Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
1965. NOVEMBER 14. Húszezer forintos átlagjövedelem A Szörényi tsz idén is a legjobbak között van napló 5 Ismerem régről Hegedűs Istvánt. Tavaly is beszélgettünk, amikor olyan kiváló eredményeket ért el a Szörényi termelőszövetkezet, hogy a megyében az első, az országos versenyben az ötödik helyen végzett. Aztán hallgattam a beszámolóját az országos vándorzászló átadása alkalmával. Most pedig a zászló „tövében” beszélgettünk újabb eredményeikről. A kritikus év — Az idei év hasonló a tavalyihoz. Nem rosszabb, nem is jobb, mondja és számokat idéz: ez a kis tsz kétszáz hízót ad le hatszáz hold után, negyven hízómarhát értékesít, 25 bikát nevel exportra, ami után — darabonként — 9—10 000 forint a haszna. Olaszok, németek vásárolják fel és csak ebből 300 000 forint kerül a könyvelés rubrikáiba. Kiváló a kukoricatermés, 45 mázsa lesz holdanként. „Igaz, tavaly 48—49 mázsa is megvolt, de nem szabad elégedetlennek lenni.” Kétezres tojóállománynk van. Kevés, de az évi kétszázezer tojás hatvan százaléka keltetésre megy. Kiváló anyag. Azért kritikus év volt az idei. — A jég 170—180 000 forint kárt okozott, a talajvíz is elvitt 30 000 forintot, de a többletbevételek messze pótolják ezt az összeget. Szinte mindenütt a tervezett felett vagyunk. És csak most jutottunk el beszélgetésünkben ahhoz a ponthoz, amiről tulajdonképpen érdeklődtem. Egy jelentésben olvastam a minap, hogy ... „ a megyében már van olyan termelőszövetkezet, ahol húszezer forint feletti éves átlagjövedelmet biztosítanak a tagságnak.” S amikor a tsz neve után érdeklődtem, Szőrénybe irányítottak. — Erről beszéljünk egy kicsit! Hegedűs István a könyvelőhöz fordul számokért. — Másodmagával dolgozik a közösben Hegedűs Kálmán. Tavaly 49 000 forintot keresett. Az ugye huszonötezer forint körüli átlagjövedelem csak a tsz-től. Az idén sem lesz kevesebb, hiszen már negyedik éve hatvan forintot fizetünk egy munkaegységre. Persze Hegedűs Kálmán nem az átlag. A Szörényi 43 tsz-tag átlaga az mégiscsak húszezer forint. — Negyvenhárom tagunknak évente már rendszeresen 900 000, egymillió forint körül fizetünk ki illetményt munka egységre és prémiumként. Mert az is kereset, azt is hozzá kell számolni az év végén. Természetesen a húszezer forintos átlag mellett van olyan tagunk is, mint az elvedül élő Dani Sándomé, ' ki tavaly csak 5356 forintot kapott. Az idén valamivel több lesz a keresete. Kém oszlanak mindent szét Különben az elmúlt években gyakran elhangzott ez a vád a Szörényi termelőszövetkezet ellen. „Kiosztják az utolsó fillérig, könnyű úgy jó eredményekkel, fizetéssel dicsekedni.” Aztán tavaly alaposan megfelelt nekik az elnök, Hegedűs István. Bebizonyította, mennyit építkeztek, hogy munkaegységenként három forintot tartalékoltak. — Az idén még többet, öt forintot veszünk tartalék- alapra munkaegység után, — mondja az elnök, ismét bizonyítva a „vádak” tarthatatlanságát. Húszer forint már szép kereset. Egy Szörényi szövetkezeti gazda havi jövedelme tehát 1750 forint. A megye ipari munkásainak átlagkeresete felett van. Nem is panaszkodnak, pedig az idén lenne mire. — Amikor a háztáji földeket kiadjuk, mindig a tagokra bízzuk: válasszanak! Hát ők most olyan földet választottak, amelyik viznyomást kapott. A kukoricatermés messze alatta van a közösének. Van olyan szövetkezeti tag, aki csak harminc mázsát törhet most le csövesen. Mégsem kérnek kiegészítést, mert ez is szép jövedelmet jelent számukra, mégha állami áron számoljuk is mázsáját. Közös jövedelem, háztáji haszna mellé jön még a földjáradék. — Ebben az évben 36 000 forint, — mondja az elnök, és gyorsan számolunk: egy tag átlagosan nyolcszáz forintot kap csak ebből évente. Vagy említsem azt, hogy a harminc család — ennyi dolgozik a közösben — 12 vagon kukoricát visz haza munkaegységre és prémiumként. 7ómód és elégedettség Az elégedettségnek, a jómódnak van egy másik fokmérője is. A háztáji állat- állomány. A termelőszövetkezet egyre inkább a tagságra támaszkodik, amikor az állat állomány fejlesztésére, pótlására gondol. Mindinkább kevesebb növendékállatot hoznak más szövetkezetéből, más megyéből. A háztáji biztosítja az utánpótlás egy részét. — Csak az idén eddig 24 növendékállatot vásárolt fel a termelőszövetkezet a tagoktól és nem is rossz állatokat. Ami kor felhizlaljuk, jó pénzt ad érte az olasz kereskedő, a német vevő. Egészséges körforgás van Szörényben a közös és a háztáji, a szövetkezeti jövedelem és a tagok szorgalma között. És a dolgos hétköznapokon is gyakran nézik az országos vándorzászlót, amelynek átadásánál azt mondta a központi küldött: Szeretné remélni, hogy a Szörényiek a következő években is megtartják ezt a kitüntetést. A jó munka, a magas jövedelem biztosíték erre. Gáldonyi Béla í Verseny as emberekért Miér* jelentkeznek kevesen vájártanulónak? Csökkent a bínyasz kereseti lehetőségek varázsa - A végzettek 90 százaléka a szakin; ban marad Komló, vájáriskola. — Egy évtizeddel ezelőtt a város legmodernebb épületei közé tartozott, s jóval több volt. mini egy a város intézményei közül. Szimbólum volt. Fiatalok ezreit vonzotta az ország legtávolabbi tájairól s a felvétel rangot és megbecsülést adott, amolyan híd volt ez a ház a parasztfiatalok százai számára, amely egy beláthatatlan lehetőségeket ígérő életmódba vezetett. A kökönyösi dombtetőn most új, modern épületek hosszú sora áll, a vájáriskola semmivel sem emelkedik föléjük, sőt nálánál sokkal szebbek is vannak. S tulajdonképpen ez is szimbólum. Már nem divatos szakma Nagy József elvtárs, igazgató-helyettes, aki több mint egy évtizede tanít az intézetben, mutatja az idei beiskolázás adatait. A bányászat 120 vájártanuló képzését kérte. A felvételek előkészítése semmivel sem volt rosszabb, mint az elmúlt esztendőben, s mégiscsak 110 fiatal jelentkezett. Jött az orvosi vizsga. Maradt 83. A szeptemberi tanévnyitón azonban csak 72-en jelentek meg, s ma, két és fél hónappal a tanítás megkezdése után 69 elsőévese van az intézetnek... Készüljünk fel minden eshetőségre! Tanácskozás az idei dunai árvíz közegészségügyi tapasztalatairól aranya megyei Szerelőien és Szolgáltató Vállalat ■ vállalja KÖZÜLETI ÉS MAGAN- GÉPKOCSIK javítását. ' Szervizszolgálat Komló és j Mohács üzemeiben. Bár a Dunán most nem a magas, hanem az alacsony vízállás okoz gondokat, az öreg folyó már sok kellemetlen helyzet elé állított bennünket. Ezért a legjobban tesszük, ha okulunk az idei és a korábbi árvizek tapasztalataiból, s airra törekszünk, hogy a folyó esetleges újabb támadása senkit se érjen felkészületlenül. Ez volt a vezérlő gondolata annak a kerekasztal konferenciának, amelyet— a KöJ ÁLL tízéves jubileuma alkalmából — tegnap tartottak meg a mohácsi városi tanács nagytermében. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt dr. Nagy Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Balogh Mihály, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője, dr. Kishonti Tibor, megyei főorvos és mások. A vitát dr. Páter János pécsi egyetemi tanár, majd dr. Szűcs Endre, a megyei KÖJÁLL igazgatója vezette. A tanácskozás mintegy 200 résztvevője — az árvíz által érintett dunántúli, nyugatmagyarországi megyék Kö- JÁLL-vezetői és mások — kicserélték tapasztalataikat az árvizeknél szokásos kitelepítések lebonyolításáról, a fertőtlenítésről, az ivóvíz- és élelemellátás problémáiról, mindarról, ami az árvízzel összefügg. Szilámri Elemér, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság csoportvezető főmérnöke beszámolt arról, hogy már épül az új mohácsi vízmű. Amikor azonban üzembe lép, számítani kell arra, hogy a vízfogyaszt ás, s vele együtt a szennyvízmennyiség növekedni fog, ezért mielőbb meg kell oldani a város csatornázását. Ez egy esetleges árvízveszély szempontjából is igen fontos. Pálkuti Keresztély, a mohácsi városi tanács elnöke közölte, hogy a 90 összedőlt lakás pótlására átadtak 47 új lakást, épül további 36, nem beszélve a magánerőből folyó építkezésekről. Az átadott új lakások — az összedőlt régi, többnyire elavult épületekkel szemben — a korszerűség és higiénia minden követelményének megfelelnek. A vb-elnök elmondotta, hogy az idei árvíz okozta gondok ezzel még nem szűntek meg. Csak most látható, hogy a Dunától viszonylag távoi fekvő, 100—200 éves épületek is megsínylették a föld alatti átszivárgásokat, s ma összedőléssel fenyegetnek. — Több ilyen házat már csak a kiducolások tartanak meg, lakóik állandó életveszélyben élnek. Ezenkívül az árvíz óta is tartó védelmi és gátépítési munkálatok is szanálásokat igényelnek. Csupán az utóbbi 140 család áttelepítését teszi szükségessé. Nyilvánvaló, hogy a városi tanács még a legjobb akarattal sem oldhatja meg önerejéből az ilyen problémákat, ezért segítségre lenne szüksége. Méri Sándor, a mohácsi városi pártbizottság helyettes titkára elmondotta, hogy az árvíz idején kettős feladatuk volt: a lakosság mozgósítása, ezzel egyidőben a termelés folyamatosságának biztosítása a Duna-parti üzemekben. Ezt a kettős feladatot — időnként igen nagy nehézségek, az árvíz-pszichózis legvőzése árán — sikerült végrehajtani. D. Sóíci hászló, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese közölte, hogy az árvízkárosultak megsegítését célzó gyűjtés csaknem 180 millió forintot eredményezett. A dolgozók még sohasem adtak össze ilyen nagy pénzmenynyiséget. Megállapította, hogy a Magyar Vöröskereszt központjának jelenleg még nincs elég készlete gyógyszerből, a különböző fertőtlenítőkből, mindazokból, amelyek egy árvíz alkalmával szükségessé válhatnak. Igaz, az idei árvíznél később úgyszólván egyetlen fontos dologból sem volt hiány, de amíg az államgépezet mozgásba hozza erőit, bizonyos idő telik el. Gyors és azonnali segítségre tehát csak akkor számíthatunk, ha a Vöröskereszt központi alapot teremt Az ok? Százféle. A vájár tanulók többsége évtizedei: óta a mezőgazdaságból került ki. A legutóbbi években tör tént változások hatására azon ban mind kevesebben hagy ják el a falut, a mezőgazda sági szakmunkásképzés, a nagyarányú gépesítés új lehetőségeket teremtett. A bányász-családok gyermekei más szakmákba mennek; „nem azért melózok szakadásig, hogy a fiam ugyanezt tegye’' — mondják, s a pénzt sem sajnálják, kerüljön a taníttatás bármibe. Aztán a kereseti lehetőségek: a bánya már nem egyedülálló a kereset dolgában, háromezer forint tulajdonképpen nem nagy pénz, más szakmákban — ha mellékes is akad — ennél többet is keresnek ... Kik jönnek hát mégis bányásznak? — Akik valahol’ kudarcot vallottak, akiket nem vettek fel máshová és akik ismeretlenül bár, de rokonszenvesnek találják a szakmát — mondja Nagy József. — Az év elején csináltunk égy közvéleménykutatás-félét, többek között ezt is megkérdez tűk: miért akarsz bányász lenni? — s bár nagyon sokfajta válasz érkezett, tizenöten egyértelműen azt válaszolták, hogy a szakma iránt érzett rokonszenv miatt... Első benyomások A vájárjelöltek sokféleségét a bizonyítványok sokféleségén lehet legjobban lemérni. Igaz, olyan csak egyetlen egy van, aki nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát; a tanulmányi eredmények azonban rendkívül alacsonyak, szinte kiemelkedő eredménynek számít, ha valakinek az átlaga meghaladja a hármast... Mindez rendkívül nehézzé teszi az intézet nevelőinek dolgát. Az első évben átlagosan 15—17 százalékos a bukás, később 10 százalékra csökken. A buktató tárgyak: fizika, matematika, magyar nyelvtan ... Az iskola felszereltsége megfelel a követelményeknek, a szemléltető eszközök híven tükrözik a mecseki bá nyavidék technikai színvonalát, a nevelők többsége fiatal, ért a gyerekek nyelvén, s mindez így együtt olyan vonzóerőt képvisel, ami az ismeretek szerzésén túl a szakmát is meg tudj -mérettetni. Egy 1963-ban kezdett ,'vfo- lyam tanulóit három éven keresztül figyelemmel kísérték; milyen a tanulmányi eredményük, érdeklődésük, önállóságuk, közösségi munkájuk, s most, hogy kikerültek az üzemekhez, tovább figyelik őket, s az erednvmvek nagyon megnyugtatóak. Több mint 90 százalékuk a szakmában maradt, tisztelettndó- ak és érdeklődők. Ha zúgolódnak, elsősorban a felfedett hibák miatt teszik ... Beszéltem a gyerekkel Az egyik Szegedről jött Kamiéra, anyja tanítónő, kér rim- náziumot végzett, s az ■'tűzet legjobbjai közé tartami1— Milyen benyomásai at szereztél az itt töltött két hónap alatt? — Nem hittem volna, hogy ennyit kell tanulni; különösen a fizika nehéz. — Mit vársz a legjobban? — Még nem voltunk a bányában, talán a hónap vé"*n mogvünk. azt nagyon vá-rm. Szinte minden beszél"-*^ ide lyukad ki. Várják az első találkozást a bányával. Felelem, kíváncsiság és ősz*-*« érdeklődés keveredik ben”-"k. Az iskolát már megszól-+ "t, természetesnek veszik a '"ö- szönést is: „Jószerencsét!”, s bár egyelőre még nincs e ■'zónák különösebb súlya, szívesen használják. Az igaz- tó- helyettes azt mondja. rosz- szabb az „anyag”, mi”' más- kor, mégis könnyebb bánni velük. II hányáéinak állnia kell a versenyt Nagy József igazgatói ’ rites. jónéhány bányásznemzedéket indított már útjára, s ahogy természetesnek vette az ötvenes években rhegnvilvá- nuló hatalmas érdeklődést a szakma iránt, a mostani csökkenést is annak találja. Az iparágak között verseny fel ik az emberekért, s ebben nincsen semmi kivetnivaló É versenyt állnia kell a bá”’ á- szatnak is, ez azonban a munka állandó könnyítését, a biztonsás fokozását, s az emberek mind nagyobb megbecsülését követeli Békés «éndor Váltás a laktanyákban Id «I árás jelentés Erősen felhős idő, sokfelé havazás — délkeleten ma még havaseső, eső. Élénk, helyenként erős északi-északkeleti szél. Az utakon síkosság. A hőmérséklet kissé tovább csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet a Dunántúlon mínusz 3—6, máshol plusz 1 — mínusz S fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 0 fok köriül A leszerel ók már számolgatják a napokat. A bevonulok búcsúzkod- naik, készülődnek a katonar életre. Ünnepélyes búcsúztatás a katonaélettől, ünnepélyes búcsúvétel az otthontól, a munkahelytől. Ez a hagyományos őszi program a hadseregben. Beszéljünk először a le- szerelőkről, akik eleget tettek kötelességüknek. Tisztelet és megbecsülés azoknak a fiataloknak, akik becsülettel szolgálták a katonaságot, szorgalmas tanulással nemcsak a katonai ismereteket sajátították el, hanem legtöbbjük új ismeretekre, szakmákra tett szert a hadseregben töltött két esztendő alatt. A fegyelmezett életmód mellett gyarapodott és csiszolódott a fiatalok egyénisége és társadalom-szemlélete is. Nem egy katonaviselt fiatal éppen a leszerelés után kapcsolódik be igazán a polgári élet társadalmi munkájába. A katonaságnál gyűjtött ismeretek alapján lesz véglegesen a szocialista fejlődés tudatos és aktív formálója. Ezekről a fiatalokról a családi körben és a munkahelyeken is joggal mondják el, hogy sokat fejlődtek, komolyodtak. Jelentős az a változás, ami a fiatalok munkafegyelmében, felelősség- érzetében a közösségbe való beilleszkedésében tapasztalható éppen a leszerelés után. A nemes és sokoldalú tulajdonságok kifejlesztése és erősítése mellett a kétéves katonai szolgálat azzal is elősegíti a teljesebb értékű ember formálódását, hogy az egész életén át hasznosítható szakismereteket biztosít számára. Ma már 25— 30-ra tehető a hadseregben meghonosodott, a fiatalok által elsajátítható fontosabb szakmák száma. Sokan éppen a katonaságnál ismerik meg és szeretik meg az olyan szakmát, mint a rádiózás, a géptávirász. Sok katona olyan ismeretekkel hagyja el a laktanyát, amilyeneket a civil életben nem szerezhetett volna meg. Az elektrotechnika, a kibernetika, az impulzustechnika, a lokátortechnika nemcsak hasznos, de érdekes is a fiatalok számára. Nem egy faluról jött fiatal éppen a hadseregben lesz kiváló kezelője a traktornak, vontatónak és leszerelése után már ebben a szakmában helyezkedik eL Mindez nemcsak egyéni, hanen. nagyonis népgazdasági szem pont. A két éve szolgáló katonák ezekben a hetekben leszerelnek. Az elsőévesek pedig „előlépnek” öreg katonákká, helyükre pedig bevonulnak az újoncok. Fogadásukra az alakulatoknál nagyon is készülnek. Ünnepély ez, hiszen a laktanyák két esztendőre otthont jelentenek a fiatalok számára. Márpedig az otthon fogadja ünnepélyesen és szeretettel lakóit. A búcsúzás mind a két „oldalon” nehéz. A leszere- lőknek is, akik két év alatt megszokták, meg is szereid ték a fegyelmezett életet, a bevonulólcnak is, akik hosszabb időre távoznak, hogy eleget tegyenek állampolgárt kötelességüknek. A búcsúzás egyik részről sem jelent véglegeset. Hiszen a nép hadseregének minden tagja együtt él, dolgozik a néppel és a leszerelt katonák magukkal viszik munkahelyükre a hadsereg fegyelmezett. szorgalomra serkentő szellemét. A váltás napjaiban köszöntjük a fiatalokat, akik erősítik a hadsereget és új lendületet adnak a gyárak, , földek munkás-hadseregé- 1 ivek. i
