Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

1985. NOVEMBER 11. napló 3 Öt perc Páger Antallal A riport 1924-ben is kez­dődhetett volna. Akkor is fá­tyolos-szép hangon invitált volna beljebb, akkor is itt Pécsett beszélgettünk volna, és már akkor a magyar szín­művészet fontos személyiségét jelentette ez a név: Páger Antal. — Igen, negyvenegy évvel ezelőtt itt játszottam, ebben a városban! A Marica grófnő egyik ked­venc figurája, a Nótás kapi­tány negyvenötször végigtap­solt művésze, Asszonyt László régi pécsi társulatának Páger Tónija az ország legjobban fizetett vidéki táncoskomiku­sa volt. Sokat köszönhet an­nak az egy pécsi esztendő­nek: a vidék szerinte a leg­jobb iskola. A negyvenegy év két vége közé persze nem lehet egyen­lőségjelet tenni. Művészi erő­ben óriási lehet a különbség, a magyar színművészet szá­mára azóta felmérhetetlen si­kert. hozott Páger Antal. De most ugyanolyan kedves, za- varbaejtő mosollyal néz rám, mint gyermekkoromban a filmvászonról Doktor Kovács István nézett. Sokoldalúsága, örökifjú egyénisége, szerény természete ma is ugyanaz. Azt mondja: — Az utóbbi időben állan­dóan fesztiválokra járok. Pécs­ről Dél-Amerikába. Acapul- ca-ba utazom a Húsz óra be­mutatójára. Ez nem azt je­lenti, hogy rendkívüli lény vagyok, hanem, hogy a fesz­tiválok kezdenek felfigyelni kis. országunk művészetére. Büszke vagyok rá, hogy sike­rült betörnünk Cannes-ba, Moszkvába és egyre több nagy seregszemle élvonalába. Meséli: két hete egy ber- l!nj újságíró fél napot nála töltött, olyan alapos riportot készített vele Kiderült: Ber­linben januárban megnyitják az úgynevezett ..kipróbált fil­mek moziját”, ahová kom­Űjabb sikerekre koccintanak Gombos Kati, Dániel Vali és Csűrös Karola. Este fél tizenegy van, a zenekar a Petit fleurt-t játsza és az Olimpiában felvonul a „magyar film”. Színészek, ren­dezők, operatőrök, kritikusok, mindenki, akinek valami köze van a celluloidszalag művé­szetéhez. Megjelent közöttünk Aczél György, az MSZMP Központi Megalakult a társadalmi zsűri Szerűm délután Pécsre ér­keztek a Magyar Játékfilm Szemle zsűrijének budapesti tagjai is. Délután öt órakor a megyei tanács épületében találkoztak a zsűri helybeli tagjaival és ezzel tulajdon­képpen megkezdődött az első >'fyr- Játékfilm Szemle. A társadalmi zsűri alakuló ülésén részt vett Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke, Dar­vas József, a Magyar írók Szövetsége elnöke, Eck Imre. a Pécsi Balett igazgatója. Ma­jor Máté egyetemi tanár. ' akrisz Agamemnon szobrász művész. Ortutay Gyula, a TIT országos elnöke, Pataki Mi­hály, a Mecseki Szénbányásza­ti Tröszt nyugalmazott igaz­gatója, Szabó Mátyás, a bólyi termelőszövetkezet elnöke, Thiery Árpád író, a Dunán­túli Napló főmunkatársa. A játékfilm-szemle alkalmá­ból Pécsre érkezett és a társa­dalmi zsűri alakuló megbeszé­lésén részt vett Aczél György elvtárs. az MSZMP Központi; Bizottságának tagja, a műve-;! lődésügyi miniszter első helyett tese, a megye országgyűlési \ képviselője. \ A társadalmi zsűri felada- < tairól Palkó Sándor elvtárs. a) zsűri elnöke tájékoztatta aí megjelenteket. — A bemutatásra kerülő filmek színvonalát két bizott­ság bírálja el — mondotta Palkó elvtárs. — Hat, már! korábban vetített filmről kell véleményt mondanunk. Az a feladatunk, hogy összegyűjt- £ sük a nézők állásfoglalását és; azt megfogalmazva odaítéljük í a szemle nagydiját. Ehhez a zsűrinek segítséget nyújtanak a nézők, akik szavazólapju­kon eljuttatják hozzánk véle­ményüket. A társadalmi zsűri tagjai j minden filmet megtekintenek < és a vasárnapi záróülésen oda-1 ítélik a nagydijat, valamint; az okleveleket. A mai program 0 Délelőtt 11 órakor a Pannónia Szálló nagytermé­ben berendezett művész­klubban nyilvános interjú kezdődik „Mit kíván a kö­zönség?” címmel Zsugán István, az Esti Hírlap kul- túrrovatának munkatársa és Bíró Yvette filmkritikus — mindketten a Filmkultúra című folyóirat szerkesztői — interjút készítenek a szem­lén részt vevő filmrendezők­kel. A rendezvényen bárki részt vehet. 0 Ezzel egyidöben szintén a Pannónia Szállóban az „Iszony” című film alkotói és művészei találkoznak a közönséggel. A művészek autogrammol adnak. A ta'ál- kozás délután két órakor ér véget. 0 Délután három órakor az „Iszony” alkotói felke­resik a Pécsi Tanárképző Főiskolát. 0 Este hat órakor a Pe­tőfi moziban díszelőadáson mutatják be a Húsz órát. A magyar filmművészetnek ezt a kiemelkedő alkotását ugyancsak ma Bolyban is bemutatják este nyolc óra­kor. 0 Pécsett este fél kilenc- J kor a Petőfi moziban a „Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?” című filmet láthatjuk. Ezt az alkotást az este Szent- lőrincen is műsorra tűzik a Tinódi moziban. A két pé­csi, valamint a bólyi és szentlőrinci díszelőadáson megjelennek a bemutatott filmek alkotói is. Miért nem jött Pécsre Drahota Andrea? Két késői vendég Mi volt a sikk a íogadóesten? A művésznő és a tűzoltó parancsnok A megjegyzést ebben az esetben dicséretnek kell szá­mítani, s nem is kicsinek. Hi­szen Pécs közel kétszáz kilo­méterre van Budapesttől. A színházak műsora, a filmfor­gatás, a televíziófelvétel pe­dig nem állhat le a magyar játékfilm-szemle kedvéért. Egyeztetni még Pesten is ne­héz, hát akkor kétszáz kilo­méterre a fővárostól mennyi­re az? évekig jártam ide úttörőve­zetői táborba. És hogy hen­cegjek pécsi kapcsolataimmal, jól ismertem az előző tűzoltó- parancsnokot. Mert az én pa­pám is tűzoltó. A tömegkapcsolatdk elem­zése után Csűrös Karola el­ső lengyel színházi élményé­ről beszél, ami éppen Pé­csett volt. a lodzi színház elő­adásán. Közben hatalmas bar- na virágok tűnnek fel az aj­Bizottságának tagja, a műve­lődési miniszter első helyet­tese, megyénk országgyűlési képviselője, Rapai Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke, Darvas József, a Magyar írószövet­ség elnöke, aztán a házigazda szerepét betöltő Palkó Sándor, a megyei tanács vb-elnöke. ] Persze a névsor nem teljes, nem ért még ide minden szí­nész, nem teljes a rendezői 1 gárda sem, de Jancsó Miklós, az „így jöttem” alkotója mégis ezt mondja: — Ritkaság, hogy ennyire ; együtt van a „szakma” ... Két népszerű színész egymás közt: Bodrogi Gyula és Mende- lényi Vilmos. Komoly beszélgetés a film művészetről: Pécsi Sándor és felesége. Gombos Katalin mégis biz­tos a dolgában: — Imre éjfél után itt lesz? _ ??? — D élután Tabi László új TV-darabját próbálta, most este pedig játszik a Két nő között című darabban. De mondom, itt lesz... Gombos Kati egyébként Csűrös Karola és Dániel Vali mellett ül és ők hárman lát­szólag a fogadó-est legkapó­sabb művésznői. Udvarló akad bőven és jókedvben sincs hiány, hiszen .. — Nekepn és Gombos Kati­nak a ma esti bemutató volt az első filmpremíérünk — mondja Dániel Vali. Gombos Kati öröme határ­talan: — Képzelje, annak a Né­meth Lászlónak a megfilmesí­tett regényében játszhattam első filmszerepemet. aki hód­mezővásárhelyinek vallja ma­gát, ugyanis én szintén vá­sárhelyi vagyok. Aztán éppen Pécsett, hát ez is különleges­ség. Imrével szeretjük ezt a ’ várost, sok kedves kóborlá­sunk emlékét őrzi. Dániel Vali: — Ne nevessen ki, de én azért szeretem Pécset, mert tóban; megérkezett Törőcsík Mari karján legális partneré­vel, Bodrogi Gyulával. És abban a pillanatban ismét a ruha lesz a beszédtéma, az est során immár másodszor. Az előbb ugyanis Moór Mariann rendkívül elegáns haragoszöld kosztümje keltett csodálatot. Eleganciában persze nincs hiány, ma este a mélyen de- koltált estélyi a sikk az Olim­piában. Egy kedves pletyka is adó­dik- Drahota Andrea a k'ö- zeli anyai örömök miatt nem jöhetett el az Iszony bemuta­tójára. A hírt Kovalik Ká­roly, a Magyar Televízió ri­portere közölte még a Pe- tőfi-moziban, az ősbemutató után. A fogadóest közönségé­nek egyhangú véleménye: ha semmit, de ezt a távolmara­dást megbocsátja a pécsi kö­zönség. Már a nyomdában gépelem a riportot, mikor egy utolsó telefonkérdésre jön a válasz: — Ebben a pillanatban ér­kezett meg Krencsey Mariann és Pécsi Ildikó! Újabb bizonyíték a ..ma­gyar film” magáénak vallja a szemlét és talán Pécset és Ba­ranyát is. A „magyar film” estéje az Olimpiában mersz filmek nem juthatnak be, és a legigényesebb nézők biztosra mehetnek, mert csak kipróbált alkotások kerülnek a vászonra. A reprezentatív mozi nyitófilmje: a Pacsirta Minden szerénysége ellené re le kell írni: Páger Antal csodálatos színészi egyénisége jelentős erő volt a magyar film világsikerében. Tulaj­donképpen most arról kellent beszélni, hogy mi a titka'- De "a művészportré mindig olyan titokfejtés, amj tökéle-' tesen sosem sikerül. Páger Antal esetében is pontosabb dolog leírni a siker állomá­sait, mint az analízis ered­ményét. Persze az som köny ■ nyű, mert oly sok a nagy ál­lomás, és egyre több a világ­siker. Hiszen a harmadik magyar játékfilmben mái játszott, és azóta jóval több mint száz filmalkotás őrz művészetét. Világviszonylat ban is ritka ez a múlt Jean Gabin például csak ki lene ver fűmben szerepelt Egyik nagy öröme: a leg­főbb színész: alakítás can nes-i díját úgy nyerte el hogy részt sem vett a feszti válón, nem is látták szemé lyes vonzóerejét, csak művé szetét a filmvásznon A megállapítás ezúttal nem lehet közhely: Pécs nagy or büszke az - egykori tánccr komikusra. Földessy Dénes \czél György elvtárs, a művelődésügyi miniszter e'«n helyet­tese (balról) az Iszony írójával, Németh Lászlóval (jobbról; beszélget. „...a fesztiválok kezdenek felfigyelni kis országunk művészetére"

Next

/
Thumbnails
Contents