Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-30 / 282. szám
»SS. NOVEMBER 30. 3 Ünnepélyesen feladatták új alkotásunk, a Tiszai Ve^yikorabinát nitrogénműtrágyagyárát (Folytatás az 1. oldalról) A nitrogénműtrágyagyár ünnepélyes avatására a TVK 'központi karbantartó üzemében került sor. A hatalmas -arnokot zsúfolásig megtöltötték a gyár dolgozói, a meghívott vendégek és a környező tsz-ek küldöttei. Dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese köszönetét mondott azoknak a szerveknek, vállalatoknak és dolgozóknak akik jó munkájukkal a TVK felépítését elősegítették. A továbbiakban ar- t. hogy a "'«vikombi- r.át műszaki és fizikai dolgozóira még nagy feladatok várnak. Elkészült és már próbaüzemei a TVK új létesítménye, hazánk első karbamid gyára, amelyben nagy hatóanyag-tartalmú műtrágyát állítanak majd elő. Ebben az üzemrészben rövidesen hozzáfognak az ország első polietilén zsákgyárának szereléséhez is. BejeJentettte: a Tiszai Vegyikombinát Nitrogén Műtrágyagyárának bővítése már az idén megkezdődött. Két esztendő múlva pedig a gyár kapacitása megkétszereződik és abban évente 700 ezer tonna pétisót készítenek. Ugyancsak ez évben kezdték meg a TVK területén harmadik ötéves tervünk egyik legnagyobb vegyipari létesítményének. a polietiléngyár mélyépítési munkáit. A nehézipari miniszter első helyettese a megjelentek nagy tapsától kí- ■ "1"dta p nitrogén műtrágyagyárat Huszár Andornak, a TVK igazgatójának. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Focit clvfárs beszéde — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntőm mindazokat, akik tervezték, felépítették és üzembehelyezték második ötéves tervünk e jelentős alkotását — mondotta. — A tiszai vegyikombinát, amelynek avatására ma összegyűltünk, nemcsak a vegyipar legnagyobb, hanem ötéves tervünknek is jelentős beruházása. A vegyipari beruházások 20 százalékát ennek az üzemnek a létrehozására fordítottuk. Örvendetes, hogy az eredeti beruházási programban szereplő összegnél e nagy mű építése az előirányzottnál 50 millió forinttal kevesebbe került. Ez a beruházó, a tervező, az építési, szerelési munkában résztvevő, mintegy 40 vállalat összefogásának, a munkások, a műszaki és más gazdasági szakemberek széles köre jó munkájának köszönhető. — Vegyiparunk új alkotását bátran nevezhetjük a baráti összefogás, a szocialista országok közötti testvéri segítőkészség legújabb példájának is. A gyár felépítésében a Szovjetunió igen jelentős szerepet vállalt. Rendelkezésünkre bocsátotta a tervdokumentációt, s a Szovjetunió szállította a gépi berendezések túlnyomó részét. Az alapanyagot biztosító földgázt évente 200 millió köbmétert — a román—magyar gazdasági együttműködés alapján megépített 134 kilométer hosz- szű földgázvezeték segítségével biztosítjuk. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság ipara is különféle berendelések szállításával segítette új üzemünk felépítését — Vegyiparunk új gyáróriásának termelése megkétszerezi a hazai üzemeinkben 1964-ben előállított nitrogénműtrágyamennyiséget. — A kitűzött célok eléréséhez az alapvető feltételeket ötéves tervünk végrehajtása során megteremtettük. — A vegyipar erőteljes fej- iont-oe helyet foglal Világos, korszerű üzemrész. el harmadik ötéves tervünkben is, Előzetes elgondolások szerint gyors ütemben — a jelenleginek két és félszeresére — kívánjuk például fejleszteni a műtrágyagyártást és mintegy három—négyszeresére a növényvédőszerek előállítását. E meggondolások alapján folytatjuk tovább a Tiszai Vegyikombinát építését is. A következő években mintegy kétszeresére emeljük a lakkfesték és műgyantagyár termelését — hangsúlyozta Fock elvtárs. Fock Jenő ezután aktuális bel- és külpolitikai problémákról szólt Fock Jenő beszéde után a vendégek díszebéden vettek részt, ahol dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és G. A. Gyeniszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete mondott pohárköszöntőt. Százhetven i „höznonti“ líítéses család ház j Ma már természetes, hogy \ az új otthont ép tők korszerűségre és kényelemre törekszenek. A családi házaknak épüljenek bárhol — elmaradhatatlan tartozékuk például a fürdőszoba, s egyre több házban központi kazán szolgáltatja a meleget. Legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a Bm. Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat januártól októberig 170 „Vi- nyisztó” típusú kazánt adott el a hozzá tartozó 680 ra- < diátorral. _ j 1966-ban az ideihez hasonló ; forgalommal számol a vállalat. ; A jövőre megrendelt kazánok- ; ból 167 db-ot már visszaigazolt : a budapesti cég. ígérete sze- j rint a radiátorok és szerelvények is a szükséghez mértein fognak rendelkezésre állni. A Pécsi Porcelángyár 26 ezer függőszigetelő gyártására kapott megrendelést Pakisztántól. Ezek a szigetelők új módszerrel, az amerikai szabványnak megfelelő technikával készültek. Ilyen módszerrel eddig még nem gyártottak szigetelőket Pécsett, és hogy a megrendelésnek eleget tudjanak tenni, átalakításra volt szükség. ISormarendezős után a bőrgyárban A 22-es rendelet Éves szinten hatvanezer normaóra megtakarítást irányoztak elő a pécsi bőrgyárnak. Mintegy 20 ezer normaórát nyertek magával a normarendezéssel, melyet januártól júniusig folyamatosan hajtottak végre, kétharmadrészben pedig új gépek, berendezések beállításával érték el a megtakarítást. A MINŐSÉGI BÉREZÉS FEDEZETE A gyár 746 normaalapon elszámolt dolgozójából 254 főt érintett a normarendezés. Felmerül a kérdés, hogyan befolyásolta a vállalat teljesítményét, valamint a dolgozók keresetét? — A vállalat átlagteljesítése 1964-ben 103,2 százalék volt — mondja Harvan József SZB-titkár, — az átlagórabér 7,93 forint. Az idei év első öt hónapjában, tehát a folyamatos normarendezés időszakában szinte havonta egyenlő mértékben csökkent a teljesítés, míg végül májusban elérte az ideális szintet, a 100,9 százalékot. Azokon a munkahelyeken, mint például a növényi cserzőben, ahol feltűnő teljesítmény-csökkenés mutatkozott, ezt a gyártmány ösz- szetételében beállott változás idézte elő. Pontosabban: az alacsonyabb kategóriában levő sertésbőrök mennyisége növekedett a marhabőrök rovására az új darabbérek be- vetzetésével egyidőben. A dolgozók átlagórabére gyári szinten 10—15 fillérrel csökkent júniusig — a teljesítménycsökkenésnek megfelelően. A megtakarított bér a bevezetett minőségi bérezés fedezetéül szolgál, az egyéni minőségi munka javulása esetén fizetjük ki. — Jelenleg hogyan alakulnak a teljesítmények? Nagy József, a munkaügyi osztály vezetője válaszol: — A darabbéresek októberi teljesítmény-átlaga 102,2 százalék. A cseres gyárrészleg teljesítménye májustól októberig kereken 2 százalékot ugrott, most vizsgáljuk, mi ennek az oka. Általában azokra a teljesítményekre figyelünk fel, amelyek 105 százalékon felül, vagy 95-ön alul vannak. A túlteljesítés a gyakoribb. MEGVIZSGÁLJÁK A PANASZOKAT Az előkészítő Il-es csiszoló- részlegében Gungl János művezető tájékoztat: — Nincs különösebb problémánk. Egyedül az Allentin csiszológépen nem tudják elérni a dolgozók a 100 százalékot, de még a 90-et sem. Természetesen ennek arányában kevesebb pénzt visznek haza, noha amúgy sem keresnek többet 1500—1600 (forintnál. Rejtélyes esettel állunk szemben, ugyanis műszaki normáról van szó. — Most mit fognak tenni? — Simontornyán van egy hasonló profilú üzem, annak a csiszológépét vizsgáljuk meg, mert az ottaniak teljesítik a normát. A talpas műhelyben Nagy Jenő főművezető kalauzol. Botos Károlyné gépmunkás egy egészen friss norma-problémát vet fel. A most kapott spalt- bőrök nagyobbak, mint amilyenekre a normát megállapították. Nagy Jenő rögtön felülvizsgálja a panaszt, ha indokolt, szólnak a normásnak. Kis Gézának is az anyaggal van baja. — Ebben a hónapban nem lesz meg a 100 százalék, mert keményebb, rosszabb bőröket kapunk. Strasszer Lajos betanított munkás áfer szántással foglalkozik. (Ez a bőr hasi része.) — A talp-áfer normája szoros, nem tudjuk teljesíteni. És körülbelül két hete a szokott| nál nagyobb mennyiséget kapunk. — Bár így is 30 ezer kiló bőrből 3—4 ezer ha talp-áfer — mondja Nagy Jenő. — De ezzel tagadhatatlanul több munka van. Már szóltam a normairodának, hogy adják meg a különbözetet. A sertésmeszes műhelyben először Stuiber Károly művezető említi, hogy a kopasz- tás normájával problémák vannak. Ferencz János művezető aztán részletesebben adja elő a tényállást. Még februárban olyan utasítást kapott a brigád, hogy a kopasa- tást kétszeri bedobással kell végezni a baleseti veszély kiküszöbölése végett. A munkaügyi osztály rögtön adott is A DOLGOZÓK! plusz időt, de a dolgozók és a művezetők véleménye szerint nem annyit, amennyi kellett volna. — Azóta sem írtam alá az új normát, ettől függetlenül aszerint számolják el a dolgozókat. Eredmény: csak akkor dobják be a bőrt másodszor a gépbe, ha ott állok a hátuk mögött. És mit mond Harran elvtárs? SZÓLJANAK — Erről a normáról nekünk nem volt tudomásunk, így nem is írhattuk alá. És mivel a dolgozók teljesítik a 100 százalékot, alacsony teljesítményként sem ugrott ki. Haladéktalanul megvizsgáljuk, mert a norma megállapításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a balesetveszélyt. A szakszervezet minden tudomására jutott normapanaszt megvizsgál. Dehát így is akad, ami elkerüli figyelmüket. Miért nem szólnak ilyenkor a dolgozók? Kéri Tamás (Két évvel ezelőtt telepe- Jett le a községben. Tele ambícióval és tervekkel Többfelé tanítót* mar a megyében. Ide az vonzott? aogy nagymúltű énekkar élére hívták meg. Úgy gondolta. zenei elképzeléseit fiatalos lelkesedését karvezetői képességeit itt váltha+- ja leginkább valóra. Két esztendő küzdelmeiről, erőfeszítéseiről. eredményeiről beszélgettünk — négyszemközt.) — Megérkezése után mit talált itt? — Serlegeket és okleveleket. Különböző országos versenyeken nyerte a helybeli jóképességű férfikar, még a felszabadulás előtt — Valóságos kórus nem működött? — Tengődött egy vegyeskar. Talán negyvenen lehettek, pedig ebben a községben akad legalább nyolcvan jóhangú énekes. — Miben látta a kórus ilyen állapotának okát? — Nem volt rendszeres vezetőjük. Évente, félévente váltották egymást. Akadt olyan kórusvezető, aki járta az országot. Itt is szerencsét próbált: megtanított néhány divatos művet: a Nabuccó- kórust, a Cigány-kórust, néhány Mendelssohn-művet, a Csalogányt. Aztán. mint aki jól végezte a dolgot, odébb állt. Nem csoda, ha a kórus tagsága szétoszlóban volt... (Ilyen előzmények után vette át a hullámvölgyben lévő énekkart. Ha nem is tipikus a vidéki kórusok ilyen helyzete, nem is mond ható kivételesnek. Már csak azért is érdemes beszélni róla). — A vidéki kórusok rákfenéje a kevés szereplési lehetőség. Nincs ambíció, ami a tagokat a szorgalmas próbalátogatásra ösztönözné. — Ezen sikerült segíteni? — Tavaly már vendégszerepeltünk Magyarszéken, Mágocson, Mozsgón és persze itthon, a különböző ünnepségeken, valamint a kulturális szemlén. Szeretnénk ezt az idén fokozni... — Mi az akadálya? — Az alacsony taglétszám. — Mit tettek ez ellen? — Három új tagot sikerült szereznünk tavaly. Két próbára el is jöttek. Aztán már csak az egyik. Idén ő sem jár. Pedig tudja, hogy szükségünk volna rá. hiszen kottaolvasó, a felesége pedig kiváló szoprán. (Ez valóban elkeserítő lehet egy olyan karvezető számára, aki azért telepedett le a községben, hogy virágzó kóruskultúrát teremtsen. Nemtörődömség, kényelmesség Ezzel kell megküzdenie. Az egykori iskolaigazgató hozta magával pedagógusait feleségestől. Mióta magasabb funkcióba helyezték, már ő sem ér rá próbákra járni. v többiek is elmaradoztak...) — Mi mindennel kell még "egküzdenie egy vidéki kó- ■ ’• ^vezetőnek? — Soroltam7 Próbaterem roblémával. Aztán: nincs 'ngorak’sér" pedig akadna ■ kx~<-*nfoen olyan zongoris- 'a. aki segíthetne. A szólampróbákat is nekem kell ve- ~sfnem Türelmetlenek is a kórustagok. Elkedvetlenednek. ha 2—3 próba alatt, nem tanulnak meg egy kórusművet pedig hallás után vagyok kénytelen tanítani... Ezenkívül: sértődékenyek. A szakmai jellegű bírálatot nem. bírják el. Sok a személyeskedés. Egyesek arra hivatkoznak, hogy amíg X. ott énekel a kórusban addig nem jönnek közénk Kényes dolgok ezek ... De említhetném a hangképzés problémáját. Gyakran nem marad rá idő. mert a kórustagok késnek... Ez pedig az egész kórus hangzásán megérződik. Ezért olyan nyers. — És a fiatalok? — Bennük van minden reményem. Megbeszéltük, hogy a gimnázium nagy kórusának tagjai közül, aki akar. eljárhat a mi próbáinkra is. önkéntes alapon tizen jelentkeztek, ami óriási eredmény. Szorgalmasan járnak is próbákra. (Szerencsére így kialakult egy 20—25 főnyi törzsgárda. Rájuk mindenkor lehet számítani, minden próbán jelen vannak. Akad köztük olyan is aki az este tízig tartó próba után már hajnali fél ötkor munkába indul. Az egyik kórustag pedig annyira megkedvelte a zenét hogy zongorázni tanú1 és már egészen szép ered- ménvt ért el Ez.ek biztató jelek. És főleg az hóm* egyre több a fiatal Raitok már érződik az általán^' iskola a zenei tagozat ked vező hatása: szeretik a zenét.) — Anyagi problémák7 — Épp az az érdeke* hogy nem anyagi problémái- zavarják a művészi munkát. A. MÉSZÖV gondoske dl'- mindenről, legutóbb a férfiak egyforma zakót, kaptak. — Mire lenne hát leginkább c-okséyük? — Nagyobb erkölcsi tá - moogtásra A tarok részérő1 pedig fegyelmezettségre pontos és lelkiismeretes próbalátogatásra. Mert vem elég csak énekelni: el kev érni egy bizonyos színvonalat és azt állandóan tokozni ahhoz, hogy bennünkn‘ szívesen várjanak szerepelni másutt is. (Ennyi gond. baj. ménemért^ ellenére sem v°- szíti el a kedvét. Vonz' mindenkinek tetsző ame’- 1 ott igénves műsorösszeállításon dolgozik. Közben iskolai énekkart szervez irányít. És bejár Pécsre, a főiskolára.) — nt — Karácsonyi játékvásár kezdődött az Állami Ärr.k't játékboltjában, • Kossuth Lajos utca 0. számú házban. Négyszemközt: a karvezetővel
