Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

»9*5. NOVEMBER 25.

napló

A tények alapján, igazságosan Új HÉV-szerelvények a csepeli gyorsvasúfon

ítéljük meg az embereket!

Beszélgetés tír. Szabó József e vttírssal,

a siklósi járási pártbizotts ig elsii titkárával

Az emberek se nem egyértelműen jók, se nem egyértelműen rosszak, a jó és rossz tulajdonságok együtt jelentkeznek, és együttesen alkotják az embert, akivel együtt dolgoznunk kell. Már ez is arra mutat: nem könnyű azoknak a dolga, akiknek munkájához hozzá tartozik, hogy felelősségteljesen véleményt mondjanak, döntsenek emberekről, előléptetésükről, esetleg leváltásukról. Erről beszélgettünk dr. Szabó József elvtárssal, a siklósi járási pártbizottság első titkárával.

— Az emberek igazságos, reális megítélése rendkívül nehéz. Nincs rá recept vagy írásos szabály, bizonyos szempontokat, normákat is az adott körülmények között kell a '--almazni. A legfontosabb- • jl, az emberről van szó, s ha megítélésében hibázunk, akkor sokkal több belőle a baj, s nehezebb is kijavítani. Alapos tényismeret, elfogulatlanság és némi bölcsesség kell ahhoz, hogy valakiről igazságos véleményt mondunk. Sokszor hangoztatják,

hogy az embereket munkájuk almién ítéljük meg, ez alapvetően Igaz is. csakhogy itt 's sok mindent kell figyelembe venni. Gyakran például évekkel azelőtt kialakult álláspontot őriznek, amely akkor helyes volt, de ma már nem jellemző. Az ember is változik, ezért a merev, minden időre adott véleményhez való ragaszkodás súlyos hibákhoz vezet.

— ön azt mondotta, hogy az emberek megítélésére nincs recept, mégis milyen szempontok alapján dönthetünk tevékenységükről és magatartásukról ?

— A legtöbb kárt a szubjektivizmus okozza. Mindjárt hozzáteszem: ha néha még kísért is a múlt, azért mostanában mind kevesebbszer döntenek érzések, benyomások, személyes meggondolások alapján. A párt politikája, az országban uralkodó nyílt légkör nem teszi lehetővé. hogy az intrika, a fül- besúgás, a szimpátia kapjon szerepet előléptetéseknél, jutalmazásoknál. Ez azonban nem zárja ki a hibákat, van még ma is jócskán felületesség. hozzá nem értés, olykor egyenesen szándékosan szubjektív döntés. Véleményem szerint ennek hatását elsősorban az emberi munka és magatartás normáinak kialakításával, terjesztésével csökkenthetjük a leghatásosabban.

normáikra

I

— Milyen gondol?

abból csak káosz származna, de mielőtt cselekszenek, gondolkodjanak. s ne csak a paragrafusokat nézzék, hanem azok szellemében határozzanak.

— Amikor emberekről döntenek, gyakran csak egy, esetleg két évre tekintenek visz- sza. Ez arra sem elegendő hogy az illető alaposabban megismerkedjen a rá bízott gazdaság lehetőségeivel. A képességek bizonyítására hosz- szabb idő szükséges, ez különösen érvényes a mezőgazdaságra. Előfordulhat ugyan, hogy a növénytermesztésben az összes körülmények hatására kiemelkedő eredmény születik, de az állattenyésztésben ez elképzelhetetlen, a nagyobb beruházások pedig csak hosszabb távon térülnek meg.

— A készség, képesség még nem minden, egy vezető nem érthet mindenhez egyformán.

—- Nem is szabad csak s saját tudása alapján ítéletet mondani róla. Az univerzális embereknek az ideje lejárt. Az igazi vezető rendelkezik azzal a képességgel, hogy felhasználja munkatársainak tapasztalatait, értékesítve ismereteit. Nem fél a tehetséges emberektől, olyan partnerekkel veszi körül magát, akik segítenek elképzeléseinek megvalósításában, képesek arra. hogy önállóan dolgozzanak. Miközben maga is törekszik az új jelenségek megismerésére, munkatársait is az élet. a gyakorlat kutatására ösztönzi.

— Megemlítek még egy magatartásbeli normát: az őszinteséget. A. becsületes nyílt légkör, az egyenes jellem a vezetők és beosztottak együttműködésének alapfeltétele. A hibákat mindenkor és mindenütt őszintén, szemtől szembe kell megmondani. Ide tartozik az is, hogy a magánélete is feleljen meg a szocialista erkölcs normáinak, élet- felfogásában, életmódjában akkor is maradjon ember, amikor a társadalom magasabb tisztségbe emelte, ezzel a megbízatással ne éljen visz- sza.

— Sok hibát megakadályozhatnánk, ha személyi ügyekben jobban érvényesülne a kollektíva szerepe.

— Az egyén elbírálásánál természetesen nem lehet teljesen eltekinteni a személyes momentumoktól. Ugyanis emberek döntenek emberekről, a lényeg azonban azon van, hogy az érzelmek, hangulatok ne lehessenek perdöntőek, hanem a végzett munka reális számbavétele képezze az értékelés alapját. Ezért helyes az, ha személyi kérdésekben a kollektíva dönt, összegyűjtve azoknak a véleményét, akik az illetőt a legjobban ismerik, közvetlen munkatársai voltak. S ezt az ítéletet mindenki vegye figyelembe, aki az illetővel valamilyen kapcsolatban van, s ne kósza híresztelések alapján vélekedjenek róla. A járás; pártbizottság igyekszik megfelelni ezeknek a követelményeknek és biztosítani, hogy az emberekről alkotott vélemény objektív legyen, a végzett munka alapján szülessen meg — fejezte be dr. Szabó József elvtárs.

Bocz József

Az év végéig kicserélik s régi vonatokat a legmodernebb NDK és magyar közös gyártmányú M— IX-es típusú szerelvényekre a csepeli gyorsvasúton, ahol naponta 30 ezer embert szállítanak a munkáskerület és a főváros között A hat kocsiból álló, 108 méter hosszú, 1200 utas befogadására alkalmas szerelvények a legmodernebb elvek alapián épültek. Egy-egy kocsin 8 széles ajtó teszi : lehetővé a gyors utascserélődést. í Száz méteren belül 50—60 kilomé- < teres sebességre képes felgyorsf- J tani a szerelvény, a maximális J sebessége eléri a 90 kilométer/órát. 5 így a pályafelújítás befejezése után. 1967-ben lehetővé válik a menetidő lerövidítése 14-ről 10 percre.

Versenyfutás alkatrészedért

Téli munkák a fsz-ben

Nádvágás, fakitermelés, belvízrendezés

Minden évben minden tsz- ben gondot okoz, mivel foglalkoztassák a tagságot télen. Kétségtelen súlyos gond, de egy kis ötletességgel található annyi munkaalkalom, hogy a tagság zöme télen is rendszeresen dolgozhasson.

Követendő példa a téli foglalkoztatás megszervezésében a drávasztárai tsz. A tsz-nek 60 hold nádasa van. Amint az első fagy után a 40 holdas bresztiki és a 20 holdas vájá- si tó vize beáll, megkezdik a nádvágást. A nádat most már nem kévékben, hanem nádpallóként értékesítik.

A nádkitermelés és -feldolgozás 35—40 férfinak és asz- szonynak ad munkát. A kötözéshez szükséges drótot és kapcsokat esténként otthon* készítik, hajnalban pedig már kinn vannak a tavon. A gya-*

Tíz televízió naponta

Első helyre tenném akö- érdekében végzett munka hatékonyságát. A társadalom számára ez a legfontosabb. Termésizetesen itt számolni kell a körülményekkel. A siklósi járás keleti részében sokkal jobbak az adottságok, ugyanazzal az erőfeszítéssel viszonylag könnyebb eredményt produkálni, mint a Sellye környéki földeken Eh- 3iez kapcsolódik az a gondolat is hogy a vezetők mennyire '•’•eszik figyelembe az össztársadalmi érdekeket. Azeeyik carm°1őszövetkezet vezetője, aki különben nagyon lélkiis- * méretes és hozzáértő, a felvásárló szerveket elutasította mondván, hogv ők a szabad piacon kívánják értékesíteni p baromfiakat. Furcsa módon ’—■’'’feledkezett arról, hosv az ’dl 50 vagon terménvf kan‘nk hitelbe, miután nagy az állatállománv és a szükséges mennyiséget nem tudták megtermelni. Ennek éppen az el1 en tété, amikor egyes _ szer- lrek alaptalanul zaklatják és -■> «almazzák a tsz-elnököket, ho«v nem tartják be az állaim intézkedéseket, különböző ,.ügyeskedéssel” a maguk hasznát keresik. Számtalan példát mondhatnék arra. amikor a pártbizottságnak kellett határozottan megvédeni őket és leszerelni a mendemondákat. Mi is úgy véljük, ho" a vezetők tartsák magukat az intézkedésekhez, ha mindenig • maga feje után menne,

korlottabb férfiak naponta j 60—70 nádkévét is kitermel- > nek, s mivel egy kévéért 3 ; forint jár, napi keresetük el- ■ éri a 200 forintot. I

A nádpallót asszonybrigád készíti. A tsz beszerezte a hozzá szükséges présgépet, kapocstekerő és vágó berendezést. Ez a brigád naponta 60 nádpallót készít el, ami 120 négyzetméter. A szövetkezet négyzetméterenként — egy nádpalló két négyzetméter — 15.60 forint bevételhez jut, ebből a tagok munkabére 8—10 forint. így a tsz-nek minden négyzetméter nádon

4—5 forint a tiszta bevétele. Tavaly 20 ezer négyzetméter nádpallót adott el a szövetkezet a Beruházási Iroda útján.

A nádüzem munkát ad a

traktorosoknak is, akik a kévéket és a kész nádpallót elszállítják. A traktorosok szállítják a takarmánytápot a vajszlói keverőüzemből és ők végzik a trágyaszállítást is. Ezenkívül a tsz vezetősége megállapodott az állami erdészettel, hogy a téli hónapokban a tsz traktorai bérfuvarozást végeznek az erdőgazdaság részére.

Aki így nem jut munkához, S az fakitermelési munkát vállal a tsz-ben. A szövetkezet i saját erdejében a téli hóna- < pókban 20—25 tsz-tag végez ’ fakitermelést. A tsz legelőin, í az útszéleken sok az öreg, 200—300 éves tölgy és gyertyán. amelyek árverezés útján találnak gazdára. Egy- egy ilyen faóriás hetekig ad munkát tulajdonosának.

Jó őszi-téli kereseti lehetőséget biztosit a tagoknak, a belvizek lecsapolása is. E célra 260 ezer forint állami segítséget kapott a tsz, s ebből 400 holdat víztelenítenek. Maguk a tagok végzik a kubikos munkát, csatornákat, árkokat ásnak s a föld kitermelésével naponta átlag 110— 120 forintot keresnek. A tsz- ben féregirtó brigád is működik, amely hivatalos engedéllyel nemcsak Drávasztá- rán, de a megyében mindenütt. ahol igénylik, elvégzi a iéregirtást.

Ma már a drávasztárai tsz- ban a téli foglalkoztatás elérte a nyári 00 százalékát

Volt szerencsém beszélgetni néhány pécsi anyag- beszerzővel. Tevékenységük méltatására, azt hiszem, nincs szükség. Járják az országot repülőn, vonaton, autón, táskájukban az anyag- és alkatrészlista, a megrendelőtömb és a megbízatás. Az üzemnek terve van, a gyártmányok elkészítéséhez alkatrész és anyag kell. Ezeket be lehet szerezni hivatalos levelezgeté- sek révén. Egy részét. A többit az anyagbeszerzőnek kell felhajtania. De attól függ: mennyi az a „többi”? Ha nem is elcsüggedve, de eléggé fásultan ecsetelik az anyaghiány okozta nehézségeket. Pénzbe, időbe telik az örökös utazgatás és kilincselés. de nem ez a legnagyobb baj. Mert ha megszerzik a szükséges tételt, akkor megéri a fáradságot: a termelés folyamatos.

A baj akkor kezdődik, amikor npm sikerül, akkor felborul a gyártás rendje és a bizonytalanság nyomja rá bélyegét nemcsak a tervteljesítésre, hanem a dolgozók hangulatára is. A XIV-es Autójavító Vállalatnál például magas órabérű szakmunkások rendszám- táblát voltak kénytelenek festeni, mert alkatrész híján az udvaron álló kocsikat nem tudták megjavítani.

Az alkatrészhiány néha nafeyoo súlyos következményeket szül. Nem mi tesz- szük ezt szóvá először. Nincs lap az országban, ahol az iparnak eme égető gondja ne kapott volna helyet. Hasonlóképpen felvetették ezt már a legkisebb üzem termelési tanácskozásától kezdve egészen a minisztériumi kollégiumi ülésekig mindenütt. Egy magas beosztású minisztériumiszakember kesernyés humorral jegyezte meg a Néo- szabadság munkatársának: „Hazánkban kétféle csavart nem lehet kapni: különleges csavart és egyszerű csavart ” Egyszerű csavar? A legegyszerűbb 10-es csavarból hétezret, anyákból százezret rendelt az AKÖV, s kapott 4700-at. illetve 44 ezret. A rendelt 16 ezer cseresznyeégőből 6 ezret igazolt vissza a gyártó vállalat. Az AKÖV-nek több kocsija áll amiatt is, hogy a megrendelt ezer Csepel hengerfejből csak 300-at kaptak, vagy a ZIL-kocsikhoz szükséges hátsó rugókból csak húszat. A Sopiana Gén gyár egyik gvártmánvához 4100 darab 4/15-ös szegecs szükséges, a szegecsszállítmány már egy hónapot késik, már pedig lassan itt az év vége, a tervet teljesíteni kellene.

Űj bekezdést érdemel a Megyei Sütőipari Vállalat alkatrészproblémája. Néhány Robur-típusú teherkocsijuk

van. Az Élelmiszeripari Értesítő 1964. június 3-i számában a KPM tett közzé egy közleményt, miszerint 50 ezer kilométer után a Robur-kocsi kormányirányító karja műszaki felülvizsgálatra szorul, mert ennyi használat után az anyag elfárad. Az „elfáradt” alkatrészt ki kellene cserélni — csak nincs mivel. A Megyei Sütőipari Vállalatnak két Robur-kocsija áll emiatt. Az Autókereskedelmi Vállalat Vezérigazgatósága — a megkeresés után — közölte a vállalattal, hogy nem tudnak erről a problémáról, ezért irányítókarokat csak

1966-ra rendeltek. A fővárosi sütőipari vállalatnak egyébként 100 Robur kocsija van, s amíg az ötvenezer kilométert le nem futották, addig elfekvő készletként hevert raktáron a kormány-irányítókar. Amikor a meghibásodás szinte egyidőben jelentkezett, a készletet beépítették, pótlás nincs.

Ebből a példából kiderül: gyakran az előre nem látás és a szervezetlenség okozza az alkatrészhiányt. Minisztériumi szinten nemrég elhangzott egy jószándékú ötlet az alkatrészhiányokozta gondok enyhítésére, csak éppen nem gazdaságos a valóraváltása. Az ötlet lényege az. hogy a beszerezhetetlan, filléres alkatrészeket, — anyákat, csavarokat, szegecseket — gyártsa le maga az igénylő üzem, legalábbis a szükséges mennyiség egy bizonyos hányadát. Néha erre rá is kényszerülnek egyes üzemek. De nagyon drága mulatság ez. A kötőelemeket — mint például a csavart is — a gyártó üzemek célgépeken készítik. Az automata célgép szinte másodpercenként dobja ki magából a csavart vagy szegecset, ám ugyanezt a méretű kötőelemet esztergagépen csak nyolc-tíz perc alatt lehet előállítani. Elképzelhető, hogy az előállítási ár ezzel a módszerrel milyen magas, amikor tízhúsz-. gyakran százezres tételekről van szó.

Országos probléma az anyag- és alkatrészhiány. És a problémák ismeretesek a legmagasabb szinten is. A megoldás mégis várat megára. Az is igaz, hogy szakemberek garmadája keresi a lehetőséget, keresi a kiutat. Egyesek a túltervezésben látják a hibát, mások a tervek rossz összehangoltságában, megint mások azt mondják, hogv n gépipar ugyan fejlődik, csupán a célgépek — mint pél- ; dául a csavarokat, szegecse- ' két, anyákat előállító autó- • maták — gyártásával va- ■ gyünk elszomorítóén lema- ; radva, következésképpen itt ; kell valami helyes fejlesz- j tési arányt megtalálni. Nem í

Naponta nyolc—tíz tv-készüléket adnak el a Bem utcai Televízió- és Rádió-szaküzletbcn. A közelmúltban átalakított üzlet jobb körülmények között tud la fogadni a vásárlókat, több készüléket tudnak egyszerre bemutatni.