Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

o Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunántúlt naplö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1965 NOVEMBER 5 SZERIEN Befejeződött a vetés Baranyában Versenyfutás az idővel, így jellemezhetnénk tömören azt a hallatlan nagyiramú mun­kát, mely megyénk mezőgaz­dasági üzemeiben folyt az el­múlt két hónap alatt. Az utób bi napokban már az volt a kérdés, mi ér előbb véget, a jó idő vagy a vetési munka, s ma már nyugodtan tartha­tunk egy lélegzetvételnyi szü. netet. Az őszi vetési munka befejeződött Baranyában, s ehhez kétségtelenül az is hoz­zájárult, hogy októberben, mindössze 0,4 milliméter csa­padék hullott le megyénkben, és így a vetési munka zavar­talanul folyhatott. Időben kerüli földbe a búza A két hónap munkáját a kö­vetkezőképpen összegezhet­nénk, ez idő alatt összesen 176 000 hold vetőszántást és mélyszántást végeztek a ter­melőszövetkezetek, több, mint 134 000 holdon juttatták a földbe a búzát, árpát, rozsot, őszi takarmánykeverékeket, bíbort és a repcét, valamint 42 000 katasztrálds holdról ta­karították be a burgonyát, napraforgót, cukorrépát és kukoricát. Ennek az ősznek talán a leg nagyobb sikere, hogy optimá­lis időben, tehát októberben földbe került a búza a közös gazdaságokban. A kenyérga­bona az egyetlen termelvény, melyre kötelező tervet kapott a megye, s ezt a tavalyinak megfelelő területen 89 000 hold ban állapították meg, ezzel szemben november 1-ig 89 022 hold kenyérgabonát vetettek el a termelőszövetkezetek, két járás, a mohácsi és a sziget­vári túl is teljesítette tervét. A múlt hónap elején elvetett búzák már kikeltek, s szépen, egyenletesen fejlődnek. A gyors munka sehol nem ment a mi­nőség rovására és megállapít­ható, hogy a vetési sorrend sem borult fel a megyében, gabonát gabona után csak olyan mértékben vetettek a tsz-ek, ahogy azt eredetileg is tervezték. Hogy mégis fellé­pett a futrinka, annak inkább a száraz időjárás az oka, a futrinka lárvája, a csócsároló ellen eddig 7900 holdon véde­keztek a tsz-ek talajfertőtle­nítéssel. A búza mellett 36 600 hold őszi árpát és 7646 hold őszi keveréktakarmányt vetettek el a közös gazdaságok. Ez utób­binál a cél az volt. hogy szarvasmarha számosállaton­ként legalább 400 négyszögöl takarmánykeveréket vessenek I 1000 traktor szántóit naponta Szeptemberben és október­ben átlag 1000 traktor szántott naponta a termelőszövetkeze­tekben, s ebből átlag 300—400 traktor két műszakiban üze­melt. Ezek a gépek összesen 134 600 hold vetőszántást és — eddig — 41 300 hold őszi mély szántást végeztek el. A mély­szántási munka az utóbbi he­tekben kissé háttérbe szorult, s ezért a megye tsz-eiben csak 24,6 százalékban végezték el. Nehezíti most már a szántást a száradás is, a tajöi &szá* Két hónap leforgása alatt 176000 hold földet szántottak fel, 134000 holdon végezték el a vetést a baranyai tsz-ek radt, a gépek teljesítménye le­csökkent. Most mégis ez a leg­fontosabb munka. November 1-én 968 traktor kezdte meg a mélyszántást a megye közös gazdaságaiban, s ezek közül 329 erőgép éjjel nappal üze­mel. Még 126 000 hold föld vár szántásra az erős fagyok beállta előtt, ami az eddigi­hez hasonló erőfeszítést kíván traktorostól, traktortól egy­aránt. Már csak 33000 hold kukorica törése van hátra Minden zökkenő nélkül tör­tént meg az őszi betakarítási munka is, s ma már egyedül a kukorica van kinn a földe­ken, ennek is csak egy része, 33 000 hold. A burgonyát 5220 holdon, a napraforgót — az országban elsőként — 7700 holdon, a cukorrépát 5908 hol­don — még a mohácsi, sikló­si és pécsi járásban van né­hány hold répa szedetlen — a kukoricát pedig 22 688 hol­don takarították be a szövet­kezetek. De a betakarításhoz kell számítani a silózást is, mely most a kukoricaszár be. silózásával folytatódik. A me­gye termelőszövetkezetei eb­ben az évben 293 839 köbmé­ter silótér megtöltését tervez­ték, s a megtöltött silótér ed­dig 228 835 köbméter, ami csak 78 százalékos teljesítésnek fe­lel meg, és ez egyben azt is jelenti, hogy a hiányzó meny- nyiséget a kukioricaszár-siló- val kell pótolni. Szórjet—francia kosos közlemény Moszkvás Couve de Murvilie francia külügymi­niszter szov j etunióbeli láto­gatásának befejeztével szov- jeto-francia közös közleményt adtak ki. A közlemény megállapítja: az utóbbi időben tendencia mutatkozik a kelet- és nyu­gateurópai államok közötti kapcsolatok rendezésére. Ez azt a reményt kelti, hogy fo­kozatosan el lehet érni a fe­szültség enyhülését, ami meg­teremtené a feltételeket „az össz-európai együttműködés megindulásához1’. A közlemény hangsúlyozza, hogy a vietnami események veszélyeztetik a békét. A viet­nami probléma megoldását csák az 1954-es genfi egyez­mények szigorú végrehajtása alapján lehet megtalálni. A felek hangsúlyoztak, mi­lyen veszélyt jelent a békére nézve a nukleáris fegyverek elterjedése. A szovjet külügy­miniszter megállapította, hogy a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozására megfelelő nemzetközi szerző­dést kell kötni. A francia kül­ügyminiszter emlékeztetett ar­ra, hogy kormánya mindig a hathatós és ellenőrzött le­szerelés mellett nyilatkozott; a leszerelés megvalósítását el­sősorban nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmaknak kell megkezdeniük. A felek meg­állapodtak, hogy folytatják az eszmecserét a leszerelés kér­déséről. Mind a két miniszter hang­súlyozta; nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az ENSZ-alapokmány szigorú tiszteletbentartásával végezze tevékenységét. Egyetértőén el­ismerték, hogy „hasznos len­ne az ENSZ és különleges in­tézményei pénzügyi problé­máinak általános megvizsgá­lása”. A miniszterek megelégedé­süket nyilvánították a szov­jet—francia kapcsolatoknak különböző területeken mutat­kozó sikeres fejlődése fölött. Megállapították, hogy például eredmémreaw folyik a közös színes televíziós rendszer használatáról szóló 1965. már­cius 22-i egyezmény megvaló­sítása. A miniszterek kifeje­zésre juttatták kormányuk óhaját az űrkutatások terén való együttműködésről szóló egyezmény megkötésére. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a francia külügyminiszter látogatása során lezajlott találkozókat és megbeszéléseket a megértés Szelleme hatotta át. Szakszervezeti nagyaktiva Picsett Gáspár Sándor elvtárs beszámolt a VI. Szakszervezeti Világkongresszus munkájáról Pécsett tegnap délután az Építők Tüzér utcai nagyter­mében szakszervezeti nagyak­tívát hívott össze a Szakszer­vezetek Baranya megyei Ta­nácsa. Az elnökségben többek között helyet foglalt R apai Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, Palkó Sándor elvtárs, a megyei ta­nács v. b. elnöke, dr. Rugási Endre elvtárs, a városi párt- bizottság titkára, Körösi La­jos elvtárs, a városi tanács v. b. elnöke, a tömegszerveze­tek vezetői, szakszervezeti funkcionáriusok. Bogár József elvtársnak, a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa vezető titkárá­nak megnyitó szavai után Gáspár Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­A Művészeti Gimnázium tanulói kihasználják a kellemes őszi napsütést, rajzlapjaikon megörökítik a sétatéri hatalmas, sár­gulólevelű vadgesztenyéket. Foto; Gajdacsi nak tagja, a SZOT főtitkára a Szakszervezeti Világkong­resszuson járt magyar kül­döttség vezetője számolt be a kongresszus tapasztalatairól. Több mint egyórás beszédé­nek bevezető részében foglal­kozott azokkal a nehézségek­kel, amelyek a kongresz- szus előtt és a kongresszuson is adódtak. Kitért többek között arra, hogy volt vita ideológiai és politikai kérdé­sekben is. Beszélt arról, hogy a kínai és az albán küldöttség kétségbe vonta az SZVSZ irányvonalának helyességét. Azonban ezzel a magatartá­sukkal úgyszólván egyedül maradtak és elszigetelődtek. A sok nehézség ellenére a kongresszus sikeres, eredmé­nyes munkát végzett, és ebben a lényegbévágó és mértéktar­tó hozzászólásaikkal különösen nagy érdemeket szereztek a szovjet elvtársak. Gáspár Sándor elvtárs utalt arra, hogy a Szakszervezeti Világkongresszus a világ szer­vezett dolgozói erejének növe­kedése jegyében zajlott le. Növekedett a Szakszervezeti Világszövetség szervezett ere­je. Az utolsó kongresszus óta ez ideig 18 millióval emelke­dett a Szakszervezeti Világ- szövetség taglétszáma. Ma a világon létező 200 millió szer­vezett munkás közül 140 mil­lió a Szakszervezeti Világszö­vetséghez tartozik. Ezen a kongresszuson képviseltette magát 20 millió olyan szerve­zett munkás is, aki nem tar­tozik a Szakszervezeti Világ- szövetséghez. Tehát, a 200 millió szervezett munkás kö­zül 160 millió képviseltette magát és ez igen lényeges. Beszélt arról, hogy a nemzet­közi munkásmozgalom sokszí­nű, tarka, összetett. Az egyes kérdések, problémák vitatásá­nál, megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a nemzetkö­zi munkásmozgalmat nagyon sok hatás éri. Ez tükröződött a kongresszus munkájában de nagyot csalódtak azok. ebből arra következtetek hogy ezen a kongresszuson a munkásmozgalom egysége tö­rést szenved Ehelyett a kongresszus — habár voltak viták — az egység továhbi erősítését, a nemzetközi mun­kásmozgalom óriási erejét de­monstrálta. Gáspár elvtárs ezután kitért arra, hogy a kongresszus tel­jes egyöntetűséggel tor' 'H állást az amerikai agress_ió ellen a hazáját hősiesen vé­delmező vietnami nép iráni' szolidaritás további tokozása mellett. A kongresszus jellemzése­ként elmondottá, hogy nagy tanulsága volt többek közöli és bizonyos értelemben oe»-s- pektívát mutatott a nemzet­közi munkásmozgalom szájá­ra, hogy a fennálló vitás kér­déseket a tények elemzése a nézetek kölcsönös kicserélésé, alapos megvitatása útján vell rendezni. Mi, szervezett ma­gyar dolgozók is hozzá'árul­tunk a kongresszus sikere? munkájához. Számos ország küldöttei elmondották, t'ogy számontartják eredmén •'te­két, érdeklődnek az ország ve, zetésében, az ügyek intézésé­ben szerzett tapasztalataink iránt. A nagy érdeklődéssel kísért beszámoló után Bogár József elvtárs zárszavában felkérte a nagyaktíva résztvevőit, hogy mindenki a saját területén a beszámolóik és a Szakszervezeti Világkongresszus határazatait ismertető füzet alapján a me­gye szervezett munkásait tá­jékoztassák a Szakszervezeti Világkongresszus munkájáról, a feladatokról. A Szovjetunióban felbocsátották a Proton—2. űrállomást Moszkva: A Szovjetunió­ban nagyteljesítményű hordo­zórakétával sikeresen pályájá­ra juttatták a Proton—2. tu­dományos nehéz-űrállomást és az ellenőrző-mérműszerek komplexumát. Az együttes hasznos teher (a hordozóraké­ta utolsó fokozata nélkül) épp­úgy, mint a Proton—1. űrállo­más felbocsátásakor, ez alka­lommal is 12,2 tonna voll — a legnagyobb hasznos teher, amelyet ezideig földkörüli pá­lyára juttatták.

Next

/
Thumbnails
Contents