Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
-*965. NOVEMBER 13. nctplö Mi a közönség véleménye? Népszerűbbek a vígjátékok... A közönség nem érti az új filmeket... ló alakítás csak jő művekben lehetséges Autogramosztás A közönség és a művészek találkozása Tegnap délelőtt a művész- klubban hirdették meg a Vád és védelem című, érdekesnek ígérkező vitát rendezők és kritikusok között. A vita tanúiként összegyűlt közönségnek sajnálattal kellett értesülnie, hogy a két illetékes filmrendező nem tudott eljönni erre az alkalomra Kovács András filmrendező, aki vitavezetőként jelent meg, néhány szavas bevezetőjével azonban meggyőzte a közönséget, hogy az elmúlt napi nyilvános vitának maradt rnég tisztázatlan kérdése, s jó lenne, ha ezúttal valóban szót kéme a közönség és elmondaná véleményét a magyar filmekről, az elkénzeléseiről és arról, hogy valóban mit vár a filmektől. A művészklub, vagyis a Pannónia Szálló nagyterme zsúfolásig volt filmkedvelő nézőkkel, diákokkal, nagyrészt fiatalokkal. Itt volt a „másik +ábor” is szép számmal: Pavp Km, Psota írén, Gombos Katalin, Moór Mariann, Görbe ■János, Sinkovits Imre, Kiss Ferenc színművészek, Fehér Imre, Ranődi László. Bacsó Péter filmrendezők. Sára Sándor. Illés György, Szécsényi Ferenc operatőrök, Darvas József és Hubai/ Miklós írók, ml amint sok kritikus, s a filmszakmai' a filmgyártás és -forgalmazás számos vezetőié. A vita — vagy nevezzük f<»vs'r°rűen beszélgetésnek — abból indult k\ hogy a szemig filmiei közül a vígjátékot. \ tizedes meg a többiek-et. ugyanannyian nézték meg az országban, mint a többi négy főmet összesen. Vagyis: a közönség érdeklődése láthatóan r»m es;k egvbe a filmrendezők színművészek törekvéseitt-,1 loffalátjbis az esetek nagv nem. Mi lehet ennek St oka? A közönség köréből idősebbek és fiatalok szólaltak fel T.egtöbben talán a fiatalok közül keltek ki amellett, hogv a közönséget nemcsak a szórakozás. a „kikapcsolódás” érdekli. amikor bemegy a moziba. hanem mélyebb igazságok és tanulságok mellett esz- tóttkni élményhez is akar jutni. Rejts János, a Harapva rpegyej Moziüzemi Vállalat igazgatója, felkérésre elmondott néhány adatot, tapasztalatot, ami — legalábbis a nézők nagy tömegeit illetően — eléggé kiábrándítóan hatott. A beszélgetés kedves színfoltjaként fiatal diáklány kért szót ezután és azt mondta: — Ezek az adatok ne keserítsék el a rendezőket. Csináljanak továbbra is jó filmeket ... A derültség mellett nagy volt az érdeklődés is a filmesek részéről, különösen egy fiatalember fejtegetései iránt, aki elmondta, hogy nézete szerint a magyar filmnek az a törekvése, hogy nemzetközileg is az élvonalba küzdj e magát, maga után vonja: a filmek mind igényesebbek, modernebbek, következésképp bonyolultabbak és nehezebben érthetők lesznek. Ugyanakkor a közönség a nevelés hiánya miatt mindjobban elmarad ízlésben, igényességben, gondolkodásmódban és a filmmű-í vészeihez való viszonyulásban. Ezt az ellentmondást csak szervezettebb és körültekintőbb filmesztétikái neveléssel lehet megoldani. Ezziel kapcsolatban sok érdekes felszólalás hangzott el. Nemes Károly a kritikus szemével nézve a kérdést, helyére tett néhány fogalmat: a film és a közönség viszonya előtt egy másik összefüggés, a film és a valóság viszonya áll. A film. mint minden művészeti alkotás, a valóságból táplálkozik, annak különböző rétegeit, különböző mélységekbe hatolva ragadja meg. Nyilvánvaló, hogy ebből aztán az fakad, hogy a valóságot különféle mélységben vagy oldalról megfogott alkotások a nézőknek különféle rétegeihez szólnak. Nem kell teljességre törekedni minden esetben, de az igényességhez való ragaszkodás mellett a közönségnek mind nagyobb részét kell — neveléssel, esetleg szervezett oktatási formákkal — olyan szintre emelni, amelyen érdeklődése és felfogóképessége sokféle vonatkozásra kiterjed. Görbe János elmondta, hogy a színészek munkáját bizonyos mértékig el kell választani ettő] a kérdéskörtől, hiszen a színész mindig a megírt, rögzített anyaghoz igazodik és igaz. jó alakítást csak igaz, jó művekben tud nyújtani. Fehér Imre rendező egyetértett azzal a felfogással, hogy az esztétikai, sőt a filmgyártás alaniaival kapcsolatos szélesebbkörű ismeretek feltétlenül elősegítik a művek megértését, helyes értékelését, s az általuk gyakorolt hatás növekedését. Még sóik felszólalás hangzott el, és a beszélgetés hasznát természetesen nem lehet most lemérni. A művészeké*! azonban mindig érdekli a kö- ] zönség véleménye, hiszen vég- [ ső soron neki készülnek az < alkotások. A közönséget pedig ■ akár így. akár úgy, de ér-! dekli a film. Ezt már a meg-! jelen+ek nagy száma is bizo nyitotta. v Most éppen Pap Éva kanyarója alá nevét Ez a pillánál egyébként több- eievsr:- negismétlódötl ’eg- nap. A legtöbb autosrvn- icérc a müvészklubban és annak előcsarnokában, lépcsőházában, ruhatárában ostromolta meg a művészeket. De az utcán sem voltak biztonságban a színészvendégek. A rendőrség állandóan ott állt a Pannónia Szálló bejárata előtt, hogy valamelyik siető filmszínész útját biztosítsa. A tegnapi sztár egyébként Sinkovits Imre volt. ő adta a legtöbb autogramot. Amint kilépett a Pannónia bejáratán, a tömeg valósággal „sistergett”. mindenki ezt a nevet súgta: Sinkovits. A ruhatárbar pedig egy gimnazista zavarában nem akarta elfogad ni az aláírást mondván: í íátha nem is maga a „Ti- j zedes”. I Hullj V Miklós. Balogh Zsuzsa, Psota Irén é« Illés Sándor operatőr ez alatt az idő alatt a Pécsi Ke agyárban járt. Szerkesztőségünk vendége A „ nehéz ember“ Pécsett 99 Ez az interjú Szekszárdon is készülhetett volna, s hogy mégis Pécsett került rá a sor, az a „főszereplő” kedvességének köszönhető. Mohácsi Károly elvtárs, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója ugyanis készségesen elfogadta meghívásunkat és tegnap este Pécsre utazott s megjelent a Nehéz emberek című film bemutatóján, amelynek ő valóban az egyik főszeren! ője. Igaz, nem hivatásos művész, de művésze a bátor gondolatok megvalósításának. A közönség előtti bemutatKovács András rendezővel az egyik „nehéz ember”, a Szekszárdi Állami Gazdaság igaz gátója, Mohácsi Károly elvtárs a Petőfi mozi díszelőadásán kozás után beszélgettünk vele a film születéséről és az azóta történt eseményekről. — Amikor Kovács András, a film rendezője felkeresett, már tájékozott volt a csőkutas öntözés körüli viharról. Elmondta,' hogy filmet készít és hajlandó lennék-e a kamera előtt válaszolni a kérdéseire. Tudva azt, hogy ezzel jó ügyet szolgálok, bár esetleg kellemetlenségek is érhetnek, felcsaptam szereplőnek. — És voltak kellemetlen percei? — A film bemutatása után az illetékes szervek nem reagáltak rá. Sokféle megjegyzés hangzott el, többsége azonban pozitív volt, az olyanokra nem sokat adtam, akik szereplési viszketegséggel vádoltak. Az a baráti kör, amelyik aggódott az ügy iránt, az nagyon örült, hogy vállaltam ezt a szerepet. Azt a tendenciát látták benne, amelyet a film alkotói el akartak érni, nevezetesen, hogy a mi társadalmunkban — más körülmények között — is még nagyon sokan idegenkednek az ' újtól s ez a mi viszonyaink között érthetetlennek tűnik Arról persze nem szabad megfeledkezni, hogy az újító számára más a szituáció, hiszen , ő érti, mit akar, ismeri ösz- szes előnyeit. Az a feladat, hogy másókkal is ismertessük \ meg jelentőségét. A rendező a filmmel e harchoz akart bátorítást adni és felismertetni az összefüggéseket. — A csőkutas öntözés azóta szélesebb körben terjedt el? — Igen, elfogadott módszer lett és mintegy hetvenezer holdat öntöznek így. — Tehát érdemes volt vállalni a harcot? — Igen, bár őszintén szólva nem tettünk különösebbet, minthogy egy már alkalmazott elvet meghonosítottunk. Azt hiszem a küzdelmek vál lalása nélkül semmiképpen sem gyorsíthatjuk meg a fejlődést. Bocz József A kesztyűgyári rendezvényen Hubay Miklós drámaíróval beszélgettünk, aki 1956 óta — a Bakaruhában születése ez az év — a magyar filmművészetben is hírnevet vívott ki magának. A Bakaruhában sikersorozata mellett Hubay Miklóshoz fűződik az Angyalok földje, valamint a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című filmek forgatókönyvének megírása és társírója volt a Pesti háztetők forgató- könyvének is. — A filmművészetben mindig sok vitára adott alkalmat a forgatókönyvíró helyzete — mondta. — A kérdés most még vitatottabb lesz, mert megkezdődött az író közre működése nélkül születeti forgatókönyvek filmesítése. A szemlén is két példa akad erre: a „Nehéz emberek" és az „Álmodozások kora” író nélkül készült. Hubay Miklós elmondotta: az író háttérbeszorulásának másik megjelenési formája is van. Míg ugyanis ai rendező szuverenitása eddig bizonyos téren megoszlott az író javára, most azokban a filmekben is a rendező kizárólagos „uralma” valósul meg, ahol még író alkotta a forgató- könyvet. — Mit jelent a film az írónak? — Ha szereti a kollektív munkát, akkor különös öröm számára a forgatókönyv alkotása. Ilyenkor ugyanis elvesz az alkotás magányossága. Bár annak is megvan a maga szépségé, puiosza a legtöbb műnél nélkülözhetetlen is a magány, de ezek a szépségek nem vitatnátok el a kollektív munkától sem. Hiszen az inspirációt biztosít az írónak, a közben felmerült igények, viták, a munkatársak állandó jelenléte formálják alkotó tevékenységét. A másik előny: a filmforgatás közben az író képzeletének megvalósítását látja a nagy apparátusú, „kézzelfogható” munkában. — A Hím hatása érezhető az egész modern irodalombig“ — folytatta Hubay Miklós. — A modern regény, novella képszerűsége, helyzeteinek ayors változása, a terjengős- ségtöl való tartózkodási, a kisregény divatja árulkodik erről. Hubay Miklós mégis reménykedik. Szerinte ha nőidéül az író egy-egy sn'oész alkatára képes darabé' szabni, akkor bele kell heh-ez- kednie a filmrendező 'i)apába is, így tudja a legiobb forgatókönyvet kidolgozni. MOZAIKOK Vasárnap, a szemle utolsó apján valóságos szt: -'dé tanúja lesz Pécs. 1Mint !n- den nap, vasárnap is elmos, filmművész érkezik iharosunkba, többek között vendégünk lesz Ruttkai Éva, Major Tamás, Esztergályos Cecília, Szílvási Anna-Mária. Tordy Géza. * Tegnap délelőtt megjelent a ..Magyar Játékfilm Szemle” című lap, a Baranya megyei Mioziújság különkiadásaként. * Barsi Béla színművész mind össze egy napot tartózkodott Pécsett, színházi elfoglaltsága a fővárosba szólította. — A pécsiek vendégszeretete minden várakozást felülmúlt, — mondotta — az eseménysorozat igen szervezetten bonyolódik le. nagy figvniem- mel és érdeklődéssel törődte a közönség a filmszemlét. A mai program * Ma délelőtt tizenegy órakor valószínűleg megkezdik a mir említett Vád és védelem című nyilvános vitát a művé, ,n. Azonkívül itt találkoznak a közönséggel az „Álmodozás kora és a Nehéz emberek című film művészei 11 és 14 óra között. * Délután háromkor a Nehéz emberek stábja a Mecseki Szénbányászat! Tröszt dolgozóival, az Álmodozások kora alkotói a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara hallgatóival és oktatóival találkoznak. * Este hat órakor mutatják be a Tizedes meg a többiek című filmet díszelőadás keretében a Petőfi filmszínházban. Ugyanott fél kilenckor lesz az így jöttem díszelőadása. Siklóson a Táncsics moziban az így jöttem, Szigetváron a Zrínyi filmszínházban a Tizedes meg a többiek díszelőadása len. V < i Psota írén, Sinkovits Imre, Kiss Ferenc és Moér Mariann a nyilvános vitán.
