a kukoricát, s az érés is kései volt, gondoskodni kellett a szárításról, öt szárító üzem működik a gazdaság területén, ezek eddig 70 vagon szemet szárítottak meg, mintegy 600 hold termését pedig műanyagfóliában tárolják. A termésátlag a terv szerint alakult: 20 mázsa májusi morzsolt holdanként. Mint az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságán elmondották, november 5-re minden állami gazdaság végez a kukorica betakarításával — erre még nem volt példa Baranya megyében —, ez annak a 40 adapteres kombájnnak köszönhető, mely az üzemekben naponta dolgozik. Az új módszer persze új problémákat is hoz magával, mindenekelőtt a szárítás és tárolás megoldását. Ez azonMiklai Jenő már 1938 óta dolgozik a bank-szakmában, illetve az utóbbi nyolc év óta főkönyvelője az ország egyik legszebb üzemének, a Mohácsi Farostlemezgyárnak. Egyszerűen berendezett irodájában pedáns rend van. Ez a rendszeresség átszövi egész tevékenységét, de az is igaz, hogy le nem merevíti, legalábbis ez derül ki, amikor véleményt alkot az üzem gyártmányainak eladási módjairól. Péccsel, a bankkal beszél, adatokat (létszám, bér, átlagbér... stb.) diktál be a vonalba s amint befejezi, érdeklődöm tőle: mi a sorsa, a további sorsa az üzem gyártmányainak, a farostnak, a lakkos-lemeznek és a legújabb terméknek, a la- minátos-lemeznek? Mintakollekciót küldtünk — Közvetlen exportunk most nincs, inkább közvetve kerülnek ki termékeink külföldre. — Tehát a külföldi cégekkel nincs is kapcsolatuk? Azt mondja Miklai Jenő, hogy van. A Tisza Bútoripari Vállalat (Csongrádi konyhabútorokat exportál például Belgiumba. A belga cég képviselője azonban nemcsak Csongrádra, hanem Mohácsra is ellátogat, ahol a színes lemezeket gyártják a bútorokhoz. — A külföldi cégek nálunk választják ki az igényelt színeket, mintákat. Például a belgák pasztellkék, aztán szür. ban pusztán anyagi kérdés, hisz a meleg levegős szárítás módszeré bevált, s egyre jobban terjed az ennél lényegesen olcsóbb műanyagfóliás tárolási mód is. A tsz-eken a sor Reméljük, a kukoricabetakarítás gépesítése nem késik sokat a termelőszövetkezetekben sem. Gabonakombájn van elegendő. A probléma megoldása most már csak azon múlik, biztosít-e az ipar elegendő adaptert ezekhez a kombájnokhoz, s akkor nagyon rövid időn belül megoldódik a ma még nagy társadalmi erőket megmozgató és igénylő kukoricabe takarítás a termelő- szövetkezetekben. keszövetmintás, és az úgynevezett palisander vagyis a famintás laminátos lemezeket kedvelik. — Csak a csongrádi üzemnek szállítanak? — Nem. Most folynak a tárgyalások a járműiparral. Az óbudai, váci, balatonfüredi és újpesti hajógyárak is igényelik már laminátos termékeinket, aztán a Győri Vagon- és Gépgyár szintén. Ezek az üzemek exportra gyártanak hajókat, vasúti kocsikat és a belső kikészítésnél használják fel lemezeinket főleg burkolatra. Az említett üzemeknek mi mintakollekciót adtunk, amit ők bemutatnak a külföldi megrendelőknek, és amire szükségük van, azt kiválasztják, s mi legyártjuk. A laminátos lemezeket korábban az osztrákoktól vásároltuk és egy keveset Franciaországból. Valami kevés import még most is érkezik az országba, mert a mohácsi gyár csak a nyáron kezdte meg a laminátos lemez előállítását, ez a félév még rámegy a „próbagyártásra”. Jövőre — előzetes tervek szerint — kétezer köbmétert gyártanak. Attól vásárolnak, aki olcsóbban adja — Csökken tehát az importszükséglet. — Jelentősen. És az a lényeg. Mert nézze csak: egy négyzetméter laminátos lemezért fizettünk 1,48—1.51 dollárt. Nagyon drága. — És a hazai? — Olcsóbb. De mondom, ma még a próbaüzemeléssel járó „gyerekbetegségek” itt- ott jelentkeznek, de akkor is olcsóbb lesz. Azelőtt a kész termékekért fizettünk dollárt, ma már az alapanyagot mi gyártjuk és csak az impregnált papírért fizetünk devizát az olaszoknak s a pótalkatrészért a nyugatnémet cégnek. Tehát eleve jelentkezik a deviza megtakarítása. — Az olasz papír minősége megfelelő? — Meg. De nem szemtírás, hogy csak az olaszoktól vásároljuk. Állandó piackutatás folyik, és ha egy másik céggel alacsonyabb árban megegyezünk, akkor nyilván azoktól vásároljuk. Egyébként — ez kizárólagosan az én véleményem — bizonyára a hazai nyomdaipar is rááll egyszer a laminátos-gyártmányhoz szükséges impregnált és mintás papír előállítására. Meg tudnánk mi is csinálni, már mint a hazai nyomdaipar, kellő gépek beszerzése után. Azt hiEzúttal nem közgazdasági vagy pénzügyi kérdések megvitatása céljából kerestük fel dr. Nagy József elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, a Magyar Nemzeti Bank volt Baranya megyei igazgatóját, hanem olyan tisztsége miatt, melyet — báír nem tartozik a legfontosabbak közé — mégis szívügyének tekint. — Mint a Filharmónia Baráti Körének elnöke, miben látja e kör célját, feladatát? — tettük fel a kérdést. — Egy esztendővel ezelőtt hívtuk össze első ízben fővárosi mintára a zenebarátok körét — mondotta dr. Nagy József. — Az volt a célunk, hogy társadalmi úton is elősegítsük a komoly zene hívei számának növekedését, hogy Pécs zenei életének kereteit bővítsük. Sportnyelven szólva: szervezett „drukkerhadat” tudjunk összetoborozni a komoly zenének. szem, megérné. S akkor még- inkább csökkenne a deviza-kivitel. Csökkenne az előállítási költsége is termékeinknek. Kereskedni tudni kell — Milyen üzleti kapcsolata van még az üzemnek más külföldi cégekkel? — Bizonyos anyagokat szerzünk be a nyugatnémetektől vagy az osztrákoktól. Jó üzletfélnek könyvelnek el bennünket. A nyári árvíz idején például egy nyugatnémet cég két oldalas levelet küldött nekünk. Együttérzésüket fejezték ki az árvíz okozta gondjaink miatt — ez volt másfél oldal. A végén aztán megemlítik, nagyon udvariasan, hogy bizonyára az árvízi elfoglaltságunk miatt nem adtuk le megrendelésünket s ezért bátorkodnak megígérni, hogy so- ronkívül kiszolgálnak bennünket, amennyiben jelezzük nekik az igényelt alapanyag mennyiségét. — Ez a kis üzleti ravasz- kodás azt hiszem elengedhetetlen a kereskedelemben... — Igen. De ezt mi is alkalmazhatjuk, már csak azért is, mert elég hosszú éveken át az iparban szó sem esett a termékek további sorsáról, mindent csak a kereskedelmi szervekre bíztunk. Pedig higy- je el, ma már egy gyár vezetőinek jó kereskedőknek is kell lenniök. Itt volt a közelmúltban egy osztrák cég képviselője. Azt mondta, csak néhány napra jött Budapestre, de nem akarta elmulasztani, hogy üzemünket meglátogassa. S mindjárt érdeklődött, hogy a cége által üzemünknek küldött anyaggal, hogy vagyunk megelégedve. Mondtam neki, hogy a minőséggel nincs semmi baj, csak drágának tartj juk, és ezért valószínű egy másik céggel kívánunk kapcsolatba lépni. Két nap múlva felhívott bennünket Bécsből déli tizenkettőkor és bejelentette, hogy a cég beleegyezik egy 5 százalékos árengedménybe. Termékeinkkel elé^ede’tek — Alaplemezből volt-e exportjuk? — Tavaly körülbelül kétezer köbméter. Görögországba, Franciaországba, Belgiumba szállítottunk. — A külföld hogyan minősítette a Mohácsi Farostlemezgyár termékeit? — Elégedettek voltak. Nem érkezett hozzánk reklamáció. Rab Ferenc — Milyen határozott probléma megoldására hívták ösz- sze eddig a zenebarátok körét? — Az első konkrét ok a múlt évben a Filharmónia bérleti koncertsorozata műsortervének megvitatása volt Előzőleg sok bírálat érte a Filharmónia által összeállított programot Főleg szélsőséges véleménynyilvánítások hangzottak el egyfelől a klasz- szikus művek, másfelől a modem művek számát illetően. Például volt olyan vélemény, mely Honeggert sem tartotta eléggé modernnek, mások viszont a klasszikus zene értelmezését egyoldalúan a romantikus mesterek műveire akarták korlátozni Az Országos Filharmónia illetékes vezetőinek jelenlétében több alkalommal megtartott összejövetelünk célja épp az volt. hogy elmondjuk: mit igényel a közönség, és hogy ezeknek az ellentéteknek a kiegyenlítésével valamiféle szintézist találjunk. Bár a kérdést teljesen nem sikerült még megoldanunk, úgy érzem, hogy már a tavalyi évadban, de idén még inkább sikerült olyan műsortervet összeállítani, ami a közönség igényeinek jobban megfelel. — Kikből áll a zenebarátok körének tagsága? — A kör voltaképpen teljesen kötetlen társaság, mely alapszabályokkal sem rendelkezik. így tagsága is önkéntességen alapul: bárki tagja lehet. Eddig is már rendkívül heterogén az összetétele, a legkülönbözőbb rétegek képviseltetik benne magukat a vidéki orvostól a diákig, a főköpvvelőtől a mérnökön keresztül a művezetőig és a háziasszonyig. Ami mándannvi- unkat összeköt, az a közös nyelv: a komoly zene szeretete. — A hangverspnirévad megindulásával fokozódik a kör tevékenvséoe. Milyen formában történik ez? — Továbbra is szeretnénk az Országos Filharmónia illetékes vezetőit segíteni, támogatni a műsorterv összeállító sáhan. annak évad végj értékelésénél. Ezenkívül minden v őrleti hangverseny után a kör tagsága — a már bevált író—olvasó-találkozó mintájára — művész—közönség-találkozón vehet részt a Nádor Szálló Vadásztermében, --.z első ilyen találkozó sikeres volt: Mihail Voszkreszenszkij szovjet zongoraművész és Kurt Brass német karmester koncertje után a zenebarátok nagy számban jöttek össze, hogy a pódium után a fehér asztal mellett közelebbről is megismerkedjenek a művészekkel, nekik kérdéseket tegyenek fel. Még a nyelvi akadályok sem jelentettek különösebb problémát. — Milyen feladat vár még a körre? — Szeretnénk valamilyen módon fokozni azon rétegeknek a komoly zene iránt érdeklődését, akiknek erre eddig nem volt lehetőségük. Gondolok itt főleg az üzemi dolgozókra. — Engedjen meg egy személyes természetű kérdést: milyen kapcsolata van önnek a zenével? — Szeretem a zenét, annak legszélesebb skáláját, a komoly zene minden ágát. Ha csak elfoglaltságom engedi* minden hangversenyen ott vagyok. Nincsenek előítéleteim. Igyekszem elfogadni minden olyan művet is, mely hangzásában, előadói elképzelésében újat, szokatlant nyújt. Szívesen járok operaelőadásokra is. Mindössze nyolc éve élek Pécsett, nem vagyok lokálpatrióta. Mégis úgy érzem, hogy a szegedi és debreceni közönség nagyobb szeretettel törődik zenekarával, operatársulatával. több erkölcsi támogatásban részesíti énekeseit:' Ped'g a pécsi operatársulat 'S 1ó, magam is néhány ragyogó előadásban gyönyörködtem, mint pl. az Álarcosbál volt, vagy Sosztákovics operái a Mi itt Pécsett egy kicsit a nagy nevek vonzásában élünk pedig nemegyszer egy közepes hírességű énekes teljesítménye sokkal jobb lehet, mint egy nagynevű művész gyakran közepes produkciója. Jó lenne, ha a Filharmónia Baráti Körének mintájára megalakulna — hiszen erről már volt szó —, az operabarátok köre. — nt — Me^kezdodik a pedagógusok ideológiai továbbképzése November 3-án az első kon-' ferenciával megkezdődik a megye pedagógusainak állami ideológiai továbbképzése. Mint egy kétszázötvenen vesznek részt a már második éve új rendszerben történő oktatásban. A pedagógusok politikai nevelésében fontos szerepet töltött be a marxizmus három ágának rendszeres tanulmányozása. A tanfolyamok azonban jellegüknél fogva nem ha. tottak közvetlenül az oktató munkára, ezért az elmúlt tanévben a közoktatás új feladataival párhuzamosan új oktatási rendszert vezettek be. A pedagógusok egy része az esti egyetemen tanul, mások egyetemi és főiskolai továbbtanulás alkalmával ismerkednek meg az ideológiai kérdésekkel. Azok, akik egyik továbbképzésben sem vesznek részt, szakosított formákban tanulnak. A matematika—fizika—kémia tanítás filozófiai problémái című témakörben a filo- zófiailag jól felkészült szakos tanárok részvételével a legújabb kérdéseket tanulmányozzák. A történelem, földrajz és politikai gazdaságtan tanárok korunk fő gazdasági és politikai kérdéseivel ismerkednek meg. A harmadik tanfolyam az etikai nevelés különböző problémáival foglalkozik, elsősorban az osztályfőnökök, diákotthoni nevelők számára indul. S végül a pedagógusoknak lehetőségük nyilik a marxista esztétika alapjainak elsajátítására. Ezek a szakosított tanfolyamok általában kétévesek, évi négy témát dolgoznak fel. őszi fények az erdőben Erb János felvétele Beszélgetés egy gyár főkönyvelőjével: Jó kereskedőnek is kell lenni
