Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

NOVEMBER S«. napló 3 Testvérmegyénk pártmunkáskfildöttsége Mohácsra látogatott Országos jelentőségű távkezelési bemutató Egy éve üzemei Pécsett az ország e'so automatikus transzformátor-állomása (Tolytntás az 1. oldatról) egy része éppen a Szovjetunió száméra készül. A szovjet megrendelők a helyszínen vet­ték át a feldolgozásra váró farostlemezt, és igen elégedet­tek voltak a mohácsi gyár termékeivel. A gyár vezetősége és kol­lektívája nevébai a főmérnök ajándékokat nyújtott át a vendégeknek és azt kívánta, hogy „érezzék nagyon jől magukat további itt-tartózko- dásuk alatt”. — Nagyon köszönjük az ajándékot — válaszolt Kuce- voi elvtórs, a küldöttség ve­zetője —, de emellett szá­munkra az a forró fogadtatás a legszebb, a legnagyobb aján­dék, amit mindenfelé tapasz­talunk, amerre csak járunk Baranyában éa Pécsett. Kö­szönjük. A pártmunkás-küldöttség ezután a Bólyi Állami Gaz­daság mohácsi, 40 ezer férő­helyei baromfitelepére láto­gatott «L A vendégek elisme- róen szóltak az egészségügyi óvórendszabályoíkról, a gumi- cipők, a fehér köpeny kötele­ző felöltéséről, a fertőtlení­tésről. éa mint mondották, ez náluk is kötelező. Megtekin­tették az alig egy hete bete­lepített í ezer férőhelyes to­jóházat, ahol Shawer tojókat helyeztek el. A 6 hónapos tyú­kok most kezdik meg a tojás- termelést A pártmunkás-küldöttség a mohácsi szőlőhegyen ebédelt. Ebédidőben élénk beszél­getés alakult ki a vendégek és a vendéglátók között a két megye életéről. Baris István elvtárs, a mohácsi járási párt- bizottság titkára és Tyimofej Andrejevics Mahonyok elv­társ, a seokolszki járás párt- bizottságának első titkára kü­lönösén- belemerült a beszél­getésbe. — Ami járásunknak 110 000 lakosa van és átmérője 60 kilo­méter — mondotta Mahonyok elvtárs —, járásunk főleg me­zőgazdasági termeléssel foglal­kozik, bár ipara is jelentős. Ezután már konkrétan a mezőgazdaságra terelődött a szó. Melyik búzafajta vált be Honvédelmi Stúdium November Z-ln 1# árakor kerül ■or a Fegyveres Erők Klubjában a „Honvédelmi Stadium” soron- következ« filmvetítéssel Is egybe­kötött tájékoztató előadására. Ez alkalommal ,.A magyar néphad­sereg jellege és feladatai a kol­lektív védelem rendszerében” Csurgó Sándor őrnagy, a TIT had­tudományi szakosztályának tagja tart tájékoztatót. A Honvédelmi Studium iránt eb­ben az évben különösen a közép- iskolások tanúsítottak nagy ér­deklődést. A sorozat azonban nyilvános, a havonta sorrak erülő előadásokat és filmvetítéseket, amely a néphadsereg és a hon­védelem kérdéseiről szól, bárki meghallgathatja, illetve megte­kintheti. Lvov megyében és melyiket termesztik szívesen Baranyá­ban? — A szökolszkx járásban, de egész Ukrajnában jól betíáV a Mironovka 808-as új búza­fajta. Volt olyan kolhozunk amelyik 40—14 mázsát ter­melt belőle hektáronként (22—23 mázsás holdankénti átlagnak felel meg — a szerk. megjegyzése). De jól terem nálunk a Bezosztája 4-es is. amelyiknek már ,,hagyomá­nyai” vannak nálunk. Tudott dolog, hogy Ukraj­nában az utóbbi években je­lentős fejlődésnek indult a cukorrépa-termesztés, nagy területen kiváló termésered­ményeket érnek eh — Valóban igy van — nyug­tázza Mahonyok elvtárs —, ebben az évben 6500 hektá­ron termeltünk cukorrépát járásunkban és 270 mázsás hektáronkénti átlagot értünk el. Az elmúlt évben viszont termésátlagunk meghaladta • 360 mázsát. Pohárköszöntő is elhang­zott. Az elsőt Bandrovszkij elvtárs, a Ívovi városi párt- bizottság első titkára mondta: — Már több napja vendé­geskedünk az önök szép me­K omlón a városi tanács épületével szemben lévő dom­bot az építők „felsőplató”-nak hívják. A felsőplató városren­dezési szempontból most ala­kul: 306 lakásba már beköl­töztek, két épületet pedig 80 lakással december 31-i határ­idővel adnak át. De magaso­dik már a 12 tantermes új gimnázium félig kész épülete, épül a 12 tantermes általános iskola, lesz bölcsőde, óvoda is. Az ÉM Tolna megyei Építő­ipari Vállalat „gondozásában” szépül ez a városrész. Bojlerek satuk a hó alatt — A most készülő lakóhá­zak, iskolák mintegy 30 mil­lió forintba kerülnek —mond ja Udvarácz Márk építés­vezető-helyettes. — Ebből a gimnázium épülete 12 millió. A felsőplatói építkezéseket járjuk az építkezésvezetőség tagjaival, a megyei Rendőr­főkapitányság társadalmi tu­lajdonvédelmi osztályának dolgozóival s azt vizsgáljuk: a tél beköszöntével hogyan állnak a téliesítéssel, a sza­bályoknak megfelelően tárol­ják-e az anyagokat? Az építkezés területét be kell keríteni, hogy láha ne keljen az értékes anyagnak. Bekerített területet nem talá­lunk. Tény, hogy nem lehet itt zárt területet „kialakítani”, mert a lakott és a még ké­szülő épületek egymás szom­gy éjében ét nagy szeretettel mutatják be a megye mező- gazdaságának és iparának ki­váló eredményeit, létesítmé­nyeit, ami az egész magyar nép eredményes munkáját di­cséri. Emelem poharam a ma­gyar dolgozó nép egészségére és felvirágoztatására. A másik pohárköszöntő még melegebb hangú volt. talán azért is. mert Galina Szmir- nova — a pártmunkás-kül­döttség nő tagja —, a Lvovi Állami Egyetem pártbizottsá­gának titkára emelkedett szó­lásra. — Mór sokszor és sokféle­képpen dicsértük a megye dolgozóit, munkásokat és ve­zetőket, főleg férfiakat. Most azoknak az egészségére bol­dogságára emelem poharam, akik a termelőszövetkezetben azért dolgoznak, hogy a meg­térített asztalokra jó dolgok kerüljenek, akik ezeket jól el is készítik, éljenek a magyar asszonyok! A Ivovi pártmunkás-küldött­ség « késő délutáni órákban érkezett vissza Pécsre, majd pedig este megtekintette a Pécsi Balett legújabb műso­rát. szédságában vannak. A kü­lönböző anyagokkal és szer­számokkal azonban így is gondosabban lehetne gazdál­kodni. Találtunk az épületek mellé lökött, behavazott satu­kat, bojlerokat, állványpadló­kat, vízvezetékcsövet. A 80 lakást magában fog­laló két épületben a pufajkás, gumicsizmás építőket kerül­getve nézegettük a készülő lakásokat. Az egyik szobában a praketta alapozásához szük­séges vakpadlót már lefektet­ték, de a lécek között a ho­mok vizes, a nedvesség átitat­ja a vakpadlót. — Ha erre rádolgozzák a parkettát, megpúposodik, mint a tevehát — mondja valaki. A parkettázók művezetője bó­logat rá, aztán ujjával hát­rább lökve homlokáról a ka­lapot halkan mondja: — Ezt bizony fel kell szed­ni és száraz anyaggal ismét lerakni. Kétszer fizetnek bért — egy munkáért. „Dolgozni akarunk** Egy 30 év körüli férfi áll elénk. — Én nem tudom, hogy az elvtársak kifélék — kezdi, — de maguknak is elmondom a panaszomat. Molnár Antal a nevem, kőműves-brigádvezető vagyok. Tizenhárom éve dol­gozom ennél a vállalatnál bri­! gádommal együtt. Most is dől goznánk, de nincs mit. Ma még akad valami pücskörésző munka, de hogy holnap mit dolgozunk, fogalmam sincs. Hogyan szervezzem én akkor a brigádot? Már a zsugázást is megúnjuk. Azt mondták, hogy kubikoljunk... A kő­művesbrigád kubikoljon? Kő­művesmunka nincs. Csak azért vagyunk itt. hogy ne legyünk otthon? _ Elmondtam én ezt már a főépítés vezetőnek is, de ő se tudott munkát adni. Dol­gozni akarunk, meg keresni! Most elmondtam maguknak is, talán lesz valami haszna. Ugyanerről panaszkodik No- vák János, a gimnázium épü­letében dolgozó kőműves-bri­gád vezetője is. — Elkéstünk a téliesítéssel — mondja. — Tavaly Is így Volt. Egy gyűlésen elmondtam ezt. Azt válaszolták: az idén minden rendben lesz. Hát most aztán rendben van — mondja és mutat a betonpla­fonra. — Ezt kellene vakolni. De nézzék meg, a beton át­ázott, erre nem is tudunk va­kolni ... Néhány méterrel arrébb egy fiatalember wétémá ét kela­Tegnap délelőtt közel száz villamosenergiaipari szakem­ber részvételével tanácskozást tartott a DÉDÁSZ igazgatósá­ga abból az alkalomból, hogy egy éve üzemel az ország első páccsal vékonyítja a vasbeton oszlopot. Szikrázik a véső. — Vagy másfél centit kell róla lefaragni, mert nem fér el a két oszlop között az ajtó — mondja. — Pokoli nehéz munka. Négyzetméteréért 3 vagy 4 forintot fizetnek. Két óráig is eltart, míg egy négy­zetmétert levések... Félmilliós ' ölbér Végigjárjuk a gimnázium épületét, — sajnos sok a hiba. Az építésvezetőségen mondták, hogy az eredeti át­adási határidő júliusban volt. Ezt meghosszabbították no­vemberig. A szakemberek sze­rint a nyárra talán elkészül. A vállalat 12 millióért építi — november végéig már 600 000 forint kötbért fizetett. De nemcsak határidő eltoló­dás van itt. A szobák, termek mennyezetéről jégcsapok lóg­nak. A mennyezet átázott, a belső vakolat hullik, némely helyen lepedőn yi területein. — A mennyezetbeton nincs szigetelve — mondja egy épí­tő magyarázatként. — Miért? — Mert a tervező még vi­tatkozik, hogy miként szige­teljék ... A vita folyik, közben esett az eső, lehullott a hó és a beton átázott. — Nem mostanában szárad ki a beton, hogy vakolni le­hessen — jegyzi meg valaki. — S ha ki is szárad majd valamikorra, akkor is sók he­lyen a felfutó falakat újra kell vakolni — mondja a má­sik. Újabb költség! Jégc*apolf lógnak a mennyezetről Sajnos, nemcsak a szigete­lés nélküli mennyezetről lóg a jégcsap, hanem ott is, ahol már szigetelték. — Rossz a szigetelés — mondja egy kőműves, aztán mély sóhajtások közepette las­sú léptekkel elmegy tőlünk, nem akarja látni az elfuserált munkát. A tetőről most is csorog a hóié, átáztatja a be­tont, a falakat. Le kellene ta­karítani a havat a tetőről. Nincs ember? A kőművesek közben unatkoznak ... — Többe kerül ez 12 mil­liónál. mire elkészül j— jegy­zi meg a „bizottság” egyik tagja. _— Hát... egy-két milliót rátesznek — mondja a má­sik. Egy-két milliót? De ki „tesz rá”? S honnan, kiéből? Garay Ferenc automatikus transzformátorál lomása. A távkezelési és távjelzési rendszerek kialakításával kap­csolatos kísérletek 1959-ben kezdődtek. A fejlett európai államokban az energiaszolgál­tatás maximális biztonsága érdekében ekkor már nagy mennyiségben alkalmaztak au­tomatikus ellenőrző és vezér­lő berendezéseket. Viszonyla­gos lemaradásunk pótlása ér­dekében a vülamosenergia-ter- melés és elektromos műszer­ipar szakembereiből országos jelleggel megalakult a Tele- mechanizációs Bizottság. Az első hazai távkezelési beren­dezés terved 1962-ben készül­tek el. A berendezést a svájci Integra cég néhány terméké­nek felhasználásával a Tele­fongyár állította elő. A proto­típust 1964-ben Pécsett, az 1. számú transzforniátorállomá- son helyezték üzembe A tegnap megtartott tanács­kozás az egyéves üzemelés tapasztalatait értékelte. Az 1-es transzformátorállomáson üzembehelyezett telemechani­kus berendezés mintegy 10 kilométeres körzetben végzi automatikusan az elektromos berendezések — alállomásók, fogyasztók, transzformátorok —s ellenőrzését. Az alállomáso- kon eddig mindenütt 2—3 fő­nyi inspekciós személyzet tar­tott szolgálatot. Most a köz­pontból egyetlen ember irá­nyítja és ellenőrzi a város elektromos rendszerét. A központ műszerfalán ap­ró, színes égők százaiból ki­építették az állomások és fo­gyasztók elhelyezkedésének egyszerűsített, sematikus raj­zát. Minden nagyobb objek­tumot egy-egy színes égő je­löl. A hálózattál kapcsolatos je­lentések impulzusok formájá­ban érkeznek a kezelőköz­pontba, s ugyancsak impul­zusok formájában indulnak útjukra a parancsok, a nagy biztonsággal működő integra- reléken át. Az üzemi próbák egy esz­tendeje alatt közel 5000 kü­lönféle jelzés érkezett a köz­pontba, illetve ugyanennyi „ellen” impulzust indítottak útnak. Mintegy 120 alkalom­mal történt árammegszakadás, melyek pontos helyét azonnal jelezte az automata, ami rend­kívül meggyorsítja a hibael­hárítást. Az Integra-dominó elneve­zésű automata távvezérlő ké­szülék tulajdonképpen egy rendkívül érzékeny figyelő­Dede Sándor, a 12. AKÖV személyforgalmi osztályveze­tője elmondotta, hogy a Köz­úti Igazgatóság és a Köztisz­tasági Vállalat az előzetes megállapodás értelmében meg­határozott sorrendben szórja a homokot a síkos utakra. A Közúti Igazgatóság a Pécs— Komló, a Póca—Kővágószőlős, központ, mely a rendszer leg­kisebb változása esetén azon­nal útnak indítja „felderítő” impulzusait, s ezt követően az elhárítással kapcsolatos parancsokat. Ugyancsak a pécsi l-es transzformátorállomáson he­lyezték üzembe fél évvel ez­előtt a Villamosenergiaipari Kutató Intézet „Fétis” elneve­zésű távvezérlő rendszerét. A tanácskozás e készülék üzemi tapasztalatait is kiértékelte. A Fétis. A „Fétis” ugyanazokat a fel­adatokat hivatott elvégezni, mint az Integra-dominó nevű rendszer, relék helyett azon­ban diódákat és tramziszrtoro- kat alkalmaz. Bizonyos fokig még érzékenyebb az előzőnél, nemcsak távkezelésre, de a műszerek távmérésére is al­kalmas. Az üzemi próbák mindkét készülék esetében kedvező eredményeket hoztak, s beve­zetésüket a tegnap tartott ta­nácskozás nagyjelentőségűnek találta. a Hímesháza—Vasas, illetve a Hosszúhetény—Komló útvona­lakat és a 6-os utat; a Köz- tisztasági Vállalat a városon átfutó fő- és bányászútvo­nalakat, valamint a Mecsek útjait részesíti előnyben. Mun kájukkái elégedettek. A 10— 15 perces késések óvatosság­ból erednek. Hó..' ’ály aincs. Automata homol? szóló Uj, Automata homokszórót kapott a napokban a Köztisztasági ig Útkarbantartó Vállalat. A negyed millió forint értékű gép ■tár járja az utcákat és az utakat, igaz, hogy csak bejáratják, de szükség esetén már üzemeltethető. Lehet egy-két millióval több? Hóakadály nincs Az Integra dominó. Gáldonyl Béla

Next

/
Thumbnails
Contents