Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

IMS. NOVEMBER 11. napló 5 Baranyában nincs ragadós száj- és körömfájás Mit kell tenni, hogy a betegség fellépését megelőzzük ? Beszélgetés dr. Láng Miklós megyei főállatorvossal Európa egyes országaiban hosszú évek óta tartó szünet után újra fellépett a ragadós száj- és körömfájás, amely el­sősorban a szarvasmarhákra veszélyes, de megbetegíti a többi hasított körmű állatot is. Győr-Sopron megyét né­hány héttel ezelőtt járvány­veszély miatt lezárták, a me­gyéből kijövő forgalmat a minimálisra korlátozták és Dunántúlon a legszigorúbb óvórendszabályokat léptették életbe. Dr. Láng Miklóst, a Ba- ranyp megyei Tanács fő­állatorvosát kérdeztük meg, mi a teendő a járvány meg­előzése érdekében. Miről is­merhető fel a betegség és kinek kell bejelenteni? — Mielőtt a kérdésre vála­szolok, szeretném leszögezni, hogy Baranya megyében nincs száj- és körömfájás. Ha azon­ban fellépne, beláthatatlan károkat okozna, hisz tekintet­tel az év végére, jelenleg több ezer elszállításra váró hízóállat — marha, sertés stb. — van az üzemekben. A jár­vány fellépése esetén ezek a kész vagy majdnem kész hí­zók esetleg hosszú hónapokra benn szorulnának a lezárt majorokban, s ez bizony je­lentősen csökkentené a ter­melőszövetkezeti tagok 1965. évi jövedelmét. — Aki valami gyanúsat ész­lel. azonnal jelentse be a köz­ségi tanácson, illetve az állat­orvosnak. A betegség köny- nyen felismerhető arról, hogy a szarvasmarha erősen nyála- zik. hólyagok, fekélyek jelen­nek meg a szájon, a tőgyön, az állat a lábát fájdftja. Ser- ‘ésnél a sántikálás és a túró­ké rimán megjelenő hólyagok félreismerhetetlen jelei a be­tegségnek. de gyanús a sánti- Váló juh is. Inkább az derül­tön ki, hogy tévedett a beje- tentő. mint hogy az állgt he­tein maradva esetleg á töb- b!t is megfertőzze. A bejelen­tés elmulasztóit a törvény szi­gorúan és kizárólag börtön- büntetéssel sújtja. — Milyen közérdekű rend, szabályokat léptetnek élet­be a vész elhárítására? — A megyei tanács mező- gazdp'ági osztálya a napok­ban körlevelet intézett min­dén mezőgazdasági nagy­üzemhez, melyben nyomaté­kosan felhívtuk a figyelmet a következőkre: újabb Intéz­kedésig meg kell szüntetni mindennemű idegenforgalmat, társasutazást a veszélyeztetett dunántúli megyékbe. Mini­málisra kell csökkenteni, il­letve megszüntetni az állat- mozgást, csak majoron belül szabad az állatok helyét vál­toztatni, már üzemen belül is csak úgy vihető más telepre a jószág, ha előzőleg az állat­orvos tüzetesen megvizsgálta. Elrendeltük a nagyüzemi ál- lattelepék, majorok körűiké rítését. — Mivel a fertőzést legfő­képp a takarmánykeverő üze­mek, illetőleg a tejüzemek terjeszthetik a zsákokkal és tejeskannákkal, újból felhív­tuk a figyelmet a követke­zőkre: a takarmánykeverő üze­mekbe belépni szigorúan ti­los. a taka.rmánytáppal meg­töltött zsákokat kizárólag csúszdán adhatják ki. A vis­szakerülő zsákok fertőtleníté­sét a KÖJÄLL végzi el. Ezért az óvórendszabályért azonban a tápcserét lebonyo’ító Gabo- nafeivásárló és Feldolgozó Vállalat a felelős A tejes­kanna, mely nan mint nap bekerül a különböző istállók­ba. legveszélyesebb terjesztő­jévé válhat a betegségnek. Ezért, a tejüzemnek elsőren­dű feladata és kötelessége hovy a kannák külsejét és fenolét is rendszeresen fertőt, leníts-'r Ezenkívül a termelő- szövetkezesek mielőtt az ü-ec kannákat f^<f"dnák, b”ktas*"k. m°,z azokat egv e célra fel­állított hordóba", mely fertőt­lenítőszert tartalmaz. — Mi az egyén szerepe a megelőzésben? — Mivel közérdekről van szó, minden ember, aki bár­miféle kapcsolatban van az állattenyésztéssel, lelkiismere­ti ügyének kell hogy tartsa a megelőzést. Előfordult már, hogy az állatokat gondozó emberek' nem jelentették be a betegséget azért, mert ak­kor a fertőzött tejet ki kel­lett volna önteni, s így bizo­nyos jövedelemtő] estek vol­na el- Ismételten hangsúlyo­zom, aki a bejelentést elmu­lasztja, azt a törvény börtön­nel bünteti. Minden állatgondozó, mi­előtt az istállóba belép, vált­son ruhát. A munkaruha be­vezetése nem kényelmi szem­pont most, hanem létszükség­let. Minden termelőszövetke­zet, amely még nem tette meg, köteles beszerezni a fer­tőtlenítő anyagokat, de köte­lesek ezt megtenni a háztáji, i illetve egyéni állattartók is. A kis állattartók leginkább a háztartásokban közismert Hy­po 3 százalékos oldalát hasz­nálják fel láb- és kézfertőt­lenítésre. Megfelel az egyszá­zalékos formalinos oldat vagy oldott magnolmész. sőt jó a közönséges fahamu oldata, a hamulúg is. Lábfertőtlenítés­hez a fertőtlenítő szőnyeget homokra vagy fűrészporra lo­csolt fertőtlenítő oldattal ké­szíthetik el. A szőnyeg locso­lását két-háromnaponkénf meg kell ismételni. Kézfertőt­lenítéshez készítsenek egy kis edény oldatot az istálló bejáratához, s mielőtt az ál­lathoz nyúlnának, mártsák be a kezüket. Háztájiban a csa­ládtagok jó munkamegosztás­sal lehetőleg érjék el. hogy ne ugyanaz a családtag fejje ki a tehenet, aki a sertéseket eteti. A nagyüzemi állatgon­dozók ne érintkezzenek egy­mással, a sertésgondozók le­hetőleg kerüljék el a tehené­szeket. — Védőoltásokkal milyen mértékben hárítható el a betegség? Van-e elegendő oltóanyag? — Előfordulhat, hogy oltott állat is megkaphatja a beteg­séget. Ez attól függ, mennyire van legyengülve a szervezete és sok mástól is. Sajnos, ol­tóanyagból a szükségletetnem tudjuk kielégíteni és egyelőre nem is számíthatunk oltó­anyagra. Ezért nagyon fontos a megelőzés. Megyénk állat- állománya mentes a beteg­ségtől, de egyben nagyon fo­gékony is rá. hisz mivel e betegségen az állatok túlnyo­mó többsége még nem esett át, az állati szervezet nem is tudott ellenanyagokat kiter­melni. E járványnak a saját­sága, hogy 20 kilométeres vagy még nagyobb ugrásokra is képes, még a vadak, a ma­darak is terjesztik, s minde­nütt fellép, ahol fogékony ál­latokat talál. A járvány elhá­rítása kivétel nélkül minden ember érdeke. AZ ŐRS CSALÁD JA I Mohácson a Pécsi úton sok új családi ház között egy fris­sen épült, majdnem kész von­ja magára a figyelmet, Hor­váth Sándornéé. Horváthné 1956 tavaszán maradt özve­gyen, amikor férjét, aki ha­tárőr alhadnagy volt, mentés közben elragadta az ár és hő­si halált halt. Akkor a pécsi Határőrség parancsnoksága megfogadta, hogy az özve­gyen maradt asszonynak és három kisgyermekének gond­ját viseli. Teltek az évek. a kisgyere­kekből iskolások lettek: Ernő 15 éves, Sándor 14, Éva 9. A 'határőrség KlSZ-alapszer- vezete meglátogatta a csa­ládot, melynek tagjai, ha sze­rényen is, de rendesen éltek. Aztán1 jött az idei árvíz: a lakást megrongálta a talajvíz olyannyira, hogy szinte lak­hatatlan lett. Akkor ötlött Horváthné eszébe, hogy — házigazdája már évek óta úgy­sem nézi őket jó szemmel —, házat kellene építeni. — A határőröktől biztatást kaptam: kérjek csak kölcsönt az OTP-től, ők majd segíte­nek az építkezésben. Kértem és kaptam 70 ezer forint köl csont, amiből majd csak 40 ezret kell visszafizetnem. Augusztusban megkezdték az alapozást, s most már tető alatt a ház, kívülről be is Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: néhány helyen átme­netileg felszakadozó felhőzet, j de az ország nagy részén to­vábbra is párás, ködös idő, szórványosan fellépő szitálás- sal, esővel. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz l, plusz i fok; legmagasabb nap pali hőmérséklet 4—9 fok kö­zött. Délkeleten egy-két he­lyen kevéssel 9 fok felett. Ankét a szerkesztőségben Javult a kenyér minősége Rekeszekben szállítják majd a péksüteményeket is Korszerűsítik a sü öüzemeket Szerkesztőségünk megbeszé­lésre hívta meg Pécs város és a megye kereskedelmi és sütőipari szakembereit. Részt vettek: Ruff Péter, az ÉDOSZ megyei titkára, Krajcár Sán­dor, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának munka­társa, Orbán Jenő, a városi tanács kereskedelmi osztályá­nak munkatársa, Bach János, a Megyei Sütőipari Vállalat főmérnöke, Tegzes József, az Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat osztályvezetője, dr. Nau­mov István, a Pécsi Sütő­ipari Vállalat műszaki veze­tője, Ébert Ferenc, a MÉ­SZÖV kereskedelmi osztályá­nak munkatársa, Szendrö Ká­roly, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat műszaki dolgozója. Ezer rekesz Az ankét résztvevői közül néhányan a közelműltban el­lenőrzést tartottak s erről be­számoltak. Általános tapasz­talatuk az, mivel a sütőipari vállalatok B1 és B2-es lisztet kapnak, javult a kenyér mi­nősége. Természetesen hibák még mindig előfordulnak. Vil­lányban például összenyomó­dott, sületlen, deformálódott kenyeret találtak a boltokban elég nagy mennyiségben. Har­kányban hasonlóképpen, ahol a sütőüzemben dolgozó ke­nyérkiadónő még neheztelt is azért, hogy az általa kiadott kifogásolható kenyerek miatt felelősségre vonták. Pécsett a 139-es fehérhegyi bolt veze­tője panaszkodott, hogy a vakolták, s amint a határőrök mondták, karácsonyra el is készülnek vele. — Nagyon boldog vagyok. Hálával és köszönettel gon­dolok a fiúkra, amiért ilyen szépen és gyorsan dolgoztak A fiúk talpraesettségét és feletteseik ötletességét bizo­nyítja, hogy az anyag nagy részét díjmentesen sikerült felkutatni: a 30 ezer téglából 15 ezret a Baranya megyei Építőipari Vállalat felvonulá­si épületeiből adta, a tervező egy határőr technikus volt, a kivitelező pedig 3 kőműves. 2 ács, egy burkoló és az épí­tésvezető, akik mindnyájan a határőrség katonái. Ezen­kívül minden fuvart a határ­őrség kocsijaival bonyolítot­tak le, ami ugyancsak jelen­tős anyagi megtakarítást ered­ményezett. A ház építését azzal is se­gítették a határőrök, hogy részt vettek a gazdaságukban az aratásban, majd kukoricát törtek és az érte járó pénzt tegnap, szerdán délben adták át az asszonynak, ünnepélyes KISZ-taggyűlésen. Az ünnepségen, melyen Ká- szonyi István őrnagy adta át a társadalmi munkából be­folyt pénzt az özvegynek. Sinku Pál százados díszokle­velet adott át Szemerédi Ist­ván századosnak, az őrs pa­rancsnokának. — Nagyon meghatott ez a gondoskodás és valóban ér­zem, hogy férjem bajtársai nem hagytak magamra, nem­csak papíron, hanem a való- I Ságban is gondoskodnak ró­lunk. És ez nagyon jó érzés, megnyugtató... A Pécsi úton pedig nap mint nap megjelennek a ha­tárőrök, hogy mihamarabb beköltözhetővé tegyék a há­romszobás, összkomfortos csa­ládi házat, melybe nemrég a ! Beremendi Cementgyár egyik szocialista brigádja vezette be a villanyt, ugyancsak társa­dalmi munkában. — Ha a házra nézek, nem­csak a férjem jut eszembe, akiért mindez történt, hanem az a sok jó ember is, aki napi munkája után azon fá­radozott, hogy nekünk meleg otthont biztosítson. I Sütőipari Vállalat kihordója többnapos kenyeret szállított Mivel ő nem vette át az árut. a kihordó minősíthetetlen hangon beszélt vele Súlyel­lenőrzést is tartottak, de e te­kintetben sem találtak sehol kifogásolni valót. A péksütemények minősége azonban nem javult úgy, mint a barna- és fehérkenyéré. A sütemények elkészítésénél na­gyon szigorúan ragaszkodnak a technológiai utasításokhoz és a minőségi romlás inkább a szállítás következménye. A kenyér kiszállítását már rég­óta rekeszekben végzik, a péksüteményt azonban még mindig papírzsákba csomagol­ják nagy tételben. A süte­mény összenyomódik, a ke­mencehőt nem tudja kibocsá­tani magából és ezért kerül a fogyasztó elé deformálódva. A Pécsi Sütőipari Vállalat most megoldja a sütemények korszerű szállítását is úgy­nevezett lengyel típusú reke­szekkel: ezret rendeltek a Pécsi Fémipari Vállalattól. Gyártásukra a következő év első negyedében kerül sor. Gond a szállítás Az ankétem szó volt a szál­lítási nehézségekről is. Az AKÖV ugyan ad a vállalat­nak teherkocsit, de sajnos rendszerint más-más típusú kocsik jelennek meg áruki­hordásra. Ezeket újra kell gyékényezni, illetve tisztítani, mert nem tudni, előtte való nap mit szállítottak A Pécsi Sütőipari Vállalatnak érthető kívánsága, hogy azonos teher­gépkocsikat kapjanak, így a kiszállítás előtti felkészülés ne vegyen sok időt igénybe. A Megyei Sütőipari Vállalat azt nehezményezi, hogyha az AKÖV által küldött teher­gépkocsik meghibásodnak, he­lyettük nem kapnak másikat, másrészt pedig saját Robur típusú kocsijaikhoz nem kap­nak pótalkatrészt. így előfor­dul, hogy több község nem kap kenyeret és süteményt. Gondot okoznak a sütőipari dologzók néha megdöbben­tően rossz munkakörülményei. Talán a legrosszabb állapotok a szigetvári sütőüzemben ta­Do’gozókat felvesznek [.óhajtókat felveszünk. EM. Épí­tőipari Szállítási Vállalat 2 sz. Üzemegység VII. Kirendeltsége — Pécs, Felsővámház u. 9. (13685) * Szentlörlnc és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet biikkösdi 11. sz. háztartási- vas-edény bolt­jához szakképzett boltvezetőt ke­res. Fizetés kollektív szerint. A bolt havi forgalma: 80—100 ezer forint. Jelentkezés Szentlőrin- cen a központi irodában. (1260) ?­Villanyszerelő és esztergálvos szakmunkásokat felvesz az EM Epltőgéniavító és Gyártó V.. 7. sz. gyár Pécs, Vasút u. 2. (1257) A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. XI. 11-1, csütörtöki műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Hírek, tudósítások. Narodni kalendar 1966. — Be­szélgetés a főszerkesztővel. Alándék-hanglemezekről. Felnőtteknek fiatalokról. — ..Édesapám soha sem jön haza”. 18.00: Német nyevű műsor. Útközben jegyeztük fel. Kívánsághangverseny A /gyermek és a tv. Munkásdalok. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Zenélő levelezőlap. 18.50: A búzanemesités baranyai eredményeiről. 19.00: Zenéről, zenére. Közben: 1. Dél-dunántúli hír­adó. 2. A Magyar Játékfilm Szemléről jelen-jük. 3. Elmond­juk, hogy... 19.58: Műsorismertetés 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Balett-est dél­után 3 órakor (József A. bérlet). Az. anya (este fél 8 órakor) Já­rnál M. bérlet. paszta! hatók, de több pécsi és megyei üzemben is korszerűt­lenek a szociális létesítmé­nyek. sőt sok heivült egyál­talán nincsenek is A korsze­rűtlenség egyébként a terme­lésre is ránvomja bélvegét. A nyolc pécsi termelőegységből egyet átépítenek, a működő hétből pedig három már arv- nyira korszerűtlen hogv eze­ket néhány éven belül le kell állítani A 19' megyei üzemből csupán hárorp elfo­gadható. a többség felújításra vár. Kevés a pék Súlyos probléma a r?ak- munkásutánpótlás. A oécsi vállalatnál az elmúlt évben felszabadult 20 ipari tanuló közül nyolcán elhagyták a vállalatot, a megyei vállalat hat felszabadult ipari tanuló­jából pedig csak egy maradt meg. Pedig a sütőiparban nem rosszak a kereseti vi­szonyok A probléma az. boev például egyes üzemekben 8—10—15 év óta állandóan éjszaka dolgoznak és ezek a munkások minden szórakozási lehetőségtől el vannak zárva. Törvényerejű rendelet írja elő azt, hogy egy hónapban az egy főre eső tűlóra nyolc órá­nál több nem lehet. A sütő­iparban azonban szinte rend­szeresen előfordul, hogy eaves dologzók havonta harminc- negyven-ötven túlórát számol­nak el. Az ÉDOSZ tiltakozik az ellen, de a sütőipari vál­lalatok semmit sem tehetnek, az egyre növekedő kenyérfo­gyasztás miatt szükség van a túlórákra. Kenyérgyár a 70-es években De hát mi oldhatná meg a szállítással, az üzemek kor­szerűtlenségével, a sütőipari munkások túlóráztatásával és a termékek nem mindig meg­felelő minőségével kapcsola­tos problémákat? Ha a távo­labbi jövőt nézzük, akkor efrv új kenyérgyár létesítése. De ez valóban még csak távlati terv. Az eddigi elképzelések szerint csak a harmadik öt­éves terv végéig, tehát 1970-ig kell majd elkészíteni az új pécsi kenyérgyár építési prog­ramját. A program alapján készülnek majd el a tervek a költségvetéssel párhuzamo­san és csak azután kerülhet sor a kivitelezésre. Ennek a tervnek a realizálására 12—’4 év múlva kerülhet sor. Ad­dig a meglévő sütőipari üzp- mek közül néhányat le kell állítani a többit viszont kor­szerűsítik körülbelül 15-20 millió forintos költséggel De a rekonstrukcióval egvidőben kell fokozni a technológiai fegyelem megtartását és meg kell oldani a szállítás és a tárolás okozta gondokat is. Park: Kérem a panasz.könyvet (fél 5, fél 7, fél 9). Petőfi: Magyar Játékfilm Szem­le: Húsz óra (szv. 6). Mb csinált feleséged 3—5-ig? (szv. sz). fél !;). Kossuth: Nemo kapitány 'szv. szí. 10). Amerika, Amerika i II. (szv. 5, fél 9, dupla hely a ). Híradó Mozi (a Kossuth liim- szinházban) Magyar hí-adó. Fo­tel, Bátrak találkozása, Tizek cso­dája, Peti és a gépemoer. Szí­nes világ. Előadások 12 órától 2 óráig folytatólagosan. Zsolnay K. O. Csillagok alatt (5. 7) . Pécsszabolcs: Idegen vér (5. 7). Mecsekalja: Hamlet I. II. (szv. 5, dupla helyárral). Vasas II.: Egy amerikai Pá-izsban (sz) 7). Mo­hács: Hölgyeim vigyázat (szv. 6. 8) . Szigetvár: Robbantsunk ban­kot (szv. 7). Szentlőrine: Magvar Játékfilm Szemle díszelőadása: Mit csinált feleséged 3—5-ig? (szv. szí. 8). Sásd: A kőszívű em­ber fiai I., II. (szv. szí. fél 4. 7, dupla helyárral). Siklós: Vö­rös és fekete I.. II. szí. 5. dupla helyárral). Harkány: Van aki fo Tón szereti (szv. a. 7). Ból.v: Magyar Játékfilm Szeme ünnepi díszelőadása: Húsz óra (szv. 8). Ságvári K. o.: Az arany­fej (fél 6. fél aj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents