Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-05 / 261. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei. Tanács lapja________ X XII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. NOVEMBER 5., PÉNTEK R szamok nyelvét értve Az irodai munka mérete és aránya világszerte gyorsan növekszik. Az Egyesült Ál­lmokban 1963-ban 10,2 mil­lió irodai alkalmazott több mint 175 milliárd, bizonyla­tot dolgozott fel. A szovjet ifépgazdaság irányításának, szolgálatában 10 milliós ad­minisztratív hadsereg áll. Az alkalmazottak száma általá­ban gyorsabban növekszik mindenütt, mint a termelő munkásoké. Az USA-ban pél­dául 1900-ban harminc gyá­ri munkásra jutott egy iro­dai alkalmazott, 1935-ben tíz­re, és 1950-ben már 2,5-re. Az alkalmazotti létszám növekedése önmagában nem negatív jelenség. A fejlődés természetes velejárója, hogy növekszik a szellemi munka aránya. Minél több ember gondolkodik alkotó módon, annál nagyobb a munka ha­tékonysága. A belső terme­lési kapcsolatok fokozódó bo­nyolultságának és fejlődésé­nek velejárója, hogy az ész­szerű vezetői döntésekhez mind több adatra, informá­cióra van szükség. A műve­zető és a technológus, az igazgató és a miniszter csak megfelelő adatok birtokában intézkedhet helyesen. Egész kollektíva, teljes gazdasági egység tevékenysége válhat veszteségessé a hiányos in­formáció alapján született döntés következtében. Az irodai munka tehát tár­sadalmilag általában indo­kolt és szükséges, adott ese­tekben persze megtörténik, hogy felesleges, s értelmet­len munkát végeznék az író­asztaloknál. A hivatali, ügy­viteli munka nem a tényle­ges társadalmi és termelési szükségletek szerint fejlődik, hanem öncélú belső logiká­val, a „Parkinson-törvény’! alapján. Nagyon is indokolt tehát vizsgálni, elemezni az ügyviteli munka szervezetét, célját, ésszerűségét. Az ad­minisztráció célt téveszt, ha a műszakiak munkaidejük tekintélyes részében ügyvi­tellel, adminisztrációval kény­telenek foglalkozni érdemi teendőik rovására. És akkor is. ha a bizonylat, a statisz­tika, a kimutatás, a jelentés sem a vállalatnál, sem az irányító szervnél nem kerül hasznosításra. Az adminiszt­ráció bürokratikussá válik, ha nem ismerik a számok ■- '•-'Ivét azok. akik a kimuta- ‘* sokat, beszámolókat készí­ti’- illetve felhasználják. A számok, a statisztikák, a kimutatások nyelvezete • -m könnyű. Az utókalkulá- r'cs. a selejtanalitikai, a vesz­teségű-kimutatások nem ön­célúak. Megérteni, olvasni sem könnyű ezeket, hát még ezekből a megfelelő közgaz­dasági következtetéseket le­' "uva. műszaki-szervezési in- ‘-déseket foganatosítani! \ közgazdasági műveltséget nem véletlenül kérik maszá- r~cn a műszaki és gazdasági •■-’e*őktől. A konkrét elem- - 5 értékelő készség, s a •" -gazdaságilag sokoldalúan "-^alapozott döntések és in- 1 '-kedések nélkül égető fel- --'n-qjnk, a termelékenység növelése, a takarékosság, esek jelszavak maradnak a műhelyekben. A munkához, a helyes dön- ésekhez szükséges adatokat gyakran meg sem kapják az illetékesek. Sok művezető nem kapja meg például a '•isszatérő gyártmányok utó­kalkulációját, az anyagbe­szerző nem ismeri a raktári készleteket, stb. Az igazga­tót viszont elárasztják a jó-. leütések, s a töméntelen adattengerrel nem tud mit kezdeni. A vezetés különbö­ző szintjén más és más jel­legű és mélységű információ szükséges; A könyvelők, a kalkulátorok, a statisztiku­sok, a műszaki ügyviteli dol­gozók pillanatnyilag nem képesek megfelelő módon megfelelő adatokkal kiszol­gálni a vezetőket Amikor azt vizsgáljuk, hogy egy-egy vezetői döntés s a tervezés folyamata miért nem elég megalapozott és tu­dományos, kiderül, kevés a rendelkezésre álló és meg­bízható adat. Az érem másik oldala viszont, hogy a meg­lévő adatokkal sem gazdál­kodunk jól. Előfordul — bár ez ritkább, — hogy a nyil­vántartás és az adatfel­dolgozás reflektorfénye nem azokat az összefüggéseket pásztázza, amelyek a veze­tés számára az adott időben érdekesek és szükségesek. Az ■„elfekvő” statisztikák és ki­mutatások gyakoribb oka, hogy az adatok „ömlesztet­tek”, hiányzik a megfelelő összesítés, csoportosítás, fel­dolgozás és elemzés. Az adminisztrációs adat- feldolgozó tevékenység utol­só, befejező fázisa a kiérté­kelés, igen sok helyen elma­rad vagy formális. (A gyár­tásban is hányszor a végső kikészítő és szerelést ponto­sító műveletekre nem fordí­tunk időt és energiát!) A manuális tevékenység, a bi­zonylatok feldolgozása, majd a kapott végeredmények számszaki ellenőrzése nem­csak a rutinmunkára alkal­mazott beosztottak, hanem az érdemi, elemző gondolkodás­ra hivatott számviteli, kalku­lációs és egyéb vezetők ide­jét is felemészti. Az irodai munka másik! általános fogyatékossága: az adatszolgáltatás lassúsága. Mire egy-egy gazdasági tevé­kenység többé-kevésbé hű fényképei elkészülnek, már nem nyújtanák hatékony se­gítséget a vezetésnek, amely gyakran ezt megelőzően kény télén fontos kérdésekben dönteni. A mérlegbeszámolók az esztendőt követő harma­dik-negyedik hónapban affé­le levéltári anyagul szolgál­nak néhány felügyeleti hajó­ságnál. Mindez különös élességgel irányítja a figyelmet az ad­minisztratív munka raciona­lizálására, tudományos szer­vezésére és gépesítésére. Enélkül aligha oldhatjuk meg növekvő feladatainkat. Az alkalmazotti munkának nin­csenek olyan reális normái, tudományos kritériumai, mint a termelő tevékenységnek. A munkia hatékonysága sem mérhető hasonló mércével. Ezért is csábít a körülmé­nyesség, az ésszerűtlen szer­vezet, amely maga a bürok­rácia táptalaja. Az ésszerűség és célszerűség viszont a bü­rokrácia leghatásosabb gyógy szere. Nem árt, ha minden bizonylattal bánó és adato­kat feldolgozó alkalmazott gondolkodik munkája értel­mén, összefüggésein. A veze­tők pedig, ha az adatfeldol­gozás kérdéseiben, ügymene­teiben intézkednek, minden esetben konkréten válaszol­janak a következő kérdések­re: mit, miért, hogyan, kinek, mikorra. Ha e kérdésekre meggyőzőek a válaszok, ész­szerű, célratörő az ügyvitel, az adminisztrációs munka eléri célját, segíti a vezetést és kevesebb lesz a célt té­vesztő, felesleges, papír, ügy­intézés. Ma ünnepélyes lakásátadások Ma délután, illetve a dél­utáni órákban kerül sor Mo­hácson, Dunafalván és Duna- szekcsőn az új családi házak és helyreállított lakások ün­nepélyes átadására. Délelőtt 10 órakor a Terv utca 47 la­kástulajdonosa kapja meg a kulcsokat a város vezetőitől. Dunafalván és Dunaszekcsőn a délutáni órákban kerül sor hasonló ünnepségre. Csütörtökön ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Megjelent és felszólalt a ta­nácskozáson Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Méhes Lajos­nak, a KISZ Központi Bizott­sága első titkárának megnyi­tója után Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságának titkára összegezte a magyar ifjúsági szervezetek nemzetkö­zi kapcsolatainak tapasztala­tait és eredményeit, majd vi­ta következett. A KISZ Köz­ponti Bizottsága ezután hatá­rozatot fogadott el a kapcsola­tok ápolásának elveiről és a KISZ nemzetközi tevékenysé­gének további feladatairól, majd Pataki Lászlónak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján szerve­zeti kérdésekkel foglalkozott. bek között hangsúlyozza: a magyar ifjúsági szervezetek továbbra is támogatják a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség és a Nemzeközi Diák- szövetség munkáját. Mindent megtesznek azért, hogy erősít­sék egységüket, s gazdagítsák tevékenységüket. Arra ösztön­zik e két világszervezetet, hogy keressék a kapcsolatot mindazokkal az ifjúsági szer­vezetekkel és mozgalmakkal, amelyek korunk alapvető kér­déseiben, a béke megvédésé­ben, a nemzeti függetlenség kivívásáért vívott küzdelem­ben azonos elveket vallanak. Mohácson, Duna falván, Duna sxekcsőn KISZÖV vezetősége nevében pedig Tárnái Ferenc elvtárs elnök adja át a „Kiváló kisipa­ri szövetkezeti dolgozó’’ ki­tüntetéseket. Pálkuti Keresztély elvtárs, Mohács városi Tanács VB el­nöke, továbbá Takács József elvtárs járási tanács v. b. el­nöke emléklapokat nyújt át a helyreállítási munkálatok­ban résztvevő dolgozóknak. Az ünnepség második felé­ben jutalomműsor lesz. Köz­reműködik a KISZÖV szim­fonikus zenekara és énekkara, dr. Döry Miklós vezényleté­vel, továbbá Bárdos Anna, Wagner József és Fodor Pál, a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei. A pécsi, sásdi, pécsváradi, szigetvári és mohácsi járási épitő kisipari szövetkezetek dolgozói közül többen része­sülnek pénzjutalomban is, ugyanis az említett ktsz-ek végezték el, illetve végzik az árvízokozta épületkárok hely­reállítását. Kozmosz—95. i Csütörtökön a Szovjetunió­ban földkörüli pályáira juttat­ták a Kozmosz 95 jelzésű mesterséges holdat, hogy a rajta elhelyezett tudománvoa műszerek segítségével folytas­sák a TASZSZ által 1962. már­cius 16-án bejelentett űrku­tatási program végrehajtását. A szputnyik rátért pályájá­ra. Keringési ideje 91.7 perc. Pályájának a földtől legtávo­labb eső pontja (apogeum) 521 kilométer, a legközelebb eső pontja (perigeum) 207 kilomé­ter. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt haj­lásszöge 48 fok 24 perc. A tudományos berendezések mellett a szputnyikon van egv ..Majak” rádió-adóberendezés, amely a 20 005 a 30 00075 es a 9Ó.0225 MHZ írek véne'án működik. flz anno9 kiilrvmi«{r7 f!r a Szov eíunióüa ulazr< Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy a szovjet és angol kormány megállapodása értelmében Michael Sietve rt. angol külügyminiszter 1965 november 29. és december 3. között Andrej Gromikónak a Szovjetunió külügyminiszter­nek meghívására hivatalos 'i- togatást tesz a Szovjetunió­ban. Elkészült a benzinbontó Ma este 18 órakor rende­zik meg a Bartók Béla Műve­lődési Házban a díszünnepsé­get is a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 48. évfor­dulója alkalmából. Ezt egybe­kötik az árvízkárok helyreál­lításában kiemelkedő munkát végzett szövetkezeti dolgozók kitüntetésével és jutalmazásá­val. Ünnepi beszédet mond Novics János elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára. Erdősi József elvtárs, az OKISZ elnöke „A szövetkeze­ti ipar kiváló dolgozója”, a Kapcsolatok több mint kileocven ifjúsági szervezetiéi Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A magyar ifjúsági szerveze­tek a fiatalok több mint ki­lencven nemzeti és nemzet­közi szervezetével, szövetsé­gével állnak kapcsolatban. Rendszeresen kicserélik ta­pasztalataikat és szorosan együttműködnek a szocialista országok nagy részének test­vérszervezeteivel és ápolják, erősítik kapcsolataikat a ka­pitalista államok ifjúsági mozgalmaival, szövetségeivel, valamint a most felszabadult afrikai országok fiataljaival és Latin-Amerika haladó szer­vezeteivel. A hivatalos dele­gációkon kívül az Express utazási iroda szervezésében az elmúlt nyolc évben több mint 90 000 magyar fiatal ismerke­dett a nagyvilággal és 110 000 külföldi diák, ifjúmunkás, ér­telmiségi látogatott hazánkba. A soron következő tenniva­lókról szólva a KISZ Központi Bizottságának határozata egye_ Amire megígérték — elké­szült pontos időre: november elsejére. Ezután került sor a műszaki átadásra, most pedig folyik a próbaüzemelés és no­vember 10-én rendezik meg a pécsi benzinbontó ünnepé­lyes átadását. Mit jelent a benzinbontás? A reaktorokat pentánnal fel­hevítik 800 Celsius fokra. Ez­után a szükséges arányban levegőt és vízgőzt bocsátanak az alacsony oktánszámú ben­zinre, amelynek következté­ben a benzin a folyékony ál­lapotból légneművé válik és vegyileg is felbomlik. Az így kapott gázt aztán bekötik a hálózatba. Miért kellett felépíteni — méghozzá nagyon sürgősen — a benzinbontót? Pécsett az átlagos napi gázfogyasztás háztartási és ipari célokra kö­rülbelül 90—100 ezer köbmé­ter. Mivel egyre több új la­kást kötnek rá a hálózatra, másrészt több üzem fogyasz­tása nő, az igények hónapiról hónapra nagyobbak. Viszont négyévenként — a 7 vagy 14 kamrás blokkot le kell állíta­ni teljes karbantartásra, a ja­vítási, felújítás munkálatok egy teljes évig is eltartanak. Választaniök kellett a város, illetve az üzem vezetőinek. Ha egy blokksort leállítanak, akkor vagy a Porcelángyár nem kap gázt, s így az üzem termelése ezt megsínylemé — vagy a háztartási gázszolgál­tatást korlátoznák. Ez viszont szóba sem jöhet. Tehát vagy a Porcelángyár nem kap gázt egy évig vagy nagyon gyor­san fel kell építeni az ideig­lenes benzinbonitót napi har­minc-, illetve később ötven­ezer köbméteres kapacitással. Ez utóbbi mellett döntöttek. A döntés megszületett már­ciusban, ma pedig már áll a benzinbontó. Valószínű nem volt még példa arra a megyé­ben, hogy egy hárommillió? beruházást igénylő ipari ob­jektum nyolc hónap aiatt megszülessen. Hiszen a prog­ramozás, a tervezés, a kivite­lezés külön-külön is sok időt venne igénybe, még az opti­mális elképzelések szerint is vagy másfél-két esztendőt. De a pécsi benzinbontó ügyében egy sor intézmény és üzem — mint az Országos Tervhi­vatal, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a pécsi városi tanács ipari osztálya vagy a MEGYEVILL —, megmozdult; pénzt, anyagot, berendezést kellett gyorsan előkeríteni ? közben készítették a progra­mot, majd a terveket. Le kell írni azoknak a nevét is, akik valóban fáradhatatlanul dol­goztak és intézkedtek ezekben a hónapokban, hogy még a tél beállta előtt javítsanak a város gázellátásán a benzin­bontó létesítésével: Molnár Károly, a tanács ipari osztá­lyának vezetője és közvetlen munkatársai, akik talán a legtöbbet fáradoztak a cél ér­dekében, aztán Bereczkí Ist­ván, a Kokszművek igazgató­ja, Hélényi Miksa gépészmér­nök és közvetlen munkatársai. Sári Béla és Borza Er die technikusok. Rózsavölgyi Jó­zsef és Csömör Ferenc mű­vezetők, Wirth József és Fe­hér István lakatosok. Kele­men György, a Villanyszerein Vállalat (MEGYEVILL) igaz­gatója, Bank Tibor és villany- szerelő brigádja. Az ideiglenes benzinbontó — ismerve Pécs jövendő fejlődé­sének ütemét — természete­sen nem oldja meg a gázprob­lémát. Csak ideiglenesen. — Ezért tervezik a nagy benzin- bontó építését — körülbelül 70—90 milliós beruházással amelynek napi kapacitást- majd 200 000 köbméter lesz. De ez még — ha nem is na­gyon távoli, de egyelőre még­iscsak terv. A benzinbontó reaktor befeje zés eWIt A l

Next

/
Thumbnails
Contents