Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

’ t*S& NOVEMBER 10.

napló

3

Társasházak

épülnek

Pécsváradon

Tegnap a járás községeinek építkezési és rendezési helyzetét vitatta meg a pécsváradi járási tanács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztés szerint az elmúlt öt év során figyelemre méltó fejlődés tapasztalható. öt évvel ezelőtt csupán Pécs- várad rendelkezett általános rendezési tervvel — és éppen ezért csak ebben a községben haladtak megfelelő rend szerint a lakóház valamint a közületi építkezések. Az idén már Hosszúheténynek, Hidasnak, Mecseknádasdnak, Vé- méndnek, Szederkénynek és Püspöklaknak is van rendezési terve, sőt Pécsvárad, Püspöklafc és Véménd már részletes tervek alapján valósítja meg fejlesztését.

A járás 10 községében sikerült rendezni az elmúlt &t évben a házhelyek ügyét is. Ennek során 150 új ház- • helyet jelöltek ki, amelyeknek egy részét az Országos Takarékpénztár bocsátja az igénylők rendelkezésére.

A végrehajtó bizottság határozatot fagadott el, amely szerint a szentlőrinci példát követve, a járás székhelyén két társasházat építenek. Az egyik a gimnázium alatt épül majd, a másik a község keleti részén.

Ugyancsak elhatározták, hogy társulások útján javítják a falvak ivóvízellátását. A már megépült pécsváradi és véméndi törpevízmű után újakat hoznak létre Mecsek - nádasdon és Hidasom.

Egy hét alatt 9600 hold

mélyszántás

Sok traktor szorult javításra a vetés után — 4 kukorica 63 százalékát törték le a megyében

0 7í tárlat

a Tanárképző Főiskolán

November 3-án nyílt meg a főiskolások őszi tárlata, ahol a főiskola hallgatói — elsősorban a rajzszakosok állították ki műveiket. A kiállítás első díját Takács Péter IV. éves. a második díjat Sulyok József III. éves, a harmadik díjat Dóczi László

II. éves hallgatónak ítélte a zsűri. Dicséretben részesültek Leitner Sándor és Kis- . mányoki Károly I. éves hallgatók.

Már több mint egy hete befejeződött a kenyérgabona vetése a megyében, s mivel akkor sok traktor felszabadult, az őszi mélyszántás ütemének fokozódására lehetett számítani. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy az előző héten — amikor még vetés is volt —, több traktor szántott, mint most. Október utolsó hetében az 1375 szántótraktorból 968 szántott a termelőszövetkezetekben — 70,4 százalék —, míg november első hetében csak 937 traktor, az e célra alkalmas erőgépeknek mindössze 68,2 százaléka. E jelenség legfőképp azzal magyarázható, hogy a gyors ütemben végzett vetési munkákban túlzottan igénybe vett erőgépek egy részét ezekben a napokban megjavították, rendbehozták, hogy a szántási munkákban menet közben» ne legyen nagyobb fennakadás.

Ez az oka annak, hogy az elmúlt héten Baranya megyében — az állami gazdaságok kivételével — mindössze 9640 hold őszi mélyszántást végeztek el s e munkával pillanatnyilag 30.1 százalékra áll a megye. Még több mint 118 ezer hold szántás van vissza s az e heti ütemmel ezt a területet kerek három hónap alatt lehetne megszántatni. Az őszi munkák időbeni elvégzésére meghirdetett verseny az őszi mélyszántás végső határidejéül december 1-ét szabta meg. Ezért a mezőgazdasági üzemeknek gvor- sítaniok kell a szántást. Különösen sok a tennivaló még a szigetvári járásban, ahol ez a munka csak 24,5 százalékos készültségre áll.

Sok helyen akadályozza már a szántást a lábon álló kukorica, illetve kukoricaszár is. A 95 879 hold kukorica- területnek eddig 63 százalékát takarították be a közös és háztáji gazdaságok, ezen belül a termelőszövetkezetek közös kukoricájának törése azonban még csak 50,6 százalékra áll. A szárvágást 32 százalékban végezték el.

Az őszi munkák közül ekét fő munka elvégzése most a legfontosabb. Ha az üzemek határidőre vagy egyáltalán végezni akarnak, meg kell gyorsítaniok a kukorica-betakarítást és az őszi mélyszántást. Jelenleg 305 traktor dolgozik két műszakban — 19- cel kevesebb, mint az előző héten —, növelni kell tehát újra a kétműszakos gépek számát, hisz a tavasziak alá történő őszi mélyszántás időbeni elvégzése legalább olyan fontos, mint a vetés volt.

A gabonafutrinka lárvája, a csócsároló ellen eddig 8446 katasztrális holdon védekeztek a tsz-ek. Különösen erős a védekezés a mohácsi, a pécsi, a pécsváradi és a siklósi járásban, mivel a fertőzés is ezeken a helyeken a legerősebb. Ez egyben jelzi azt is, hogy e járásokban nagyobb területeken vetettek gabonát ismét gabona után. — A szigetvári járásban egyáltalán nem, a sásdi járásban pedig igen kis területen védekeztek csak a futrinka ellen.

A cukorrépa szedése lényegében befejeződött. A 6041 holdból hétfőn már csak 16 hold volt szedetlen s a mai napig minden bizonnyal ezt is befejezték. Ma már nem jelent gondot a répa elszállítása sem, hisz 5563 hold termését már el is szállította a Kaposvári Cukorgyár, a termés nyolc százaléka van már csak a megyében. A kívánatosnál lassúbb ütemben halad a kukoricaszár besilózása, hisz a szükséges silótér még

csak 79,5 százalékra van megtöltve. Ez a munka annál is sürgetőbb, mert az októberben még oly leveles kukoricaszár most már napról napra veszít tápértékéből.

A járások közül az őszi mélyszántási munkában a mohácsi járás vezet, ahol a 20 993 holdnak 42 százalékát felszántották. Ennél előbbre csak Mohács város termelő- szövetkezetei vannak, amelyek e nagyon fontos s egyben utolsó őszi munkának 54,1 százalékát már elvégezték. A kukorica betakarításában a legjobb eredményt a siklósi járás termelőszövetkezetei érték el, ahol a háztáji mellett már a közös kukoricának is 62 százalékát betakarították. Ebben a járásban érett be a legkorábban a kukorica s vagontételben Is itt takarították be eddig a legtöbb termést.

Könyvespolcok előtt

•Saját erőhői

IdőiárásVIentp!»

Várható időjárás szerdán estig: párás, ködös, hideg idő, sokfelé ködszitájlás. Gyenge, változó irányú szél. \ hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3 — plusz 2, legmagasabb nappali hő-1 a magtárba mérséklet plusz 3 — plusz 7 fok között.

csigarendszert, amely a magtárból gépi úton szállítja a gabonát az áztató kádakba. — De a neheze ezután következett. A kéndioxiddal itatott kukoricát újra csak kézierővel kellett továbbítani a szállítócsigákbaahonnan felvonó vitte a hengerszék garatjába. A kádak fojtó, köhögtetó gá- ' zai szinte kizsigerelték az embereket.

Ma? Erős nyomású vízsugár üríti ki a kádakat, és vákuumos szivattyú szállítja tovább az anyagot a hengeres garatba.

— Ezen a helyen álltak a deszkákból készült ülepítő csatornák, amelyekből a lerakodott keményítőt öt ember ürítette rendkívül nehéz munkával, de a csatorna kezelése is lekötött másik három embert.

És mi volt a további sorrend? Az ülepítőkből kimert keményítő hígítás után centrifugákba, majd a szárítógépre, illetve a kalapácsos darálóba került, de közbeeső ürítés, adagolás, zsákokba töltés mind-mind fárasztó emberi munkát vett igénybe.

Ma? Néhány gépkezelőt látni csak a modem vibrációs sziták, a Martensia gép, az önürítős centrifuga, az automata töltő-ürítő mérleg, a keményítő elválasztó szeparátor, a szalagszárító és egyéb új vagy korszerűsített gépek mellett. Mégis, ha ezeket a szembetűnő változásokat csak számokkal próbálnánk illusztrálni, csalóka képet kapnánk. A létszámalakulással mindenképpen azt, hiszen 1953-ban 81 fizikai

dologzót foglalkoztatott a gyár, s ma 58-at. Eszerint csak 23 munkást takarított volna meg a korszerűsítés? A kérdésre Bach János, a gyár igazgatója adott választ.

— Ha csak a létszám alakulásával mérnénk le a fejlődést, valóban kevés dicsekedni valónk volna. De ha együtt számoljuk vele a 12 év előtti és a mai teljesítményünket, mindjárt másként fest a dolog, ötvenháromban mindössze 12 millió 539 ezer foriiit volt az éves termej lési értékünk, ma közel huszonhat és fél millió. Gyári színvonalra igazában csak a második ötéves tervben 1960- tól 65-ig jutottunk el, de azért addig is tettünk egy és mást az érdekében.

Dossziét vesz elő és már sorolja is.

— A régi, a tökéletlen konstrukciójú kimosógépek, szivattyúk helyett korszerűbbeket szerkesztettünk sajá1 erőből. Aztán mi alakítottuk át gépi erőre a szárítóberen- j dezés nehéz fizikai munkát igénylő adagolórendszerét it.

Péter Lajos, a Pécsi Ag- rária Keményítőgyár főmechanikusa tulajdonképpen az üzem korszerűsített gyártásmenetét mutatta be, amikor végigvezetett a csarnokon, s közben a múltat idézte egy- egy szembeötlően mai műveletnél.

— Ezen a helyen t’z-tizen- két évvel ezelőtt még munkások helyettesítették a gépet. Hat lapátoló ember kellett ahhoz, hogy a morzsolótói a magtárig kerüljön a kukorica.

Most az elevátornál, a morzsológépnél és a csutaelvá- lasztónál egy-egy lapátos-villás ember ügyködik meglehetős kényelemben. Egyikük a szállítószalagot eteti, a másik az ömlő kukoricát tereli a bunkerbe, ahonnan nagy nyomású gabonafúvó továbbítja a magtárba. >

— Na, ez már könnyítés volt, régen is — mutatja a

Száztizenhárom autóbusz Pécs utcáin

A közlekedés zavartalan lebonyolítása megköveteli, hogy a 12. AKÖV autóbuszai a lehető legjobb műszaki állapotban fussanak ki a garázsokból. A tél közeledtével fokozottabban ellenőrzik a kocsikat, Az előkészületről Molnár István, a személyforgalom műszaki osztályvezetője adott tájékoztatást.

— Nem mentegetőzésként. de sajnálattal kell megállapítani, hogy az alkatrészekkel még mindig baj van. Kevés, nagyon kevés az, amit kapunk, s annak az érkezése is legtöbbször bizonytalan. Állandó gondot okoz a hengerfej. az adagoló, indítógyertyák. hordrúgók hiá- nya. nem beszélve olyan banális dolgokról, mint a különböző villanyégők hiányáról. Az égők miatt hetenként 4—5 kocsi áll. A vidéki já ratokhoz és a helyi buszokhoz 10 000 égőre volna szükség.

— Mivel ellensúlyozzák az alkatrészhiányt?

— A kocsiknak olyan általános műszaki állapotban kell lenniök, hogy minél kevesebb eshetősége legyen a meghibásodásnak. Ezt sikerült is elérnünk. Az egyesülés óta sikerült meg- szilárdífanunk a munkafe- gvelmet, s kidolgoztuk a leghatásosabb technológiát. Erre példa, hogy míg fuzionáláskor bár kisebb volt

a kocsiállomány és 124 szerelő a maival egyenértékű gépparkkal dolgozott. 100 kocsiból 45 állt, ma 92 szerelővel 15—16 százalékos a kocsiállás. Ezt a százalékot még tovább kívánjuk javítani a tél beálltáig.

— A 63—64-es nehéz télben sok zavar volt. Kell-e számítanunk hasonló nehézségekkel?

— Olyan mértékben semmi esetre sem. A lefagyások ellen megfelelő meny- nyiségben beszerezzük a fagyási gátló petróleumot és a mélydermedésű gázolajat. Jó kapcsolatot építettünk ki a Pécsi Köztisztasági Vállalat és a Közúti Igazgatósággal. Az általunk jelzett lefagyott útvonalakat azonnal megtisztítják, illetve homokozzák majd. Kisebb zavar is csak rövid ideig lehet.

— Járatszabályozással lesz-e könnyítés?

— Az eddiginél jobban besegítenek majd a városi közlekedésbe a beérkező vidéki járatok. Nagyobb kocsikkal látjuk el és az újmecsekaljai végállomásig hosszabbítjuk meg a 27-es vonalát, ezzel tehermentesítjük az eléggé zsúfolt 10-es, 20-as járatokat. Ezen kívül tovább sűrítjük a 10-es, 20-as járatokat, hiszen az újonnan átadott többszáz panellakással erőA Dubovánszky Rudolf főmérnök és Kiss József járműfenntartási osztályvezető által konstruált fogyasztás- és teljesítménymérő is a kocsik jó műszaki állagát segíti. A javított kocsi csak akkor mehet ki. ha százszázalékosan üzembiztos. Kovács Ferenc üzemmérnök mérést végez a berendezéssel.

sen megnőtt az új városrész lakossága.

— Megteszünk minden számbajöhető ésszerű intézkedést, de egyben kérjük, hogy az utazóközönség is segítsen törekvésünkben. A jelenlegi buszállományunk számszerűen elegendő a közlekedés lebonyolítására és a következőkben még tovább bővül: jövőre például újabb 10 csuklós busz érkezik.

— Valamennyi buszba egyszerre hány utas fér?

— A városi közlekedésben résztvevő 113 buszba egyszerre 6600 ember fér el. Télikabátban ennek a háromnegyede! Biztosíthatjuk azonban, hogy a fennmaradó egynegyed sem fog lemaradni. Persze az sem lesz baj, ha az idei tél nem lesz olyan zord.

Újítások tucatjai következnek százezres, milliós értékben.

Bach János például országos viszonylatban is elsőként vezette be a keményítőiparban a hidro-ciklonok alkalmazását, ami négy esztendőn át évi háromszázezer forintos népgazdasági eredményt hozott. „Csak” azért négy éven át, mert 1961-ben Varjú István. a gyár mérnöke tovább módosította a technológiát, ami újabb 100 ezer forinttal gyarapította az újítás gazdasági értékét. Ugyanabban az évben Péter Lajos főmechanikus az áztatókádak ürítését gépesítette és ezzel három fizikai dolgozót szabadított meg a fáradságos munkától. Az újítók sora — Boda Vilmos, Szabó István, Mila- sics Jenő és nagyon sokan mások — járultak hozzá még újításaikkal az üzemfejlesztéshez.

És persze nem szabad kihagyni a „központi” segítséget, hozzájárulást sem. amelyet Bach János így foglalt össze.

— A keményHőgyárak ősz- szavonása óta felettesünk, az Országos Szeszipari Vállalat sokat segített. 1963 óta új importgépeket kaptunk Többek között egy svéd gyártmányú modern keményítőelválasztó gépet, egy NDK gyártmányú nagy teljesítményű centrifugát. Az előbbivel öt. az utóbbival három dolgozónk szabadult fel a nehéz fizikai munkától.

Ezek után ide kívánkoznak a fejlődés számszerű adatai is.

— 1960-ban az ötéves terv első évében keményítőterme- lésünk 26 700 mázsa volt, amely ebben az évben már 32 754 mázsára emelkedett. ' 1960-ban összlétszámúnkból az egy főre eső termelési érték egész pontosan 178 790 f orint volt, ma pedig 323 066 forint. Dextrin termelésünk az 1960. évi 3901,8 mázsáról 5918 mázsára növekedett az ötéves terv utolsó évére.

Sokan, amikor a kémén öltőről hallanak, azt hiszik, hogy az Agrária a Pekola*- nak meg a háztartásnak dolgozik csak. Ez tévedés. A textilipar, az élelmiszer-, az édesipar, de még a gyógyszeripar sem nélkülözheti a keményítőt. A töltelékáruk, bonbonok, likőrök, szörpök stb. mellett a legfontosabb gyógyszerek, a penicillin tomicin s egy sor más gvógv- szer alapanyagai készülnek keményítőből.

Tehát ilyen szempontból sem közömbös a gyári termelékenység alakulása S mindent egybevetve nem l°ki- ’sinvlendő az sem. hogy a tyár munk"«’é*száma . '•«•'. w huszonegy fővel csökkent az elmúlt tizenkét év alatt.

— s. gy, —