Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

1965. NOVEMBER 7. 6 napló Mesterségük címere: rT) rr r r I u es cérna jvít átalakít, házhoz megy a varrónőszolgálat Az emberek szeretik a ké­nyelmet. A nők is. ami két­szeresen érthető, hisz mun­kahelyi elfoglaltság, házi­i.sszonyi teendők, gyermek- svelés és olykor tanulás •ellett vajmi kevés idejük narad a pihenésre, a kikap- solódásra, a kényelmesebb, önnyebb munkára. Ezért népszerűek az olyan élelmes kezdeményezések, mint az élelmiszer házhoz szállítása, a bejárónő-szolgálat, vagy a Pécsi Ruhaipari Vállalat esetében a házivarrónő-szol- gálat.. Jó, jó, házivarrónő-szolgá- lat másutt is van — mond­hatná valaki. Van, de nem ilyen! Olyan házivarrónő-szolgálat máshol is van, ahol a varrónő ház­hoz megy és helyszínen varrja meg a ruhát. A Ru­haipari Vállalat Várady Antal utcai részlege azon­ban a javításokra speciali­zálta magát. Mindennemű ruhajavítást vállalunk — mondja Kócsy Elemér, a Ruhaipari Válla­lat főkönyvelője. — Fehér­neműt, felsőruhát, ágyne­műt, függönyt, bűtorhuza- tot — mindent javítunk. Varrónőink a ruhák kisebb átalakítását is elvégzik. Ahol szükséges, oda varró­gépet is visznek. A varró­nő-szolgálatot a Várady An­tal utca 9. sz. alatt lehet megrendelni egész vagy fél napra 12 forintos órabérrel. E részlegünk mindent vál­lal. amit varrni kell. Jelvé­nye akár a tű és cérna is lehet. — Sokan csináltatnak ná­lunk bútorhuzatot — foly­tatja Kócsy Elemér fő­könyvelő. — Hozott anyag­ból is megvarrjuk, de szép mintakollekciót tudunk mu­tatni anyagainkból az ügy­félnek. A megrendelő tele­fonál a Várady Antal utcá­ba, megrendeli a huzatot. Szakembereink helyszínre mennek, mértéket vesznek, a kész huzatot is kiszállít­ják, felteszik. Ugyanez a helyzet a függönyvarrással és javítással is. Leszereljük, elszállítjuk, majd vissza­visszük. Most, hogy közeledik a tél, egyre több autótulajdonos csináltat kocsijára vízhatlan eső- és hóvédőhuzatot. Kü­lönösen azoknak célszerű, akiknek még nincs gará­zsuk. A személyautókra ■"'léshuzatot is készítünk. A teherautókról is gondosko­dunk, vízhatlan ponyvákat , varrunk részükre. Szolgál­tatásainkkal elsősorban a lakossághoz fordulunk, de a közületek, üzemek is jócs­kán rendelnek nálunk. Üzemeknek védőruhákat, védőkesztyűket, géptakaró­kat készít a Várady Antal utcai részleg. Kórházak, munkásszállások ágyneműi­nek javítását, munkaköpe­nyek készítését vállalják. Kultúrotthonok részére füg­gönyöket, bútorhuzatot ké­szítenek. — Nyugodtan állíthatom, hogy az emberek megsze­rették ezt a részleget. Szá­mokban kifejezve annyit jelent, hogy első évben fél­millió forint volt a forgal­munk, most hárommillió fo­rint. Az emberek tehát megsze­rették ezt a részleget, szíve­sen fordulnak hozzá akár t-- ácsért, akár megrendelés­ei. Érdemes volt létrehoz­Forradalom a takarmányozásban Ötezer vagon táptakarmányt etetnek a baranyai tsz-ek „Ma már lombikban terem a takarmány, s az állatok ét­lapját vegyészek készítik”, — írta kollégám a budapesti Phylaxia premix gyára most elkészült fermentor üzemének átadásakor. Bár a megállapí­tás kissé túlzó, hisz a premix — különböző vitaminok, ás­ványi anyagok, nyomelemek és antibiotikumok keveréke a takarmánynak csak egy­két százalékát alkotja, bár ez az egy-két százalék lényeges része a takarmánynak. Jobb takarmányértékesülés Az ország állatállományá­nak már a fele premixet fo­gyaszt. Megyénkben ennél jobb az arány, hisz 1965-ben — csak termelőszövetkezeti viszonylatban — 5000 vagon táptakarmányt fogyasztanak el az állatok. A tényleges igény 8000 vagon volna. Az állami gazdaságok saját ke­verőüzemekkel rendelkeznek, s ezek részére a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat keverőüzemei csak koncent- rátumot készítenek évente 1000 vagonnal. Ezt a koncént- rátumot aztán a gazdaságok maguk keverik össze gazdasá­gi takarmányokkal, árpával, kukoricával. A keverési arány: 70 százalék gazdasági abrak, 30 százalék koncentrá- tum s ezen belül a premix egy-két százalék. A tápetetés igen rövid múlt­ra tekint vissza Baranyában is. 1961 előtt csak hagyomá­nyos takarmányok voltak. A fehérjékhez, vitaminokhoz kisüzemiben moslékolás, legel­tetés stb., nagyüzemben so­vány tej etetés, esetleg hús­liszt, vérliszt stb. útján ju­tottak az állatok. Ezzel a hagyománnyal, módszerrel 5 kilónál kevesebb abrakból tudtak a sertések egy kiló húst előállítani, most pedig nem ritka a 4.5, sőt ennél ke­vesebb abrakfelhasználás egy kiló sertéshús eléréséhez. Ba­romfinál még szembetűnőbb a változás. Hagyományos takar­mányozással 5.5 kiló abrakból állítottak elő egy kiló csirke­húst, premixes takarmánnyal ma már 3—3.5 kilóból. A tápetetés forradalmi vál­tozást jelentett nemcsak az állatok termelése, de az ál­latelhullások csökkenése szempontjából is. A keverőüzem szerepe Vajszlón állították üzembe a megye első keverőüzemét 1961-ben, s még abban az év­ben öt üzem alakult. Az első évben 1400 vagon tápot gyártottak, 1965-ben elérték az évi 5000 vagonos terme­lést. A keverőüzemek kihasz­náltsága azonban mindössze 60—65 százalékos, tehát képe­sek volnának a megye telje- símtényét kielégíteni. Sajnos, súlyos az alapanyagok hiánya, emiatt több tápot előállítani nem tudtak. A fehérjetartal­mú anyagok szója, földi dió 90 százalékát, az állati fehér­jék (húsliszt, halliszt) 80 szá­zalékát ugyanis távoli orszá­gokból importáljuk. Keverő üzemeink napi ter­melésüket az 1961. évi 21 va­gonról 43 vagonra, tehát több mint kétszeresére növelték. A tápok iránti bizalom az első év után megszilárdult, s az érdeklődés nő. Az igény azon­ban nem minden táp iránt egyforma. Kezdetben inkább a hizlaló tápok domináltak, most egyre nagyobb az érdek­lődés a fiatal állatok — csir­ke, malac, borjú — részére gyártott tápok iránt. 1961- ben csak hét féle, 1965-ben már 11 féle tápot — borjútá­pot, malactápot, kocatápot, te­jelő tehéntápot és kacsatá­pot gyártanak, leállították viszont a hizlaló marhatápot. Volumenében a sertéstáp vezet a baromfi és marhatáp előtt. Azonban sertéstápon be­lül is megváltozott az arány. Most az össztáp 10.5 százalé­ka a malactáp, 30 százaléka süldőtáp és csak 26 százaléka hízótáp. A baromfi táp aránya az össztermésből 14 százalék, ezen belül is indító és nevelő táp 6,3 százalék, tojótáp 6,3 százalék és a hízótáp csak egy százalék. Elsősorban a fiatal szervezetnek van szüksége magas biológiai értékű takar­mányra, másodsorban a tej­termelő és tojástermelő állat- * * nak és csak legutoljára a hús­termelő egyednek. Minden tsz tápot etet A tápok tették mindenek­előtt lehetővé a nagyobb ter­melésű típusok és az igényes hibridek beállítását. A tápok termelésre gyakorolt hatását 30 termelőszövetkezetben vizs­gálták meg. Kiderült, hogy míg hagyományos takarmá­nyozással ezek a tsz-ek maxi­mum 18—20 százalékos takar- mányértékesülést tudtak elér­ni sertéseiknél, addig a táp­etetés bevezetésével a takar- mányértékesülési százalék 21 — 22 százalékra nőtt. Egyes tsz-ekben pedig kiugró ered­mények születtek például Bel- várdgyulán 23.4 százalékra, Mágocson 24 százalékra, Vé- ménden 24,6 százalékra, Boly­ban 24,9 százalékra ugrott a takarmányértékesülés. A közös gazdaságokban ma már megtanultak tápokkal ta- karmányozni, a felhasználá­sukkal nincs baj. Problémát csak az okoz, hogy ma még nincs elég táp. Baranyában 133 tsz működik s mind a 133 etet tápot állataival. Sok tsz- ben viszont a negyedév vé­gére elfogy a táp. A vállalat a következő négyévi kvantu­mot előre nem adhatja ki, s akkor egy hétig hagyomá­nyos takarmányt kap az ál­lat, míg a táp újra megérke­zik. Ez olyan törést okoz az állatoknál, amit csak nehezen hevernek ki, termelésük csök­ken, a fiatal állat visszaesik fejlődésében. Ezért lényeges, hogy míg az igényeket nem tudjuk 100 százalékig kielé­gíteni, a járási takarmány­gazdálkodási bizottságok hiva­tásuk magaslatán álljanak. Ök megítélhetik, melyik közös gazdaságban és milyen okból nélkülözhető a táp egyes állat­féleségeknél. A fiatal állato­kat mindenütt el kell és él is lehet látni tápokkal, a tápkor­látozást elsősorban a felnőtt állatokra kell kiterjeszteni és azokban az üzemekben, me­lyek igen távolesnek a keve­rő üzemtől. Még a szakszerűen végzett hagyományos takar­mányozás is jobb, mint a rap- szodikus tápetetés. — Rné — SZÍNHÁZ leMna VASÁRNAP: A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. nov. 7-i, vasárnapi műsora a 323,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Zenés műsorunkat összeállították a hallgatók. 18.00: Német nyelvű műsor: A Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezünk. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Uj fényű hajnal hasad. Verses, zenés összeállítás. Szerkesztette: Várnai Ferenc. Közreműködik: Szabó Éva. Bálint István és Koppány Miklós. 19.00: Kellemes vasárnapot! Zenés műsor. 19.50: Sporthírek. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Éjféli randevú (délután 3 és este 7 órakor). Bér­letszünet. MOZI: Park: Fehér csat (10). Szerelmes biciklisták (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Petőfi: Négy hét Afrikában (10). Bűntény a művészpanzióban (4, e, 8). Kossuth: Gyöngyvirágtól lomb­hullásig (10). Aki átmegy a falon (du. 2). A katona apja (5, 7, 9). Gyárváros: A benzinkút herceg­nője (10). Bolondos história (szv., 4, 6). Zsolnay K. O. Felnőttek és gyerekek (10). Déltől hajnalig (5, 7). Pécsszabolcs: Diákok voltunk (9) . Gábor diák (11, 3). Utitársak (5, 7). Mecsekalja: Ravasz Péter (10) . A törvény balkeze (3). Van, aki forrón szereti (szv., 5, 7). Va­sas II.: Gombháború (3). Mamma Roma (szv., 5, 7). Csak 18 éven felülieknek! Istenkút: Vörös és fekete n. (7). Meszes: Háry Já­nos (szv., szi„ 4, 6). Mohács: A másik part (10). Bube szerelmese (szv., 4, 6, 8). Szigetvár: A csá­szár parancsára (10). Arsen Lupin (szv., szi., 5, 7). Szentlőrinc: Sze­met szemért (szv., 5, 7). Sásd: Az öreg halász és a tenger (szv., szi., fél 5, 7). Siklós: A bokszoló és a halál (10). Égbolt a sivatag felett (5, 7). Sellye: Dollárpapa (10). Al­tona foglyai (szv., 4, 7). Harkány: Bube szerelmese (szv., S, 7). Bé­rem end: Kár a benzinért (szv., 5, 7). Bóly: A két ,,N” úr (szv., 10). A Tenkes kapitánya I—n. (szv., 4, 7, dupla helyárral). Mágocs: Néma barikád (fél 5, 7). Fécsvá- rad: A kapitány (10). Szállnak a darvak 5, 7). HÉTFŐ: Megzenésített Goethe-versek. Olvastuk — elmondjuk. Melódiacsokor. Közben: Egy perces jegyzet. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Az iparosodó Siklós. — Riport­műsor. 18.45: Mecseki visszhang. — Zenes összeállítás. A tartalomból: Ami­ről beszélnek az emberek. — Néhány észrevétel az idei ide­genforgalommal kapcsolatban. — Külpolitikai kislexikon. - Falu­könyvtár ma és holnap. — A feleség nemes bosszúja. 19.45: Dél-dunántúli híradó 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: > Nemzeti Színház: Szünnap. MOZI: Park: Szállnak a darvak (fél 5, fél 7. fél 9). Petőfi: Szerelmes biciklisták (szv., 4, 6, 8). Kossuth: Szállnak a darvak (10). Gyávák bandája (szv., 5, 7). Nyolc és fél (szv., 9). Csak 18 éven fe­lülieknek! Híradó Mozi (a Kossuth filmszín­házban): Magyar híradó. A fagy virágai. Zene és a számológép. Négy évszak, Román festészet. — (Előadások 12 órától 4 óráig foly­tatólagosan). Gyárváros: Arsen Lupin (szv.. szi., 6). Zsolnay K. O.: Katoriáze- ne (szi., 5, 7). Pécsszabolcs: Bűn­tény a művé'szpanzióban (5, 7). Mecsekalja: Bube szerelmese (szv.. 7) . Vasas n.: A katona apja (7). Ságvári K. O.: A torpedó vissza­lő (fél 6, fél 8). Mohács: Az öreg halász és a tenger (szv., szi.. 6. 8) . Szigetvár: A baracktolvaj (7). Siklós: A szép Lunette (szv.. 5). Van, aki forrón szereti (szv.. 7). Harkány: Egy krumpli, két krumpli (szv., 7). Mágocs: Külö­nös házasság (szi., 7); A MAGYAR RADIO PÉCSI stúdiójának 1965. november 8-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Baranya kis panorámája. — ösz- szeállítás. A tartalomból: Tudó­sítóink jelentik a november 7-i ünnepségekről. — Turné után. Interjú. — „Lóerő-vásár”- Pé-j esett. — Útközben: Hulló fale-' velek. A műsorban közreműköd­nek Krszta Petrovics és a mo­hácsi délszláv népi együttes. 18.00: Német nyelvű műsor: Hétfői kommentár. Borkészlet-felvétel A Pénzügyőrség értesíti a Pécs- Mecsekalja és Pécs-Vasas város­részen tároló bortermelőket, hogy az alábbi helyeken és napokon borkészlet-felvételt tart. A terme­lők vagy megbízottjaik tartózkod­janak a bor tárolási helyén. Vi­gyék magukkal szemleíveiket, csekkbefizetési szelvényeiket, az Állami Pincegazdaságnak átadott borról kapott vételi jegyeket, va­lamint a borforgalmi adóhátralék kiegyenlítésére megfelelő pénz­összeget. A borforgalmi adóhát­ralékot, ez évi borforgalmi adót a helyszínen megjelenő pénzügy­őrnek nyugta ellenében ki lehet fizetni. November 9-én fél 8-tól 15 óráig: Mecsekalja Alsóhegy, Mária dűlő. Puszta dűlő, Magyarürög falu, Völgyirét. November 10-én, fél 8- tól 15 óráig: Mecsekalja-Felsőhegy, Szentkút, Úttörő út, Magasdomb. Bajmi dűlő, Rácváros és Cupi- telep. November ll-én, fél 8-tól 15 óráig: Patacs, Parlag dűlő, Süle- völgy, Makra, Patacs-Ujhegy. Sü­vegdomb, Szentmiklós, Kadó dűlő, Állomási Kovács-telep, Major. November 12-én, fél 8-tól 15 óráig: Vasas I. és a hozzá tartozó hegy­részen. November 13-án, 7-től 14 óráig: Vasas II. és a hozzá tarto­zó hegy részen. A felsőfokú szakiskola rendel­tetése, hogy felsőfokú végzettségű pénzügyi és számviteli szakembe­reket képezzen. Akik az iskolát sikeres államvizsgával befejezik, felsőfokú iskolai végzettséget és szakképesítést nyernek. Ennek alapján jogosultak mindazoknak t a munkaköröknek betöltésére, 'jamelyek felsőfokú iskolai vég­zettséghez, továbbá mérlegképes könyvelői és ügyvitel szervezői szakképesítéshez vannak kötve. A felsőfokú szakiskolának kihe­lyezett levelező tagozata van Pé­csett. A levelező tagozaton pénz­ügyi szak és számviteli szak mű­ködik. A pénzügyi szak az állam- hatalmi és államigazgatási szer­vek, kulturális, jóléti, kutató stb. intézetek, a számviteli szak vál­lalatok, mezőgazdasági üzemek részére képez szakembereket. Az elfoglaltsági idő havonta 2 teljes nap előadás, illetve gyakorlat. A vizsgáztatás is Pécsett történik. A levelező tagozatra 1966/67. tan­évre jelentkezőknek matematiká­ból és választásuk szerint törté­nelemből vagy politikai gazdaságtan ból felvételi vizsgát kell tenni. A felvételi vizsgára bocsátás felté­tele legalább egy és fél évi gya­korlati munka és középiskolai érettségi bizonyítvány vagy azzal egyenértékű oklevél. Középiskolai végzettség helyett elfogadható a PM. Tanulmányi Felügyelőség ál­tal kiállított képesített vagy en­nél magasabb könyvelői képesítés, illetve a PM. Személyzeti Főosz­tály által kiállított közép- vagy felsőfokú pénzügyi szakvizsga le­tételét igazoló oklevél. A felsőfokú szakiskola a felvé­teli vizsgákra történő felkészülés W /segítése céljából előkészítő £an- ' folyamot indít. A tanfolyam de- cemberben indul és 1966. május­ban végződik. Az előre látható el­foglaltság hetenként 2 ízben az esti órákban lesz Pécsett. Részvételi díj 450 forint. Az előkészítő tanfolyamra je­lentkezni lehet a Baranya megyei Tanács VB pénzügyi osztályán (Pécs, Széchenyi tér 9. III. eme­let. Telefon: 22-10, 212. sz. mellék) Szabó István személyzeti főelő­adónál, aki személyes vagy írás­beli jelentkezés esetén jelentke­zési lapot ad. Jelentkezési határ­idő: 1965. november 15. * A városi tanács v. b. művelő­désügyi osztálya előkészítő tanfo­lyamot szervez azok részére, akik felsőoktatási intézmények nappali, illetve esti tagozatán kívánnak továbbtanulni. A megszervezendő tanfolyamon többtárgyas (matematika—fizika, matematika—történelem, matema­tika—politikai gazdaságtan, mate­matika—fizika—rajz) és egy tár­gyas (matematika, fizika) tagoza­tok indulnak. A hallgatókat tehát az egyetemek természettudományi karán, valamennyi műszaki egye­temen és a Marx Károly Közgaz­daságtud. Egyetemen (budapesti és pécsi tagozatain) rendezendő felvételi vizsgákra felkészítik. A tanfolyam december elején kezdő­dik meg, május végén fejeződik be. A foglalkozásokat a késő dél­utáni, illetve az esti órákban tart­ják. Részvételi díj többtárgyas tanfolyamoknál 450 forint, az egy- tárgyasoknál 230 forint. Az érdeklődők a felvételt kérő lapokat díjmentesen átvehetik a Széchenyi Gimnázium portáján (Pécs, Kossuth L. u. 44.). A kitöl­tött lapokat november 15-ig kell a művelődésügyi osztályhoz be­küldeni. Az ÉM. Épltőgépiavíté Vasút p. 2 felajánlja és Gépgyári) Vállalat 7. sz. Gyára Pécs, megvételre az alábbi elfekvő vasalapanyagait: Üi. Kamarás Károly. Telefon: 29-37, 55-11. 1. Durvalemez 12x1000x2000 A 37—21 6 600 kg 4,90 Ft 32 340,— Ft 2. Laposacél 45x30 A 50—11 1166 kg 5,70 Ft 6 646,20 Ft 3. Laposacél 70x5 A 37—12 500 kg 5,60 Ft 2 800,— Ft 4. Laposacél 90x5 A 37—12 500 kg 5,70 Ft 2 850,— Ft 5. Köracél 0 45 C 45 1 090 kg 5,70 Ft 6 213,— Ft 6. Köracél 0 50 A 37—12 500 kg 4,90 Ft 2 450,— Ft 7. Köracél 0 50 A 42—21 560 kg 4,90 Ft 2 744—F! 8. Köracél 0 50 A 50—11 175 kg 5,20 Ft 910,— Ft 9. Köracél 0 50 A 60—11 400 kg 5,20 Ft 2 080,— Ft 10. Köracél 0 65 A 37—12 300 kg 5,— Ft 1500,— Ft 11. Köracél 0 65 A 42—11 120 kg 5,— Ft 600,— Ft 12. Köracél 0 65 A 50—11 100 kg 5,— Ft 500,— Ft 13. Köracél 0 65 A 70—11 760 kg 5,— Ft 3 800.— Ft 14. Köracél 0 70 C 45 280 kg 5,50 Ft 1 54Ó,— Ft 15. Köracél 0 70 A 00—12 60 kg 5,50 Ft 880.— Ft 16. Köracél 0 70 A 37—11 180 kg 5,50 Ft 990,— Ft 17. Köracél 0 70 A 42—11 180 kg 5,50 Ft 990.— F 18. Köracél 0 75 A 60—11 210 kg 5,50 Ft 1 155,— Ff 19. Köracél 0 85 A 50—11 350 kg 5,30 Ft 1 855,— Ff 20. Köracél 0 120 A 37—12 300 kg 5,30 Ft 1 590,— F< 21. Köracél 0 140 A 42—11 1250 kg 5,30 Ft 6 625,— Ft 22. Köracél 0 150 A 37—11 640 kg 5,— Ft 3 200,— Ft 23. U-acél 220 mm A 37—12 1200 kg 6,— Ft 7 200,— Ft 24. L-acél 130x65x10 A 37—12 1 000 kg 6,20 Ft 6 200.— Ff 25. T-acél 50x80x7 A 37—12 266 kg 7,70 Ft 2 048.20 Ff 26. Négyzetac. 0 55 A 60—11 150 kg 6,10 Ft 915,— Ft 27. Négyzetac. 0 100 A 37—12 705 kg 5,— Ft 3 525,— Ft 28. Négyzetac. 0 120 A 37—12 632 kg 5,— Ft 3 160,— Ft 29. Vatag falú acélcső 95714 A 35—29 926 kg 10,50 Ft 9 623,— Ff 30. Spirál heg. vascső 216/5 A 35—29 3 500 kg 12,20 Ft 42 700,— Ft 31. Forrcső 215/6,5 A 35—29 14 520 kg 9,— Ft 122 680,— Ft Ismét lYERHEI ha könyvsorsiegyet vásárol KÖNYVSORS JEGYEK KAPHATÓK AZ ALL AMI KÖNYVTERJESZTŐ VÄLLALAT BOLTJAIBAN, AZ ÜZEMI KÖNYVTERJESZTŐKNÉL ÉS A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETI KÖNYVESBOLTOKBAN! HOZÁS DECEMBER 12-ÉN! Előkészítő tanfolyam a felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola pécsi levelező tagozatára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents