Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-30 / 282. szám

»SS. NOVEMBER 30. 3 Ünnepélyesen feladatták új alkotásunk, a Tiszai Ve^yikorabinát nitrogénműtrágyagyárát (Folytatás az 1. oldalról) A nitrogénműtrágyagyár ünnepélyes avatására a TVK 'központi karbantartó üzemé­ben került sor. A hatalmas -arnokot zsúfolásig megtöltötték a gyár dolgozói, a meghívott vendégek és a környező tsz-ek küldöttei. Dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese kö­szönetét mondott azoknak a szerveknek, vállalatoknak és dolgozóknak akik jó munká­jukkal a TVK felépítését elő­segítették. A továbbiakban ar- t. hogy a "'«vikombi- r.át műszaki és fizikai dolgo­zóira még nagy feladatok vár­nak. Elkészült és már próba­üzemei a TVK új létesítmé­nye, hazánk első karbamid gyára, amelyben nagy ható­anyag-tartalmú műtrágyát ál­lítanak majd elő. Ebben az üzemrészben rövidesen hozzá­fognak az ország első polieti­lén zsákgyárának szerelésé­hez is. BejeJentettte: a Ti­szai Vegyikombinát Nitrogén Műtrágyagyárának bővítése már az idén megkezdődött. Két esztendő múlva pedig a gyár kapacitása megkétszere­ződik és abban évente 700 ezer tonna pétisót készítenek. Ugyancsak ez évben kezdték meg a TVK területén harma­dik ötéves tervünk egyik leg­nagyobb vegyipari létesítmé­nyének. a polietiléngyár mély­építési munkáit. A nehézipari miniszter első helyettese a megjelentek nagy tapsától kí- ■ "1"dta p nitrogén mű­trágyagyárat Huszár Andor­nak, a TVK igazgatójának. Ezután Fock Jenő, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese mondott ünne­pi beszédet. Focit clvfárs beszéde — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a kormány nevében köszöntőm mindazokat, akik tervezték, felépítették és üzembehelyezték második öt­éves tervünk e jelentős alko­tását — mondotta. — A ti­szai vegyikombinát, amelynek avatására ma összegyűltünk, nemcsak a vegyipar legna­gyobb, hanem ötéves tervünk­nek is jelentős beruházása. A vegyipari beruházások 20 szá­zalékát ennek az üzemnek a létrehozására fordítottuk. Örvendetes, hogy az eredeti beruházási programban sze­replő összegnél e nagy mű építése az előirányzottnál 50 millió forinttal kevesebbe ke­rült. Ez a beruházó, a terve­ző, az építési, szerelési mun­kában résztvevő, mintegy 40 vállalat összefogásának, a munkások, a műszaki és más gazdasági szakemberek széles köre jó munkájának köszön­hető. — Vegyiparunk új alkotá­sát bátran nevezhetjük a ba­ráti összefogás, a szocialista országok közötti testvéri segí­tőkészség legújabb példájá­nak is. A gyár felépítésében a Szovjetunió igen jelentős szerepet vállalt. Rendelkezé­sünkre bocsátotta a tervdoku­mentációt, s a Szovjetunió szállította a gépi berendezé­sek túlnyomó részét. Az alap­anyagot biztosító földgázt évente 200 millió köbmétert — a román—magyar gazdasá­gi együttműködés alapján megépített 134 kilométer hosz- szű földgázvezeték segítségé­vel biztosítjuk. A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság ipara is különféle berendelések szállításával se­gítette új üzemünk felépítését — Vegyiparunk új gyáróriá­sának termelése megkétszerezi a hazai üzemeinkben 1964-ben előállított nitrogénműtrágya­mennyiséget. — A kitűzött célok elérésé­hez az alapvető feltételeket ötéves tervünk végrehajtása során megteremtettük. — A vegyipar erőteljes fej- iont-oe helyet foglal Világos, korszerű üzemrész. el harmadik ötéves tervünk­ben is, Előzetes elgondolások szerint gyors ütemben — a jelenleginek két és félszere­sére — kívánjuk például fej­leszteni a műtrágyagyártást és mintegy három—négyszeresére a növényvédőszerek előállítá­sát. E meggondolások alap­ján folytatjuk tovább a Tiszai Vegyikombinát építését is. A következő években mintegy kétszeresére emeljük a lakk­festék és műgyantagyár ter­melését — hangsúlyozta Fock elvtárs. Fock Jenő ezután aktuális bel- és külpolitikai problé­mákról szólt Fock Jenő beszéde után a vendégek díszebéden vettek részt, ahol dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és G. A. Gyeniszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete mondott pohárkö­szöntőt. Százhetven i „höznonti“ líítéses család ház j Ma már természetes, hogy \ az új otthont ép tők korsze­rűségre és kényelemre törek­szenek. A családi házaknak épüljenek bárhol — elmarad­hatatlan tartozékuk például a fürdőszoba, s egyre több házban központi kazán szol­gáltatja a meleget. Legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a Bm. Vegyesipar­cikk Kereskedelmi Vállalat januártól októberig 170 „Vi- nyisztó” típusú kazánt adott el a hozzá tartozó 680 ra- < diátorral. _ j 1966-ban az ideihez hasonló ; forgalommal számol a vállalat. ; A jövőre megrendelt kazánok- ; ból 167 db-ot már visszaigazolt : a budapesti cég. ígérete sze- j rint a radiátorok és szerelvé­nyek is a szükséghez mértein fognak rendelkezésre állni. A Pécsi Porcelángyár 26 ezer függőszigetelő gyártására kapott megrendelést Pakisz­tántól. Ezek a szigetelők új módszerrel, az amerikai szab­ványnak megfelelő techniká­val készültek. Ilyen módszer­rel eddig még nem gyártottak szigetelőket Pécsett, és hogy a megrendelésnek eleget tud­janak tenni, átalakításra volt szükség. ISormarendezős után a bőrgyárban A 22-es rendelet Éves szinten hatvanezer normaóra megtakarítást irá­nyoztak elő a pécsi bőrgyár­nak. Mintegy 20 ezer norma­órát nyertek magával a nor­marendezéssel, melyet január­tól júniusig folyamatosan haj­tottak végre, kétharmadrész­ben pedig új gépek, berende­zések beállításával érték el a megtakarítást. A MINŐSÉGI BÉREZÉS FEDEZETE A gyár 746 normaalapon elszámolt dolgozójából 254 főt érintett a normarendezés. Felmerül a kérdés, hogyan befolyásolta a vállalat teljesít­ményét, valamint a dolgozók keresetét? — A vállalat átlagteljesíté­se 1964-ben 103,2 százalék volt — mondja Harvan József SZB-titkár, — az átlagórabér 7,93 forint. Az idei év első öt hónapjában, tehát a folya­matos normarendezés idősza­kában szinte havonta egyenlő mértékben csökkent a teljesí­tés, míg végül májusban elér­te az ideális szintet, a 100,9 százalékot. Azokon a munka­helyeken, mint például a nö­vényi cserzőben, ahol feltűnő teljesítmény-csökkenés mutat­kozott, ezt a gyártmány ösz- szetételében beállott változás idézte elő. Pontosabban: az alacsonyabb kategóriában le­vő sertésbőrök mennyisége növekedett a marhabőrök ro­vására az új darabbérek be- vetzetésével egyidőben. A dol­gozók átlagórabére gyári szinten 10—15 fillérrel csök­kent júniusig — a teljesít­ménycsökkenésnek megfele­lően. A megtakarított bér a bevezetett minőségi bérezés fedezetéül szolgál, az egyéni minőségi munka javulása ese­tén fizetjük ki. — Jelenleg hogyan alakul­nak a teljesítmények? Nagy József, a munkaügyi osztály vezetője válaszol: — A darabbéresek októberi teljesítmény-átlaga 102,2 szá­zalék. A cseres gyárrészleg teljesítménye májustól októ­berig kereken 2 százalékot ugrott, most vizsgáljuk, mi ennek az oka. Általában azokra a teljesítményekre fi­gyelünk fel, amelyek 105 szá­zalékon felül, vagy 95-ön alul vannak. A túlteljesítés a gya­koribb. MEGVIZSGÁLJÁK A PANASZOKAT Az előkészítő Il-es csiszoló- részlegében Gungl János mű­vezető tájékoztat: — Nincs különösebb problé­mánk. Egyedül az Allentin csiszológépen nem tudják el­érni a dolgozók a 100 százalé­kot, de még a 90-et sem. Ter­mészetesen ennek arányában kevesebb pénzt visznek haza, noha amúgy sem keresnek többet 1500—1600 (forintnál. Rejtélyes esettel állunk szem­ben, ugyanis műszaki normá­ról van szó. — Most mit fognak tenni? — Simontornyán van egy hasonló profilú üzem, annak a csiszológépét vizsgáljuk meg, mert az ottaniak telje­sítik a normát. A talpas műhelyben Nagy Jenő főművezető kalauzol. Bo­tos Károlyné gépmunkás egy egészen friss norma-problémát vet fel. A most kapott spalt- bőrök nagyobbak, mint ami­lyenekre a normát megállapí­tották. Nagy Jenő rögtön fe­lülvizsgálja a panaszt, ha in­dokolt, szólnak a normás­nak. Kis Gézának is az anyag­gal van baja. — Ebben a hónapban nem lesz meg a 100 százalék, mert keményebb, rosszabb bőröket kapunk. Strasszer Lajos betanított munkás áfer szántással foglal­kozik. (Ez a bőr hasi része.) — A talp-áfer normája szo­ros, nem tudjuk teljesíteni. És körülbelül két hete a szokott­| nál nagyobb mennyiséget ka­punk. — Bár így is 30 ezer kiló bőrből 3—4 ezer ha talp-áfer — mondja Nagy Jenő. — De ezzel tagadhatatlanul több munka van. Már szóltam a normairodának, hogy adják meg a különbözetet. A sertésmeszes műhelyben először Stuiber Károly műve­zető említi, hogy a kopasz- tás normájával problémák vannak. Ferencz János mű­vezető aztán részletesebben adja elő a tényállást. Még februárban olyan utasítást ka­pott a brigád, hogy a kopasa- tást kétszeri bedobással kell végezni a baleseti veszély ki­küszöbölése végett. A munka­ügyi osztály rögtön adott is A DOLGOZÓK! plusz időt, de a dolgozók és a művezetők véleménye sze­rint nem annyit, amennyi kel­lett volna. — Azóta sem írtam alá az új normát, ettől függetlenül aszerint számolják el a dol­gozókat. Eredmény: csak ak­kor dobják be a bőrt másod­szor a gépbe, ha ott állok a hátuk mögött. És mit mond Harran elv­társ? SZÓLJANAK — Erről a normáról nekünk nem volt tudomásunk, így nem is írhattuk alá. És mivel a dolgozók teljesítik a 100 százalékot, alacsony teljesít­ményként sem ugrott ki. Ha­ladéktalanul megvizsgáljuk, mert a norma megállapításá­nál nem szabad figyelmen kívül hagyni a balesetve­szélyt. A szakszervezet minden tu­domására jutott normapanaszt megvizsgál. Dehát így is akad, ami elkerüli figyelmüket. Mi­ért nem szólnak ilyenkor a dolgozók? Kéri Tamás (Két évvel ezelőtt telepe- Jett le a községben. Tele ambícióval és tervekkel Többfelé tanítót* mar a me­gyében. Ide az vonzott? aogy nagymúltű énekkar élére hívták meg. Úgy gon­dolta. zenei elképzeléseit fiatalos lelkesedését karve­zetői képességeit itt váltha+- ja leginkább valóra. Két esz­tendő küzdelmeiről, erőfe­szítéseiről. eredményeiről beszélgettünk — négyszem­közt.) — Megérkezése után mit talált itt? — Serlegeket és oklevele­ket. Különböző országos ver­senyeken nyerte a helybeli jóképességű férfikar, még a felszabadulás előtt — Valóságos kórus nem működött? — Tengődött egy vegyes­kar. Talán negyvenen lehet­tek, pedig ebben a község­ben akad legalább nyolcvan jóhangú énekes. — Miben látta a kórus ilyen állapotának okát? — Nem volt rendszeres vezetőjük. Évente, félévente váltották egymást. Akadt olyan kórusvezető, aki járta az országot. Itt is szerencsét próbált: megtanított néhány divatos művet: a Nabuccó- kórust, a Cigány-kórust, né­hány Mendelssohn-művet, a Csalogányt. Aztán. mint aki jól végezte a dolgot, odébb állt. Nem csoda, ha a kórus tagsága szétoszlóban volt... (Ilyen előzmények után vette át a hullámvölgyben lévő énekkart. Ha nem is tipikus a vidéki kórusok ilyen helyzete, nem is mond ható kivételesnek. Már csak azért is érdemes beszélni ró­la). — A vidéki kórusok rák­fenéje a kevés szereplési le­hetőség. Nincs ambíció, ami a tagokat a szorgalmas pró­balátogatásra ösztönözné. — Ezen sikerült segíteni? — Tavaly már vendég­szerepeltünk Magyarszéken, Mágocson, Mozsgón és per­sze itthon, a különböző ün­nepségeken, valamint a kul­turális szemlén. Szeretnénk ezt az idén fokozni... — Mi az akadálya? — Az alacsony taglétszám. — Mit tettek ez ellen? — Három új tagot sike­rült szereznünk tavaly. Két próbára el is jöttek. Aztán már csak az egyik. Idén ő sem jár. Pedig tudja, hogy szükségünk volna rá. hiszen kottaolvasó, a felesége pedig kiváló szoprán. (Ez valóban elkeserítő le­het egy olyan karvezető szá­mára, aki azért telepedett le a községben, hogy virág­zó kóruskultúrát teremtsen. Nemtörődömség, kényelmes­ség Ezzel kell megküzdenie. Az egykori iskolaigazgató hozta magával pedagógusait feleségestől. Mióta magasabb funkcióba helyezték, már ő sem ér rá próbákra járni. v többiek is elmaradoztak...) — Mi mindennel kell még "egküzdenie egy vidéki kó- ■ ’• ^vezetőnek? — Soroltam7 Próbaterem roblémával. Aztán: nincs 'ngorak’sér" pedig akadna ■ kx~<-*nfoen olyan zongoris- 'a. aki segíthetne. A szólam­próbákat is nekem kell ve- ~sfnem Türelmetlenek is a kórustagok. Elkedvetlened­nek. ha 2—3 próba alatt, nem tanulnak meg egy kó­rusművet pedig hallás után vagyok kénytelen tanítani... Ezenkívül: sértődékenyek. A szakmai jellegű bírálatot nem. bírják el. Sok a sze­mélyeskedés. Egyesek arra hivatkoznak, hogy amíg X. ott énekel a kórusban addig nem jönnek közénk Kényes dolgok ezek ... De említhet­ném a hangképzés problé­máját. Gyakran nem marad rá idő. mert a kórustagok késnek... Ez pedig az egész kórus hangzásán megérző­dik. Ezért olyan nyers. — És a fiatalok? — Bennük van minden reményem. Megbeszéltük, hogy a gimnázium nagy kó­rusának tagjai közül, aki akar. eljárhat a mi pró­báinkra is. önkéntes ala­pon tizen jelentkeztek, ami óriási eredmény. Szorgalma­san járnak is próbákra. (Szerencsére így kialakult egy 20—25 főnyi törzsgárda. Rájuk mindenkor lehet szá­mítani, minden próbán je­len vannak. Akad köztük olyan is aki az este tízig tartó próba után már haj­nali fél ötkor munkába in­dul. Az egyik kórustag pe­dig annyira megkedvelte a zenét hogy zongorázni tanú1 és már egészen szép ered- ménvt ért el Ez.ek biztató jelek. És főleg az hóm* egyre több a fiatal Raitok már érződik az általán^' iskola a zenei tagozat ked vező hatása: szeretik a ze­nét.) — Anyagi problémák7 — Épp az az érdeke* hogy nem anyagi problémái- zavarják a művészi munkát. A. MÉSZÖV gondoske dl'- mindenről, legutóbb a fér­fiak egyforma zakót, kaptak. — Mire lenne hát legin­kább c-okséyük? — Nagyobb erkölcsi tá - moogtásra A tarok részérő1 pedig fegyelmezettségre pontos és lelkiismeretes próbalátogatásra. Mert vem elég csak énekelni: el kev érni egy bizonyos színvona­lat és azt állandóan tokoz­ni ahhoz, hogy bennünkn‘ szívesen várjanak szerepel­ni másutt is. (Ennyi gond. baj. mé­nemért^ ellenére sem v°- szíti el a kedvét. Vonz' mindenkinek tetsző ame’- 1 ott igénves műsorösszeállí­táson dolgozik. Közben is­kolai énekkart szervez irá­nyít. És bejár Pécsre, a fő­iskolára.) — nt — Karácsonyi játékvásár kezdődött az Állami Ärr.k't játékboltjában, • Kossuth Lajos utca 0. számú házban. Négyszemközt: a karvezetővel

Next

/
Thumbnails
Contents