Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
IMS. NOVEMBER 5.---------------------------------------napio 3 V alóban feleslegesek? Az ipar átszervezésekor sokan azt hitték, hogy a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat pécsi üzemébe is beköszöntött a nagyarányú fejlődés korszaka. Sajnos, nem ez történt, s a jelek egyenesen aggasztóak. A pécsi üzemben az egyesüléskor kétszázan dolgoztak. Ma 140-en vannak. Igaz, hogy időközben szalagosítá- sokkal, gépek üzembchelyezé- sével csökkentették a nehéz fizikát munkát, felülvizsgálták a technológiákat és egy sor ésszerűsítést hajtottak végre/ mégis úgy érezzük, egészségtelenül lecsökkent a dolgozók száma, s a csökkenés gazdasági szempontból is hátrányos, hiszen nemcsak a létszám kevesebb, hanem a termelés volumene is csökken. Ez az üzem gyártja az ország légyfogó szükségletét. Évente 36 milliót szoktak készíteni. A kereskedelem jövő évi igénye mindössze 12 millió. (Ugyanakkor a falvakban panaszkodnak, hogy nem lehet légyfogót kapni). A kereskedelem mereven elzárkózik még a szállítási szerződésben rögzített mennyiségek átvételétől is, és a gyár raktárában millió- számra állnak a légyfogók. Köztudott dolog, hogy a nyári idényre való felkészülés a gyárban már a tél folyamán elkezdődik. Jelenleg néhány napos munkájuk van csupán, s a légyfogó készítésben dolgozó asszonyok aggódva várják, hogy mi lesz azután. S mi lesz azoknak a csökkent munkaképességű dolgozóknak a sorsa, akik a Vegyesipari Vállalatnál a légyfogókat ragasztották? Majdnem 100 ember válik „feleslegessé”, a gyár vezetői nem tudnak megnyugtató választ adni, hogy melyik üzemrészben foglalkoztassák őket. Másik fő termékük a habzószóda, amely keresett áztatószer. Sajnos, még a legfontosabb alapanyagokból sincs biztosítva a megfelelő törzskészlet. Látogatásunkkor mindössze két napi munkához szükséges ammóniákszó- dájuk volt. Igaz, hogy az egyesülés után új cikkek gyártását kapta meg az üzem, de termelési problémáit, a munkásnők foglalkoztatását nem oldja meg az, hogy bevezetik a Tangó 1—2 műanyagpadló-ápolószert, sem a kis mennyiségben gyártott más háztartásvegyipari cikk. Készítenek például folyékony szőrtelenítőt, hajregenerálószeszt, különböző fogporokat, fürdősót, de ezekből csak párezres tételeket rendel a kereskedelem, s gyártásuk kevés munkaerőt igényel. Olyan fájó problémák ezek, amelyek sürgős megoldásra várnak. Ez az üzem Pécsett a legtöbb csökkent munkaképességű nőt tudja foglalkoztatni. Évek során át kialakult a törzsgárdája. Korszerűsítésével a vezetők mindent elkövettek, hogy a dolgozók részére megfelelő szociális létesítményeket biztosítsanak, az üzem viszonylag nagy és tágas területen fekszik, tehát tovább fejleszthető. Tágas műhelyeiben napjainkban azonban szinte csak „csellengenek” az emberek. Érdemes lenne elgondolkodni azon is, — s ezt sürgősen meg kellene tenni — okos ílolog-e a meglevő kapaci- ,ást kihasználatlanul hagyni, tíaholnap ez az üzem ott tart, hogy az előző évek 40 milliós tervteljesítésével szemben visszaesik 20 millióra. Vajon jól határozták-e még ennek a gyárnak a feladatait, s nem volna-e mód olyan cikkek készítésére, amelyek gyártására az üzem berendezése, műszaki gárdája s dolgozói egyaránt alkalmasak? Magasabb less as idén a tss-tagokréssesedése Á baranyai tsz-ek 96 százalékra teljesítik jövedelemtervüket Árvíz, belvíz és jégkár miatt 13,5 millió forint a kiesés Csak a vétség arányában! Fegyelmi határozatok a Terület» Döntőbizottság előtt A közelmúltban Baranya mind a 133 termelőszövetkezetében megvizsgálták az 1965. évi pénzügyi tervek várható teljesítését A három- negyedévi értékelés során megállapították, hogy a termelőszövetkezetek pénzbeni jövedelem-tervüket az év végéig előreláthatólag 96 százalékra fogják teljesíteni. Ezt az eredményt a bevételek és kiadások jelenlegi állása és várható alakulása adták. Bár tervezett bevételi tervüket várhatóan — 101,6 százalékra teljesítik a szövetkezetek, a kiadások ennél nagyobb mértékben lépték túl a tervezettet. Biz a többletkiadás az üzemviteli költségejk nem várt növekedéséből származik. Fő oka, hogy az árvizek és belvizek miatt többszöri szántás, talajmunka, kétszer annyi vetőmag, műtrágya vált szükségessé. Az ebből származó plusz kiadás több mint 27 millió forint. Terven felüli kiadásnak számít az a 9,5 millió forint, amit takarmányvásárlásra fordítottak. A kiadásokat növeli az a 6,5 millió forint is, amit a tsz-ek hízóalapanyag-, soványsertés-, marhavásárlásra fordítottak. A növénytermelésben a bevételcsökkenés 13,5 millió forint, ez alapvetően a nagy jégverés, árvíz és belvíz következménye. A jégkárok nagyságát jól mutatja, hogy az eddig kifizetett kártérítések összege elérte a 34 millió forintot, s még további 6 millió forintot fizet ki a tsz-ek- nek az Állami Biztosító. Az árvízkárokból eddig térítést még nem kaptak a tsz-ek, de Várható időjárás estig: a reggeli órákban párás, egykét helyen ködős idő. Napközben időnként felhőfelsza- kadozás, elszórtan eső. Mérsékelt északkeleti szél. Az éjennek összege várhatóan eléri majd a 10 millió forintot. A belvízkárok mértékét mutatja, hogy a szigetvári járás déli és a siklósi járás nyugati részén elterülő, mintegy 45 ezer katasztrális hold mélyfekvésű szántóföldön a csapadékos időjárás miatt 1965-ben úgyszólván semmit sem lehetett termelni. A természeti károktól nem sújtott területeken általában minden növényből jó termést tudtak betakarítani a szövetkezetek. Az állattartás várható bevétele 148 ezer forinttal kevesebb a tervezettnél. A csapadékos tavaszi időjárás miatt szénatermelési tervüket csak 80 százalékra tudták teljesíteni a szövetkezetek. A takarmányhelyzet javítására ebben az évben 341 vagonnal több abrakot tartalékoltak a tsz-ek, mint tavaly. Legnagyobb kiesés a szarvasmarhatenyésztésben jelentkezett, de ezt a kárt a tsz-ek megközelítőleg pótolták sertés- és baromfi terveik túlteljesítésével. 3223 mázsával több sertéshúst adtak közfogyasztásra a tsz-ek s ezzel 5,7 millió forintos többlet-bevételhez jutottak. Vágóbaromfiból 4614 mázsával értékesítenek többet a tervezettnél, amiért plusz 9,7 millió forintot kapnak. Az Állami Biztosító által megtérített állatkár összege eléri a 9 milliót. A két fő ágazat kivételével minden ágazat nyereséges. A felmérés során kiderült, hogy a termelőszövetkezeti tagok részesedése a tervezettet ugyan nem éri el, de az előző évinél magasabb lesz. A szakai lehűlés kissé erősödik. Északon gyenge talajmenti fagy. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—6, legmagasabb nappali hőmérséklet 8—13 fok között. háromnegyed évi értékelés szerint az egy dolgozó tsz- tagra eső jövedelem megyei átlagban 9957 forint lesz. Hat gyenge tsz-ben és 38 egyéb kategóriába — jó, közepes — tartozó tsz-ben a részesedés várhatóan magasabb lesz a tervezettnél. Az átlagtól való eltérés azonban jelentős, van olyan tsz, ahol a jövedelem 4000 forint körül mozog, de ötvenhét termelőszövetkezetben tízezer és húszezer forint közötti átlagjövedelem várható, sőt egy tsz-ben az egy dolgozó tagra eső éves jövedelem 20 ezer forint fölé emelkedik. Bányász Ujmecsekalján az Ércbánya Vállalat székháza elStt állították fel Káló Viktor hegesztett acél szobrát. A szobrot vasárnap délelőtt fél a órakor leplezik le. A Területi Munkaügyi Döntő Bizottságnál nem múlik el hét, hogy ne tárgyaljanak olyan ügyet, amely a munkafegyelemmel kapcsolatos vitában hoz végső döntést. A dolgozó nem tartja be a munkafegyelmet, a munkaadó büntet, de nem mindig úgy és olyan mértékben, ahogyan azt a dolgozó megérdemelte volna. Ezekről a túlkapásokról beszélgettünk dr. Grabecz Ferenccel, a Területi Munkaügyi Döntő Bizottság elnökével. — Talán a példákkal kéz. dérném — mondotta dr. Grabecz Ferenc, — azokkal az esetekkel, amikor a vállalatok vezetői rosszul értelmezték a munkafegyelem megszilárdítását. Sáfrány János tíz évig volt a Bikali Állami Gazdaság dolgozója. Munkájával elégedett volt a gazdaság, de a felesége intrikái sok kellemetlenséget okoztak a vezetőségnek. Egy alkalommal Sáfrányék is elkérték a gazdaság egyik helyiségét, melyben a dolgozók a disznóöléseket lebonyolították, Sáfrány nem kapta meg a helyi séget, erre űa és felesége leverték róla a lakatot. Sáfrány Jánost az asszony vétségéért a gazdaság elbocsátotta. Szili Mihály, a Szénbányászati Tröszt pécsbányate- lepi üzemében dolgozott, mint vájár. Beteg lett és csak utólag vitt orvosi igazolást. Igazolatlan mulasztónak tartották és mert ráadásul munkahelyét többször megváltoztatta, elbocsátották. — Ebben az esetben is, mint az eddig felsoroltakban, a dolgozót visszahelyeztük munkahelyére és az elbocsátás helyett szigorú megrovásban részesítettük. Szili Mihály például egy hónapig nem dolgozott, s a visszahelyezés után a trösztnek több mint háromezer forintot kellett munkabérként kifizetnie. — A legtöbb fegyelmi vétség miatti elbocsátás a 12-es AKÖV-nél van. Pulai Etelka húsz percet késett, elbocsátották, Káni Irén tíz, Józan Béláné kalauzok nét forinttal nem tudtak elszámolni, a fegyelmi határozat után megkapták munkakönyvüket Ilyen esetekben a dolgozók a Területi Munv'" "vi Döntő Bizottsághoz fordulnak, hogy tárgyalják újra az ügyüket. — Ezek a megalapozatlan döntések komoly károkat okoznak és a legkisebb mértékben sem érik el céljukat — mondotta dr. Grabecz Ferenc. — A fegyelmi határozatokkal nevelni kell a dolgozókat, az igazságos döntésekkel vissza kell tartani a többieket is a fegyelmezetlenségtől. A Területi Munkaügyi Döntő Bizottság a törvényességet képviseli és mindenkor az igazság és törvényesség szellemében dönt. — Kerülnek hozzánk olyan ügyek is, ahol helyesen döntött a vállalat és jo. gos volt a dolgozó elbocsátása — mondotta a bizottság elnöke. — A Mecseki Ércbánya Vállalatnál egyik dolgozó verekedett. Ilyen vétségért már öt alkalommal kapott fegyelmit, most hatodszor elbocsátották. Majdnem pontos statisztikát tudunk felállítani arról, hogyan dolgoznak a vállalati munkaügyi döntő bizottságok. — A legtöbb fegyelmi ügy a 12-es AKÖV-nél van, de mint az előbb leírt példa is bizonyítja, megalapozatlan döntéseket is hoznak, s így az ügyek jelentős része a Területi Munkaügyi Döntő Bizottsághoz kerül. Sok ügyet tárgyalnak az Építőipari Vállalatnál, a komlói bányáknál, de ezek közül egyetlen ügy sem került a területi bizottság elé, nyilván azért, mert a vállalat vezetői igazságos döntéseket, hoznak, betartják a törvé“ct nyességet, fegyelmi határozataik nevelő hatásúak, nem túlkapásokkal akarnak elriasztó példákat mutatni. E munka eredményét bizonyítja az is, hogy ezeknél a vállalatoknál egyre kevesebb a fegyelmi ügy — fejezte be tájékoztatóját dr. Grabecz Ferenc. Megközelíteni az ismeretlent... Az ember általában ösz; szetett pillanatokat szokott átélni, s bizony előfordul, hogy kevéssé tud eligazodni ezekben a pillanatokban. [ Évek vagy valóban pillaI natok? Eltűnnek egy pillanat múlva vagy megmaradnak? Két ember ácso- rog egy klinika folyosóján egymás mellett, a lelkűk ; már tapasztalt, a betegség alatt megöregedett. Az egyik kérdez: kövér? A ' másik válaszol; nem. So- I vány? Nem. Magas?. Nem. Mi az ismertető jele? H>0. ;! Mint a víz, egyszerű és az ' ember úgy érzi: óriási szükség van rá. Az orvosról be- í! szélnek... | Udvariasan leültetnek S egy szobában: tessék várni, ;! a tanár úr a professzor úr- ! nál van, azonnal jönni fog. ij Valahonnan füstszerűen egy csecsemő elkeseredett hangja úszik át a levegőn, az- 1 után egy női hang telefo- i nál: a professzor úr tíz perc múlva a műtőben lesz..; i S közben ilyen szamársá- ' gok jutnak az eszembe: itt I van az élet műhelye, s kamaszkoromban volt idő, amikor ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy szülész- orvos lehessek... Hogy lesz valaki orvos? Nehéz kérdés, gyakorlatlan riporterek szokták feltenni. Mit mondhat az ember? Hogyan lesz hegymászó? Vagy feltaláló? Van, aki annak születik, mások azzá lesznek. Tulajdonképpen nem az a kis .mozzanat vagy mellékkörülmény a fontos, amitől az életpályákat számítjuk, hanem az, hogy mivé lettünk. S ilyen minőségünkben milyenek vagyunk? Mit jelent orvosnak lenni? Közhely, de annyi mint: megszállottnak lenni. Az orvos, akivel már második órája ülök szemben, s egyelőre mindenféléről beszélgetünk, csak éppen nem a klinikáról és a gyógyításról: dr. Gáti István, a Pécsi Orvostudományi Egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikájának docense, érdemes orvos. Szimpatikus, mint a legtöbb orvos, közvetlen, jóindulatú s fürkésző, mint a legtöbb orvos, hiszen a lelkűk mélyén mindenkit betegnek tartanak. Mit jelent orvosnak lenni? Dr. Gáti nehéz helyzetben van, mintha egy bonyolult műtét várna rá. Nehéz ezt megfogalmazni. Legfeljebb ennyit mond az ember: hallatlanul jó érzés a gyógyítás. Milyen? Furcsa módon az orvosokon kívül csak az tudja ezt árérezni, aki egyszer már kigyógyult valami csúnya, nagy betegségből. Hátradől, a levegőbe néz. — Van a dolognak egy olyan része — mondja gondterhelten, mintha óvatosan kitért volna valami elől —, hogy megközelíteni az előttünk iévő ismeretlent, felde >-mi az alig' tisztázott ke. .u’; rt. Ez nagyon izgalmas. Részese lenni annak a hatalmas emberi műnek, amit orvos- tudománynak nevezünk... Azt mondják: minden embernek két élete s két életrajza van. Az egyik a munkahelyén, a másik a magánéletben játszódik le. Dr. Gáti mosolyog: mit mondhat el az ember egy bekezdésben? — Sokat dolgozom. Rendkívül fontos, hogy ahol dolgozik az ember, ahol a nap nagy részét tölti, ott megfelelő környezet legyen, megértő kollégák, hogy az ember teljes odaadással végezhesse munkáját. Mindez az egyetemen és a klinikán rendelkezésemre áll. Az igazi pályák törvényszerűen nagy energiák áldozata árán alakulnak ki. Dr. Gáti István 1948-ban szerezte orvosi diplomáját Pécsett, s mint díjtalan gyakornok helyezkedett el a szülészeti klinikán, négy év múlva tanársegéd lett, majd adjunktus, három év óta docens. A gyógyításon kívül oktató és tudományos kutatómunkát végez, eddigi munkája alapján az idén elnyerte az orvostudományok kandidátusa fokozatot. Benyúl az iratszekrénybe, kivesz egy könyvet, szétnyitja. Ez a disszertációm, mondja. Nézem a könyvet, majd a hosszú, a negyvenet is meghaladó címlistát, amelyen dr. Gáti tudományos dolgozatai szerepelnek, azután belenézek a könyvbe; képletek, meghatározások, hosszú évek és töprengésekkel áttöltött esti órák, éjszakák. — A témája? Szülés utáni hypophysis-elégtelenség. Lényege, hogy azoknál a betegeknél, akik a szülés kapcsán nagyfokú vérzést szenvedtek, azoknál hosz- szabb-rövidebb idő elteltével az agyfüggelék elülső lebeny hormontermelésében csökkenés vagy teljes megszűnés mutatkozik. Bonyolult. Egyébként is: meg lehet valamit másfél óra alatt érteni s 15 sorban megértetni, amivel valaki 15 éve rendszeresen, tudósi szorgalommal s elmélyült- séggel foglalkozik? Reménytelen. Óriási munkaterület ez. Vannak orvosi szakterületek, ahol évente világviszonylatban körülbelül 60 ezer szakcikk jelenik meg. Egy amerikai kutató kiszámította, hogy napi tíz órai lelkiismeretes munkával egyetlen esztendő megjelent szakanyagát csak körülbelül 14 év alatt tudja áttanulmányozni. Mit mondhatnék ezek után 15 sorban? Talán csak annyit még: mi a céljuk a dr. Gáti István által végzett tudományos vizsgálatoknak? — Hogy az agyfüggelék- elégtelenség kialakulását figyelemmel kísérjük, és lehető legyen a kór korai felismerése. A kutatás eredménnyel járt, ma már vannak olyan diagnosztikai eljárások, amelyek felhívják a figyelmünket ezen kór- < kép részleges formáira, egy- > általán: lehetővé teszik a ) korai felismerést, s egyber > a kielégítő terápiás eljárá- . sokat. Gyógyulásról ugyan j nincs szó, de nem mindegy. í hogy mikor kezdjük a te- > rápiát. Azt mondja beszélgetés ! közben: nincs szebb híva- > tás, mint orvosnak lenni s Igaza van. Nincs szebb. < mint amit az ember a hi- 1 vatásának érez. Orvos? > Hegymászó? Kertész? Ti- > zenöt év? öt ven? Ki lehet í fejezni években azt az < energiát, amit az ember a ( hivatása érdekében felál- ) doz? Aligha. De ez nem is i fontos. Megszületik egy < gyerek. Fontos a fájdalom, i ami a születést kíséri? Csak ? fáj. Fontos a gyerek: alak- > ja, egészsége, létezése, jö- S vő je. Valaki telefonál, dr. Gáti > István az óráját nézi, az , ambulanciára hívják. Még ' tíz perc, mondja a telefon- > ba, s mind a ketten tud- S juk: mulatságosan kevés idő 5 ez. Két teljes óránk volt. s \ úgy érzem: kár, hogy egr • ilyen riportra alig jut ideír > az embernek. Arról nem is í beszélve, hogy egy szerény j emberrel milyen nehéz bol- 5 dogulni. ; Azután letelik a tíz perc : is. Thiery Árpád Id üj árásjelentés
